Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-05 / 182. szám

A feszültség újabb hulláma Varsó központjának egyik legforgalmasabb kereszte­ződésében kedden is a Szo­lidaritás tüntetői torlaszol­ták el a/, utat. A város for­galmában jelentős fennaka­dást okozó torlódás alapos munkát adott a rendőrség­nek, amelynek nagy türe­lemmel sikerült megakadá­lyoznia a teljes közlekedési csődöt. A Szolidaritás Ma- zowsze regionális szervezete és a Szolidaritás országos egyeztető bizottságának dön­tése alapján máig tart a közlekedés blokádja. A Szolidaritás bejelentése szerint ma délelőtt 10 és 12 óra között a Mazowsze re­gionális szervezet irányításá­val a teljes varsói körzetre kiterjedő általános „figyel­meztető” sztrájkot tartanak. A jelzések szerint a legyei főváros tömegközlekedése már 9 órakor leáll. Ezzel egyidőben az ország minden részéről érkeznek a hírek arról, hogy a piaci el­látás tovább romlik. Krak­kóban, Lódzban és Wroclaw- ban a városi vezetés tovább bővítette a csak jegyre és korlátozott mennyiségben kapható áruk körét. A keddi lengyel lapok . nagy terjedelemben ismer­tették a televízióban előző este közvetített beszélgetést Míeczylaw Rakov;skival. Eb­ben a legyei miniszterelnök- helyettes az ország józan köreihez fordulva kijelentet­te: amennyiben nem sikerül megállítani a tiltakozó akci­ók egyre terjedő hullámát, amennyiben a lengyelek nem-értik meg, hogy mind­ennek semmi értelme, ak­kor újabb megrázkódtatások várnak az/országra. A Trybuna Mazowiecka című varsói lap közzétette a LEMP varsói bizottságának teljes ülésén elfogadott ha­tározatot. A dokumentum megálla­pítja: Varsóban és az egész országban a feszültség újabb hulláma tapasztalható. Az újabb követelések és konf­liktusok közvetlen okává a .dolgozók életszínvonalának csökkenése, az alapvető fo­gyasztási cikke piaci hiánya lett. Ezt a helyzetet súlyos­bítják a Szolidaritás bizo­nyos köreinek romboló po­litikai és propagandacselek- ményci, uszító agitációja, amely a hatalmi szervek és a Lengyel Egyesült Munkás­párt ellen irányul. Kísérle­tek történnek a párt IX. rendkívüli kongresszusán ki­dolgozott politikai irányvo­nal kétségbe vonására és le­járatására. Az események komoly nyugtalanságot váltanak ki, azokból, akik szívükön vi­selik Lengyelország boldogu­lását és a szocializmus sor­sát; azokból, akik síkra szállnak a kongresszus irányvonala mellett, azért, hogy Lengyelország/kilábal­jon a gazdaságii politikai _ válságból. Ez a feszültség, kivált azok a kísérletek,, hogy az elégedetlenséget az üzemek­ből az utcára is átvezessék, zűrzavarral és anarchiával fenyeget, az egész társada­lom alapvető érdekei ellen irányul — állapítja meg a varsói pártbizottság határo­zata. A pártbizottság plénuma egyet nem értését fejezte ki minden olyan döntéssel és cselekedettel, amely sérti a pártkongresszus irányvona­lát. A pártbizottság felhívás­sal fordult a kommunisták­hoz, a lengyel főváros és a varsói vajdaság lakosságá­hoz, hogy a kialakult hely­zet ismeretében és megértve az ebből fakadó veszélyeket, ne engedjék át magukat az érzelmeknek, ne hallgassa­nak a szocializmus ellensé­geinek sugalmazására, ha­nem lássanak munkához. A jelenlegi lengyelországi társadalmi-gazdasági