Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-19 / 220. szám

VtlÄG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 1,40 Ft SOMOGYI Néplap A Z MSZM P SOMOGY MEGYÉI BIZOTTSÁGANAK LAPJA XXXVII, évfolyam, 220. sióm 1981. szeptember 19., szombat Több mint 1300 kiállító részvételével Megnyílt az őszi BNV Pénteken délelőtt megnyi­totta kapuit az őszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár. A fogyasztási cikkek szakvásá­ra szeptember 27-ig fogadja a szakembereket és a láto­gatókat. A szakmai napokat hétfőn kedden és szerdán tartják. Ezeken a napokon 10—14 óra között csak a szakembereké lesz a kőbá­nyai vásárváros. A megnyitón — amelyen részt vettek: Havasi Ferenc, dr. Korom Mihály, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Ma­róit]/ László, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Méhes Lajos ipari mi­niszter, a Politikai Bi­zottság tagjai, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese — dr. Sághy Vilmos belkeres­kedelmi miniszter hangsú­lyozta: az idei őszi vásár megrendezésekor két alap­vető célt tartottak szem előtt. Egyrészt azt, hogy a vásár adjon széles körű tá­jékoztatást a lakosságnak és a kereskedelemnek fogyasz- tásicikk-i párunk fejlődésé­ről, a várható belföldi áru­kínálatról, másrészt azt, hogy megismertessék a kül­földi partnerekkel a hazai exportkínálatot, valamint bemutassák a jelenlegi és a jövőbeni üzleti partnerek­nek a termékajánlatot. Sikerrel biztat az a tény, — mondta a miniszter meg­nyitóbeszédében —, hogy minden eddiginél nagyobb az érdeklődés. A BNV-n negyvenegy ország, illetve Hong-Kong több mint 1300 kiállítója vesz részt, és árui­kat — a magyar partnerek­kel együtt — több mint 50 ezer négyzetméternyi terüle­ten (a tavalyinál 20 százalék­kal nagyobb ez) mutatják be a szakembereknek és a nagy- közönségnek. A vásáron a szocialista országok és a nyugati államok állandó ki­állítói mellett jelentős szám­ban vesznek részt a fejlődő országokban működő vállala­tok is. Először mutatkozik be Budapesten Laosz, Kam­bodzsa, Afganisztán, Thai­föld, Szíria és Benin. Az őszi BNV-n kiállítók kilenc fő termékcsoportban mutatják be a fogyasztási cikkeket. Kiemelt figyelmet érdemel a bútor- és a ruhá­zati kiállítás. Itt a tavalyi­200 kilométer hosszan hajózható a Dráva Magyar—jugoszláv folyószemle Tegnap befejezte négyna­pos tanácskozását és szem­léjét a magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság ke­retében működő drávai albi­zottság. A határfolyó 238 kilométer hosszú közös sza­kaszának bejárása közben megtekintették a két olda­lon végzett szabályozási és árvízvédelmi munkákat, il­letve a korábban elkészült létesítmények, gátak, kőépít­mények hatását a folyó vi­selkedésére. A négynapos program jegyzőkönyv aláírá­sával ért véget a jugoszlá­viai Eszéken. Magyar részről a Dél-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság végzi a fejlesztési, fenntar­tási munkákat. A szemlén látottakról és a tanácskozó­ról Hernády Alajos, a víz­ügyi igazgatóság vezetője tá­jékoztatta az MTI munka­társát. Mint elmondta, a magyar és a jugoszláv vízügyi szer­vek immár negyedszázados jó együttműködése, a mind­két részről eddig végzett több mint kétszázmillió fo­rint értékű munka eredmé­nyeként sokat szelídült a szeszélyes Dráva. így példá­ul a folyó alsó részén 35 ki­lométer hosszú összefüggő szakaszon rendezték a Drá­va medrét, feljebb pedig szétszórtan további 5t kilo­méteren végezték el ezt a munkát. Az idén megkezdődött magyar részről Tótújfalu, míg jugoszláv részről Det- kovac térségében a több év­re tervezett szabályozás újabb tíz kilométeres szaka­szon. A magyar—jugoszláv ha­józási egyezmény alapján harmadik éve végeznek rendszeres hajóút-kitűzést a Dráva*. A tóyó kétszáz ki­lométer hosszú szakasza ma már alkalmas vízi közleke­désre, amit a jugoszláv rész­ről sokkal jobban kihasznál­nak, mint nálunk. A Dél­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság szívesen felajánlja drá­vai kikötőit más szerveknek a hajózás megindításához, hogy a Dráván magyar rész­ről is megélénküljön a vízi közlekedés és szállítás. Tanulságos tapasztalata volt a szemlének, hogy a jugoszláv fél a folyószabá­lyozási és fenntartási mun­kákhoz kapcsolódóan kiak­názza a Dráva értékes ka- vicsvagyonát is, amit a kör­nyékbeli építkezéseken hasz­nálnak fel. Erre nekünk is módunk lenne. A tanácskozás során szó­ba kerültek a hosszú távú és a jövő évi feladatok. nál jóval több az áru, és észrevehetően nagyobb a ki­állítási terület is. Mindkettőből lemérhető — mondta a miniszter — a magyar ipar erőteljes törek­vése, hogy alakítsa, kövesse a divatirányzatokat, és kor­szerű alapanyagokat hasz­náljon föl a modern vonalú termékek előállításához. Az őszi BNV jellegét tekintve a fogyasztási cikkek vására. Természetes hát, hogy az idén is nagy érdeklődésre tarthat számot a háztartási vegyipar, a hazai és külföl­di kozmetikai cikkeket, a híradástechnikai újdonságo­kat bemutató, valamint az örök látványosságnak számí­tó gépjárműkiállítás. A miniszter bejelentette: nagy súlyt helyezünk arra, hogy a közönség tetszését megnyert árucikkek a vá­sár után folyamatosan kap­hatók legyenek az üzletek­ben. Jelentős eredménynek tartotta, hogy mind több vállalat választja a piacku­tatásnak azt a formáját, hogy termékeit a vásárral egyidejűleg árúsítja is. Eb­ben az évben 30 gyártó új termékeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, és el­sősorban a Centrum- és a Skála-Coop áruházakban meg is vásárolhatják őket. Élelmiszeriparunk dina­mikus fejlődése egyértelmű. Ebben az esztendőben is sok új termékkel jelentkezett ez az iparág. Első alkalom­mal mutatják be a BNV tör­ténetében a diétás és diabe­tikus készítmények teljes választékát, valamint a gyor­san ismertté és kedveltté vált bébiételeket. Két év után ismét látha­tó a „Csináld magad” nem­zetközi barkács és kiskert­kiállítás; 130 kül- és bel­földi kiállító részvételével 3500 négyzetméter fedett és 1650 négyzetméter szabad te­rületen mutatják be azokat a szerszámokat, berendezé­seket, kisgépeket és anyago­kat, amelyek a lakásépítés­hez, karbantartáshoz, a ház­táji gazdaságokhoz, kis­kertműveléshez és más munkákhoz nélkülözhetetle­nek. Az idén már harma­dik alkalommal nyílt meg Interplayexpó, a nemzetközi játékkiállítás. Játékokat, gyermeksporteszközöket, tornafelszereléseket és más termékeket mutat be 10 or­szág 65 kiállítója. Eenke Valéria Csepelen Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nöke, pénteken a 80 ezer la­kosú Csepel életével, mun­kájával ismerkedett. A ven­déget a városrész vezetői fo­gadták. Tájékoztatást adtak a csepeli pártszervezetek munkájáról, a XII. párt- kongresszus határozatainak eddigi végrehajtásáról, to­vábbá Csepel fejlődéséről s gyarapításának további fel­adatairól. A látogatás az épülő ke­rületközpontban folytatódott, ahol eddig kétezer új ott­hont adtak át, s további 1200-at építenek fel. A Po-. litikai Bizottság tagja Cse­pel új negyedében tett rö­vid sétát. Végül a Papíripari Válla­latnál a kerületi pártszerve­zetek titkárai, a helyi üze­mek, intézmények igazgatói, s a kerületi propagandisták részére tájékoztatást adott időszerű bel- és külpolitikai kérdésekrőL .. * M. f * Palabányászat kombájnnal. Az észtországi Kohtla-Jarve határában hatalmas lelőhelyek vannak. A palából mintegy ötvenféle igen értékes terméket nyernek, köztük benzint, háztartási gázt, bitument és festékeket. Mi­vel az égő kő közel van a földfelszínhez, sok helyen kül­színi fejtéssel is lehet bányászni, viszonylag kis befektetést igényel a bányafenntartás és feltárás. (Fotó: TASZSZ—APN—KS, P. Ktraenyecow) Kaposvár közbiztonságáról Ülésezett a népfront városi bizottsága Szinte egyszerre lendültek magasba a kezek, egymás után kértek szót a jelenle­vők tegnap a Hazafias Nép­front Kaposvár Városi Bi­zottságának ülésén. Az ülés­nek ugyanis egyetlen, ám annál