Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-28 / 201. szám

Fegyelmezetten, öntevékenyen : fk Irakba E gyre több szó esik mostanában a helyi pártszervezetek sze­repéről, felelősségéről. Mind nyilvánvalóbb, hogy tevé­kenységük alapvető jelentő­séget kap napjainkban kü­lönféle gazdasági, társadal­mi kulturális feladataink megoldásában. Nagy fontos­ságú láncszemei a párt szer­vezeti rendszerének. Helyüket ebben a rend­szerben a párt belső életé­nek jól ismert alapelve, a demokratikus _ centralizmus szabályozza. Ennek az elv- , nek — a párt működését és szervezeti életét meghatáro­zó legfőbb normának — a helyességét az élet nap mint nap újólag igazolja. S ezt már csak azért is érde'- mes aláhúzni, mert a nem­zetközi kommunista mozga­lom egyik vagy másik osz­tagában mostanában ismét akadnak néhányan, akik kétségbe vonják helyességét, s 'különösen a centralizmus követelményeit minősítik túlhaladottnak. Ám a való­ságban egyetlen- olyan kom­munista párttal sem talál­kozhatunk — legyen szó akár a hatalomért küzdő,, akár az új' társadalom építé- • sé\ irányító pártról —, amely a demokratikus cent­ralizmus háttérbe szorítása révén a korábbinál sikere­sebben vívná a maga harcát. Hazai tapasztalataink is ar­ról győznek meg, hogy a si­kerekhez nem a párt műkö­dési alapelvének elhanyago­lása, hanem éppen annak következetes érvényesítése vezet. A centralizmusnak egyik alapvető vonása, - hogy a pártban a felsőbb szervek határozatai kötelezőek az alsóbb szintűekre, a párt tagjaira. Ez biztosítja a cse­lekvés egyöntetűségét, az el­határozások valóra váltását. Megkezdik a szerződések kitísét . A megyei állatforgalmi és húsipari vállalatok, vala­mint a megbízottaikként ve­lük együttműködő szövet­kezetek, állami gazdaságok és áíész-ok az előző évek­hez képest most jóval ko­rábban, már szeptember 1- én megkezdik az 1982. évi kistermelői — kisüzemi vá­gósertés-értékesítési szer­ződések kötését. A szerző­dések feltételei nem változ­nak, s a jövő évi szerződé­sek a szokásos módon köt­hetők meg, de miután az érdeklődök köre bővült, újab.b jelentkezők is van­nak, a vállalatok közzétet­ték a fontosabb feltételeket. Az értékesítési alapárak a következők: a 95—125 kg közötti hús- és húsjellegú hízott sertésekért kilogram­monként 32,50 forintot, a 125 kg fölötti hús- és hús- jellegű hízott sertésekért kilogrammonként 30 forin­tot, a 130 kg fölötti zsír- és zsirjellegű hízott sertése­kért kilogrammonként 28 forintot, a 170 kg fölötti te­nyésztésbe fogott és meg- hizialt sertésekért pedig ki­logrammonként 27,50 forin­tot fizetnek. Azok a kistermelők, «kik több évre szóló értékesítési szerződést kötnek vagy már kötöttek, az első évben 1,50 forint, a második évben 2 forint, a harmadik és a to­vábbi években pedig 2,50, úgynevezett többéves fel­árat kapnak kilogrammon­ként. Ezenfelül a szerződé­ses feltételeknek megfelelő sertések után mennyiségi felár is megilleti őket, így 1982-ben a különböző fel­árakkal együtt a 95—125 kg közötti súlyú vágósertésekért kilogrammonként 35,50 fo­rintos vételár is elérhető. A hízóalapanyag- és a takarmányvásárlás elősegí­tésére a kistermelők serté­senként továbbra is 800 fo­rmt vételár-előleget vehet­nek igényba. A helyi pártszervezetek te­vékenysége is e keretek kö­zé illeszkedik. Munkájuk­nak egyik meghatározó vo­nása, hogy tevékenyen fára­doznak a felsőbb szervek határozatainak végrehajtá­sán, állásfoglalásaik gyakor­lati érvényre juttatásán. Az utóbbi időben ez a kö­vetelmény mind mélyebben áthatja a pártszervezetek munkáját, s ennek kedvező hatása kézzelfoghatóan érzé­kelhető. Emlékezzünk csak vissza, hogy néhány éve a közvélemény meglehetősen erőteljesen bírálta, hogy mi­közben a párt helyes hatá­rozatokat hoz, ezek gyakor­lati megvalósulásában sok a késedelmeskedés, a követ­kezetlenség, helyenként a torzulás is. Ne bocsátkoz­zunk bele most annak elem­zésébe, hogy ebben a szem­rehányásban közrejátszottak bizonyos illúziók és leegy­szerűsített