Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-29 / 202. szám
ZSÚPOLÓK Egy résri mesterség két képviselője, a magyarliikafai Keizer Adám és Denkt Lőrinc dolgozik hétfő óta a szennai falumÚ7/eumban — a zsclickisfaludi présház zsúpolásán. Molnár János és brigádja az alapanyagot készíti elő: a rozsszalmát, amiből a zsúp készül (Gyertyái László felvételei) Piaci körkép Megázott a vewősetre Autóalkatrész-gondok Megszüntetik a hiányt Unalomig ismert téma: nincs elegendő gépkocsialkatrész. Hiába a sok elemző cikk, az illetékesek nyilatkozatai ígéretei, a helyzet nem változik. A sok átr szervezés sem vitte előbbre az ügyet. Még tavaly is a belföldi forgalmazók, a kis- és nagykereskedelmi vállalatok, a javító és az üzemeltető közületek közvetlenül rendelték meg a , személygépjármű-alkatrészt a külföldi szállítóktól a külkereskedelmet lebonyolító Mogürtön keresztül. Az idén azonban változott a helyzet: a több beszerzési forrás igénybevételének lehetősége megszűnt, a szocialista országokból származó személy- gépkocsikhoz szükséges alkatrészt csak az arra kijelölt vállalat importálhatja. (A szovjet típusokhoz az Autókor, az NDK-bcli típusokhoz az Afit, a cseh. a lengyel és a, román gépkocsikhoz pedig a Mobil adta föl az idei megrendeléseket, 1380 áprilisában.) Jövőre újabb változásra kerül sor. A megrendelések már ennek megfelelően készültek el. Ezután ugyanis az Afit bonyolítja- le a teljes autóipari igények kielégítéséhez szükséges anyagok beszerzését és forgalmazását — függetlenül a jármű típusától. A kereskedelmi célú alkatrészbeszerzést az Autóker és a Mobil végzi. Joggal vetődik föl ezek után a kérdés: ha a több- csatornás (1981 előtti) és az egycsatornás (jelenlegi) beszerzési rendszer nem tudott megfelelő ellátást nyújtani, vajon a kétcsatornás (javítóipari és kereskedelmi) rendszer hoz-e lényeges javulást? Hazánkban csaknem kétszázezer tehergépkocsi és több mint egymillió személyautó közlekedik az utakon. Üzemeltetésükhöz évente 7—8 milliárd forint értékű pótalkatrész szükséges. Mivel járműparkunk zöme szocialista országokba'n gyártott autókból áll, alkatrész- ellátásunk elsősorban ezeken az országokon múlik. A partnerek azonban évről évre kevesebbet szállítanak. Tavaly például az Autóker által megrendelt alkatrészeknek csupán 76 százaléka érkezett meg. Alkatrész híján járműveink egy része hasznáihatatlanul vesztegel, s a megcsappant készletek- hatása még az idén is érezhető. Kétségtelen, hogy az alkatrészellátás legolcsóbb módja általában az import lenne. De tudomásul kell vennünk, hogy partnereink a késztermékek előállítása mellett nem tudnak elegendő pótalkatrészt szállítani, s ezt njas forrásból kell pótolnunk. Akkor is, ha így drágább! Persze nem arra gondolunk, hogy a hiányokat használható kocsik darabokra bontásával kell megszüntetni, a megoldás csak az lehel, ha egyre több cikket gyártunk itthon. Jelenleg már a magyar ipar gyártja a szükséges alkatrészek 35— 40 százalékát. Elsősorban az univerzális — a gépkocsi típusától független —. általános technológiával és hazai alapanyagból is elkészíthető részegységek előállítása tekinthető reálisnak és érdemesnek. A belföldi gyártás megszervezésében — már ötödik Ötvenötezer fiatal 104 központi szervezésű építőtáborban 800 ezer munkanapon mintegy 300 millió forint értéket termelt — ezek az első és legfontosabb adatai annak a gyors számvetésnek, amelyet a KISZ KB Építőtáborok Bizottsága a táborozás alkalmával készített. Az MTI tudósítójának elmondották: ezen a nyáron, június 28-a és augusztus 22-e között immár huszonnegyedszer működtek a középiskolás