hely­zettel foglalkozó cikkében a Trybuna Ludu publicistája, 'Jerzy LSirlc"ki megállapítja: az utóbbi időben a gyárak üzemcsarnokai és a tárgya­lóasztalok mellett az utca is a( konfliktusok felszínre ho­zásának színterévé vált. Ez igen veszélyes fejlemény, mert az ilyen megmozdulá­sok során az események ki­csúszhatnak mindenfajta el­lenőrzés alól. Bielecki leszögezi, hogy a válságot nem lehet szavak­kal vagy látványos akciók­kal megoldani, csupán való­di tettekkel. Emlékeztet rá: a dolgozók hosszú időn át kö­vetelték, hogy rövidebb ide­ig dolgozhassanak, ennek fe­jében hatékonyabb munkát ígértek Az ígéret azonban puszta szó maradt. Labour­program „Szocialista alternatíva” címmel tette közzé a brit munkáspárt politikai' nyilat­kozatát, amelyben felvázol­ta: mit tenne, ha ismét ma­gához ragadná a kormány- rudat. A programtervezet a Labour októberi kongresszu­sa elé kerül jóváhagyásra, amit megfigyelők bizonyosra vesznek. A politikai nyilatkozat ke­ményen bírálja a mostani konzervatív kormány gazda­ságpolitikáját, azt állítva, hogy „a termelés társadalmi ellenőrzésében hiszünk és nem a piac anarchiájában”. A munkáspárt szakítana a Thatcher-kabinet „őrült monetarista” irányvonalá­val. HarVnincöt órás munka­hetet vezetne be, külön jö­vedelmi adót vetne ki a gazdag rétegekre, állítólag felszámolná a lordok házá­nak idejétmúlt intézményét. Végezetül megszüntetné a ma gán is kola - ren ds zert. Forgalomirányítók sztrájkja az Egyesült Államokban A kormány példát statuál „Nem akarjuk megsérteni a törvényt, de folytatjuk a sztrájkot, mert rendeznünk kell nézeteltéréseinket a kormánnyal” — jelentette ki kedden Robert Pöli, az ame­rikai légifoa-galom-irányitók szakszervezetének vezetője. A szakszervezet teljesítetlen bérkövetelései miatt, indított sztrájk hétfőn megbénította az amerikai légiforgalom 40 százalékát. Rudy Giuliani, az Egyesült Államok helyettes főügyésze azzal vádolta a lő ezer ta­gú szakszervezet . vezetőit, hogy félrevezetik tagjaikat, amikor a törvényellenes sztrájkban való részvételre buzdítják őket. Az Egyesült Államok törvényei értelmé­ben szövetségi alkalmazot­takra nem terjed ki a sztrájkjog. Drew Lewis közlekedési miniszter kedden mekismé- telte Reagan elnök ultimá­tumát: mindazokat a forga­lomirányítókat elbocsátják, akik szerdán 11 óráig nem jelennek meg munkahelyü­kön. A megüresedő helyeket egyelőre csak túlórázással és a hadsereg segítségével tudják betölteni, de Lewis szerint „kilencezer ember áll készenlétben, hogy kita­nulja ezt a jól fizetett szak­mát”. Egy szövetségi bíróság el­rendelte, hogy az összesen 3,5 millió dolláros sztrájk­alappal rendelkező szakszer­vezet napi egymillió dollár büntetést tartozik fizétni a légiforgalom akadályozásá­val okozott károkért, Robert Poll, a szakszervezet vezető­je napi ezer dollár büntetést köteles fizetni. A kormány — mint a fentiekből kiderül — el van szánva arra, hogy kenyértö­résre viszi a dolgot és min­den áron példát statuál. A hatóságok rendkívül erélyes fellépése következ­tében — az elbocsátás mel­lett a sztrájkotokat letartóz­tatás és pénzbüntetés is fe­nyegeti — a sztrájkban részt vevő forgalomirányítók szá­ma óráról órára csökken. Kedden az amerikai belső