értelmezések is a politikai döntések megvaló­sulási lehetőségeit illetően. Tény, hogy a bírálat mind­emellett alapjában véve jo­gos volt. De nem kevésbé tény az is, hogy az utóbbi időben az ilyen bírálatok száma lényegesen megcsap­pant. S nemcsak azért, mert a közvélemény ma mélyeb­ben érti a politikai állás- foglalások valóra válásának útját-módját. Mindenekelőtt abból fakad ez, hogy maga a végrehajtás gyakorlata vált jobbá: a centralizmus követelménye hatékonyab­ban érvényesül a pártmunka mindennapjaiban, a helyi pártszervezetek eredménye­sebben ültetik át az életbe a felsőbb szervek elhatáro­zásait. Súlyos hiba volna azonban ezt a folyamatot úgy felfog­ni, hogy ennek következté­ben halványulnia kell a pártélet sokszínűségének, gyengülnie a helyi szerveze­tek önállóságának. Ellenke­zőleg : talán soha nem volt olyan nagy a szükségessége és a lehetősége a pártszerve­zetek öntevékenységének, kezdeményezőkészségének, önálló és felelős feladatvál- lalásanak, mint épp nap­jainkban. A centralizmus kö­vetelményeinek érvényesí­tése, a határozatok végrehaj­tása ugyanis a pártban a legkevésbé sem jelent vala­miféle, gondolkodás nélküli parancsteljesítést. Különösen nem jelentheti ezt a mai körülmények között, amikor a gazdasági, társadalmi kul­turális élet számos terüle­tén a döntési jog széleskö­rűen decentralizált, s mind Iharosberény, a Medicor Művek röntgengyárának üzeme. A műszaki épületbe vezető meredek lépcsőnél — ponto­sabban: a lépcsőház falán — serénykedik Kangyal Jó­zsef, a tmk-részleg kőműve­se. — Nagyon meredek ez a lépcső, könnyen történhet baleset; ezen kell változtat­ni. De előtte a falat is rendbe kell tenni, most ezen dolgozom. Igaz, dsak ma... — Miért? — Holnap szabadságra megyek feleségemmel w két erőteljesebben érvényesül az a törekvés, hogy minden do­logban azok döntsenek, akik abban a leginkább tájékozot­tak és érdekeltek. . Épp ebből következően: ma a felsőbb pártszervek általában nem vállaljak ma­gukra a döntést a helyi vi­szonyok által közvetlenül meghatározott kérdésekben. Állásfoglalásaikban útmuta­tást adnak, az irányt jelö­lik ki, a cselekvés fő vona­lait és kereteit szabják meg. De azt már az üzemi párt- szervezetnek magának kell eldöntenie, hogy milyen po­litikai tevékenységgel segítse például a mindenütt gazda­ságosan értékesíthető termé­kek részarányának növelé­sét vagy az energiatakaré-' kosság fokozását. Az iskolai pártszervezet ugyancsak ma­ga kell, hogy feltárja teen­dőit a világnézeti nevelés erősítésében vagy a tehetsé­gek fölkarolásában. Egy-egy hivatal pártszervezete is ma­ga tudja legjobban, mi mó­dod segíthetik tagjai az ügyintézés egyszerűsítését és korszerűsítését. A felsőbb pártszervek adhatnak és kell is hogy adjanak segítséget ehhez, de a feladatokat nem határozhatják meg helyet­tük. A segítségnek és ellen­őrzésnek, szélesebben az irányításnak két­ségtelenül fontos funkciója megakadályozni, hogy a he­lyi csoport- vagy egyéni ér­dekek keresztezzék az átfo­gó társadalmi érdekeket, hogy ilyen vagy más okokból bárhol is eltérjenek a párt általános irányvonalától. Ám az irányítás szerepét hiba lenne erre szűkíteni. Leg­alább ilyen fontos funkciója a kezdeményezésre és önte­vékenységre való serkentés, a legkedvezőbb feltételek biztosítása az önálló és fe­lelős helyi cselekvés kibon­takoztatásához. Aligha túl­zás azt mondani: ma egy- egy irányító pártszerv mun­káját jelentős mértékben az minősíti, hogy területén a helyi pártszervezeteknél mi­lyen fokú az önállóság, az öntevékenység, a kezdemé­nyezőkészség. így fonódik szerves, dia­lektikus egységbe centraliz­mus és helyi önállóság. így válik mind jellemzőbbé és természetesebbé, hogy a fel­sőbb akarat következetes érvényesülése szorosan együtt jár a helyi kezdemé­nyezések széles körű kibon­takozásával. nek. A nagy­atádi Tóth Lajos egy­ségnél teljesít szolgálatot; rajparancsnok. Rajában ott van több munkatársa, illet­ve a November 7. Tsz és az erdészet néhány dolgozója. A munkásőri