Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-11 / 187. szám

fl kötődés új médja Félmillió vásárló a Balatonon Zsúfolt boltok, fáradt kereskedők Fáradt emberek dolgoznak a balatoni boltokban. Nagy részük tíz-tizenkét órát tölt naponta a pult mögött, a raktárban vagy a pénztár­ban. A vevőroham percnyi pihenőt is alig engedélyez, s a vásárlók türelmetlensége a hőmérséklet emelkedésével arányosan növekszik. A ke­reskedő pedig dolgozik, amíg bírja ... Pénteken a Sió Áru­házban három dolgozó lett rosszul, szombaton a siófoki vásárcsarnok ABC-jéből vit­te el a mentő a pénztárost. A hőmérő jóval többet mu­tatott harminc foknál; min­denkiről patakzott a veríték. A vendégforgalom rekordo­kat dönt, a bolti dolgozók száma viszont csökken. A pénteki és szombati ellenőr­zést végzőknek csaknem mindenütt azt mondták el, hogy a nyári munkát válla­ló diákok elmentek vagy búcsúzni készülnek: a vaká­ció hátralevő részét pihe­néssel kívánják tölteni. A hivatásos kereskedők között is akadt olyan, aki azt mond­ta. hogy nem bírja tovább és elment. A hétvégi ellenőrzés két kérdésre keresett választ: milyen a kiszolgálás, a ke­reskedelem kulturáltsága, s miként bírja áruval a várt­nál jóval nagyobb forgalmat a Balaton-parti kereskede­lem. A tapasztalat: a kereske­dő a fáradtabb, a vevő vi­szont türelmetlenebb. Udva­riatlan eladóval, pénztárossal azonban nem találkoztak az ellenőrzés résztvevői. Türel­mük néha bámulatos. — Az igazság az, hogy ilyen forgalomra nem számí­tottunk — mondta Széles József, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályvezető­helyettese. — Becsléseink szerint félmillió ember tölti a szabadságát a déli parton: húsz százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Ezekben a napokban a vendégforgalom elérte vagy meghaladta az 1978. évi rekordot. A mosta­ni szezonban számításaink szerint 2,5 milliárd forint lesz a kiskereskedelmi for­galom a Balatonnál: a me­gye kiskereskedelmi forgal­mának 21 százaléka. Az el­múlt években végrehajtott fejlesztések révén nőtt a boltok kapacitása: jelenleg 110 ezer négyzetméter a kis­kereskedelmi hálózat alapte­rülete. Olyan boltok „léptek be”, mint a Sió Áruház, a siófoki vásárcsarnok vagy a balatonföldvári üzletközpont. A forgalomhoz azonban még ez is kevés. Tegyük hozzá: főleg a „fe­hér foltokon” okoz ez gon­dot. A balatonszabadi kem­ping mellett például csupán az élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalat üzemeltet egy 200 négyzetméter alapterü­letű boltot. Elképesztően hosszú sorok tudnak itt ösz- s'zegyűlni. De sorba kell áll­ni a vevőnek a nagy üzle­tekben is: kosárért, üveg­visszaváltásért, és a pénztár előtt... A sorok ott hosszab­bak, ahol több a vendég: el­sősorban a kempingek köze­lében. Ennek ellenére szembeötlő rendetlenséget sehol sem lehetett tapasztalni. Igaz, a nagy „rumli” miatt szépen rendben tartott bolt sem volt a hét végén. A bolti dolgozók naphosszat azzal vannak elfoglalva, hogy pó­tolják a polcokon az árut; takarításra, rendteremtésre „lopni” kell az időt... Vá'aszisíc is A kereskedelem — és az ellátásban érdekelt szállító- vállalatok többsége állja a rohamot: alapvető cikkekből nincs hiány. A fonyód-béla- telepi csemege ABC-ben például húszféle felvágott között lehet a hét végén vá­lasztani. A siófoki vásár- csarnokban pedig csaknem negyvenféle volt. Igaz, hogy a Kaposvári Tejipari Válla­lat négyféle sajtot gyárt, de a parti boltokban 18—20 fé­lét kínálnak, s a kisebb üz­letekben is nyolc-tízféle sajt közül választhat a vevő. A kenyér folyamatosan érke­zik, minőségét azonban nem­csak a szállítási távolság, hanem az is befolyásolja, hogy melyik üzemben sütöt­ték. A. Balatonszárszó kör­nyéki boltok például a he­lyi kenyérgyáron kívül kap­nak Tabról és Siófokról is. Nemcsak a kereskedők, a vevők is meg tudják külön­böztetni, honnan érkezett az áru. De hát a „szabványnak