légijáratok mintegy 70—75 százalékát tudták elindítani. ESKÜTÉTEL TEHERÁNBAN Mohammad Ali Radzsai, az Iráni Iszlám Köztársaság uj elnöke a parlament előtt letette a hivatali esküt. Jö­vendölni ugyan képtelenség, az azonban i-alószinűnek tű­nik, hogy ezzel valóban új szakasz kezdődött a zakla­tott sorsú ország belpolitikai életében. Maga az új állam­fő ezt úgy fogalmazta meg, hogy „megválasztásával megszűntnek nyilvánítható a hatalmi harc". Csak a jövő — méghozzá nem is biztos, hogy a kö­zeljövő — döntheti el. áll- ja-e majd ez a kijelentés az idő próbáját. Iránban már hosszabb ideje Bani- szadr, illetve Behestí és Radzsai szemelye körül kris­tályosodott ki a két legje­lentősebb szembenálló tábor. Behesti halálával és Radzsai beiktatásával — legalábbis pillanatnyilag — minden arra utal, hogy az ország­ban megszűnt a „kettős ha­talom” sajátos állapota és most már minden kulcspozL ciót az úgynevezett iszlám fundamentalisták foglalnak el. A jövő azonban tele van kérdőjelekkel — már csak azért is, mert a hatalmi küz­delemnek, különösen egy gyökeresen új útra lépett or­A térnyerés atmtémiáfa Azt mondják, minden cso­da három napig tart. Ám a ..japán csoda”, azaz a sziget- ország meghökkentően gyo-rs gazdasági fejlődése, átalaku­lása immár három évtizedé tart. A második világhábo­rúban vesztes, mélypontra jutott távol-keleti szigetor­szág ma a tőkés világ má­sodik gazdasági hatalma és számos szakértő, így az is­mert amerikai jövőkutató Hermann Kahn szerint a/, ezredfordulóig jónéhá p y stratégiai agazatban meg­előz.) majd az Egyesült Ál­lamokat. Napjaink tőkés világában, amelyre a recesszió, a mun­kanélküliség és az infláció párhuzamos növekedése jel­lemző. japánban kuriózum- számba megy. Noha a két­számjegyű növekedési ütem­nek itt is vége — s ebben az értelemben a szigetor- . szágban szintén visszaesés­ről beszélnek —. eredmé­nyei mégis az egész nyuga­ti világban irigységet kelt- ■ hetnek. Mi a titka a szinte fel­tartóztathatatlan japán tér­nyerésnek? Az évtizedek óta tartó folyamat annál rejté­lyesebb, mivel köztudott, hogy Japan jónéhán.y ás­ványkincset (alumínium, olaj, vas stb.) kénytelen kül­földről behozni, s hogy földjének mindössze egyha- toda művelhető. Kelch- és N y u gat - Eur ó pá ban egyaránt sokan vannak, akik a ma­gyarázatot olyan jelenségek­ben keresik, amelyek idő­közben anakronisztikussá váltak. Az 50-es években ki­alakult és mindmáig ható nézet szerint Japán keres­kedelmi fölénye versenytár­saival szemben az alacsony béreken, a dömpingárakon nyugszik. Ám ez 'a tényező a múlté: a szigetország bér- színvonala immár megköze­lítette a vezető ipari orszá­gokét. Hasonló, s legalább ilyen sűrűn emlegetett „tév­hit”, hogy a japán dinamiz­mus fő oka a modern ipari üzemek túlsúlya. Ez nyilván :gaz volt az 50-es. 60-as években, hisz a világháború után szinte a semmiből kezd­tek hozzá az ipar újraterem­téséhez, s az új létesítmé­nyek korszerű technológiája egy ideig forgása lehetett a fölénynek. De időközben há­rom és fél évtized telt el. Különösen az amerikaiak és a nyugat-európaiak vá­doljak gyakran a japánokat a szabadkereskedelmet sér­tő, nem vámjellegű akadá­lyokkal, azzal, hogy áruik hátrányban vannak a szi­getország