Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-16 / 217. szám

Alkalmi frizurák bársony- és szaténvirágokka! Kct szép frizura fiataloknak: mindkettőnek az adja mo? alkalmi jellegét, hogy a hajba bársony, illetve szaténból készült kis virágot tűztek. Hosszú hajból szép, klasszikus konty, rövidből pedig sok libbenő lökni, gyűrű fésülhető A hónap jogszabályai Á hátsó híd hibái A hátsó hídnak nevezett fődarab —» népszerűén: a diffi — elengedhetetlen tar­tozékuk a kocsiknak. Az el­nevezés annyiban nem pon­tos. hogy a differenciáimű nemcsak hátul lehet az au­tóban, hanem akár elöl is, ha azok a motor által haj­tott kerekek. Az egymástól függetlenül futó, külön-kü- lön csapágyazott kerekek kanyarvételkor annak meg­felelően forognak, amennyi utat a felületüknek meg kell tenniük. A kényszer hatása alatt mozgó, hajtott kerekek­nél más lenne a helyzet, ha nem lenne közbeiktatva az említett elmés szerkezet, az útkülönbségeket kiegyenlítő differenciálmű, mely egy tá­nyér- és egy kúpkerékből, valamint ún. bolygó- és ró­zsakerekekből áll. Mivel ma már igen kor­szerű szerkezeteket gyárt az ipar, e szerkezeti egység meghibásodási lehetősége is a minimumra csökkent. Ám azért előfordulhatnak hibák, törések. A hirtelen terhelést, feszülést még a legedzettebb fogak is rpegsínylik. Ha a tányér- vagy a kúpkerék bői csak egy fog hiányzik, ak­kor kátfogó hang hallható. Amennyiben több fog tört le, a kocsi el sem indul. De nem mozdul az autó akkor sem, ha a rózsa vagy a boly­gókerekek közül valamelyik hibás, vagy az egyik félten­gely eltörött. A vélt hibát általában csak szétszerelés után lehet megállapítani és kijavítani. A diffi felől érkező jel­legzetes morgó, daráló hang a golyós- és kűpgörgös csap­ágyak hibájára utal. Áltá­lában a kúpkerék csapágyai mennek tönkre, különösen akkor, ha túl szorosra van­nak szerelve. Ha ügyelünk erre az új csapágy behelye­zésekor, elkerülhetjük az is­mételt berágódást. A sűrűn fogazott végű féltengelyek is képesek oly­kor útszéli rostokolásra készteni az autót. Ha vala­kinek átlagos szerelői kész­sége van, maga is ki tudja cserélni a meghibásodott féltengelyt. Elég gyakori hibának te­kinthető a viszonylag híg kenőanyagnak a hátsó híd- ból való csöpögése, folyása. Ilyenkor a differenciálmű vagy a tömítőgyűrűk hibá­ja, vagy a diffiház rossz he­gesztése miatt veszíti az olajat. Az előbbi hibát a szí- mergyűrű viszonylag egysze­rű cseréjével, míg az utób­bit új varrattal lehet meg­szüntetni. Ám a hegesztés­sel csínján kell bánni, csak szakember végezheti el, a hátsó híd ugyanis a felme­legedés következtében defor­málódhat. Ilyenkor azután mór csak a komplett hátsó híd cseréje következhet. A differenciálmű olajcseréjét egyébként ajánlatos tízezer kilométerenként elvégezni. 1 ’ B. I. Mindentudó tároló Folyik a harc a kislaká­sok sokszor néhány centi- méteres jobb helykihaszná­lásáért. A hétvégi házak alapterülethiánya pedig szinte kínálja a lehetőséget, hogy két bútordarab között, vagy még üres sarokban is felállítsunk valamit, amiben tárolhatjuk a szennyes ruhát vagy a hulladékgyűjtő ny­lonzsákot. Akik pincével is rendelkeznek, azoknak pe­dig szinte nélkülözhetetlen a zöldségfélék, télire elrakan­dó krumpliszsákok szellőzé­sét biztosító, levegőztető tá­rolóalkalmatosság. Barkácsboltban kapható lécekből, a szükséges hely­mértéknek megfelelő nagy­ságúra készítjük. Irányadó a szeméttároló nylonzsák, vagy a meglévő műanyag krumpliszsák szélessége, ma­gassága. Az oldalrészeket 5x5 cm vastagságú kemény- fa-tuskóból vágjuk. A na­gyobb