Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-07 / 157. szám

KGST-KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról.) Az ülésszakon megállapí­tották, horgy a KGST-.tagál- lamok az eltelt 10 év alatt a szocialista internacionaliz­mus, az államok, szuvereni­tása, a függetlenség és a nemzeti érdekek tisztelet- ben tartása, a belügyekibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a köl­csönös előnyök és a kölcsö­nös elvtársi segítség elvei alapján fejlesztették és szé­lesítették együttműködésü­ket, s egészében sikeresen biztosították a komplex program végrehajtását. Egyöntetűen aláhúzták, hogy a tapasztalatok meg­erősítették annak az irány­vonalnak a helyességét, amelyet a kommunista és munkáspártok együttesen dolgoztak ki a kölcsönös együt bműködés elmélyítésére és tökéletesítésére, a szocia­lista gazdasági integráció fejlesztésére, valamint a KGST alapelvei, céljai, te­vékenységi formái és mód­szerei életképességét. En­nek az irányvonalnak a va­lóra váltása elősegítette a KGST-tagállamok erőinek egyesítését a legfontosabb népgazdasági problémák megoldására, erősítette po­tenciáljukat, politikai egysé­güket, összeforrottsá gukat és nemzetközi tekintélyüket, elősegítette a nemzetgazda­ságok dinamikus, egyenletes fejlődését. A komplex programban foglaltak megvalósítása a KGST-tagállamok együtt­működését minőségileg új fokra emelte, lehetővé tette annak pontosabb ráhangolá­sát a műszaki fejlesztésre, a szakosodásra, és kooperáció­ra, a természeti erőforrások közös felhasználására a test­véri szocialista államok né­peinek közös javára. Lénye­gesen megerősödtek az együttműködés tervszerű alapjai. A KGST-tagállamok sok­oldalú együttműködésének és barátságának fejlődésé­ben jelentős lépés volt a Kubai Köztársaság és a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság felvétele a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak tagjai közé. Az ülésszak megelégedés­sel állapította meg, hogy a KGST-tagállamok, kiaknáz­va a szocialista rend fölé­nyét. a saját erőfeszítéseik alapján és a kölcsönös együttműködésre támaszkod­va, jelentősen előrehaladtak . a gazdasági fejlődésben, nö­velték gazdasági és műszaki —tudományos potenciálju­kat biztosították a népek anyagi és kulturális élet­színvonalának emelkedését. A nemzeti jövedelem volumene 1980-ban a KGST- tagállamokban összességében az 1970-es évhez képest 66 százalékkal növekedett. az ipari össztermelés1 — 84 szá­zalékkal, az utóbbi 10 év alatt, emelkedett a mező­gazdasági termelés évi átla­gos szintje: az eltelt ötéves tervidőszakban 25 százalék­kal volt magasabb. mint 1966—1970-ben. Az eltelt év­tizedben a KGST-tagállamok csatknem kétszeresen lépték túl a fejlett tőkés országo­kat a nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedési üteme tekintetében. A KGST-tagállamok dele­gációinak vezetői aláhúzták, hogy a testvéri államok ha­talmas sikerei elválasztha­tatlanul ' összefüggenek a kommunista és munkáspár­tok vezető szerepével. A KGST-tagállamok kö­zötti árucsere-forgalom az eltelt 10 év alatt 3,3-szere- sére nőtt. és jelenleg eléri a 121 milliárd rubelt. A köl­csönös szállítások kielégítik a KGST-tagállamok többsé­gének gépek és berendezé­sek. kőolaj, vasért, közszük­ségleti cikkek iránti import­igényeinek túlnyomó ré­szét. 1980-ban a KGST-tag­államok között a szóban for­go áruk terén megvalósított kölcsönös szállítások egész importjuknak mintegy 2/3-át tették ki. 2 SOMOGYI NÉPLAP Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a Szovjetunió fon­tos szerepet tőit be a KGST- tagállamok együttműködé­sében. Hatalmas gazdasági, műszaki és tudományos po­tenciállal rendelkezve, a Szovjetunió fűtőanyag-, nyersanyag-, gép- és beren­dezés-, valamint, egyéb áru­szállításokat valósit meg, széles körű műszaki támo­gatást nyújt a KGST-tagá'- lamoknak ipari objektumok létesítésében, átadja az élenjáró termelési és műsza­ki—tudományos tapasztala­tokat. Az ülésszakon pozitívan értékelték a termelő objek­tumok együttes építésének eredményeit. Az utóbbi években az országok