Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-15 / 216. szám

Területi labdarúgó-bajnokság Latiiíca-győzeiem a Táncsics ellen A Barcs súlyos veresége K területi bajnokság ötö­dik fordulója tartogatott né­hány meglepetést a somo­gyiak számára, igaz, nem mindenkinek egyformán. Siófokon bizonyára örömmel vették tudomásul, hogy a Bányász folytatja sikersoro­zatát és továbbra is veret­lenül áll a táblázat élén. Marcaliban újabb rangadó­ra került sor a Latinca és a Táncsics között. A színvo­nalas mérkőzésen a marca­liak bizonyultak jobbnak! Továbbra sem meggyőző a Kiss J. SE játéka. Ezúttal a PBTC csípett el tőle egy pontot. A legkellemetlenebb somogyi vonatkozású ered­mény Sellyén született: sú­lyos vereséget szenvedtek a jól kezdő barcsiak. Siófok—Kiadorog S-l (0 8) Kisdorog, 800 néző. V.: Kő­vesi. Sínrok: RomM Tl.-BreWMt, Vaszil, Olajos, v írási li, Karesz, Hódi Csépaa. Károlyi, Horváti) 1.. Szabó. Edző: Szók« Miklós. Heves iramú, változatos mérkőzést vívott a két csa­pat Az első játékrészben két egyenrangú fél küzdött a pályán. A szünet után azonban nagyon feljavult a siófokiak középpályás sora, cs — elsősorban a két gyors szélső révén — sok veszé­lyes támadást vezetett. A fokozatosan elfáradó ]< isdorogiak ellen végül is biztos győzelem született. G ellövök: Olajos, Szabó, Horváth I. Jók: Horváth II, Olajos, Karasz, Károlyi, Szabó,- «— a— va__m inunnr ifiméi Siófoki Bányász ifi—Kis- dorog ifi 2:1 Latinra SE—Táncsics SE 3-1 (1-0) Marcali, 400 néző. V.: Bu­rai. Latinca: Pesti — Pintér. Petó, Katona, Sas. Sóti. Ferenczi, Kutson .(Komli), Ló ezt (Fekete), Mix kai, Tóth. Edző: Borsfái Gé­za. Táncsics: Kutasi — Varga (Sztojka), Czár. Kiss, Takács, Ambrus (Németh). Rétsági, Ga- iác Szanyi. Pintér, Zsolt. Ed­ző : Tóth József. Izgalmas, jó iramú és többnyire színvonalas mér­kőzést vívott a két somo­gyi együttes. A Táncsics kezdett jobban, a 30. perc­ben mégis a Latinca jutott vezetéshez. A szünet után is a Táncsics irányított; igyekezett megfordítani a mérkőzést, de a nagy lelke­sedéssel játszó marcaliak kapu előtti határozottságuk­kal kicsikarták a győzelmet a meddő csatárjátékot mu­tató vendégek ellen. Góllö­vők: Ferenczi (2), Mixtai, illetve Zsolt. Jók: Pesti, Pintér, Sóti, Ferenczi a me- rzöny legjobbja, illetve Ta­kács, Rétsági, Szanyi, Zsolt. Giber Károly Sellye—Barcs 6-8 (18) Sellye, 600 néző. V.: Rá­kosi. Harc*: Kólái — Pintér. Frde- bra. Horváth J.. Rödő, Rácsok, Vinkkr, * Hódosi. Kovács I., Bar­itok (Cservöljfyi). Gulyás. Edző: Gibixer József. Az első félidő kiegyenlí­tett játéka után a barcsiak kihagyták helyzeteiket — annak ellenére, hogy sokáig fölényben voltak. Döntő volt, hogy 1 :U-pal Erdele- czet a játékvezető kiállította tiszteletlenségért. Ezután két vitatható gól (az egyik sza­badrúgásból, a másik 11-es rúgásból) összeroppantotta a barcsi csapatot, es már nem tudott ellenállni a hazai ro­hamoknak. Jók: Pintér, Kovács I, Pandur Ferenc Kiss J. SE—Pécsi BTC 2-2 (1-1) Kapoly, 400 néző. V.: Szinger. Kiss J. SE: Czankt — Banai, Kellner. Kovács, Szabó. Huber, Kádár, Ferenczi, Pál, Szakai (Frecsaa). Horváth. Edző: Két­szeri Feienr. A közepes iramú és szín­vonalú mérkőzésen végig a kapolyi csapat játszott fö­lényben. Hogy mégis döntet­len lett az eredmény, azt súlyos kapushiba idézte elő. A pécsiek nemcsak lelkesen, hanem időnként jól is ját­szottak. Góllövők: Kádár, Huber. Jók: Kovács, Hor­váth. Karmán Ferenc Touóbbi eredmények: Bá- taszék—Boly 2:1, Paks—Sik­lós 1:1, Bonyhád—Máza- szászvár 1:0, Tamási—Zsol­nai SC 6:0. 1. Siófok 5 4 1 — 15- 2 8 2. Bonyhád 5 3 2 — 7- 4 8 3. Sellye 5 2 5 — 11- 3 7 4. Sík ló« 3 2 2 1 5- 4 fi S. Tamási 5 2 1 2 8- 5 5 fc. Latinca SB 1 3 1 8- 7 5 7. Barcs 5 2 1 2 11-12 5 8. Paks 5 1 3 1 5-1# 5 í. Bataazék 5 2 1 2 5- 8 5 Itt. Kiss J. SE 5 1 * 2 7- 8 4 11. PBTC 5 1 2 2 4- S 4 12. Táncsics SE 5 1 2 2 4- 8 4 13. Zsolnay 5 1 2 2 2- 8 4 14. Mázaszászr. 5 1 1 3 10-12 3 15. Kisdorog 5 1 1 3 7-11 3 1«. Boly 5 1 1 3 2- 7 3 Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytaid* • 4L eUtahrötf Hét közben lejátszott mér­kőzés: K. Gtaddm—tL KMofeMWwi SE 2-8 (2-8) Kaposvár, 108 néző. Vg Schrantz. , • K. Gazdái*: Rak«*« — Jerert Küher Jezeri L» Mile, Pin- ter, Bures a. Fehér, Dunár (Ta­kács). Greguricz. Benézik (Var­sa). F,dző: Zsiráf Kálmán. Köz­lekedési SE: Szalai — Pápai, Mi­ke. Alexú Csörsz. Strum (.Szil­vás). Palkovics .Wendlinger (Ké- ki), Szimka. Szita, Torma. Edző: Angyal István. Gollövők: Greguricz, Bur- csa. Jók: Baksics, Gregu- ricz, Küher, illetve Alexi, Palkovics. 1. Nagyatád 1 1 1 — 11- 2 M 2. Boglár­leli« 5 4 — 1 23- 7 8 3. Tab 5 4 — ­1 13- 7 8 4. Csurgó 5 3 1 1 10- 9 7 5. Kadarkút 5 2 1 2 9-10 5 6. K.-gcp VL 5 2 1 2 fi- 8 5 7. Marcali 5 ■2 — 3 12- 9 4 8. K. G&zd. 3 2 — 1 8- 7 4 9. B.-kec. 5 2 — 3 14-14 4 10—11. Va«a* 4­2 — 2 9 4 Kéirád 5 2 — 3 6- 9 4 12. Srönyi SE 5 1 2 2 5- 8 4 13. Fonyód 5 2 — 3 4- 8 4 14. Agrária SE 4 1 1 2 3- 8 3 15. Kethel.v 5 1 — 4 9-13 2 16. K. K. SE 5 — — 5 1-12 — Löyésxverseny Siófokon A siófoki MHSZ területi lövészklub rendezte a Sió­kupa kispuskás lövészver­senyt a hét végén a Bala- ton-parti városban. A kupa elnyeréséért szervezett ver­senyt az új pincelőtéren tartották — ért a lövészklub tagjai építették. E munká­jukban, segítséget kaptak a városi KISZ-bizottságtól, a siófoki áfésztól, illetve a gáz- és olajszállító vállalat­tól. A férfiak egyéni verse­nyét Szarvas Ferenc, a si- montornyai lövészklub tagja nyerte, a nők között Roón Andrásné, a siófoki Kőolaj­vezeték-építő Vállalat lö- veszklubjanak tagja bizo. nyúlt a legjobbnak. A csa­patok közül a siófoki terü­leti lövészklub győzöd., kö­vetkezésképpen egy évig a Balaton parti varosban őr­zik a Sió-kupát. A versenykiírás alapján ez a klub rendezheti meg jövőre is a Sió-kupa la vesz­versenyt .- - . A forduló válogatottja: Takács (Balatonkeresztúr) — Kisgéczi (Csurgó), Varga (Nagyatád), Horváth (Két- hely). Kis« (Boglár lelle). — Majd később beme­gyünk hozzá, jó? — és a fér­fi engesztelőén simogatja meg a doktornő erős szálú haját, aztán magához öleli, és megcsókolja. Előbb a homlokát, a szemöldökét, a szemeit — így megy le a szájig. Amikor elengedik egymást, a nő zavart mo­sollyal visszaül a kanapéra, ég az arca, de kezét a férfi felé nyújtja, hogy üljön le. Az végre leveti a zakóját, kioldja a nyakkendőt, es le­ül a doktornő melle. 26. — Darnel háromhetes vett, amikor meghalt a ferjem. Tudtad? — Igen Ezt tudom A ba- tateóá weg első cat* •*­Novák (CsotjjÓ), Hoppár (Tab), Varga II. (B.-keresz­tár), Kalász (Boglárlelle), Károlyi (Karód}, Kulcsár (Agr áriak mondta rólad a legfontosab­bakat. Ezt már az első mon­datban. Valami ostoba mű­hiba volt. Egy injekció. — Igen ... Persze, nem egészen ilyen egyszerű a do­log, de hát lényegében igen. Egy injekció. Elfelejtette megmondani az ügyeletes orvosnak, hogy Algopyrin- érzékeny. Illetve; későn szólt. Már egy fél fecsken­dővel belenyomlak, amikor megkérdezte, hogy ugye. nem Algopyrin, mert arra érzé­keny vagyok. Akkor aztán elkezdtek kapkodni, min­denféle ellenanyaggal kísér­letezlek. de nem tudtak már megmenteni. Tíz perc múl­va meghalt. — Szörnyű... Hány é.'es volt? — Huszonnyolc r— Borzasztó-! — és * fer­M est er és tanítványai Szigetvár hős védői Zágon Gyula szigetvári festőművész rajztanári mű­ködésének húsz évéből válo­gatott iskolájának, tanulói­nak gyerekrajzaiból: ezeket mutatja be Kaposváron a helyőrségi művelődési ott­honbán. A kiállítást tegnap dr. Berki Mihály vezérőr­nagy nyitotta meg. A kiáliítóterem falain együtt szerepelnek a mester és tanítványai munkái. Zá- gon Gyula — alig fél éve, hogy a Killián György If­júsági és Üttörő-müvelődési Központban gyűjteményes anyagával mutatkozott be — domborításaival, ' faragásai­val, grafikáival szerényen illeszkedik a gyerekek által elképzelt és megelevenített világba. A közös téma fűzi össze őket: Szigetvár hősies védelme, a helytállás pél- dakénti fölragyogtatása. A gyerekek általában szí­vesen rajzolnak csatajelene­teket, elmerülve olvasnak kalandos regényeket; énjü­ket, személyiségüket gazda­gítják a nemes emberi kü*­delemmel való azonosulás­sal. Zágon Gyula gyerek- rajzválogatása pedig art is példázza, hogy a rajzokta­tásnak is milyen nagy sze­repe lehet a hazafias neve­lésben Városuk történelmé­nek jelentős korszakát, ese- ménysorozatát örökítették meg a szigetvári kisdiákok, s minden színes vonal, folt, forma a mai gyerekek „üze- nete '. Ez az üzenet arról szól, hogy „hazádnak ren­dületlenül légy híve”... Vagy Radnóti szavaival: „Nem térkép e táj”... A művészeti nevelés lé­nyeges mozzanatára hívja föl a figyelmüket Zágon és tanítványainak példája. A tanár által „körüljárt” té­mát dolgozták föl a gyere­kek — természetesen élet­koruk, képességeik szerint. Sokat tanulhattak egymástól munka közben: igen, a fel­nőtt is a gyerekektől, s ez épp oly természetes, mint ennek a fordítottja. Ilyen műhelyben egyetlen tanuló sem érezheti — még szerényebb rajztudás esetén sem —, hogy „nincs rá szük­ség”, azaz .munkája nem üti meg a „mértéket”, netán jeggyel mérve közepes, elég­séges. .. E szárnyaló képze­let szülte színes képek való­di értékét