Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

VÉGE Két műszakban a harmadikért Köhögve, prüszkölve indul az öreg Warsava, nehezen ló­dítja meg terhét, a terebélyes utánfutót. Három fiatalember ül benne. Pattison tököt visz­nek meg két mázsa paradi­csomot a kaposvári üzletekbe. Hajnal- van. — Érdekes — mondja Há­mori Mátyás, amint az egyik nagyforgalmú zöldséges üz­let előtt rakodik. — Én szár­mazom csak erről a vidékről, a többiek az Alföldről valók. A katonaságnál lettünk jóba­rátok. Idős édesanyám sok­szor várta frissen sült kug­lóffal a házikosztra kiéhezett katonákat. Persze volt más társaság is, s a legények itt ragadtak, családot alapítottak. Társa, Fejes István már a pénzt számolja. — Talán a közös sors for­rasztott így együvé bennün­ket — mondja. — Zolival együtt árvagyerekek vagyunk, tizennyolc éves korunkig ne­velőintézetben laktunk. Má­tyást egész kiskorától özvegy édesanyja nevelte. Éreztük, csak akkor boldogulhatunk az életben, ha összefogunk.-Az autóban már négyen ülühk. Zoltán elsőként a ke- . leti ipartelepet veszi célba, itt dolgozik a két Joarátja. — Együtt szereztünk srak­mat, együtt érettségiztünk, együtt teremtünk most közös otthont. Estére szénakaszálás a program, meg akad még egy darab kapálriivaló is a „bir­tokon’*, a töröcskei hobbi­kertben. Egyeztetik a találkát, aztán Zoltán a közeli szövet­kezet gépműhelye felé indul. A Kaposvár környéki dom­bokon rekkenö a hőség. Ár­nyékban is szakad a víz az emberről, nemhogy a tűző na­pon, kapálás közben. — A lustaságot nem en­gedhetjük meg magunknak, hiszen meg kell állítani a gvomosodást — mondja Pis­ta. Szóval egységben az erő alapon tartós használatba vettünk egy több mint két­száz négyszögöles telket a vá­ros határában. Megvettük a téglát, hatalmas ambícióval kezdtük ásni az alapot, pedig még a végleges terv sem ké­szült el. Igen ám, de csalá­donként két meg három gye­rek mellett, gyes-es lévő fe­leség és egy halom OTP-rész- let, meg albérlet fizetés köze­pette mire lehet lehet jutni? — Életünkben nem kertész­kedett, nem foglalkozott álla­HORGÁSZTANÁCSADÓ Nyáron minden lehetséges... Nyáron minden lehetsé­ges. de mindennek az ellen­kezője is. Ezt különösen azok a horgászok tapasztal­hatják, akik egyszerűen nem tudnak beletörődni abba, hogy .nem eszik á hal"", és nem ülnek egész nap tétle-, nül, hanem addig kísérle­teznek, amíg kiderül: igenig, hogy eszik, legfeljebb nem azon a helyen, mélységben vagy módon, ahogy próbál­juk. Lássunk néhány példát: a szakirodalom szerint, ugye, ilyenkor a süllő a mélyebb, hűvösebb vizeket keresi, az oxigéndús akadókat. Ami­kor a víz tetején, harcsaka- nallal a ráckevei Duna-ág alsó részén kilenckilós, a dunaföldvári holtágban az alig combig érő vízben ugyancsak villantóval nyolc­kilós süllőt togott egyik vagy másik ismerősöm, ak­kor mindenki legyintett: vé­letlen... Hat nem az! Néz­zük például a tassi zsilipet: mély a víz, oxigéndús is — es legutóbb egy óra alatt négy süllőt akasztottam meg a , szélvizen húzott balin- ólommal — a legnagyobb három kiló körüli volt, saj­nos, lemaradt. Amikor meg lehetett a zsilipb'én is hor­gászni. kánikulai nap alko­nyat felé a zubogo zsilip­kamra tetején táncoltatott balinolommal is fogtam sül­lőt. A dunaföldvári holtág­ban sem egyedül jött vil­lantom a süllőóriás bará*- tomnak, egy hét alatt fogott vagy nyolc jó fogast. . . A harcsáról viszont azt tartják: keressük a legmé­lyebb vizen, kuttyogtatva, vagy szélcsendes időben feljön a víz színére. Általá­ban ez is igaz. Mégis, soro­zatos tapasztalat minden jó harcsás' vizen júliusban- augusztusban, hogy a nád mellett, a méteres vízben, úszóval, kishallal jónéhány nagyba,juszút lehet fogni... A pontyot mindenki tá­volságra dobott fenekez.