teherbírásra mérete­zett tárolótartókhoz a felső keretrészt is azonos, vastag keményfából szabjuk. Az al­só keretrész, s ezen belül a ferdén elhelyezett hulladék­felfogó lap vékonyabb, 2 cm vastag puhafalécből készül. A felső keretre 2 db vas­kampót akasztunk, ezekre illesztjük a felső szélén cso­móra kötött zsákot, így a tárolóba függesztett zsák tartalma szellőzik, cserélhe­tő, könnyen tisztán tartható. A belkereskedelmi mi­niszter rendeletet adott ki a vendéglátóipari üzletek osz­tályba sorolásáról. Eszerint az önkiszolgáló rendszerben működő vendéglátóipari üzlet, továbbá a közlekedési eszközökön üzemelő büfé, bisztró legfeljebb II. osztály­ba, az étkezde, kifőzés, a pecsenyesütő üzlet, valamint a mozgóárus legfeljebb III. osztályba sorolható. Az osztályba sorolást min­dig a vendéglátóipari üzlet üzemeltetője végzi az erre előirt részletes feltételek fi­gyelembevételével. Az osz­tályba sorolást hároméven­ként újra el kell végezni. A szerződéses rendszerben mű­ködő, , illetőleg bérbeadott vendéglátóipari .egységeket az új szerződés megkötése­kor ismételten osztályba kell sorolni. Ha az ellenőrzésre jogo­sult szerv megállapítja, hogy az üzlet nem felel meg az előirt feltételeknek, azonnal felhívja a hiányos: súgok megszüntetésére, il­letve, ha ez 30 napon belül nem történik meg, az ala­csonyabb osztályba való so­rolásra. Ha az üzemeltető szerv' ezt elmulasztja, akkor úgynevezett hatósági osz­tályba sorolásra, vagy pe­dig, ha az üzlet alacsonyabb osztályba már nem sorolha­tó, a működési engedély visszavonására kerül sor. A rendelet 1982. január 1-én lep hatályba. * * * Az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke uta­sítást adott ki a sportléte­sítmények és -felszerelések igénybevételéről iskolai és tömegsport-célokra. Az uta­sítás mellékleteként megje­lent irányelvek szerint a sportegyesületeknek töre­kedniük kell létesítményeik és felszereléseik jobb és több célú kihasználására. * * * Az ötnapos munkahét be­vezetésével kapcsolatos egyes kérdésekről adott ki közleményt a Munkaügyi Minisztérium. Eszerint a jö­vőben is változatlan marad az a szabály, hogy az egész­ben vagy részben készenléti jellegű munkakörökben az általánosnál (az ötnapos munkahétre történő áttérés után a heti 42 óránál) hosz- szabb munkaidő állapítható meg. Az eddig heti 44 órá­nál hosszabb munkaidőben foglalkoztatott dolgozók munkaidejét tehát csökken­teni nem kell. Általában Thonet a székek széke 130 esztendős négylábú Még nem kell űjmódi kul- túrrégészekként a pókhálós padlásokat vagy a szintén lomos pincéket bújnunk azért, hogy egy-egy nagyma­máink korából való, csupa hajlat, csupa ív ülőalkalma­tosságra bukkanjunk. Ott állnak ezek a székek számos lakásban, idézve a múlt szá­zad végének kényelemszere­tetét. A Thonet-székékről van szó. Mármint Michael Thonet (1796—1871) osztrák aszta­losmester immár világhíres termékeiről. Tényleg ipar- művészeti remekeknek tet­szenek e művek, ám azt, hogy Thonet úr miképpen futott fel a közismertség­nek erre a csúcsára, csak kevesen tudják. Sikerének egyik fő titka, hogy felismerte: a fát nem­csak vágni és szögezni, de gőzölni is lehet. Előbb a ré­tegesen egymásra ragasztott lemezek idomításával kísér­letezett, majd pedig a tö­mör — hengeres és rúd ala­kú — fakivágatok gőzölését is megpróbálta. ötvenéve­sen, vált ismerőjévé minden­féle fogásoknak, és ettől kezdve emlegették fogalom­ként a Thonet-székeket. Elég egy pillantás az ilyen székre, és máris látható, hogy jellegzetességének fő­fő meghatározója a célszerű­ség. Tehát az, hogy a hát­támla ívei a biztonságosan álló lábakban töretlenül folytatódnak, s hogy vala­mennyi kiegészítő elem a tárgy meghatározó formáit ismétli. A háttámla külső ívéhez egy hasonlóképpen meghajlított belső hajlat igazodik. Aki ült már Thonet-szé- ken, emlékezhet rá, ezeknek az- ülőalkalmatosságoknak külön érdekességük, hogy rájuk telepedve nem plüss, bársony avagy, más egyéb textília, illetőleg bőr szol­gálja kényelmünket, hanem tetszetős mintázatúvá össze­illesztett szalmaszálak háló­zata, amely könnyű és szép. Aligha csodálkozhatunk tehát, hogy a szóban forgó tárgy igen rövid idő alatt meghódította a világot. Mi­után az úgynevezett Nr. 1- es számú széktípussal ren­dezték be a bécsi Café Daum kávéházat, egyre másra ér­keztek a megrendelések. A Nr. 1-et aztán a Nr. 2, a Nr. 3 és a Nr. sokadik vál­tozat követte — az iparmű­vészet kutatói mintegy száz­féle hátlapját tartják nyil­ván e széktípusnak —, s mindez nyilván azért történ­hetett így, mert a szükséges alkatrészeket tényleg óriási szériákban, gépek segítségé­vel lehetett előállítani. Lehetett? Rossz a múlt idő használata: lehet ma is, mert ez a székforma jelen­leg is jávában készül, a vi­lág minden táján. És azért készül, mert egyszerű és célszerű formái máig muta­tósak;, az úgynevezett „kis­emberek” lakását díszként js, használati tárgyként is szépen felöltöztetik; no és hát — viszonylag olcsó anyaguk miatt — nem ke­rülnek valami sokba. S hogy ne feledjük: im­már jó ideje nyakunkon a mindenféle régiségeket kö­rülrajongó nosztalgia, amely' ízléshullám természetesen e Thonet-székeket is igyekszik visszaterelni variabútoros és szekrénysoros otthonainkba. Ha jönni akar, hát jöj­jön ... A. L. nem csökken az egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatott dolgozók munkaideje sem, tekintettel arra, hogy náluk a munká­ban töltött időt nem az ál­talánosan érvényes munka­idő hossza, hanem a munka­kör jellege határozza meg. Az ötnapos munkahét be­vezetésével kapcsolatos munkaidőcsökkentés mel­lett — az eddigiektől eltérő­en — a munkaközi szünet már sehol sem lehet része a törvényes munkaidőnek. A gyakorlatban a mun­kaközi szünet értelme­zése sok esetben bizonyta­lanságot okoz. A munkavég­zés sajátosságait figyelembe véve az egyes műszakokat — a normában, időbérben dolgozóknál a munkavégzés rendjébe épített >— megha­tározott szünetekkel meg­szakítják. Ezalatt a dolgo­zók pihenhetnek, tornázhat­nak, tisztálkodhatnak, eset­leg uzsonnázhatnak. Az ilyen jellegű szüneteket a kollektív szerződésekben to­vábbra is biztosítani lehet úgy, hogy részét képezzék a munkaidőnek. A munkaidőn kívül biz­tosított munkaközi szünetre eddig járó külön díjazás fi­zetését az ötnapos munka­hét bevezetésétől meg kiefl szüntetni. A bércsökkenés elkerülése érdekében ezt a külön díjazást a munkabér­be, az időbéreseknél pedig a dolgozó alapbérébe kell beépíteni. Ezután a három és fél túlóra után járó mun­kaközi szünetre sem kell külön díjazást biztosítani. A Munkaügyi Minisztéri­um közleménye szerint a gazdálkodó szervezetek fo­kozatosan is áttérhetnek az ötnapos munkahétre. A fo­kozatosság \ vonatkozhat a munkaidő-csökkentés mér­tékére, a szabadnapok szá­mára, sőt az egyes területi­leg elkülönülő egységekre és munkakörökre is. Törekedni kell azonban arra, hogy mi­nél kevesebb lépcsőben és minél rövidebb idő alatt va­lósuljon meg a teljes átté­rés. A folyamatosan, több mű­szakban termelő, az idény­szerűen dolgozó, valamint a lakossági ellátást, szolgálta­tást végző munkáltatóknál a munkaidő-beosztás az ál­talános szabályoktól eltérő is lehet. Ezeken a helyeken is törekedni kell azonban arra, hogy a dolgozóknak minden héten két szabadna­pot adjanak. D. A. Hangnem a családban Az óvodában a gyerekek öltözködtek — a szülők se­gítségével —, s ha nem ta­lálták a cipőcskét vagy a sálat, káromkodó szavak hagyták el a bájos gyermek­ajkakat. Nem akartam hinni a fülemnek... Kitől tanulta a gyermek; hol az is­tenben van a cipőcském?” Kitől tanulta, hogy hülyé­nek nevezi társát? A válasz egyértelmű: — a felnőttek­től. Az indulatba mártott csú­nya szavak „fertőzik” a lé­lek egészségét, nemcsak a gyermekét, hanem a felnőt­tek lelki egészségét is. S ez mint „lelki influenza” ter­jed. és végzi romboló mun­káját. Hogyan kezdődik el ez a láncreakció — ki tudja? Sokfele szálon indulhat el. Az egyik például: a főnök gorombán megmondja a magáét a beosztottjának. Abban forr a tehetetlen düh, de hát a főnöknek nem le­het visszabeszélni. Kitom­bolja magát a hozzá beosz­tottakon. Ha van beosztott­ja. Ha nincs, akkor az ügy­feleken, vagy hazafelé vá­sárlás közben a bolti alkal­mazottakon, esetleg otthon tölti ki a mérgét — a család­tagokon. De valahol kiadja, az biztos. Ezzel a láncreak­ció elkezdődik... Akin kitöl­tötte a mérgét, az tovább adja — valakinek. Ha a gyermek a szenvedő alany, akkor agresszív lesz, és a kisebb testvérének, vagy az iskolában gyengébb társá­nak adja tovább az érdem­telenül kapott gorombaságot. Így alakul ki a szerteágazó, idegfeszítő, idegrendszert megviselő káros magatartás­lánc. Hányszor halljuk, hogy a szülő szidja gyermekét, mert csúnyán beszél. Kitől tanultad, te haszontalan, ezt a csúnya beszédet? — kér­dezi. A gyermek nem meri megmondani az igazat, hogy tőle. Vagy ha nem a szülő­től, akkor egy másik gye­rektől, akinek az otthonában uralkodik ez a hangnem. Sok szülő eszre sem veszi, hogy gyermekfülnek nem való szavakat használ, any- nyira megszokta ezt a be­szédstílust. Csak akkor üti meg a fülét a szavak közön­ségessége, amikor gyerme­kétől visszahallja. Nem egy családban vált szokássá, hogy a nagyma­mát „öreglánynak” titulál­ják, nemcsak a gyermekek, hanem a szüleik is. Ha nem is teszi szóvá, de a nagy­mamát belülről rágja a szó, úgy érzi, több tiszteletet ér­demelne. Milyen sok gorom­baságot kap az anyóstól a meny, és viszont: a meny­től az anyós. A „jól meg­mondtam neki” sértések nemcsak a címzettet bánt­ják, olykor tovább gyűrűz­nék. Hány családban vált szo­kássá (sajnos), hogy indu­latos vitákban lehülyézik egymást a házastársak, le­kicsinylőén nyilatkoznak egymás tevékenységéről, s ami még rosszabb: a gyer­mek előtt. Ebben a viadal­ban mind a két fél érzel­mileg megsérül, még akkor is, ha ezt tudatosan" nem fogják fel, vagy nem isme­rik el. A kimondott szavak égetni is tudnak. Ettől rossz lesz a lelki „közérze­tünk”, ami erősen befolyá­solja a testi közérzetünket. Azt is, hogy jól érezzük-« magunkat ebben a világ­ban, vagy nem. Befolyásol­ja életkedvünket, munka- intenzitásunkat, magatartá­sunkat. Cipeljük a kapott lelki sebeket... De ki „köti” majd be ezeket a kívülről nem látható sebeket? Hol keres­sünk erre orvoslást? Első­sorban önmagunkban. Ne fizessünk a gyengébbnek a másoktól kapott goromba­ságért! Ne fertőzzük gyer­mekünk lelki egészségét go­romba magatartással, gyer- mekíüleknek nem való sza­vak használatával! F. K. Értesítjük az Autóklub tagjait, hogy a a kaposvári műszaki állomás nyitva tartása megváltozott Reggel 7-tól 18 óráig állunk rendelkezésükre. (85464) Kaposvár, Berzsenyi u. 1. Telefon: 14-172. /

Next

/
Thumbnails
Contents