Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-27 / 200. szám
NAPJAINK VEZETŐJE L ehet már vagy másfél évtizede, hogy az országot járva nagy vitám voít egyik megyében a fogyasztási szövetkezet elnökével arról; mi egy áfész- boltvezető legfontosabb tulajdonsága, képessége? Partnerem így érvelt: a leglényegesebb a politikai érzék és megbízhatóság. Hiszen ha a különféle hiánycikkek miatt a vásárlók reklamálnak, meg kell tudnia magyarázni, mi miért nincs. Az érvelés — ónmagában — logikusnak tetszett, mégis annak a vélekedésemnek adtam kifejezést, hogy jobb lenne a szakmai hozzáértést részesíteni előnyben, s ez esetben talán kevesebb lenne a hiány, több az elégedett vevő, vagyis a boltvezetők inkább kereskednének, semmint magyarázkodnának. Nos, kétségtelen, az 50-es évek végén, a 60-as évtized elején még a politikai készség volt a legfontosabb tulajdonság a vezetők megítélésében. Késeibb mindinkább előtérbe került a szakmaj hozzáértés . is. Majd a 70-es években nélkülözhetetlenné ■váll mindaz, amit korszerű vezetői ismereteknek nevezünk. Ami nem jelenti azt. hogy az előbbi kettőre már nincs szükség. Inkább úgy mondanám: a politikai elkötelezettség és a szakmai biztonság olyan magától értetődő alapkövetelmény, mint a diáknak az írás-olvasás, vagy az egyszer-egy elsajátítása. A sokat emlegetett vezetői harmas követelmény közül az első kettő az alap, ami nélkül szóba se jöhet egy vezető rátermettsége, s a harmadik milyensége dönti el, hogy különféle feladatokra alkalmas-e az illető. Napjainkban ugyanis már korántsem elég az, hogy például megfontolt, széles látókörű, az emberi kapcsolatokat teremteni képes, megféri lelő mérlegelés után határozott döntésre kész legyen egy vezető. Az irányító posztokon olyan személyiségekre van szükség, akik gyorsan s felismerik a problémát, alkalmazkodni képesek a körülmények hirtelen változásaihoz, s nem fogynak ki az ötletekből, a legváratlanabb helyzetben is támadnak sikerre vivő elgondolásaik, divatos szóval: kreatív elmék. Külföldi kísérletek 'bizonyították, hogy egy-egy vállalat — gazdasági egység — eredményességét nemcsak az alkalmazott műszaki megoldások (termelési, szállítási, csomagolási stb. technológia), a piackutatás és a fejlesztés összehangolása, a dolgozók szakképzettség szerinti ösz- szetétele, a gazdálkodási módszerek milyensége jellemzi, hanem legalább 40—60 százalékban a vezetők kvalitása, rátermettsége. Ma, amikor szűkében vagyunk a pénzügyi lehetőségeknek, korlátozottak beruházási eszközeink, ' takarékoskodnunk kell anyaggal, energiával, s ráadásul kvalifikált munkaerőben sem dúskálunk, egy-. re sürgetőbb a személyzeti es kádermunka tartalékainak kiaknázása. Kétségtelenül megnőtt * személyzeti munka, a vezetőképzés becsülete, rangja. Nem véletlen, hogy ma már nagyvállalatainknál többnyire a személyzeti és szociális igazgató hatáskörebe tartozik a vezető beosztásúak kiválasztása és felkészítése. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala háromévenként továbbképzést szervez a tanácsi apparátus vezető beosztású dolgozóinak. Az iparban közismert és nem jelentek leien hagyománya van az Országos Vezetőképző Központ különféle tanfolyamainak. rendezvényeinek. Több nagyvállalatnál — házon belül — úgynevezett vezetői készséget fejlesztő foglalkozások látogatására kötelezik vezető beosztású munkatársaikat. Ezeken a munkahelyi élet körülményeit utánzó, de valójában mesterségesen fölépített szituációkkal, esettanulmányok megoldásával és egymás viselkedésének, magatartásának sokoldalú, őszinte elemzésével igyekeznek lefaragni a résztvevők negatív tulajdonságait, kifejleszteni a hasznos emberi es vezetői képességeket. A MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézete a korábbi komplex vezetőképzés helyett szakmai céltanfolyamokat indított. Az idén az energiatakarékos növény- termesztés és a talajerőgazdálkodás ezeknek a sajátos mezőgazdasági témákra orientált tanfolyamoknak a két változata, a következő oktatási évadban már 15 félét terveznek. Egyszóval az állami, a gazdasági, a társadalmi élet legkülönbözőbb területein sokféle kezdeményezés tapasztalható, amelyek más-más módszerekkel ugyan, de egy célt szolgálnak: a mai fokozott követelmények közepette helytálló vezetői típus felkészítését. A vezetőképzés — bármilyen fokon — nálunk ma még nem jár diplomával. Talán azért is okoz gondot sok esetben, hogy olyan embert bíznak meg egy-egy intézmény, hivatal, vállalat vezetésével, aki a saját szakmájában kiváló, esetleg magas tudományos fokozat tulajdonosa, de vezetői judicium, kedv és alkalmasság híján jobb lett volna, ha hagyják kutatói, konstruktőri munkát végezni, mert mint vezető eiöob-uíóbb lehetetlenné válik, megbukik. Nem általános még az a gyakorlat sem, hogy a gazdálkodó egységek átfogó káder- fejlcsziési terv szerint gondoskodnak a folyamatos vezetői utánpótlásról. V alljuk be, sok vezető még a nyugdíjkorhatár küszöbén sem adja át feladatait annak, aki nyomába lép, (Nem beszelve arról az Ismert jelenségről, amikor némely igazgatónak, osztályvezetőnek egyéb gondja sincs, csak az, nehogy nála magasabb képzettségű, tájékozottabb, rátermettebb legyen valamelyik közvetlen munkatársa, mert ez „veszélyezteti” saját pozícióját.) A vezetés iránti követelményekkel, tehát úgy általában tisztában vagyunk, a vezetői munkának — a fokozott önállóság, a változó gazdasági körülmények, a társadalmi és üzemi demokrá- : cia érvényesüléséből fakadó — növekvő jelentőségével mindenki egyetért A személyzeti munka mindennapi gyakorlatában azonban jócskán vannak meg tennivalók. V. J. Mit ér a háztáji? Jelentések és jelenségek Egy NEB-vizsgálat nyomában Nyomógombos utcai telefonok Miként segíthetik a mezőgazdasági üzérnek és az áfész-ek a háztáji és kisegítő gazdaságokat? — erre voltak kíváncsiak a nagyatádi járási és városi népi ellenőrzési bizottság munkatársai, amikor a közelmúltban fölkeresték a csurgói, a görgetegi, az iharos- berényi, a gyékényesi, aku- tasi és a segesdi termelőszövetkezetet, valamint a csurgói és a nagyatádi áfész-t. Tájékozódtak a Kaposvári Húskombinát területi osztályán, a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat nagyatádi üzemében, a csurgói sajtüzemben, a Tszker nagyatádi területi központjában és a Somogy megyei Takarmányozási és Állategészségügyi Felügyelőségen is. Huszonöt népi ellenőr összesen 135 napon vizsgálta ezt a témát. Az eredményről Zsibrek Ferenccel, a NEB nagyatádi elnökével beszélgettünk. — A nagyatádi járásban van-e valamilyen hasonlóság a háztáji gazdaságok között? — Nem mondhatni, hisz a járás minden területén más és más hagyományok élnek. A segesdi termelőszövetkezet vonzáskörzeteben a házinyúl, a ribizli és főképp a málna a legkedveltebb, az iharosberényiek pedig gesztenye, gyümölcs és zöldség termelésére alakítottak szakcsoportot. Gyékényesen és a környező falvakban évek óta népszerű a tojástermelés, a naposc*ibe-ueveles. Görgetegen szinte minden háztájiban termelnek burgonyát. Kutason és Csurgón a hízósertéssel, a vágómarha-tartással és a tejtermeléssel foglalkozunk szívesen. — A'H egyszer már belevágott az állattartásba, a növénytermesztésbe, az nagyon jól tudja, hogy milyen utánjárást igényel a tápok beszerzése, a növényvédő szerek, a vetőmagok kiválasztása, a kisgépek kölcsönzése, mindemellett az értékesítés se megy mindig simán. Segítségre van szükség. De kik segítenek, s hogyan? — A háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelésének fejlődéséért, a gazdák biztonságérzetéért sokat tehetnek a termelőszövetkezetek és az áfész-ek. Hosszan lehetne sorolni a jó példákat, hogy hol és mit csinálnak, de gondok is előfordulnak. Törvény írja elő, hogy a termelőszövetkezeten keresztül értékesített állatok, állati termékek és egyéb áruféleségek után meghatározott munkanapot kell jóváírni a tsz-tagnak, ha azt igényli. Ezt sajnos nem mindent t teszik meg. A leadott termények után általában egy-két napon belül kifizetik az ellenértéket, de akad olyan hely is, mint Csurgó és Iha- rosberény, ahol 10—14 nap múlva fizetik ki a leadott vágómarha árát. A vizsgált termelőszövetkezetek közül csak az iharosberényiek, a gyékényesiek es a segesdiek A Mechanikai Művek Abnrj-i Gyáregységében modem utcai telefonok nnH szériájának gyártását kezdte.; meg a közelmúltban, A két- és tízforintos érmével működő készülékeket — amelyek helyi és heb közi hívásra egyaránt alkalmasak — a Posta Kísérleti Intézeté és a Mechanikai Müvek mérnökei fejlesztették ki. A képen: a készülékek összeszerelése (MTI-fotó — Cser István felv, — KS) ' Tervek és remények A Mezőgép piaci kilátásai ismerték föl a háztáji termelés növelésének fontosságát. Máshol az eddigieken kívül egyébbel nem kívánnak foglalkozni, pedig nekik is érdekük a továbblépés. — Eddig csupán a terme~ löszövetkezetekről esett szó. Az áfész-e^nél milyen tapasztalatokat szereztek? — A fogyasztási szövetkezetek sokat tesznek a háztáji gazdaságok fejlesztéséért. A felvásárlásokon, a szakcsoportok működtetésén kívül hathatós segítséget nyújtanak a különböző korszerű eljárások megismertetésében: szaktanácsot adnak, bemutatókat és előadásokat szerveznek, szaküzleteik révén a legfontosabb eszközökkel és felszerelésekkel látják el a gazdálkodókat. Ez az ellátás azonban nem mindig zavartalan. Évek óta gond a kisgépek beszerzése, az alkatrész biztosítása. — A vizsgálat befejeződött, elkészült az összefoglaló jelentés, amely egyaránt tartalmaz gondokat és eredményeket. Mi lesz ezek után? Irattárba kerül az anyag? — A vizsgált szerveknél testületi ülések elé terjesztettük az anyagot. A különböző szervezetektől segítséget kértünk a tapasztalatok megismertetéséhez. Az érdekképviseleti szerveknek pedig megküldtük munkánk eredményét. N. J. Kiugróan sikeres évet zárt a Kaposvári Mezőgép 1979- ben. Ahogy mondani sV,okiak: : szinte minden bejött. A gazdasági környezet tavalyi, kedvezőtlen változásai viszont a rendelésállomány mintegy húsz százalékos csökkenéséhez vezettek A háromféle piacból csak a belföldi és a szocialista értékesítés jelentett biztos üzletet a vállalatnak, a tókés export értéke még az ipari termelés egy százalékát sem érte el. De a belföldi megrendelések is csökkentek tavaly, jórészt a beruházási kereslet lanyhulása miatt. Az idei és a jövő évi piaci kilátásokról kérdeztük Bajzik Tamást, a Kaposvári Mezőgép Vállalat kereskedelmi főosztályvezetőjét. — A tavalyi sokk után az idén már javult a helyzet — mondta Bajzik Tamás. — A majdnem egymilliárd forintos termelési tervünk negyede lesz a szocialista export, 45—46 millió forintot tesz ki a tőkés piaci értékesítés, a többi belföldi eladás. Gyártmányaink egy részét közvetlenül adjuk el a nyugati vevőknek, míg mintegy 62 millió forint értékű termékünk közvetett tőkés export, vagyis cikkeink más hazai termelők berendezéseibe építve kerülnek „kemény” piacra. — Mit ír elő a jövő évi terv? — Egymilliárd-nyolcvan millió, egymilliárd-százmil- lió forint értékű árbevételt. Ez várhatóan háromnegyed milliárdos belföldi, 270 milliós szocialista, és mintegy hetvenmilliós tőkés piaci értékesítést feltételez. A közvetett tőkés exportot nehéz előrebecsülni, mert ma még lehetetlen megmondani. Rogy gyártmányaink közül melyiket adják el így. E tervszámok megalapozatlanok, hiszen, 1932-re félmilliárd forint értékű kapacitáslekötésre szólnak szerződéseink, és további kétszázmillió forintnyi termelésre írásos megrendelésünk van. t Kedvező tendenciák — Számunkra a piaci tendenciák az érdekesek — folytatta a főosztályvezető. — örvendetes, hogy ismét megélénkül a kereslet a vállalat fő profilját jelentő rakodógépek iránt. A következő évi megrendelések között szinte nincs is profilidegen termék. T.átható, hogy a két évvel ezelőtti kilencmillió forintos tőkés exporttal szemben az idei, de a jövő évi terv is jóval többel számol, A KGST-or- szágokba irányuló kivitelünk nagyjából változatlan. Itt döntő az NDK-beli Fortsch- rítt-kombináttai való együttműködésünk. Nőtt gépeink iránt a belföldi igény is. Az Agrotröszt idén csak 42 millió forintért rendelt mezőgépeinkből. jövőre eddig 110 milliós szállítást kötött "le. — A vállalat tavaly sok gépel közvetlenül, a kereskedelem megkerülésével adott el a vevőknek ... — Nagyon magas volt tavaly a vállalati saját értékesítés aránya, de a termelés biztonsága miatt vállalni kellett ezt a kockázatot. Az idén szerencsére sikerült enyhíteni ezen a gondon. A BNV-n például szerződést kötöttünk az Autokerrel: a daruinkkal ellátott teherautókat ők értékesítik. Jövő évi megrendelésük: 720 autódaru. További 130-ra is van szerződésünk; kilencszáz daru egy év alatt már optimálisnak mondható. Alkalmazkodni a piachoz — A vállalat régi. gondja volt, hogy termékeiből eddig nem tudott jelentősebb mennyiséget tőkés piacon eladni. Hogyan sikerült most szinte nagyságrenddel növelni a tőkés exportot? — Gépeink a magyar mezőgazdaság adottságaihoz, a hazai üzemméretekhez, a vonóerőhöz, a műszaki-gazdasági feltételekhez idomultak. A nyugati agrotechnikai körülmények ezektől eltérnek. Sok kiállításon és bemutatón részt vettünk termékeinkkel, s az így szerzett tapasztalatok alapján igyekeztünk átalakítani gyártmányainkat. A kombinált altalaj lázi tót például alkalmassá tettük 100—110 kilowatt teljesítményű traktorokhoz való csatlakoztatásra, mivel a tőkés agrotechnika Nyugat-Euró- pában ilyen teljesítményű gépeket használ. A fejlett tőkésországok szabványaihoz igazítottuk az univerzális rakodógép hidrosztatikus változatának paramétereit. Tőkés piaci értékesítésünk növelése érdekében nyugati műszaki dokumentáció alapján készítünk exkavátbrka- nalakat, munkagépalvázakat, vonórudakat és konténereket. Sajnos a kész gépexport nagy nehézségekbe ütközik időnként, mert hiányoznak a gyártmányainkhoz szüksége«; korszerű, hazai előállítású szerelvények. peidaiíi a hidraulikus rendszerek részegységei. Pénzügyi szempontból az is kellemetlenül érinti a vállalatot. hogy a tőkés exportügyieteket nyugatnémet márkában és osztrák schíllingben kötik. Az MNB árfolyampolitikája következtében ezek a valuták leértékelődtek a forinthoz képest, és ma egy márka kevesebb forintot ér, mint az üzletkötés időpontjában. Az árfolyam biztosítás ellensúlyozza ugyanis az árfolyammódosulásból származó veszteséget, de nem jelenik meg a tőkés export- hatékonyságban, lehál az a leertékelessel romlik. Üzleti tervek — A vállalat s régi piacok megtartása mellett újak megszerzésére, új termékek kifejlesztésére is törekszik... Milyen fejlesztési és értékesítési tervekkel foglalkoznak jelenleg? — A műszaki fejlesztés változatlan célja a rakodógépek családjának bővítése, a mezőgazdasági gépek fejlesztése, harmadik fő irányként pedig a raktári-tárolási rendszerek, berendezések előállítása. „Négytagú családdá” szeretnénk fejleszteni 1983-ig az univerzális rakodógépet, azért, hogy az ipar, a mezőgazdaság és a kommunális szolgáltatások anyagmozgatási igényeinek minél jobban megfelelhessen. Jövőre megkezdődik vállalatunknál az erdészeti daruk sorozatgyártása. Kedvező fogadtatásra talált az idei BNV-n a traktorra szerelhető homlokrakodónk. Az idén százat, jövőre százhúszat gyártunk belőle vevőinknek. Ez évben indult meg a nagy bálarakó sorozatgyártása. két év alatt négyszázat kell leszállítanunk a kereskedelemnek. Üjdonságnak számít a hagymaválogató gépsorunk, amelyből hármat vásárolt a Csongrád megyei Fűszért. Az értékesítési tervekről szólva: Csehszlovákiába cu- korrépakultivátorokat és hozzávaló pótegységeket szállítunk, negyven vibrációs altalajlazítót küldünk Kubába. s a szovjetunióbeli Her-> szonba próbaminösitésre utazik egy almaválogató gépsorunk. A megrendelés a minősítés eredményétől függ. Cs. Li SOMOGYI NÉPLAP