az adja, hogy mindegyik rajz válasz is egyben Zrínyi csatakialtásá- ra... H. R. „Sok jó filméi1 láttunk" Véget ért az UNICA-fesztivál Véget ért — szombaton este — a Siófokon rendezett 40. UNICA-kongresszus, illet­ve a 43. világfesztivál. Hu­szonegy országból négyszáz vendég érkezett a Balaton- parti városba, s ott szeptem­ber 4-től 13-ig több mint 120 íiLmet tekintettek meg. Szom­baton délután a nemzetközi bíráló bizottság tagjai: Ban Róbert elnök, illetve Miette Verlinden, Arif Aliev és Pierre Michei a nyilvánosság előtt értékelték a bemutatott alkotásokat. Bán Róbert, a Magyar Amatórfilm-szövet- ség elnöke a beszélgetések során elégedetten szólt a ha­zai filmesek számára meg­tisztelő rendezvényről, s mél­tatta az amatőrmozgalom je­lentőségét. (Az idén — mint ismeretes — ötvenéves az UNICA, s ugyancsak félév­százados múltra tekint vissza a magyar amatőrfilmes-moz- galom.) Az amatőrfilm egy kicsit mást jelent világtájanként, országonként, de talán min­denegyes művelője számára is. „A végletekig való mun­kamegosztás. a megállapítha- tatlanul fokozódó szakosodás, a mindinkább fenyegető tár­sadalmi atomizálódás korá­fi valóban összeborzad, ahogy ezt kimondja. — Hogy lehet huszonnyolc évesen meghalni?! És ilyen hülyeség miatt. — Rettenetes volt az egész... — A nő összehúz­za a szemét, s erősen az aj­kába harapva, a fizikai fáj­dalomtól is eltorzuló arc­cal mondja ki ismét: — Rettenetes volt az egész. — Reggel ‘ fél hét körül elment a munkahelyére, én meg nem dolgoztam még, szülési szabadságon voltam, nem Hs keltem fel... Ügy ki­lenc órakor csörög a tele­fon, nagymama vette fel, es beszól, hogy engem keres­nek a kórházból. Jelentke­zik egy ismeretlen orvos, mert a férjemet mar kezel­ték ott, de nem ez volt az orvosa, és kérdi, hogy fel tudok-e kelni a gyerektől, és be tudnék-e menni a kór­házba? Egy kis komplikáció támadt, beadták a férjem­nek egy Algopyrin-injekci- ót... Es akkor én teljesen ösztönösen rákérdezten): Ugye, meghalt?... Aztán a taxiban, ahogy mentem a kórház felé, elkezdtem ma­gammal alkudozni. Nem hal­hatott meg, mert akkor ez az orvos hogy tudott volna ban — korunkban — egyik lehetséges, fontos, érvényes módja az_ emberi élet telje­sebbé válásának, az egészebb, teljesebb értékű létezésnek, önmagunk egyetemesebb ér­vényű kifejezésének, megva­lósításának. Talán nem téve­dek — így fogalmazott Bán Róbert, a zsűri elnöke —, ha feltételezem: ebben rejlik szakadatlanul növekvő vonz­ereje.” Elmondta art is, hogy min­den ilyen összejövetel erősíti a mozgalmat, növeli hírne­vét. kiterjeszti hatását. Arra a kérdésre pedig, hogy mi­lyennek ítéli a siófoki feszti­válon bemutatott alkotások színvonalát, a következőket válaszolta: — Sok jó filmet láthattunk, s néhány remekművet is. Ne­kem személy szerint az Egy csoport szakaszai című spa­nyol és a Humoreszk című francia film tetszett. Az előb­bi Raul Contel és Fede Pe­reira, az utóbbi Jean Clau­del Carmona műve. A ma­gyar filmeseknek sem kellett szégyenkezniük a fesztiválon, Medvigy Gábor bronzérme es