ővel keresi vagy csónakkal, a mély vízen. És csak aki pró­bálta már. az tudja, ipilyen izgalmas játék rekkenö dél­ben, a parti bokrok-fák ár­nyékában, keszegezóvel megfogni egymás után két- három sárgahasút, pyúrat- lan . kenyérbel-csalival. Az amur is ugyanígy az árnyék­ban ..hűsör. Cikolan példá­ul. a? egyes tavon szinte „menetrendje" van del ké­ről: ahogy rövidül az ár­nyék a part felé, úgy jön­nek kijebb a növényevők is. Ugyancsak cikolai, vagy fehérvárcsurgói tapasztalat a kövektező: a pontyok csa­patostól úszkálnak a víz színen, hátuk, hátúszójuk ki­látszik. A horgászok dühön- genek: oxigénhiány van, pi­pál a ponty, nem eszik. Hát — fenekezőre nem is. De 1— ha elérjük — dobjunk hu­szas zsinórral az úszkáló csapat közé, úszóval, húsz- centis eresztékkel egy laza kenyérdarabkát. Ha nincs öt perc múlva szakításunk, akkor szerencsénk van, mert a szákban van a „nem evő” ponty, amelyik dehogyis az oxigénhiány miatt van a víz tetején, hanem egysze­rűen azért, mert valamilyen apró víziélőlény éppen ott rajzik. Négy ötméteres vizekben a kes/.egezők reggel szépen fognak. Delre „leáll” a hal, nincs kapás. Legalábbis, ha megmaradnak a mély eresz­téknél.- De ha feljönnek az eresztékkel víz közé, meg fognak lepődni: 60—80 cen­timéterrel a fenék felett, vagy éppen alig másfél mé­terre a felszín alatt egymást érik a kapások, mert a dé- vér, bodorka, jász-csapatok napoznak vízközt, de esznek is közben. A másik, hasonló furcsa­ság: fülledt. frontbetörés, vagy vihár előtti idő van. A kapás megszűnik, aztán rá­zendít a szél. Mindenki cso­magol, megy haza — úgy­sem lesz- már semmi. Csak páran maradnak. de fur­csán horgásznak: rövid eresztékkel. akármilyen mély a víz. és alig két-há- rom méterre a parttól úszóznak. Es egymás után fogják a halat, közte olyat is, amit az adott vízen más­kor alig látni. A magyará­zat: csökken a légnyomás, a halak víz közé jönnek, a szél a part felé sodorja a vízben élő táplálékállatokat, planktonokat, a hal pedig ösztöne hatásara eszik, mert érzi: ha a vihar felkavarja a vizet, esetleg két napig koplalhat. Ennyit a példákról. Érde­mes kipróbálni, és ..leégés” helyett erdekes horgászél­ményekben lesz részünk. Ha esetleg mégsem? Hat... nyáron minden lehetséges, . . meg a fordítottja i# ., S*. J I. tokkal egyikünk sem — veszi át a szót Mátyás. — Nekem kapa akkor volt a kezemben, amikor az iskolával mezőgaz­dasági munkára mentünk. Beültünk hát a könyvtárba, és - bújtuk a szakkönyveket, előfizettünk a Magyar Mező- gazdaságra, Zoltán állandó vendég volt szövetkezetük szakembereinél. — Hogyan lehet ezt bírni erővel, energiával? — Csak úgy. hogy a sze­münk elölt' lebeg a cél, ez a háromlakásos almaink ottho­na — mondja Zoltán. — Sok­szor olyan fáradtak vagyunk,- hogy azt mondjuk, nem megy tovább. Aztán csak átlendü­lünk a holtponton, különösen, amikor van minek örülni, s az