diákok nyári táborai, sa központiakon kívül több megyei szervezésű, illetve főiskolai, egyetemi építcMábnr- ban is dolgoztak — dolgoznak — a fiatalok. A jelentkezések száma meghaladta a tervezettet, különösen sok Bäcs-Kiskun, Békés, Csongrád. Györ-Sop- ron. Heves. Szabolcs és Vas megyei fiatal vállalt munkát. Köztük kétszázötvenen voltak, akik már negyedszer, hatvanan pedig, akik ötödször táboroztak — őket éve — nagy szerepet vállal az Alkátrészkoordinációs Iroda. Az Alit, a Volán és az Autóker közös irodája ugyanis lő feladatnak az import alkatrészek hiányának mérséklését tekinti. Eddig 3—400 hiányzó alkatrész készítésére találtak hazai vállalkozót, több ezer gyártót, téesz- melléküzemágat, kisiparosokat csakúgy, mint állami vállalatokat. Az ablaktörlőket például a tatabányai Keripar készíti. Szövetkezetek és kisiparosok az iroda fölkérésére gyártanak többek között visszapillantó- tükröket Trabanthoz, kötőelemeket, fölszerelési cikkeket, perselyeket. Wartburg- hűtőzsalukat, Trabant-autó- zárakat. A hiányok mér-1 séklését segítette az Autóker .közelmúltban megrendezett kiállítása Gyártót keresünk címmel. Jó néhány bemutatott alkatrészre sikerült előállítót találni. Persze a hiány nem pótolható teljesen a hazai forrásokból, hiszen például komplett motor vagy vezéroklevéllel, emlékplakettel jutalmazták. A táborok nagy többsége a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat segítette. Az időszerű mezőgazdasági munkákkal foglalkoztak a fiatalok. Kilenc szakmai építőtáborban 2500 szakmunkástanuló választott hivatásának megfelelő feladatot kapott — nekik ez a munka a kötelező nyári szakmai gyakorlatba számított. Dolgoztak az új budapesti sportcsarnoknál csakúgy, mint Baranya, Győr-Sopron, Komárom. Pest, Szolnok megyei lakásépítkezéseken, az M 1-es és M 3-as autópályánál. illetve vasútépítéseknél. Nyolc sportág utánpótláskorú versenyzői úgynevezett építő-edzőtáborokban vettek részt: a délelőtti munkát délután edzések, mérkőzések, versenyek követték. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanáccsal közösen az idén már ötödször rendeztek közlekedési szaktábort, 18 helyen. lóegység gyártására nagyon költséges volna berendezkedni. A belföldi előállítási költségek általában 30—40 százalékkal nagyobbak, mint a* importárak, de előfordul ennél nagyobb eltérés is. Mégis — amíg az importlehetőségek nem javulnak — ebben az irányban kell haladnunk, ha meg akarjuk szüntetni a krónikus alkatrész- hiányt. Gazdaságos termelés esetén még az sem elképzelhetetlen, hogy mi szállítsunk szocialista partnereinknek is. Segíthet a gondokon, ha hasznosítják a kiselejtezett gépjárműveket, felújítják az elhasznált alkatrészeket. Az Autóker már 15 helyen gyűjti a kiselejtezett kocsikat. Ugyancsak enyhítheti a gondokat a készletek ésszerű elosztása. A készletek jelentős része ma ugyanis nem .néhány termelőeszköz nagykereskedelmi vállalatnál van, hanem sok ezer üzemeltetőnél. Előfordul, hogy csak részben használják föl, s állaguk romlik — elavulnak. Bár nem vitás, hogy e helyzeten érdemben csak elegendő készlet birtokában, állandó kínálat és választék megteremtésével lehetne változtatni. R. M. £. A brigádokat teljesítmény szerint értékelték. Szinte mindenütt túlteljesítették az előirt alapnormát. A gyorsmérleg egyik fontos tapasztalata: az eredményes munkát mindenütt elismerték, ■ jól vizsgázott az új jutalmazási rendszer. Így az idén a tavalyinál jóval több .