erőfe­szítései egyesítésének alap­ján a Szovjetunió területén üzembe helyezték a mérete­it tekintve egyedülálló „Szö­vetség” gázvezetéket, a ki- emibajevi azbeszt kombiná­tot, az uszty-iliiminsztki cel­lulózgyár első részlegét, új vastartalmú nyersanyag és ferroötvözet-gyártó kapaci­tásokat, a novovolinsaki elektrotechnikai ipari beren­dezések gyárát. Sikeresen üzemel a 750 kV-os Vinnyi- ca—Albertirsa villamos táv­vezeték. A testvéri országok részvételével megkezdődött a kőolajat nyersanyagként hasznosító mozirszki takar­mányélesztőgyár. a 4 millió kW teljesítményű, a lengyel- országi Rzeszowig kiépülő villamos' távvezetékkel ren­delkező hmelnyiciki atomerő­mű építése. A Mongol NK- ban felépült az eixieneti néz­és molibdén koncén trá tűm termelő nagy kombinát, folynak a kubai nikkelvál­lalatok építési és rekonst­rukciós munkái. Sikeresen valósul meg az ,, I nter ko zmos z” - program, melynek keretében vala­mennyi KGST-óllam űrha­jósai közös űrrepüléseken vettek részt szovjet űrhajó­kon. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság, a ta­nács más szervei és a KGST-tagállamok által lét­rehozott nemzetközi szerve­zetek tevékenységét a komp­lex program megvalósítása terén. A komplex program meg­valósításában elért eredmé­nyeket nagyra értékelve az ülésszak megái lapította, hogy a kitűzött feladatok végrehajtásánál nem aknáz­ták ki az összes rendelke­zésre álló lehetőségeket, és aláhúzta, hogy az e doku­mentumban előirányzott együttműködési célok a jö­vőre nézve is megőrzik ak­tualitásukat. Az SZKP XXVI. kong­resszusának és az 1979—81- ben megtartott más testvéri kommunista és munkáspárti kongresszusoknak a határo­zatai megerősítették a KGST-tagállíMT>ok egyöntetű szándékát az együttműködés további elmélyítése és töké­letesítése, valamint a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjában, a hosszú távú együttműködési célprogramokban és kétol­dalú programokban foglal­tak valóra váltására a to­vábbiakban is a népgazdaság létfontosságú problémáinak megoldása, a társadalmi ter­melés intenzifiikálása, a nemzeti népgazdasági komp­lexumok struktúráinak töké­letesítése, a KGST-tagálla­mok együttes gazdasági és műszaki—tudományos po­tenciálja racionális kiakná­zásának céljából. Áttekintve a népgazdasági tervek 1981—1985 évi, egyes kérdésekben pedig hosszabb időszakra szóló koordinálá­sának eredményeit, az ülés­szak megállapította, hogy e munka folyamán egyeztetés­re kerültek a gazdasági és műszaki—tudományos együttműködés fő irányai és a kölcsönös áruszállítások volumenei. Jóváhagyásra került a sokoldalú integráció® intéz­kedések egyeztetett terve 1981—85-re, amelyben szá­mos gazdasági objektum kö­zös erőfeszítések kel történő felépítése, a szakosodás es kooperáció fejlesztése, a tu­domány és technika, a szab­ványosítás felületén folyta­tott együttműködés fejlesz­tése van előirányozva, to­vábbá olyan intézkedések, amelyek előmozdítják a VSZK, a Kubai Köztársa­ság és a Mongol Népköztár­saság gazdaságának fejlődé­sét.. Az ülésszak során Bulgá­ria. Csehszlovákia, Kuba.. Lengyelország. Magvaror- szág. az NDK. Románia, a Szovjetunió delegác rávezet öi kormányközi egyezményt ír­tak alá a rádióelektronikai berendezésekhez. hírközló- és számítástechnikai esz­közökhöz szükséges egysé­gesített elektronikai elem- bázis létrehozásáról, amely a KGST-tagállamok magas fokú műszaki színvonalon álló elektronikai termékek iránti igényeinek maximális kielégítésére rányul ezen or­szágok lehetőségeinek egye­sítése és racionális kiakná­zása útján. Rámutattak arra, hogy a tudományos-műszaki együtt­működés további tökéletesí­tését és hatékonyságának fo­kozását a szakosítással és kooperációval szoros össz­hangban kell végezni. Aján­lották, hogy az érdekelt KGST-tagállamok egyeztes­sék a tudományos-műszaki politikát erőfeszítéseiknek olyan problémák kidolgozá­sában való egyesítése céljá­ból, amelyek elsődleges je­lentőséggel bírnak a nép­gazdaság és a kapott ered­mények termelésben való meghonosításának meggyor­sítása számára. A KGST-ülésszak ajánlot­ta az együttműködés