mindegyik megfelel” ... Pék­süteményből hat-nyolcféle között választhat a boltba betérő. De — főleg Zamárdi környékén — az is előfordul, hogy délután érkezik a friss áru. A kereskedőnek nem egyszer kocsit kell küldeni a hiányzó cikkért, mert a „menetrend szerinti” szállí­tójármű valahol elakadt a forgalomban. Sok a panasz a tejre: a 20—30 százaléka már szállítás közben kisza­kad. Ezén a tejipar úgy pró­bál segíteni, hogy a szállí­tójárművekre eleve többet tesz föl. Megoldás ez azon­ban aligha lehet. Előfordul az is, hogy a napi 2—3 szál­lítás között rövid időre el­fogy a boltokban. Ilyenkor tenne jót, a tartós tej: abból azonban kevés van a Bala­tonon. Gond ez ildítö A boltokat járó ember könnyen jut arra a követ­keztetésre, hogy a hazai sör­ipar nem bírja a hajrát: szinte csak külföldit — ju- goszlávot, csehszlovákot, osztrákot és NDK-sört — lehet kapni. A Balaton sör addig tart a Balatonon, amíg kiteszik. Márkából, Traubiból és szőlőléből bő­séges a kínálat. Kevés vi­szont a kóla (elsősorban a Pepsi), a citrom és a narancs üdítő. Hiánycikk a fonyódi ásványvíz is. A hiánycikk­nek számító üdítőket a Nagy- kanizsai Sörgyár hozza for­galomba: saját gépsorain tölti vagy más vállalatoktól veszi át. Siófoki kirendeltsé­gén elkészül a Pepsicola- töltő gépsor és a főszezon kellős közepén megkezdő­dött a próbaüzem is. A Ba­laton szempontjából azonban ez a beruházás késett. Szin­te egy -üvegnyi tartalékuk sincs. Pedig a Pepsinek egy- év a szavatossági ideje: le­hetett volna korábban is tölteni — és tárolni — a nagy forgalomra. A mostani hétvégének ez is egyik tanulsága. Dr. Kcrcza Imre Zöld utat kapott egy olyan kezdeményezés, amelyről or­szágosan is, megyénk jó né­hány szövetkezetében is már jó fél évvel korábban szó esett. Különösen abban az időben, mikor mezőgazdasá­gi nagyüzemeink a VI. , öt­éves tervi feladataikat állí­tották össze s a munkahelyi gyűléseken, a vezetői meg­beszéléseken, a szövetkezeti demokrácia különböző fóru­main újra és újra „falba üt­köztek” a jó elképzelések: a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt az egész közösség ja­vát szolgáló fejlesztési célok egyelőre nem valósíthatok meg. Akkor vetődött föl a gondolat, miért ne segíthet­nék a szövetkezet tagjai anyagilag is a holnapot szol­gáló célokat. A termelőszövetkezeti tör­vény, amely szabályozza a vagyoni kapcsolatokat, ki­mondja: a föld és más va­gyontárgy bevitelén túl a közgyűlés által jóváhagyott közös fejlesztésekhez — az alapszabályban meghatáro­zott feltételekkel — anyagi­lag is hozzájárulhat a szö­vetkezet tagja Lehetőség te­hát volt, a vita csupán akö­rül folyt, hogy milyen fel­tételekkel váljék gyakorlat­tá. Az illetékes, a Pénzügy­minisztérium állást foglalt, s közölte: ,„ .. nincs jogsza­bályi akadálya annak, hogy a tagok hozzájárulása után a takaréklevélre fizetett ka­mat mértékének megfelelő részesedést fizesse a szövet­kezet.” Azt jelenti ez, hogy ha a tag öt-, tiz-, húsz-, illetve ötvenezer forint hoz­zájárulást nyújt a szövetke­zetnek ötévi időtartamra, akkor évi hétszázalékos, ha három évre, akkor évi hat- százalékos, ha két, illetve egy évre, akkor ötszázalékos részesedést kap; csak akkor nem kaphat részesedést, ha egy éven belül visszakéri a hozzájárulást. A rendelkezések tehát egy sok vonatkozásban értékes Ifjúsági találkozó Gsuriónagymartonban Sátortábor, paprikás krumplival Csökken a forgalom «f Utasok" a padlástérben Mohamad Imatizás harmadszor —1,4 milliós csempészáru, deviza Bármit mondanak, nem a csurgónagymartoni viadal volt az első somogyi sodró- fahajitó-verseny; pár évvel ezelőtt a Balaton partján néhány lelkes ifjúsági klub már országos rangra emel­te a lányok, asszonyok ilyen „próbatételét”. Mindez azon­ban senkit nem keserít el: a nagyatádi járás fiataljai a hét végén ugyanis sok más­ban is példát mutattak. Néhány héttel ezelőtt a járási KISZ-bizottság érde­kes