— csaknem 13 millió forint — jutalmat oszthattak ki, a végzett munka arányában. A legjobban dolgozó brigádok iskolai KlSZ-szerveze- teit — mintegy százhúszat — a tanévnyitáskor 3000— 6000 forintos, összesen fél millió forint értékű sportszervásárlási utalvánnyal jutalmazzák. Az idén először a hazánkban tanuló kubai diákok egy 30 fős csoportja is munkába állt, sőt két turnust (egy hónapot) vállaltak — és teljesítettek — a biatorbágyi vasúti építőtáborban. A vietnami diákok — akik évek óta együtt dolgoznak magyar társaikkal — az idén Tápiószelén segítették a munkát. A Német Demokratikus Köztársaságból 70, Bulgáriából 80 fiatal érkezett ..cseretáborozásra” — helyükbe magyar fiatalok utaztak NDK-beli, illetve bulgáriai táborokba. Értéke 300 millió forint Gyorsmérleg az építőtáborok munkájáról Kaposváron a hetipiac vásárlóit tegnap a még mindig nyárias választék sem tudta fölvidítani. Esett az eső. A iáhullott esőcseppek kívánatosabbá tették a nagy szemű csemege szőlőt: 20-ért mértek a javát, 18-ért a némiképp elhamarkodott ,.elő- szüret” fürtjeit. S egyre ínycsiklandóbbá érik a körte is. Tíz forintért vették. Szilvából nincs hiány: a púpozott kasornyák mellett erre utal az 5—6 forintos ár. Ennyibe kerül a pitébe való alma is. A nyári alma ennél országszerte drágább — kivéve a szegedi és a szolnoki piacot. . A vásárlók dinnye iránti bizalma megrendül. Többen még tettek egv utolsó kísérletet a hetek óta 5—6 forintért mért gyümölccsel. Akadt enyhén madárlátta, sárgadinnye is — hatért. Gyermekkorunk ízeit — sajnos, nem korhű árakon — idézte elénk egy nénike, aki szedret mért, literenként 12-ért. Mire beköszönt az ősz, nyoma sem lesz az őszibaracknak. A portéka sokat fitymált maradványait tegnap 8—16 forintért árulták. A zöldségpiacon a legdrágább a zöldség volt: egy gyér csomocska vegyes zöldségért nem átallották hat forintot kérni. És már-már meghökkentő árat — 25 forintot — kértek egy fej fás kariioi ért. Tizenkét forintot csak kelletlenül fizettek ki egy kiló kelért, a fejes salátának pedig nem háromforintos ára adott okot torzsalkodásra. A zöldbabon 15-értjeis kaptak. A vevőknek egy rossz szava sem lehetett a paprika- és paradicsomárakra. Ez mar hamisítatlan lecsószezon! Csincsi zsákszám öntötte a szatyrokba háromforintos paprikáját, az egyik kiskereskedőnél pedig ugyaneny- nyiért volt paradicsom is. Ezek után már csak a kolbász ára az oka, hogy nem a lecsó a legolcsóbb vacsora. A kenyér mellé való zöldpaprika 8—10 forintba kerül, ez 6—7 forinttal olcsóbb a fővárosinál, ugyanakkor 3—4-gyel több a szegedi álnál. A paradicsom java itthon 6—7-ért fogy. Szolnokon és Győrben a legszebbért sem kérnek 4-nél többet. A pesti ár ennek több mint a háromszorosa. Sok helyen kínáltak piros, vastag húsú, pritaminpapri- kát, 20—22-ért. A savanyításra érett cseresznyepaprika kilója 15 forint. A főzőhagyma országszerte 9—10 forint. A legolcsóbb burgonyát 5.50-ért Szolnokon és Győrben szerezhetik be. nálunk 6.50—7 az ára. Kaposváron 35—40 forint a fokhagyma, Kecskeméten 50, Szegeden 20-szal olcsóbb. Fejtett bab bögrénként 12- ért kapható. Alig van tojás, így 2,50-et vasaltak be darabjáért. A csirke kilója nálunk 50, a tyúk 40 forint. Egy izmos kakast 130-ra tartottak. Mindössze 25 forintot kértek viszont egy galambpárért. B. F. 18. Ezzel a beszélgetéssel indult reggel a barátkozás, és a filmes addig nézegette Szigetvölgyi Károly ügyködését, amíg maga is megfogott egy-egy papírcsíkot, tartotta, hogy ne kunkorod- jék föl méretre vágás közben, s szinte észrevétlenül együtt láttak a szoba kitapétázásához. Persze, maga a tapétázás még odább volt egy kicsit. A plafon eredetileg is csak meszelve volt, s az új meszeléshez Szigetvölgyi már előző este lemosta szappanos vízzel a mennyezetet. Aztán várt