bővíté­sét az élelmiszerek és a köz­szükségleti iparcikkek ter­melésében és kölcsönös szál­lításaik növelésében. Az ülésszak munkája során sok­oldalú általános egyezménye­ket írtak alá a cukorgyártás, valamint a citrusfélék ter­melésének és ipari feldolgo­zásának komplex fejleszté­séről a Kubai Köztársaság­ban, amelynek célja az or­szág exportpotenciáljának erősítése és az európai KGST-tagállamok e termék­fajták iránti igényeinek tel­jesebb kielégítése hosszú tá­von. Az érdekelt országok egyezményt írtak alá arról, hogy nemzetközi tudóskol­lektívát hoznak létre a tró­pusi viszonyok közötti kor­rózió elleni küzdelem tudo­mányos-kutató munkálatai­nak elvégzésére. A kölcsönös együttműkö­dés hatékonyságának fokozá­sa céljából a KGST-tagálla­mok küldöttségvezetői an­nak formái és módszerei to­vábbi tökéletesítése mellett foglaltak állást, beleértve a gazdaság tervezése és irá­nyítása terén szerzett tapasz­talatok cseréjének fokozását. Az ülésszakon megelége­déssel állapították meg, hogy a KGST-tagállamok közös­sége a béke megőrzésének és megerősítésének legfonto­sabb tényezője volt és ma­rad. Az ülésszak egyértelműen támogatta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának fel­hívását a világ parlament­jeihez és népeihez, valamint más testvérországok arra irányuló kezdeményezéseit, hogy ne fokozódjék a nem­zetközi feszültség, folytatód­jék az enyhülés, szűnjön meg a fegyverkezési hajsza és térjenek át a leszerelés­re, mindenekelőtt a nukleá­ris leszerelésre, küszöböljék ki a világháború veszélyét. A KGST-államok külpoliti­kájuk békeszerető irányvo­nalának megfelelően követ­kezetesen támogatják a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok demokratikus és igazsá­gos alapokra történő helye­zéséért, az új nemzetközi gazdasági rend kialakításá­ért folytatott harcot. Az eltelt években tovább fejlődött a KGST-tagállamok és a Jugoszláv. Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködése. A Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa vdl kötőit egyezmények alapjan a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködést folytatnak Finnországgal, Irakkal és Mexikóval. Erő­södnek a gazdasági kapcsola­tok, ezen belül a sokoldalú alapon, folytatott kapcsola­tok Laosszal, valamint An­golával, Afganisztánnal, a JNDK-ral, Mozambikkal, Etiópiával és más fejlődő ál­lamokkal. Az eltelt évtizedben azok­nak a felszabadult országok­nak a száma, amelyek a ta­nács tagállamai részéről gaz­dasági és műszaki támoga­tásban részesülnek, 62-ről 90-re nőtt, a részükre bizto­sított hitelek összege 2,1- szeresére emelkedett. Különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének el­veiből kiindulva, a KGST- tagállamok delegációvezetői megerősítették azon készsé­güket, hogy stabil gazdasá­gi és tudományos-műszaki kapcsolatokat fejlesszenek ki a tőkés országokkal a diszkrimináció mellőzése, a vállalt kötelezettségek betar­tása, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Az ülésszak kifejezte meg­győződését, hogy a KGST- tagállamok szerteágazó együttműködésének további fejlődése a következő évek­ben is aktívan elő fogja segí­teni a kommunista és mun­káspártok kongresszusai ál­tal kitűzött szociális és gaz­dasági feladatok megoldá­sát, a testvéri államok egy­ségének és összeforrottságá- nak erősödését, nemzetközi tekintélyük és befolyásuk növekedését a béke javára és a népek szabadsága érde­kében. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXXV. ülésszaka az egyöntetűség, a teljes kölcsönös megértés és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. D kommunista sajtó képviselőinek nemzetközi találkozója . A testvérpártok 67 lapjá­nak képviselői részvételével tegnap Moszkvában megnyílt a kommunista és munkás­pártok központi sajtóorgá­numai képviselőinek a Prav­da kezdeményezésére szer­vezett találkozója. A talál­kozón részt vesz Konsztan- tyin Ruszakov, az SZKP KB titkára is. Viktor Afanaszjecnek, a Pravda főszerkesztőjének megnyitó szavait követően az SZKP Központi Bizottsá­ga nevében a találkozó résztvevőit Borisz Ponomar- jov, az SZKP KB PB pót­tagja, a Központi Bizottság titkára üdvözölte. Bevezető­jében rámutatott, hogy je­lenleg az ideológiai harc központjában, elsősorban a háború és béke problémája áll. Ponomarjov hangsúlyoz­ta, hogy van lehetőség . a fegyverkezési hajsza újabb szakaszának, a háborús kon­frontáció kialakulásának megakadályozására. E lehe­tőség valóra váltásában nagy jelentősége van a kom­munista és munkásmozga­lom erői, valamennyi béke­szerető erő harcának. A Szovjetunió nagy erőfe­szítéseket tett és tesz ma is a XXVI. pártkongresszuson a 80-as évekre elfogadott békeprogram valóra váltásá­ért. Leonyid Brezsnyev a kongresszus utáni megnyi­latkozásaiban konkretizálta a pártfórumon elfogadott kezdeményezéseket és ezzel nagyot léptünk előre a nem­zetközi feszültség enyhítés­sé, a vitás kérdésekről tar­tandó tárgyalások megkez­dése felé, hogy megvalósul­jon a fegyverzetek csökken­tése, és szavatoljuk a tartós békét és a népek biztonsá­gát — mondotta Ponomar­jov. — Általános figyelmet keltett a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának június 23- án a világ parlamentjeihez és népeihez intézett békefel­hívása. A találkozó első napi vi­tájában felszólalók hangsú­lyozták a világ békeszerető erői mozgósításának szüksé­gességét az imperializmus egyre erősödő agresszivitá­sának visszaverésére. A tanácskozáson magyar részről Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Népszabadság főszerkesztője vesz részt. Pénteken LE MP- plenum A Lengyel Egyesült Mun- ban közölték, a tanácskozá- káspárt Központi Bizottsága son a IX. , rendkívüli párt- július 10-én, pénteken meg- kongresszus előkészületeivel tartja soron következő XII. kapcsolatos kérdésekről lesz plenáris ülését. Mint Varsó- szó. Lord Carrington Moszkvában Szovjet—angol külügymi­niszteri tárgyalások kezdőd­tek tegjnap Moszkvában. Lord Carrington, Nagy-Bri- tannia külügyminisztere va­sárnap este érkezett murika- látogatásra a szovjet fővá­rosba, annak a megállapo­dásnak az alapján, mely né­hány nappal korábban a Szovjetunió és Anglia kö­zött létrejött. A brit konzervatív kor­mány hatalomra kerülése óta most első ízben folytatott angol külügyminiszter szov­jet kollégájával tárgyaláso­kat Moszkvában. E körül­mény is utal arra a tényre, amit szovjet részről több íz­bein sajnálkozással vették tudomásul, hogy a két or­szág kapcsolata nem a ko­rábban elképzelt módon ala­kult, s messze elmarad az együttműködés mértéke a lehetőségek lói. A/, oka. en­nek az, hogy az angol kor­mány, csatlakozva Washing­ton bojkottf elhívásához, számtalan korlátozó intézke­dést foganatosított A hétfői megbeszélésen az angol diplomácia vezetője előtérbe kívánta állítani az Afganisztánnal kapcsolatos közöspiaoi „rendezési ter­vet”, amelynek előterjeszté­sére az EGGK miniszteri ta­nácsa , felhatalmazta lord Carringtont. Szovjet részről az Afganisztánnal kapcsola­tos álláspont nem változott a tervvel összefüggésben pe­dig a TASZSZ hírügynökség leszögezte: Maszk vá ba n nem tekintenek tárgyalási alapnak semmi olyan tervet, amely Afganisztán megkerü­lésével, a háta mögött pró­bálja megvitatni a vele kap­csolatos kérdéseket. * * * Hétfőn este elutazott Moszkvából lord Carrington brit külügyminiszter. A ven­déget a repülőtéren Andrej Gromiko. az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere, valamint több más hi­vatalos személyiség búcsúz­tatta. A brit diplomácia vezetője 24 órás munkalátoga.tása aj­kaiméval megbeszéléseket folytatott Andrej Gronnikó- val. A szovjet külügyminisz­ter a nap folyamán ebédet adott loud Carrington tiszte­letére. Hintók, lőcsös parasztkocsik felújítását, egyedi igény vállalja egyedi igény szerint új lőcsös kocsik készítését az EGYETÉRTÉS MG. TERMELŐSZÖVETKEZET (158919; 8654 Ságvár Telefon: 33-029 (Körzetsz.: 84.) A Közcp-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat SIÓIDKI KIRENDELTSÉGE KERES: hegesztő, víz-, gáz- és készilKékszerelö, és szerelő-segítő munkakörök betöltésére szakmunkasokat. Jelentkezes: KÖGÁZ, Siófok, Ipartelep. (138929)

Next

/
Thumbnails
Contents