kiképzési, szolgálati és a lőfeladatok eredményes megoldásával tavaly elnyerték a század legjobb raja címet, s Kan­gyal József, a korábbi Ki­váló Munkásőr kitüntetés .tán ez év elején aé ünnepi jgységgyűlésen vette át a Kiváló Parancsnok kitünte­tést. , — Miért lett munkásőr? Nem töpreng • válaszon, Már az utolsó simításokat végzik azokon az ivóvíztar­tályokon, amelyeket Irakba szállít a Budapesti Vegy­ipari Gépgyár tabi gyáregy­sége. A - tartályok hatszáz és kétezer-négyszáz köbméteres méretekben készültek, érté­kük több mint négy és fél millió forint. Belföldre a Kozmetikai és Figyelembe vették a szak- szervezetek javaslatait ‘ So­mogy VI. ötéves területi és tanácsi tervének elkészítése­kor — állapította meg teg­nap a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége. Ez azért fontos, mert a dol­gozók nagyobb előzetes vé­leményalkotását is tükrözi. Az SZMT tagjai az üzemek, vállalatok, intézmények kö­zösségét foglalkoztató gon­dokat mondták el a tavalyi két ülésen. Mi sem termé­szetesebb, mint az, hogy most várják a tájékoztatást: teljesülnek-e a kéréseik. Saruéi Csaba, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese megállapította, hogy az SZMT két ülésének ál­lásfoglalását, az elhangzott észrevételeket figyelembe vette a tanács a .végleges terv elkészítésekor, s mivel azok összességükben meg­valósíthatók, belekerültek a területfejlesztési és a taná­csi tervbe. A Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa megerő­sítette a megyei tanács tö­rekvését, hogy legyen ará­nyosabb a terület- és tele­pülésfejlesztési fejlesztés. Ennek szellemében határoz­tak úgy, hogy mérsékelni kell a beköltözést és be­hiszen az elhatározás meg­érlelődött benne mielőtt a testületbe kérte volna fölvé­telét: — Tényleges katonaként határon szolgáltam, útlevél­kezelő voltam; munkásőrök­kel meg önkéntes határőrök­kel. rendőrökkel gyakori volt a kapcsolatunk, s igen ered­ményesen működtünk együtt’ ott kaptam kedvet a fegyve­res szolgálathoz. Elhatá­roztam: ha visszamegyek pé­csi munkahelyemre, kérem fölvételemet a munkásőrség­be. Megerősítette bennem az is, hogy a párt soraiba kerültem, s ezt kaptam párt- megbizatásul. Pécsen lettem munkásőr, és amikor vissza­jöttem dolgozni Iharosbe- rénybe, átkerültem a nagy­atádi egységhez... — Névadójukat ismeri? — Természetesen, jól tu­dom ki volt Tóth- Lajos 191.9-es somogyi mártír, és találkoztam már a fiával is; több alkalommal részt vett egységünk ünnepségén. S én magam is kötelezőnek tar­tom, hogy névadónk példá­jához méltóan teljesítsem munkásőri megbízatásomat... Az iharosberényi Kálmán István, aki 1956 őszén a bu- lapesti pártszékház védel­mében sorkatonaként halt hősi halált, nem sokkal le­hetett idősebb nála. Itt nyug­szik a község temetőjében, s Kangyal József munkásőr Háztartásvegyipari Vállalat­nak vegyszerkeverőket, re­aktorokat készít a tabi gyár. A hárommillió forint értékű gépeket még ebben a hónap­ban szállítják a megrende­lőnek. A trágyakezelésre hasz­nálható biogáztartályokat — a hozzájuk tartozó rothasz­vándorlást a megyeszékhely­re. Sokat várnak a városok és Vonzáskörzetük egybehan­golt fejlődésétől, a kisebb települések alapellátásának javításától. Ennek megvaló­sulását segíti, hogy a lakás­építést kiterjesztették né­hány város környéki telepü­lésre, a kisebb települése­ken is ösztönzik a családi- ház-építést. A dolgozók vé­leményét figyelembevéve javítják az összeköttetést a székhelyközségek és a társ­községek között A társada­lompolitikai programok tá­mogatása kitűnik a tervben. Az elképzeltnél több: 229 tanterem épül a megyében ebben az ötéves tervben. Ez azt is mutatja, hogy vala­mennyi tanács — a szak- szervezetek ösztönzésére — igénybe veszi a társadalom segítségét, különféle akció­kat szervez. A lakásépítés mindenkit foglalkoztat, itt továbbra is fontos a magánerő igényne- vétele A tanácsok elsősor­ban azzal . segíthetnek, na gondoskodnak a telekről — a családi házak fölépítésé­hez. Sarudi Csaba