nálunk könnyen megy. El­készül egy fal. helyére kerül egy ablak. Hét közben dupla műszak, vasárnap meg sza­badság alatt a házépítés. Így telik három éve szinte min­den nap, minden hétvége. Es­ténként egy-egv sört engedé­lyezünk magunknak, hétvége­ken naponta kettőt. Igen, a foguríkhoz verjük a garast, de másként nem boldogulunk. — Hol tart most az építke­zés ? — Jöjjön, megmutatjuk, elég volt mára a kapálásból, permetezésből. Indul az öreg szerkezet, nekivágunk a dűlőútnak. A Lonkahegvröl szép panoráma kínálja magát. Nagy kupac sóder, rengeteg tégla, fie itt van már a piros cserep is. Középen — mint egy várrom — a puszta fala, de már lát­szik, hpl lesz a fürdőszoba, merre csúszkál Gabika, hol főznek az anyukák, de az is, hova lehet kiülni megpihenni, beszélgetni. Költési Zsolt Gimnazistaként sem beszélte Jót a magyart Eötvös emlékezete Ercsiben Ismeretségünket a kisdi­ákkori földrajzóráknak kö­szönhetem. Alaposan belénk súlykoltak hazai cukorgyá­raink nevét. így tudtam meg, hogy létezik egy ki tudja, hogy mekkora telepü­lés a Duna-parton, amelyet Ercsinek hívnak. A sors ki­fürkészhetetlen szeszélye folytán aztán szorosabb ba­rátságba kerültünk. Most már azt is tudom, hogy Eötvös József révén a köz­ség irodalmi emlékhely is. Erre figyelmezteti az utazót az Eöt.vös-szobor, az Eötvös József Művelődési Ház, az Eötvös tér, az Eötvös utca, s benne, az Eötvös-emlekház. A reformkor nagy alakjáról, a legszűkszavúbb .lexikon tanúsága szerint is illik tud­ni, hogy író, költő, reform- politikus, államférfi, a ma­gyar realista regényírás első nagy mestere, a Magyaf Tu- ( dolmányos Akadémia tagja volt. Mellesleg a nagy fizi­kusunk, Eötvös Loránd édes­apja. Hogyan került Eötvös Er­csibe? A .mai Eötvös utca 33. számú ház környéke, egykor az anyai nagyapa, Lilien báró birto­ka volt. A család 1841-ben váratla­nul beköszöntő csődjéig báró Eöt­vös József gyakor­ta vendégeskedett a Duna-parton barátai, Szalay László, Lukács Móric» Trefort Ágoston és Pulsz- ky Ferenc társasá- \ gában. Eötvös ha­lálának századik évfordulóján az Országos Pedagógiai Könyv­tár és Múzeum a volt kas­téllyal szemben levő ven­dégházban múzeumot nyi­tott. Csupán két apró terem telt meg relikviákkal. Tíz esztendeig kellett várni, mig az idei pedagógusnapon va­lóban méltó emléket állítot­tak a munkásságának. Ma három terem, egy összekötő folyosó várja — megannyi kézirattal, fényképpel, könyvvel és személyes hasz­nálati tárggyal — a látoga­tót. Most mar valóban ven­dégváró .múzeum ez. A be­járatnál ott a nyitvatartás Az Eötvös-emlékház Művelődési ház az Eötvös téren Szórakoztató elektronika A szabadidő megnövekedé­sével egyre több ember ér­deklődése a hasznos időtöltés­hez oly alkalmas szórakozta­tó elektronikai készülékek fe­lé fordul. Ezt bizonyítja az a világszerte , évente eladott több millió rádió-, televízió-, magno-, lemezjátszó- és erő- sítőkészülek is, amelyek egy­re több új típus megjelente­tésére késztetik a tervezőket és. a gyártókat. • magnók iránti igényeknek. 