egy órát, és teddi-hen- gerrel egyszer átfestette. Hanem reggelre kiderült, hogy itt-ott foltos lett a fal, és gondolta, hogy mielőtt a tapétázáshoz kezdenek, még egyszer áthúzza az egészet. Csakhogy hiába száradt egy egész éjszakán át, a beton nem szívja be a meszet, s ahogy másodszor ráment a hengerrel, az új festék tenyérnyi darabokban szedte k az előző esti rétégét. Ahol viszont megmaradt, táskásodó vastag rétegekben állt a festék. Hát ez így nem maradhat, le kell mosni az egészet, megvárni, míg teljesen kiszárad a beton, s úgy rámenni egy vékony, de teljesen fedő réteggel. Ez pedig két-három nap idő- veszteség. Egye meg a fene, legföljebb előbb kitapétáznak. Végül is, a filmes tanácsára, aki nem tartotta helyesnek a sorrend fölcserélését, mondván, .hogy. ha tapétázás után festik le á mennyezetet, tönkreteszik az új tapétát — szóval a rendező tanácsára szereztek egv korongecsetet, és nagyon híg, szülte vizes mésszel széthordták az egyenetlenségeket. Ehhez a művelethez már a filmes is átöltözött, s tizenegy ólára, amikor végeztek az undok betonmennyezettel, már egészen természetes volt mindkét férfi számára, hogy együtt fognak a tapétázásba, s abba se hagyják, amíg nem végeznek vele. Most, délután fél háromkor már tökéletesen kialakított munkamódszerrel és munkamegosztásban dolgoznak: a rendező ruhakefével viszi fel a csirizt a tape- tacsíkra, azután szakszerűen háromrét hajtja a papírt úgy, hogy a ragasztós részek feküdjenek egymásra, és félreteszi őket puhulni egy felfordított heverőre. A villanyszerelő onnan visz be egyet-egyet a szobába, mindig a legállottabbat választva ki, s nagy ügybuzgalommal, műgonddal ügyelve a minták egyezésére ás, száraz ruhakefével simítja fel őket a falra. Valika közben folyamatosan főzi a háztartási keményítőt, ez a legalkalmasabb tapétaragasztó, és bontogatja a sörösüvegeket, íő- zi a feketekávét. Hiába, száraz itt a levegő, mert az ablakot nem lehet kinyitni a frissen föltett tapétára, s az ember állandóan csak inna. — Te, Sanyikám, ha ezt befejezed, ne kenj be többet — mondja Szigetvölgyi a rendezőnek. — Már csak az ablak körüli rész hiányzik, azokat a tapétákat meg külön kell kímélnünk. De előbb most pihenünk egy ki' csit. A Vali csinált valami szendvicset, aztán megiszunk egy-két üveg sört. Meg elszívnék nyugodtan egy cigarettát is, mert így mindig kialszik a számban a bagó. Kezet mosnak a fürdőszobában, s mikor leülnek egy betétjétől megfosztott ágyke- raire, elégedetten nézegetik a szépen száradó mennyezetet meg a frissen tapétázott falakat. Most érzik csak, hogy azért elfáradtak egy kicsit. — Te Karcsi, én nem is tudtam, hogy- te az Izzóban dolgozol. Azt hittem, hogy a HKI villanyszerelője vagy. — Á, fenét! Ez csak a mellékkeresetem, itt a házban. Húsz éve vagyok az Izzóban technikus. Most a kontroli-műszeresek csoport- vezetője. — Hogyhogy kontroli- műszeresek? Ti csináljátok a műszereket is? — Persze. A Vali meg már huszonkét éve van a halogénüzemben. Szalag mellett! Azokat a szabad szemmel nem is látható kis szálakat teszik be az égőkbe. Azt férfiak nem is tudnák csinálni, beleőrülnének. A nők se bírják tíz-tizenkét évnél tovább, mert tönkremegy a szemük. De Valinak valami különleges szeme lehet, mert ma is úgy dolgozik, mint a műszer. — Ez igen! Gondolom, meg is becsülik, mi?! — Hát meg, persze, fi a bezzeg-csaj. Hatszoros» kiváló dolgozó, meg négyszeres Szocialista Brigádtag, meg minden. De azért ő is vállal itt a házban két helyen takarítást, mert hát kell a pénz. Tudod, a gyerek, a ko esi, a lakás, a nyaralások. Szóval nem olcsó dolog ez, na! (Folytaljvh)