levelet juttatott el az ifjúkommunistákhoz: a KISZ-alapszervezetek és if­júsági klubok tagjait talál­kozóra invitálta Dél-Somogy egyik legszebb vidékére, Csurgónagymarton, illetve Ágneslak környékére. A szí­nes programért mindössze annyit kértek, hogy a lehe­tőségekhez képest mindenki próbáljon sátrat szerezni, s gondoskodjon saját étkezésé­ről. A nagyatádi járási KISZ- bizottság munkatársa, Lassú István így beszélt: — Dél-Somogynak meg­annyi szép vidéke van, amit a fiatalok alig-alig vagy egyáltalán nem ismernek. Miért ne nézhetnénk meg együtt?! S ha útra keltünk, miért ne tarthatnánk erőt és szellemet egyaránt próbára tevő versenyeket; miért ne teremthetnénk fiatalos han­gulatot ... Az idén először hirdettük meg természetjáró ifjúsági táborunkat, s ter­Hétfőn országszerte mun­kához láttak az idei nyári építőtáborozás utolsó turnu­sában résztvevő fiatalok. Né­melyik tábor augusztus ele­jén már végleg bezárta ka­puit, de a legtöbb helyen csak augusztus 23-án von­ják 1« a lobogót, így. jelen­vezzük, hogy a folytatás sem marad el. Szombaton reggel, szov­jet katonák segítségével, jó néhány sátor állt már a Nagymérten fölötti erdő tisztásán, délben pedig meg- számolhatatlanul sok kon- dérban Totyogott a paprikás krumpli, a táborozok ha­gyományos étke. Délután kezdődtek a versenyek: el­sőként a lányok, asszonyok viadala; no, persze voltak komolyabb versenyszámok is, mint a kispályás foci vagy a lábtenisz és az „ed­zett vagyok” három próbája. A szombat esti tábortűznél meglepetésekkel rukkoltak elő a rendezők: meghívták a nagyatádi amatőr parodis- tát, Végh Árpádot, illetve filmeket vetítettek, diszkót tartottak, majd éjszakai filmvetítésen mutatták be a Hair című világsikerű fil­met. Vasárnap délelőtt az ág- neslalji arborétumba men­tek a táborozok, s ott többek között az MHSZ modellezői tartottak bemutatót. Hivata­los statisztika aligha készül arról, hogy hányán voltak részesei a kétnapos vidám­ságoknak. Volt olyan is, aki csak néhány órára jött el, más mindössze az esti diszkóra volt kíváncsi, de töbnnyire igazi táborozókkal találkoztunk. Figyelemre méltó s nagy­atádi járás f.ataljaicak kez- deményezese. Máshol is le­hetne kövem. leg is 82 mezőgazdasági, il­letve ipari üzem, vállalat ad feladatokat 11 ezer diáknak. Az utolsó két hétben is elsősorban a növénytermesz­tés várja a segítő z :et. A kertészetekben az idősze­rű növényápolasi munkák vannak soron. Lassan kifelé haladunk a nyárból, noha külföldi turis­ták még szép számmal ér­keznek hazánkba, s innen szintén sokan kelnek útra, hogy megismerjék a különbö­ző országok nevezetessé­geit ... Gyékényesre látogat­tunk, hogy érdeklődjünk az utóbbi hét hónap tapaszta­latairól. * I A forgalomellenőrző pon­ton Nagy László határőr százados tájékoztat: — Eddig kevesebb utas okmányait ellenőriztük, mint a múlt esztendő hasonló idő­szakában: 139 ezren halad­tak át nálunk, 22 ezerrel ke­vesebben, mint 1980 júliusá­nak végéig. A munkánk azonban nem lett sokkal ke­vesebb: volt olyan hónap, hogy 104 különböző ország I állampolgárainak az okmá­nyait kellett ellenőrizni, s előfordult, hogy egyetlen na­pon negyvennél több nem­zet adott találkát egymás­nak itt, Gyékényesen. Jöttek Csádból, Malgasról, a Zöld- fokiszigetekről, Gabonból, Panamából... Ez sokkal kö­rültekintőbb munkát, na­gyobb figyelmet követel út­levélkezelőinktől, mintha csupán néhány szomszéd or­szág állampolgáraival lenne dolguk. — Akadtak-e köztők olya­nok, akik különösen sok gondot okoztak? — A vámőrséggel együtt tapasztaltuk közös munkánk során: elsősorban a pakisz­táni utasokra jellemző az előírások, szabályok meg­sértése ... Kami János százados, a vámőrség parancsnoka meg­erősíti ezt: , — Több példát is mond­natnék, a számokon kívül azonban csupán egyet hadd említsek. Ha kevesebb volt is az utas, a lefoglalt, a be nem jelentett áruk és az el­tiikolt deviza értéke