Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-11 / 161. szám
ATHÉN! BESZÉLGETÉSEN Gazdasági gondok illúziókkal Görögország gazdasági helyzete, közös piaci tagsága, a magyar—-görög gazdasági (kapcsolatok jelene és jövője — ezek voltak azok a témák, amelyekről négy napig faggattuk athéni be- szélgetőpartaeremkfiil.: kormánytisztviselőket, gazdasági szakértőket, üzletemberekéit __ Megérkezésünk u tán nem sokkal tapasztalhattak; hogy Görögország-. ban valóságos darázsfészekbe nyúl az idegen, ha gazdasági kérdéseket feszeget. Ennek oka az, h-ogy Hellasz földjének lakói elégedetlenek a gazdaság mai állapotával, Ahogy egyik kísérőnk mondta: az emberek manapság legtöbbet az „aiäaglhi” szót, a változást emlegetik. Barmemre jártunk,. mindenütt hangoztatták a ^ változás szükségességét, de hogy iki mit ért ezen, amöl tarka kép alakult ki bennünk. Aliién egyik szép kerületében, a Rigilisz utcában található az Űj Demokrácia Párt saödháza, ahoi Athdr- nasziasz sajtótiikár fogadta a magyar újsógánókat. — Nézzék, való igaz, hogy a görög gazdaság nehézségekkel birkózik, de kérdezem én: akad-e ma akár egyetlen ország is a világon, amely ne erezné a saját bőrén a világgazdasági változásokat? Ráadásul az Űj Demokrácia hét éve kormányozza az országot. Hét esztendő nagy idő. Ezalatt nemcsak eredménybe, hanem hibák is születtek. — Azt zaüéfcos? mondta: húszszá— Igen. S ezt m! legalább tíz százalékra szeretnénk leszorítani. Athana&aiasz úrhoz félórás késéssel érkeztünk. ' Nem 1 kaptunk taxit — a görög főváros több mint 13 ezer 'taxisofőrje ugyanis sztrájkolt. Az Új Demokrácia képviselője azemlátornást nem neheztelt ránk a késésért. Mint később megtudtuk, előző nap szüntette be a munkát százezer fővárosi építő- munkás is, sztrájkjukkal a nyugdíjkorhatár leszállítását és a munkanélküliség csökkentését követelték. — Fontos feladatunknak tekintjük a gazdaság struk- •turális átalakítását — folytatta a sajtótitkár. Athéniban többször hivatkoztak rá, hogy a világgazdaság nehéz helyzete a görög nempetgazdaségban is érezteti hatását. Az infláció tavaly 25—26 százalékos volt, a munkanélküliek száma — pontos adattal senki nem tudott szolgálni — valószínűleg eléri a 200 ezer főt, a gazdasági növekedés lelassult, a fizetési mérleg deficitje legalább kétmilliárd dollár. Befolyásolja a gazdaságii helyzetet, hogy az ország 1981. január 1-én csatlakozott a Közös1 Piachoz. Az EKG-tagságtól so- , kan — főleg az Űj Demokrácia híved — a bajok orvoslását, az elmaradottság fölszámolását Görögország gazdasági fölemelkedését remélik. Mások — a Görög Kommunista Párt és a Páa- hellén Szocialista Mozgalom . (PASOK) tagjai — arra figyelmeztetnek, hogy a ;kö- zöspiaci tagság megfosztja mozgásszabadságától az országot a nyugat-európai konkurrencia a tönk szélére sodorja a görög gazdaságot. — Milyen okok tették szükségessé Görögország csatlakozását a Közös Piachoz? — Görögország belépésének az Európai Gazdasági Közösségbe politikai és gazdasági okai voltak — válaszolta az Űj Demokrácia sajtóíickára. — A politikaiak az elsődlegesek; szerintem EGK-tagságunk garantálja demokratikus vívmányainkat. A Nyugathoz tartozás egyébként nálunk történelmi tradíció. Mi Hiszünk az egységes Európa (értsd: Nyu- gatt-Európa — A szerző.) eszméjében, ami tudvalevőleg egy görög gondolkodó fejében született meg. De lássuk a gazdasági okokat is! Görögország kapitalista ország. A közöspiaci tagsággal bejutottunk az egyik legnagyobb tőkés piacra, tét- melóink eladási gondjai tehát csökkeni fognak. Ugyanakkor az EGK ernyője alatt biztosítva lesz termékeink védelme, ráadásul a különböző közös piaci alapokból