fölhívta a figyelmet arra, hogy a ta­társaival együtt hűen ápol­ja emlékét. Minden évben november 7-én a hozzátar­tozók, a község párt- és tár­sadalmi szervezetei, az egy­kori barátok megkoszorúz­zák a sírt, olyankor a mun­kásőrök meg a rendőrök állnak díszőrséget. — Most mire készülnek? — A munkásőrség negyed- százados jubileumára. A ra­jomban levőknek: Kovács Ferenc hegesztőnek, Szmo- dics Sándor géplakatosnak, Dénes István és Molnár Jó­zsef erdésznek meg a többi­eknek az a közös elhatáro­zása: megőrizzük a század legjobb raja címet. Ennél méltóbban nem köszönthet­nénk a negyedszázados év­fordulót. Az is elhatározá­sunk, hogy itt, az üzemben is éppen olyan becsülettel helytállunk... Legutóbbi harcszerű lő­gyakorlatát a raj jó, illetve kiváló eredménnyel hajtotta végre. Ez biztató, hogy elha­tározásuknak sikerül majd eleget tenni. Ám hátra van még egy lőfeladat és egy karhatalmi harcgyakorlat, nem beszélve az üzemben végzendő munkákról. C;ór Jenő párttitkár így summázza Kangyal Józsefről és a többi munkásőrről a véleményét: — Csak jót mondhatok róluk ... Ha csupán gazda­sági feladataik teljesítésétől függ, bizonyára ismét övék lesz a század legjobb raja cím.. J •salai Lásxló tó berendezéssel — Cseh­szlovákiába exportálják A környezetvédelmi program keretében készülő termékek értéke csaknem négymillió forint. A gyáregység saját fej­lesztési alapjából hárommil­lió forintot fordít az új fes­tőműhelyre: korszerű elszí­vóberendezéssel szerelik föl. nácsi tervben az kapott he-. lyet, amire megvan az anya­gi fedezet. A területfejlesz­tési terv egészére ez még nem vonatkozik, itt elkép­zelhető változás. Elismerés­sel szólt arról, hogy a szak- szervezeti -szervek segítettek a tanácsoknak a feladatok rangsorolásában. Most külö­nösen fontos, hogy minden­hol ösztönözzenek a társa­dalmi munkára, a lakosság összefogására. A szakszerve­zetek is elsősorban azokat az igényeket támogassák, amelyekre megvan az anya­gi fedezet a tervben is. Dr. Egerszegi László, az SZMT közgazdasági es szo- „ ciálpolitikai osztályának ve­zetője arról számolt be, mi­ként tükrözik a dolgozók életkörülményeit javító fel­adatokat a vállalatok VI. öteves tervei. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek rész­vétele eredményesebb volt a tervezésben, mint korábban. A tervek általában megfe­lelnek a gazdasági lehetősé­geknek. A mostani gazdasá­gi heiyzetnek megfelelően az ötéves terv nyitottabb, első­sorban most es a jövőben is az éves terv határozza meg, pontosan a feladatokat. Saj­nos, még most sem sikerült összhangot teremteni a vál­lalatok es a tanácsok szo­ciális tervezése között. Ez a kapcsolat az időbeli eltérés es a módszer miatt sem volt lehetséges. így sok minden tisztázatlan, például a mun- káslakás-épités. Az elnökség tagjai meg­erősítették, hogy a terület- fejlesztési és a tanácsi terv valóban magában foglalja a szakszervezeti javaslatokat. Határozottan szóvá tették azonban, hogy mar most, a hatodik ötéves terv első esztendejében is sok a gond: nem abban az ütemben épülnek a lakások, mint kel­lene, s elhúzódik az általá­nos iskolák, egészségügyi be­ruházások megkezdése. A felújítások sem úgy kezdőd­tek Kaposváron, ahogy kel­lett volna. Az elnökség úgy foglalt állást, hogy most a tervek megvalósításában kell köz­reműködniük, S mivel a tervek mindenhol nyíltak, a gazdasági helyzet határozza meg a következő lépéseket: minden szakszervezeti szerv vegyen részt a következő döntésekben is. Sokat segít­hetnek ebben az úgyneve­zett szakmaközi bizottságok is. L. G. Gyenes László Kétszeres kiváló «kisír gyermekemmel: Krisztivel meg Tímeával. Buda­pesti rokonain­kat látogatjuk meg. Mi csak a fölszabadulás után jöttünk ide. Két esztendeje töltöttük utoljá­ra szabadságun­kat a fővárosban, akkor sajnos a libegő zárva volt, remélem, most azt is megnézhet­jük ... Kangyal József épp tíz éve tagja a munkásőrség­Megszívlelték az észrevételeket Több Tesz a társadalmi munka

Next

/
Thumbnails
Contents