különdíja is bizonyítja ezt. De azt hiszem, nem vagyok felhívni? A telefon anyá- mók nevén volt És nem tudhatná, hogy újszülött gyerekünk van, akit szopta­tok. Ezt csak a férjemtől tudhatja! ... De amikor megérkeztem, és az orvos csak annyit mondott, hogy jöjjön velem, kollegina, ak­kor már tudtam, hogy nincs alku . . . Hogy meghalt. És érthetetlenül nyugodt vol­tam. Megnéztem, elintéztük a formaságokat... A végén még megkérdezték, hogy tu­dok-e most vezetni, el tud­nám-e vinni a férjem ko­csiját? Persze, miért ne?! És hazajöttem a Simcával ... Aztán csak itthon fogtam föl ezt az egész szörnyűsé­get. Amikor megláttam a vázában a gesztenyeágakat... Előző napon, vasárnap, Zsámbékon voltunk. A szü­lés után akkor mozdultam ki először a lakásból, Péter mondta, hogy menjünk el valahova levegőzni. Szép té­li nap volt, mentünk az M— 1-esen, es letértünk Zsáns- bék felé. Ott a romok körül sétáltunk, és megláttuk art a rügyező gesztenyefát. Feb­ruárban! Letörtünk néhány ágat és hazahoztuk... (Folyta/tjuk) L elfogult, ha azt mondom: legalább 15 filmet láttunk itt, amelyet a világ bármely te­levíziójában bemutathatná­nak. A legjobb alkotásokra az ötletgazdagság jellemző, né­melyik valóságos „ötletzuha- taggal” lepte meg a nézőt. E munkák hivatásos filmesek­nek is becsületére válnának. — Persze hangsúlyoznom kell — mondotta Bán Róbert —, hogy az amatőr és a hi­vatásos filmkészítés között lényeges különbség van. A hivatásos, a legjavára gondo­lok, tükröt akar tartani a világnak. Minél jobban sike­rül neki, annál markánsab­ban jelenik meg önnön arca is ebben a tükörben. Az ama- törfilmes önmaga elé tart tükröt. Am az előbbi para­doxon ez esetben is érvényes: minél tisztább képet ad a tü­kör, annál több látszik majd benne abból a világból, amelyben létrejött. Ünnepélyesen átadták a dijakat, okleveleket. A bíráló bizottság három alkotást tar­tott érdemesnek arra, hogy alkotója aranyérmet kapjon. Az Egy csoport szakaszai cí­mű spanyol film — Raul Contel és Fede Pereira alko­tása —, valamint Jan Baca és Toni Carriga (szintén spa­nyol amatőrök) öt figura cí­mű filmje és Jean Claudel Carmona Humoreszkje nyert aranyérmet. Különdíjat ka­pott a magyar Medvigy Gá­bor, a szovjet Alexadr Lap- stn, a jugoszláv Milivoj Vnu- ko-vic, s a már említett spa­nyol Jan Baca—Toni Carriga és a francia Jean Claudel Carmona. Ezenkívül négy ezüst es 18 bronzérmet adott ki a zsűri. A fesztivál megrendezését segítették a siófoki vállala­tok: a többi között a Pannó­nia, a GOV, a KW, a DRW és a Mahart. A háziipari szö­vetkezet boltja pavilont nyi­tott a művelődési házban, a városi—járási könyvtár dol­gozói pedig hazánkat bemu­tató albumokat, művészeti könyveket árusítottak a fesz­tivál színhelyén. Szombaton az UNICA-kongresszus utol­só napján fiatal népi ipar­művészek is bemutatták és árusították termékeiket a Dél-Balatoni Kulturális Köz­pont előtti téren. S*. A. SOMOGYI NÉPLAP j Jól védekezett a fehér mezes szentgyörgyi csapat, ezúttal a támadójátékára sem lehetett panasz

Next

/
Thumbnails
Contents