pénzhez jutunk, amit fejlesztésre, az ipari és mezőgazdasági termelés modernizálására, az infrastruktúra bővítésére használhatunk föl. A Görögország köznapiad tagságáról készült nemzetközi elemzések nem ilyen optimistáik. Ha összehasonlítjuk a többi tagállammal, szinte minden, a fejlettség szintjét jelző mutató tekintetében az utolsók között van. K. M. Somogy egyelőre Kísérletek erdőgazdálkodási rendszerek létrehozására A múlt év végén hazánk területének 17,2 százalékát: egymilli ó- ö tszázki 1 enc ven- nyolc ezer héktárt borítottak erdők, s ezekből tavaly 7,5 millió köbméter fát termeltek ki. Ugyanakkor ti- zennyolcezer-hétszáztizen- öt hektáron felújítást és n yolcezer - hároms zá zn eg y- venkét hektáron telepítést végeztek. Az erdőgazdálkodás és az úgynevezett elsődleges faipar hosszabb idő óta a nemzeti jövedelemnek körülbelül másfél százalékát termeli meg. Somogy igencsak „erdős” megye, hiszen nálunk csupán a Sefag nyolcvanhétezer ' hektárnyi erdővel gazdálkodik, s akkor még nem is számoltuk a termelőszövetkezetek meg az államig gazdaságok erdeit. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság évente mintegy hatszázezer köbméter fát termel ki. Az állomány 22 százaléka tölgy, ötödé akác, 15 százaléka cser, tíz százaléka fenyő; kisebb arányban megtalálhatók más fafajok is. A termelési érték évente 1(6 milliárd forint. Érthető, hogy a július első napjaiban Szegeden rendezett szakmai tanácskozás témája Somogybán is nagy érdeklődést váltott ki. Arról cseréltek véleményt a résztvevők: megvalósítható-e az erdőgazdálkodásban is a rendszerszerű termelés, amely a növénytermesztésben országszerte bevált. Gombás Gyula, a MÉM ka-1 posvári erdőfeiügyelőségé- mek területrendezési és birtokpolitikái főelőadója ott volt ezen_ a megbeszélésen, s részt vett az ásotthalmi fenyőtermelési bemutatón is. Mi a véleménye a somogyi szakembernek a hallottakról és látottakról? — A továbblépés az erdőgazdálkodásban is szükséges, ezért kísérleteznek néhány helyen a rendszerszerű termeléssel. Az útkeresés tapasztalatait összegezte a szegedi tanácskozás. Őszintén szólva: nekünk, somogyiaknak alig nyújtanak valami hasznosítható!;, meg valósít hatót a kísérleti eredmények. A kísérletek ugyanis jobbára sík vidékeken zajlanak, nekünk pedig ilyen területünk csak Délen, a Dráva mentén van, a többi dombos, ahol a fakitermelő kombájnok alig vagy egyáltalán nem boldogulnak, s ültetni sem lehet a meredek lejtőkön az előírt hálózatban ... A korszerű eljárásokra való törekvés, a termelés fokozásának előmozdítása és a munkák racionalizálása új útjainak keresése érthető az erdészetekben, ám ezek az utak aligha lehetnek azonosak mindenütt. A nyárnál például 15—20, a tölgynél és a bükkösöknél 110—120 esztendős a termelési ciklus. Elsőként a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát alakította ki az úgynevezett szombathelyi rendszert, kísérleti jelleggel. Ott az a cél, hogy megfelelő aprítékkal lássák el a faforgácslemez-gyártó üzemet. Ez tehát céltermékre irányuló, technológiai rendszer, s nem termelési, amelynek során — elvileg — semmilyen más mellék- termék nem keletkezhet vagy ha igen, akkor is csak elenyésző mennyiségű. Fe- nyőtermesztésd rendszert fejlesztett ki a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság — ez már magába foglalja az egész iatermesztési technológiai sort a nemesített szaporítóanyagtól a kivágásig, viszont annál nem lép tovább, s így ez sem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeket a mezőgazdaságban elfogadott termelési rendszerek kielégítenek. — A MÉM külön engedélye» kell ahhoz, hogy ezek a rendszerek létrejöhessenek, illetve később csatlakozhassunk hozzájuk — mondta Gombás Gyula. — Véleményem szerint a Sefag egyelőre nem mehet be ebbe az utcába. Hiába van nekünk is például erdei fenyőnk, s bármennyire gazdaságosnak Zöldborsó — sikerrel Komlosdon most nem vált be is látszik ez a rendszer, a legkorszerűbb kitermelés technológiáját, a kombájnok alkalmazásit mellőznünk kellene. A nagy értékű termelési ág . jövője viszont sürgeti az előrelépést. A növekvő igények kielégítéséhez korszerű eljárások meghonosítására van szükség — ez indokolja a kísérletek jogosságát. S ha rátalálnak arra az útra, amely, a területi sajátosságokat és a faállományt is figyelembe véve hatékonyan előmozdítja az erdőgazdálkodást, valószínű, hogy a somogyiak is fokozott érdeklődéssel fordulnak majd a minden szempontból előnyös rendszer felé. H. F. Hetek óta dolgoznak már a bprsó betakarításán, csép- lésén a somogyi tsz-ekben, s általában éjszakai műszakban — hogy _ megóvják a térmést a tűléréstöi és folyamatosan tudjanak szállítani a konzervgyáraknak. — Hogy megy a betakarítás ? — Csaknem befejeztük már, csupán, húsz hektár van hátra — mondta Vass Lajos, a tótújfalui termelőszövetkezet elnöke. — 131 hektár borsónk van, ebből nyolc hektárnyit hagytunk magnak. A konzervgyári ütemtervnek megfelelően nyolc szakaszban vetettünk. Mi a szigetvári gyárral vagyunk kapcsolatban. Három hétig éj jel-nappal dolgoztunk; egy-egy műszakkal a község' KISZ-fiataljai és a községi tanács dolgozói is segítettek. — Milyen az idén a borsó? — Jobb, mint tavaly. Jelentős része kiváló, de a többi is első osztályú. Csak a legelső szakaszban okozott gondot az idő: a mag beérett, a gép viszont nem tudott rámenni a földre. Eddig kétmillió-kétszázhatvan- háromezer forint bevételt h ozott: kéts zázötvenezerrel többet, mint amennyit terveztünk. Ez pótolja az idén rosszabbul sikerült árpa miatti kiesést... Elégedettek vagyunk a konzervgyárral is: jó partner; sem az átvételnél, sem a minősítésekben nem volt vitánk. — Milyen másodvetéseket terveznek? — A zöldborsó tarlómunkáit már elvégeztük, s 40 _ hektárra kölest vetettünk. " Kölessel korábban nem foglalkoztunk, most a dombóvári vetőmagtermeltetőtől kapjuk a magot. A fennmaradó területre másodvetésű kukorica kerüL Komlósdon is megkérdeztük a termelőszövetkezet elnökétől, Békefi Lajostól, hogy milyen a borsó. — Nálunk sajnos, rosszabbul sikerült, mint tavaly. Kétszázhúsz hektáron vetettük, s meglehetősen gyenge lett: kétszáz' tonnával kevesebbet tudtunk csak betakarítani, mint amennyit terveztünk. A tavaszi nagy szárazság miatt rossz volt a kelés, gyengén fejlődött; korábban is érett, mint kellett volna. Aztán hirtelen 172 milliméternyi csapadék esett júniusban, s ez tönkretette. Majdnem egymillió forint a kiesés. Rá nem fizettünk ugyan, de nyereséget sem hoz. Ügy látszik, négy-öt- évenként van egy ilyen esztendő; nem válik be mindig a borsó. Majd jövőre... A betakarítást egyébként nemsokára befejezzük, az utolsó szakaszt a jövő héten kaszáljuk le. Mi. is éjjel-nappal, tizenkétórás műszakokban dolgoztunk hetekig. Egy kaszálógépünk' van és négy borsócséplőgépünk... — S mikor kezdik a zöldbabot? — A jövő hét elején. Száz hektáron termeltünk, és jónak 'mutatkozik. Persze a későbbi vetések eredményét még nem lehet fölbecsülni. Két zöldtoabbetakarí- tó géppel dolgozunk majd; a zöldbab is a konzervgyárba kerül, akár csak a borsó. A borsó helyén 30 hektáron csalamádét termelünk — takarmánynak —, ez már kelőfélben van, a többibe az ősszel majd búza kerül.v M. E. Megnyílt a Vili. pécsi ipari vásár Hol tartanak a kisvállalatok? Megnyitották tegnap délelőtt a VIII. pécsi ipari vásárt. A szegedi mellett ez a második legjelentősebb vidéki termékbemutató — ■ a belföldi iparvállalatok és szövetkezetek, valamint a kereskedelem hagyományos seregszemléje. A pécsi Köztársaság téren és a sportcsarnokban kialakított pavilonokban — 6700 négyzetméternyi fedett és 15 ezer négyzetméter szabadtéri területen — százötvennégy kiállító kétszáz gazdálkodó szervezetet képvisel. A vásár hagyományos résztvevői a i határ menti jugoszláv vállalatok. Az Eszék Export —Import Vállalat ötvennél több vajdasági, horvátországi és szlavóniai céget képvisel, s három jugoszláv külkereskedelmi vállalat is jelen van, elsősorban a kis- határmenti árucsere-forgalom bővítésének lehetőségeit. kutatva. Asztalos Ferenc vásár igazgató tájékoztatójában kiemelte, hogy ezen a termékbemutatón a budapesti nemzetközi vásárról •kiszoruló kisebb cégek és szövetkezetek, a mezőgazdasági melléküzemágak is „szóhoz jutnak” — a hazai óriás vállalatok mellett. A külkereskedelem is jobban figyel ma már a vidéki vásárokra. A VIII. pécsi ipari vásár ismét áttekintést nyújt arról, hogy a termékszerkezet- váltás összetett folyamatában hol tartanak vállalataink. A vállalkozószellemet igazolja, hogy az idén 280 termékkel pályáztak a résztvevők a különféle díjakra; a tizenöt nagydíjra1 hatvan termékkel, termékcsaláddá 1 neveztek. Dicséretes, hogy jó néhány vállalat e vásárt egyben a piacmegdolgozás egyik lehetőségének tartja, összekötve az árubemutatást a közvetlen értékesítéssel. A Szatmár Bútorgyár például több vagon árut hozott, a Pécsi Kesztyűgyár legújabb termékeiből rendezett árusítást, s a Centrum- és a IC on zum-áru háza k, va lam int a Meruker is várja a vásárlókat. Az idei vásár új színfoltja, hogy száznál is több kisiparos és iparművész is jelentkezett kiáIRtóként. A vásár történetében ilyen érdeklődésre eddig még nem volt példa.. A július 19-ig nyitva tartó kiállítás ideje alatt több idegenforgalmi rendezvénnyel, műsorral kívánják szórakoztatni a látogatókat; a programban szerepel a hagyományos pécsi cserépvásár, lesz folklór- műsor és dzsessztalálkozó is. . A' kiállítók közül új termékeit mutatja be a Videoton és az Orion, s elhozta új típusú fagyasztószekrényeit a Jászberényi Hűtőgépgyár, A vegyi cégek között a barcsi Kecnikál is kiállított. A baranyai vállalatok közül nagy területet foglalnak el a nagy hagyományú pécsi könnyűipari cégek. A Pécsi Kesztyűgyár és a Pécsi Bőrgyár egy ki- áUítátaremben mutatja be termékeit. Mindkettő vállalat vásári nagydíjat kapott. A kesztyűgyár legújabb bőrruházati és női divat- táska-kollekciójáért, a bőrösök pedig a „Niagara” bőr- termékcsaládért, s emellett — stílszerűen — minden belőle készült konfekcióterméket is bemutattak. A vásári nagydíjasok között szerepelnek még a Szigetvári Konzervgyár mecseki szója- babkészítményei, a Szék- és Kárptifcpsipari Vállalat „Inez” bútorcsaládja, a Győri Kö- töttkesiztyű-gyár termékei, a Sopiana Gépgyár kartondo- boz-csomagoló giépe, a FIM Zsoinay Porcelángyárának „Pompadour” étkészlete. A vásár útmutatással és segítséggel szolgád az építkezőknek, a barkácsolóknak és a kiskerttulajdonosok- nak is. Barkács,gépeket és ipari kéziszerszámokat jó néhány vállalat és szövetkezet kollekciójában fölfedezhetünk. A > Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát Domino típusú hétvégi házait mutatja be, a Dél-dunántúli Tüzép teljes termékválasztékát. Az Adagi Állami Tangazdaság .„Farmer” teherutánfutói a mezőgazdaságii termény- és állatszállításban használhatók. Itt mutatják be elős_zör négysziemélyes, egytengelyes1 lakókocsijukat is — ez prototípus. Cs. L. SOMOGYI NÉPLAP $