220 voltos hálózatról vagy 6 voltos telepről egyaránt üze­meltethető. Kiválóan takaré­kos fogyasztása lehetővé te­szi, hogy a 4 darab 1.5 voltos babvelemmel akár 48 órán át üzemeltethető lejátszó« üzem­módban. A lakásban használt hang- közvetítő és visszaadó készü­lékek minőségi színvonala igen sokat javult az utóbbi roakusztika műszaki színvo­nalát. A hivatásos stúdiótech­nika céljaira gyártott készü­lékekhez és berendezésekhez képest korábban még igen szerény volt a közhasználatú készülékek minősége és hang­visszaadása. Képünkön: a bolgár kazettás magnó gyári ellenőrzése. rendjét közlő felirat is, amelyet az elmúlt években hiába kerestünk, mint ahogy hiába is akartunk bejutni az épületbe. A dr. Jánki László által megtervezett* Horváth Ferenc által rende­zett kiállítás mindenesetre ’ kárpótol bennünket a ko­rábbi évek bosszúságai mi­att. Eötvös pályájáról átfo­gó képet kap a vendég, amelynek nemcsak az iroda- lombarát utazók, hanem a helyi általános iskola taná­rai is örvendeznek. Lépjünk be a múzeumba! Az első szoba Eötvös József fiatalkorának és a szüleinek állít emléket. Nem mítosz- rombolás. ha itt jegyezzük meg: Eötvös udvarhű arisz­tokrata családból szárma­zott: apja gyűlölt főúr. any­ja osztrák katonacsalád leá­nya. Ö maga még gimnazis­ta korában sem beszélte „becsületesen” a magyar nyelvet. A hazáját járva és megismerve vált igazán ma­gyarrá. S hogy mennyire az lett, az nemcsak a szellemi örökségül hagyott munkái­ból derül ki. Bizonyíték az is. hogy az 1848-as kormány­nak ugyanúgy vallás- es közoktatásügyi minisztere volt, mint a kiegyezést kö­vető első kormánynak. Hit­tel és akarattal tett az ok­tatásügy reformjáért, nem1 zeti történelmünk ápolásá­ért. a magyar nyelv megőr­zéséért. A második szobában Eöt­vös feleségével, fiával, .vala­mint a magánéletével kap­csolatos emlékeket idéznek a rendezők. A harmadik szo­ba a politikus-reformer te­vékenységével kapcsolatos relikviáké. Szép ez a múzeum. Kár, hogy az Eötvös-szobor kör­nyékének rendben tartására nem fordítanak akkora gon- dot, miként a családi krip­tát is elhanyagoltnak talál­ja a látogató. Nagy Jenő A szórakoztató elektronika készülékeinek használata már majdnem gyermekkorban megkezdődik, amikor a lü—12 éves tinédzserek megkapják első zsebrádiójukat vagy ka­zettás magnójukat. A hordoz­ható, kisméretű kazetta« mag­nókat ma már szinte kizáró­lag a fiatalok használjak, fő­ként nyelvtanulásra vagy ki­rándulás közbeni zenehallga­tás ra. | A fiatalok igényét messze­menően kielégíti a bolgár Elektroacoustics cég egyik legújabb kazettás magnója, amely méretéinél fogra jól megfelel a hordozható kis­é vek ben. A Hi-fi hangközlés mo/.galma pedig kifejezetten kedvezett az élethű hangvisz- szaadasra gyártott készülékek iránti érdeklődésnek. Ez a magyarázata annak is, hogy jelenleg legtöbben nem egy- egy készüléket, hanem házi hangstúdió-komplexumot vá­sárolnak. Ezt a célt szolgálják a nagyteljesítményű sztereo erősítőkkel felszerelt Hi-fi kompaktkészülékek és konzo­lok. A hetvenes erekben számos olyan műszaki eljárás szüle­tett, amely lényegesen meg­változtatta a népszerű elekl­A SIÓFOKI ÁFÉSZ EGYTONNAS TEHERGÉPKOCSIRA hivatásos gépkocsivezetőt és rakodó munkást alkalmaz azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet: Áfész központ, Siófok, Kálmán Imre sétány 4., személyügy (85048) A KAPOSVÁRI CSÍKI’ GERGELY SZÍNHÁZBAN augusztus 17-én du. 17.36 és este 26 órakor: • KORÁL eyyiitles koncertje. Vendég a MINI együttes Jegyek kaphatok a jegyirodában, Kaposvár, Május 1. u. 8. Telefon: 11-103 (84912)

Next

/
Thumbnails
Contents