izgalmasabb napiren­di pontja volt: a megye- székhely közrendje, közbiz­tonsága. A bűncselekmények számának alakulásáról, a rendőrség munkájáról dr. Szalai József őrnagy, váro­si-járási rendőrkapitány be­szélt. Előadásából az derült ki, hogy Kaposváron a köz- biztonsággal nincs baj, és a bűncselekmények számát tekintve országos viszony­latban is a legjobbak közé tartozunk. Mindez annak ellenére el- , mondható, hogy az utóbbi években, ha mérsékelten is, de növekszik a bűncselek­mények száma. Elsősorban a vagyon elleni bűncselek­ményekre érvényes ez a megállapítás. Különösen a kisebb károkat okozó lopá­sok gyakoriak. Az ilyen jel­legű esetek megelőzése nem könnyű, hiszen csaknem nyolcvanezren élnek a me­gyeszékhelyen, és az ingázók száma legalább 20 ezer. Ugyanakikor a rendőrség nyomozóinak létszáma 1961 óta nem változott. A rendőrkapitány beszélt a. fiatalkorú- és a cigány- bűnözésről is. Mindkettő év­ről évre csökken, ám ha különválasztjuk a cigány- fiatalok által , elkövetett bűncselekményeket, akkor növekedést figyelhetünk meg. A hozzászólók — kiknek kérdéséire, észrevételeire az ülés végén a rendőrkapitány válaszolt — valamennyien szűkebb környezetük min­dennapi gondjairól szóltak. Megemlítették a toponári városrész közlekedési gond­jait, s Valamennyien egyet­értettek abban, hogy szigo­rúbban, következetesebben kell fellépni a rongálókkal szemben. Különösen érvé­nyes ez a •lakótelepekre; ahol mindennaposak ki­sebb-nagyobb lopások s a gépkocsi rongálások. Sajnos, az-ilyen esetek tettesei leg­többször ismeretlenek ma­radnak. ; A hozzászólóknak dr. Szá­lai József elmondta, hogy továbbra is gyakran tarta­nak ellenőrzéseket azokon a részeken, ahol erre szükség van. Ehhez viszont kérik a lakosság segítségét, hiszen eddig sok támogatást kaptak a kaposváriaktól. Vakok kulturális napjai Hírt adnak életükről Berlinben tartják a szocialista országok fővárosai fiataljainak XI. találkozóját. Képün­kön a nemzetközi konferencia küldötteinek egy csoportja (Teleíotó — ADN/ZB—MTI—KS) Siófok vizsgázik. Három napig segítőkészségböl, fi­gyelemből, tennia karásbóL. Tegnap kezdődött meg a Balaton-parti városban a vakok kulturális napjainak országos rendezvénysoroza­tai az országos szövetség és a városi szervek támogatá­sával a vakok helyi, körzeti csoportja hívta életre e ren- dezvényt, amelyre távoli tá­jakról is érkeztek vendégek. Délelőtt 9 órakor dr. Né­meth István, a városi ta­nács elnökhelyettese nyi­totta meg a művelődési köz­pontban a kulturális napo­kat, majd dr. Bódi István, a Vakok és Gyengénlátók Or­szágos Szövetségének elnö­ke mondott beszédet, amely­ben szólt a rokkantak nem­zetközi évének jelentőségé­ről. Ezután négy Braille-ér- met adott át — ezt a kitün­tetést azok a látó emberek kapják, akik sokat tettek a vakokért. Horváth Béla, a körzeti csoport elnöke Ismertette az egybegyűltekkel a Siófokon és környékén élő vak és gyengéníátó emberek mun­káját. Ez a csoport az or­szág legjobban működő kö­zössége, ezért is vállalkoz­tak az országos rendezvény megszervezésére. Céljuk kettős: ötlet és péWaacias sorstársaiknak és híradás önmagukról a látóknak. Az eddig elértekről, valamint gondjaikról és terveikről — köztük a Siófokon létreho­zandó vakok házáról — szóló beszámoló után a ka- rádi népi együttes és a Ba­laton Táncegyüttes adott ajándékműsort a közönség­nek. Délután az öregek napkö­zi otthonában vendégesked­tek a kulturális napok részt­vevői, majd este a vakok Landini együttese adott hangversenyt. É koncert, a szombaton és vasárnap megrendezendő vakok nép­zenei versenye és Ki mit tud? vetélkedője, a vakok Homérosz Kórusának sze­replései szolgálják a hírve­rést, a bemutatkozást. Így tudatják a vakok azt, ami­nek már rég köztudottnak kellene lennie: nem keveseb­bek a látó embernél. Remélhetőleg a kulturális napok híre és hatása nem merül feledésbe 19-81. de­cember 31-én, a rokkantak évének wtolsó napján.

Next

/
Thumbnails
Contents