mégis hatvanezer forinttal haladta meg a tavalyit. Elérte a 1,4 milliót! S van egy utasunk, a pakisztáni Mohamad lma- liáz, akit vámosaink és a határőrök „ismerősként” üd­vözölnek. — Bizonyára van valami oka. — Ügy látszik, azt hatá­rozta el: javítja a magyar- országi bizományi áruházak farmernadrág-választékát. Három alkalommal összesen 135 ezer forint értékben 135 darab farmernadrágot akart behozni. A néhány nappal ezelőtti érkezésekor például hatvanhat darabot... — Fzek szerint még min­dig „sláger” a farmer? — Igen, noha egyre ke­vésbé ... De azért találunk. Áprilisban az ülések alatt elrejtve egy csomagban hat­van. az év elején pedig a padlástérben ugyancsak hat­van darabot. Tulajdonosuk nem jelentkezett — mondja a vámőrség parancsnoka. — Milyen árut, devizát találnak nagyobb mennyi­ségben? — Előfordult például, hogy „rokoni ajándéknak” szán­tak tiz kiló dióbelet; meg kilószámra akarták kivinni a sajtot. Ez természetesen tilos. Étkezésre kisebb meny- nyiségű sajtot vihetnek, azért nem szólunk, de ha kilós tételeket találunk, azért már igen. Aztán egy utas csomagjában 30 doboz fogamzásgátló volt — a fe­leségének vitte —, s talá­lunk nagyobb mennyiségben takarókat is. Egy pakisztáni­nál tízezer forint értékben NSZK-márkát, francia fran­kot, svéd koronát és néhány száz forintot*.. mai kommentárunk lehetőségnek nyitottak utat. Ha történelmileg tekintjük: a szövetkezethez való kötő­dés és egyben az érdekelt­ség legfőbb alapja jó ideig a bevitt föld volt, illetve a munkaeszköz, bár már a „hőskorban", a megalakulás­kor is volt rá példa, hogy a tagok a közös munka indí­tását saját pénzükkel segí­tették. Valójában tehát egy régi gyakorlat nyert most új tartalmat. A fejlesztési célok közvetlen anyagi se­gítése mindenképpen a szö­vetkezetek és a tagok kö­zötti vagyoni kapcsolatok to- bábbfejlesztését szolgálja, és gazdagítja a szövetkezetek életét, mélyíti a szövetkezeti demokráciát, erősíti a szö­vetkezők kötődését « nagy­üzemhez. A tartalékok mozgósításá­ra buzdít a XII. kongresz- szus, a VI, ötéves terv. A tagok fokozottabb anyagi részvétele a gazdálkodási feladatok végrehajtásában az egyik igen jelentős tarta­lék. Élni — és jól élni — ezzel a lehetőséggel a szö­vetkezetek dolga! A tőkesze­gény és különösen szűkös fejlesztési lehetőségekkel rendelkező somogyi szövet­kezetekben fokozott jelentő­sége lehet alkalmazásának. A szövetkezeti kongresz- szusra készülődve a nagy­üzemek különböző demokra­tikus fórumain mostanában sok szó esik a termelőszö­vetkezeti gazdálkodásról. Ezek a fórumok nagyszerű lehetőséget teremtenek arra is, hogy a tagok és vezetők párbeszédet kezdjenek: miként hasznosíthatnák job­ban — gazdaságuk javá'a — az új módszert. V. M. „Utasokat” talált a padlás­térben Bita László határőr A kifelé tartó Maestral padlásterét ellenőrizte Bita László élenjáró határőr, s az egyik padlástérben két „utast” talált elbújva: egy külföldi orvost és nyolcesz­tendős kisfiát. — Hihetetlennek tetszett, amikor megláttam a verej­tékező embert és a sápadt, szinte eszméletlen gyereket.. Talán csak egy óra, s az apa — hiába hozott magával serkentő gyógyszereket fiá­nak — jóvátehetetlen tragé­diát okoz szökési szándéká­val. Azonnal értesítettem parancsnokomat, s kiderült: előző este, még a mellék- vágányra kitolt szerelvény, re másztak föl titokban. - elbújtak . a padlástérben. Délután négy óra körül fe­deztem föl őket, tehát több mint húsz órát töltöttek ott.. Bita László ötnapi juta­lomszabadságot kapott pa­rancsnokaitól. Hazajöhetett Kaposváron élő szüleihez, feleségéhez. S egyúttal meg­látogathatta a húskombinát tmk-üzemének Lendület szocialista brigádját is, ahol bevonulása előtt dolgozott. Szalai László SOMOGYI NÉPLAP / MunkáSioz láttak az épitőtáiiorszók utolsó csoportjai Egy kis készlet — a lefoglalt árukból Borotvaélen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents