Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-01 / 179. szám
\ FÉLÉV MÚLTÁN REKONSTRUKCIÓ — KIS HIBÁKKAL Mindenki örül, de... X gazdaságpolitika és az idei terv alapvető céljai — az egyensúlyi, elsősorban a külkereskedelmi mérleghelyzet javítása és a lakosság elért életszínvonalának fenntartása — szemszögéből a gazdasági munka első félévi eredményei, még szerényen szólva is, kielégítőek. Ám ez a minősítés a nem rubel elszámolású árucsere első félévi mérlegéről túlzottan visszafogott: a január —júniusi időszak nem rubel elszámolású forgalmának mérlege az elmúlt öt—tíz esztendőben soha nem volt oly kedvező, egyensúly közeli, mint ezúttal. Az átlagbér, az átlagkereset is, oly mértékben emelkedett, ami megfelel az életszínvonal megőrzése tervezett követelményének. Gondok Ám, ha nem statikus szemlélettel — június 30-i helyzetében és eredményeiben értékeljük a gazdasági munka folyamatait, kevésbé leszünk, lehetünk derűlátóak. A népgazdaság! szintű gazdálkodásnak, időről időre változva, mindig voltak olyan feladatai, amelyeknek megoldásával rövidebb-hosszabb ideig sikertelenül birkóztunk. Ilyen volt a hatvanas években a munka1 termelékenységének erőteljesebb növelése, a hetvenes évtizedben a külgazdasági egyensúly Javítása. Ügy látszik, hogy napjainkban az ipari növekedés mérsékelt ütemének fenntartása, biztosítása okozhat tartós gondot. ; -tk 1 Mi Ez év kezdeté» £3 az első négy hónapban — az ipari termelés és értékesítés az egy évvel korábbihoz képest felélénkült, ám a félév egészében az 1981-re előirányzott növekedési ütemnek legföljebb a felét érte el. Az ipari termelés Igencsak szerény növekedése azonban megtévesztő eredmény, hisz a múlt év első felében —. amihez most viszonyítunk — a termelés visszaesett, így legjobb esetben is csak az állítható, hogy az ipar 1981 első felében elérte 1979 azonos időszakának szintjét. Az Ipar az elmúlt másfél évben képtelen volt szélesebb értelemben vett gazdálkodását az ipari növekedés követelményeihez, lehetőségeihez igazítani. Az ipari növekedés évtizedeke« keresztül egyidejűleg három piacra — a belföldi fogyasztási és felhalmozási, valamint a szocialista és a tőkés piacokra — támaszkodott. Nyilvánvaló, hogy az összes belföldi felhasználás ma már az ipari termelés bővítéséhez aligha szolgáltat vásárlóerőt, a szocialista kivitel növelésének lehetőségei is meghatározottak, az ipar termelését elsősorban a nem rubel elszámolású export révén növelheti. Az ipari termelés növelésének az a ..modellje'’ aligha lesz ideiglenes, átmeneti jellegű. Magyarázat Bizonyára a sorok olvasójában is felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy az Ipar gyenge teljesítménye ellenére mind a múlt évben, mind 1981 első felében a nem rubel elszámolású forgalom egyensúlvhelyzete mégis kedvező lett. Egyszerű a magyarázat: tavaly és az idei első félévben a mező- gazdaságl és élelmiszeripari export volumenének és árszintjének növekedése volt a kedvező mérleghelyzet döntő tényezője, az ipari kivitel mennyisége mindkét időszakban stagnált. Keserű vigasz, hogy az élet is igazolja: nincs ipán növekedés a nem rubel elszámolású kivitel bővítése nélkül. Csakhogy van egy másik összefüggés is, éspedig az, hogy az ipari termelés stagnálása előbb-utobb — már ez év második felében — az egyensúlyi helyzetet is negatív módon befolyásolja. Tartósan aligha tartható fenn, hogy az időjárás- és konjuktúraérzékeny agrár- szektor őrizze a mérleg egyensúlyát. (Az év első felében alapvetően a búza-, a hú»- és az étolajexport növelte majd 40 százalékkal a nem rubel elszámolású mezőgazdasági termékkivitelt. Bizonyosnak . látszik, hogy az év második felében ez a teljesítmény aligha ismétlődik meg.) összefüggések Az év hátralevő részére a nem rubel elszámolású kivitel előreláthatóan nem teszi lehetővé sem az export, sem a termeié® szükséges mértékű növekedését. Egy év gazdasági történése még lehet kivétel, két esztendő azonos jelensége már