piacán. Ez bizo­nyos fokig ma is létező probléma, de aligha lehet magyarázat arra az évről évre ismétlődő hatalmas ke­reskedelmi mérlegtöbblet­re, amelyet a szigetország ♦ versenytársaival szemben el­ér.' Az igazság ugyanis az, hogv a japán piacon kímé­let lgn verseny folyik a ha­zai termelők között is, a minőségi követelmények igen. magasak, s ehhez já­rul még a japán fogyasztók túlzott ragaszkodása, kötő­dése a hazai termékekhez, tíem megalapozott az az érv sem, amely k viszonylag szűkre szabott katonai ki­adásokban véli felfedezni a versenyképesség titkát Mert igaz, hogy arányaiban Exportra várakozó kocsik ezrei a kikötőben talán elmarad a szigetor­szág fegyverkezese a NATO- allamoktól, de abszolút nagyságát tekintve máris a hetedik a világon. Hovato­vább az amerikai hadiipar attól tart, hogy gyümölcsöző piacai egv részét (űrkutatás, elektronika, repülőgép-gyár­tás stb.l elveszti a japán elöretóres miatt. Ha tehát mindez tévhit, mi a magyarázat? A válasz azokban a történelmi ha­gyományokon nyugvó, nem-. zeti sajátosságokban kere­sendő, amelyek Japán útját egyértelműen megkülönböz­tetik a többi fejlett tőkés államétól. Ezt egészítik ki olyan általános jellemzők, mint a magas termelékeny­ség, kiváló piacismeret, in- , formáltság, az erőteljes ku­tatás-fejlesztés, a legfejlet­tebb technika nagymérvű felvásárlása az egész vilá­gon. Gy. S. (Folytatjuk.) szágban, megvannak a ma­ga kérlelhetetlen törvényei. Az például nemí ismert, mi­lyen volt a viszony a me­rénylet áldozatává lett Be­hesti ajatollah és a robba­nás elölt a teremből alig né­hány perccel távozó Rad­zsai között. Arról sincsenek megbízható információk: mi­lyen ellentétek feszülnek ma a győztes táboron belül. A lehetőség a korábbinál egységesebb ‘vezetésre meg­van, de mint általában az életben, a pblitikában is más kérdés, hogyan használják ki a lehetőségeket. Ráadá­sul nem szabad elfelejteni, hogy az Irakkal vívott há­ború jelenleg ugyan stagnál, de nem ért véget, így a hadsereg magatartása to­vábbra is komoly bizonyta­lansági tényező. Ami Baniszadrt illeti, ugyancsak nehéz kombiná­ciókba bocsátkozni. Ügy tű­nik, az ex-államfő távozásá­val megmentette személyes biztonságát, de vezető nél­kül hágyta a köré sereglett . politikai erőket. Iránban ugyan folytatódnak a rob­bantásos merényletek, ezek az elszórt akciók azonban semmiképpen nem jelentik azt. hogy a győztes funda­mentalistáknak komoly el­lenállással kellene szembe­nézniük. A világ óvatos várakozás­sal tekint Teherán felé: ezt tükrözik például a Bari- szadinak menedéket adó Franciaország h‘."atelos lé­pései: Mitterrand táviratban köszöntötte megválasztása alkalmából R'adzsait, enge­délyt adott három, már ko­rábban megrendelj járőrha- jó leszállítására és korlátoz­ta Baniszadr érintkezését a saitóval. A párizsi döntések mögött r>ersze meghúzódhat az Iránban élő franciák sorsáért érzett felelősség — de számos tényező. így a francia—iráni kavcsnlatok romlásától való félelem is. TI. E. A SZtlV KAPOSVÁRI SZÁMÍTÓ­KÖZPONTJA fölvesz 1 nyugdíjas férfit futár munkakörbe. Jelentkezni lehet: a SZÜV Kaposvári Számítóközpontnál, Kaposvár, Rákóczi tér 3—11. (85223) Nyuglalaníló hírek Lengyelországból

Next

/
Thumbnails
Contents