tipikusát, tendenciát sejtet, ami indokolja a gazdasági-ipari növekedés Jelenlegi menetének hátterében — egyelőre kevésbé szembetűnő — összefüggés- változások felvetését is. Gondolatainkat, aggályainkat 1980-as adatok tükrében érzékeltetjük, ám félő, hogy az 1981. évi adatok Is hasonlóak lesznek. A múlt évben, miként az idén is, a % két alapvető gazdaságpolitikai feladathoz — egyensúly, életszínvonal megőrzése — az anyagi termelés bizonyos bővítését, a fogyasztói árszint és jövedelem mérsékelt növekedését terveztük. Az anyagi termelés azonban alig, a nemzeti jövedelem pedig semmivel sem nőtt, az egyéb célok általában teljesültek. Hangsúlyozzuk: a terv mind az egyensúlyi helyzet javítását, mind az életszínvonalbeli célok elérését szerény mértékű gazdasági növekedéshez kötötte, tervezte. Az egyensúlyi helyzet javulása a tervezettnél alacsonyabb — tulajdonképpen zéró — növekedés mellett következett be, ami az eredmény szempontjából közömbös. Vajon a másik eredmény, az életszínvonal megőrzése összefüggésében is ilyen következtetés vonható le? Egyensúly Politikai és gazdaságpolitikai nézőpontból az életszínvonal megőrzése legalább annyira fontos, mint az egyensúly javítása. Csakhogy a múlt esztendőben a gazdasági növekedés-életszínvonal szerves összefüggése „hatályon kívül” helyeződött. Az Iparnál maradva: tavaly a termelése kb. 2 százalékkal csökkent, a termelékenység 0,7 százalékkal, a havi átlagbér 6,3 százalékkal emelkedett. 1979 és 1981 első féléveit összehasonlítva a termelés volumene kb. azonos, a termelékenység mintegy 4 százalékkal, a havi átlagbér legalább 12—13 százalékkal magasabb. A múlt évben egyébként számos iparágban csökkent a termelés és a termelékenység, csak az átlagbér emelkedett. Szélsőséges példa: a fémtömegci kkipar termelése majd 14, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 10 százalékkal csökkent, az átlagbér kb. 6 százalékkal nőtt.) A növekedés-termelékenység-bér gazdaságlogikai. kapcsolatának fellazulását a tervezettnél magasabb termelői árszint és jövedelmezőség ugyan megmagyarázhatja, a jelenség tendencia- szerű folytatódása azonban már veszélyes lenne. Ügy látszik, hogy a fogyasztói árszint növekedésétől jócskán elmaradó gazdasági ipari növekedés közepette a gazdasági ágazatok teljesítményét és az életszínvonal-követelményeket egyaránt szem előtt tartó, érvényesítő bérszabályozás még sok gondot okozhat. G. 3. Két hónapja adták át a Rákospalotai Bőr- és Mű- anyagíeldolgozó Vállalat marcali gyáregységének új üzemcsarnokát a munkásoknak. A több mint tízmillió forint költséggel épített; illetve átalakított épületnek és a négymillió forint értékű új gépeknek mindenki örült, ám ez a derű még ma sem teljesen felhőtlen. Az építők késve fejezték be a munkát, és így a rekonstrukció következő lépcsőjét: a szociális létesítmények elkészítését nem lehetett idejében megkezdeni. A munkások tehát vadonatúj, világos csarnokban, korszerű gépeken dolgozhatnak, ám fürdési lehetőség nincs, és még az új mosdók is fölmondták a szolgálatot — az egyéb kis hibákról ne is beszéljünk. Mindez elég volt ahhoz, hogy elrontsa több mint kétszáz ember hangulatát. Ma már kedvezőbbek ugyan a kilátások, ám a Tanép és alvállalkozói, akik az örömbe vegyülő ürömért felelősek, ezt a hibát már nemigen tudják jóvá tenni. A gyáriak most újra a bizakodás napjait élik, ugyanis helybeli kisiparosok vállalták, hogy a régi üzemcsarnokot átalakítják szociális létesítménnyé — öltözővé, fürdővé... Azt Ígérik: legkésőbb október közepére elkészül minden. A munka láthatóan halad. — Így mindenki félig- meddig megnyugodva újra a termelésre összpontosíthat. Szükségé® a fokozott figyelem, hiszen a munkarend gyökeresen megváltozott, s most „föl kell pörgetni” ezt a rendszert, hogy kihasználjuk a megújított üzem kapacitását — mondta Farkas János műszaki vezető. Érdekes összehasonlítani ■ a régi „táskagyárat” az újjal. Korábban az anyagértei kellett menni, a kész vagy félkész dolgokat el kellett vinni a munkaasztaloktól, a darabok néha össze is keveredtek, nem lehetett tudni, hogy egy-egy hibás alkatrész honnan, kitől származik... Most a dobozokba összerakott alapanyagot kézhez viszi egy futószalag. A berendezés azt is jelzi, hogy hol fogyott el a munka, és a szál agy ezető azonnal küldheti a következő kosarat. A kész alkatrészeket és a teljesen kész táskákat is elviszi a berendezés a munkásoktól. Minden darabnak kísérőpapírja van, ebből pontosan' megtudható, hogy melyik öltést ki csinálta. Bicskey Tibor né üzemgazdász mondta: — Így könnyű a munkát megszervezni, és könnyű lesz az embereket a teljesítményük szerint díjazni. Az új rendszertől húszszázalékos termelékenységnövekedést várunk. Jövőre pedig teljesen áttérünk a minőségi bérezésre. — Elég nagy próbaidőt adtak. — Így is terveztük. Sajnos azt is hozzá kell tenni, hogy nem tudnánk hamarabb megoldani a dolgot. Ügy tartjuk, hogy akkor . lehet gyors és jó munkát követelni. ha ahhoz minden feltételt megteremtünk. Néhány dolog ma még hiányzik — például a munkatermeken kívüli nyugalom —. ezért várunk a teljes reformmal. Csak egy apróság: úgy terveztük, hogy az alapanyagot konténeres- rendszerrel mozgatjuk majd. Konténer még volna, ám hiánycikk a kon- ténerkerék. — Sikerült-e tökéletesen elfogadtatni az új bérezési rendszert? — Csoportosan dolgozzuk! ki és brigádértekezleteken részletesen ismertettük, mindenütt megvitatták a vezetők és a beosztottak. Próbaképpen mindkét elszámolási rendszerrel — a régivel és az újjal — kiszámítottunk egy azonos időszakot. Az összehasonlításból mindenki megértette, hogy a jobb munkáért több pénz jár, a rosszabbért pedig kevesebb, Ez tiszta sor. Ösztönző pótlékot is bevezettünk. Aki több műveletet el tud végezni. az százötven és ötszáz forint közötti összeggel jutalmazható, ha ezt a tudását kamatoztatta. Tízma- ponként mérjük a teljesítményt, és aki hajtott, az akár tíznaponként megkaphatja ezt a pótlékot. • A hagyományos és átlagosan dolgozó gyáregységből így lett korszerűen szervezett, remélhetőleg egyre többet és jobban termelő üzem, A munkások örömmel fogadták a többet követelő, de többet is adó újdonságot, így még nagyobb kár, hogy a korszerűséget, a szervezettséget befogadó, gyorsan avagy lassabban, megszokó, néha még kissé gyanakvó emberek az ütem építésekor szervezetlenséget, minőségi hibákat láttak. Könnyen hitelét vesztheti a szó a vele ellenkező tettek között... Luthár Péter A mezőgazdasági nagyüzemeik újabb hazai eredetű fehérjefonráshoz jutnak: a nagyüzemi körülmények között is jól termeszthető csii- laglürt nevű pillangós növény egyre jobban terjed a gyakorlatban. A hazai mezőgazdasági állat tenyésztési kísérleti intézetek is sikerrel foglalkoztak ezzel a növénnyel, amelyet korábban tulajdonképpen a kukorica szorított ki a termesztésbői.. Miután a külföldről .beszerzett fehérjefélék eléggé drágák, a nagy üzemi gazdák érdeklődése most ismét a jó hozamú és magas fehérjetartalmú növény felé fordul. Egyelőre még csak 14 ezer hektáron termesztik a csil- lagfürtöt, azonban már több mint 80 mezőgazdasági üzem foglalkozik vele. Nagy előnye, hogy jól hasznosítja a homoktalajokat, olyan vidékeken is sikerrel termeszthető, ahol más növény csak nehezen szerzi meg a táplálékot. A csillagfürt termesztésére mindenekelőtt a kedvezőtlen aúőuöagu Htözogazdasági üzemek vállalkoztak, ezek ugyanis árbevételük után 20 százalékos árkiegészítésben részesülnek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen az OMFB fe- herjeprogramjának keretében egv év alatt 16 üzemi kísérletet végeztek. Tisztázták, hogy a külföldről importált szóját jól lehet he- lyefctesitemi egyebek között a sertéstenyésztésben. Például már a hizlalás kezdetén is csaknem teljes egészében felválthatják a szóját ezzel a feihérjedús növénnyel. A helyettesítésnek semmiféle káros hatása nem volt a malacokra. A sikeres kísérletek után a ciiUagfürt etetései több nagyüzemekben bevezetik, mindenekelőtt azokban a gazdaságokban, amelyek már iparszerű módon foglalkoznak a csillagfürt termesztésével. Ezeket a gazdaságokat szervezetten szaktanácscsal látja el a vajai II. Ká- kóczi Ferenc Termelőszövetkezet, amely termelési rendszert is szervezett az érdeklődő gazdaságoknak. Kapcsolat az emberekkel — Az egyik hobbim a fotózás. Tulajdonképpen úgy kezdődött a tevékenységem a szakszevezetben, hogy rendszeresen fényképeztem a HVDSZ megyei bizottságának. Sok rendezvényen otf voltam, sok embert megismertem. Azután más megbízatásokat is kaptam. Mosolyogva idézi fel a kezdetét Schmidt Márton, a Kaposvári Városigazdálkodási Vállalat gépészeti és szállítási osztályvezetője. Szavai bizonyítására ott van a szép dekoráció a színes képekkel a tanácsteremben. Ez is az ő munkája. — Nemcsak a szakszervezetnek, hanem a vállalatnak is csinálok képeket. A fölszerelést a HVDSZ megyei bizottsága adta, a költségeket is ő^fedezi. A vállalati laborban dolgozom ki a fölvételeket, csak a színes képeket csináltatom mással. — Hol vannak még fotói? — A HVDSZ kaposvári klubja a Bajcsy-Zsilinszky utcában található. Ott rendszeresen kiteszem a legfrissebb eseményekről készült fotókat — Diákkorában, az első munkahelyén, a SÁÉV-nél is tevékenyen részt vett a KISZ munkájában. — Gépgazdálkodási előadóként kerültem 1972-ben a városgazdálkodási vállalathoz, akkor még költségvetési üzemnek hívták. Itt is bekapcsolódtam az ifjúsági szervezet munkájába. Először vezetőségi tag voltam, majd KlSZ-titkár lettem. Bevontak a HVDSZ kulturális, agitációs és propaganda- bizottságának a munkájába is. Mindkét tisztséget elláttam mindaddig, amíg nem ment el a bizottság vezetője más területre. Engem akkor beválasztottak a HVDSZ megyei bizottságába, s én lettem az agit-prop bizottság vezetője. Akkor aztán kértem. hogy mentsenek föl a KISZ-titkári teendők alól. A tevékeny közéleti férfi közben a politikai ismereteit is gyarapitotta, j'o- vőre fejed be a szakosítót. Három évvel ezelőtt fölvették a párt soraiba. — Milyen a kapcsolata az alapszervetetekkel ? — A megy ebi zottság apparátusa, a választott tagok pártfogolják az alapszervezeteket. Én például a tabi, a barcsi költségvetési üzem rendezvényeire járok. Nem véletlen, hogy éppen oda osztottak be. Jobban ismerem a problémáikat, köny- nyebben adok választ. Sokkal nehezebb helyzetben volnék, ha teszem azt a Patyolathoz vagy a kefeüzem- be járnék. Érdekes volt például az, amikor a megyei bizottság megkért, tartsak bizalmioktatást a csurgód költségvetési üzemben. Azok a gondok, amelyek ott kicsiben szóba kerültek, mint például a bérezés, a szociális körülmények, kapcsolata tanáccsal, végeredményben ugyanolyan típusúak voltak, mint amilyenek nálunk is előfordulnak. Így aztán könnyebb válaszolni. Beszélgetés közben példákat sorol. Különösen örültek annak, hogy a kulturális bizottság fölmérése alapján milyen nagy érdeklődéi váltott ki a megyei bizottság ülésén az értelmiség társadalmi helyzete, beilleszkedése, megbecsülés* — Szóba került, hogy a pályakezdőket olykor nem a végzettségük szerinti munkakörben foglalkoztatják. Ez elsősorban azért váltott ki vitát, mert a tapasztalatok nagyon eltérőek voltak. Ha valaki diplomával kerül valahova, az nem jelenti egyben azt is. hogy már alkalmas vezetőnek, felelős beosztásba. Példát is mondtak’ rá: valóban csak egyénenként vizsgálva lehet eldönteni, ki alkalmas vezetőnek, s ki olyan képességű, hogy a diplomája ellenére sem jöhet számításba vezetőnek. Felesége a SÁÉV-nél dolgozik. Vele és a két gyerekkel a Balaton partján töltik el a hétvégeket. Persze a társadalmi megbízatások olyanok, hogy az estéket, olykor a szombatot, a vasárnapot is távol tölti a családtól. — Belecsöppentem ebbe a szakszervezeti munkába, s most már természetes, hogy csinálom. Sok emberrel találkozom, kapcsolatot teremtek velük, s ez mindig újat jelent Lajos Géza A fehérjék új „csillaga”
