Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-07 / 157. szám

< j .. VILÁG PROLETÁRJAI ,,-EGYESULJETEK! .it ‘ ÁRA: MO Fi SOMOGYI NÉPLAP XXXVII. évfolyam, t57. szám 1981. július 7., kedd A i ivek ed -» új stratégiája Szervezetek. nemzetközi intézmények próbáját a vi­lágpolitika viharos időszakai jelentik. Elmondható ez a szocialista államok gazdasá­gi együttműködési szerveze­téről, a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsáról is. A KGST szófiai ülésszakára július elején olyan időszak­ban került sor, amikor a nemzetközi helyzet sok te­kintetben bonyolultabbá vált, mint az elmúlt negyed században bármikor. Az enyhülés mellett a nemzet­közi életben jelen vannak a feszültség tényezői is; befo­lyásos erők dolgoznak azért, hogy az emberiséget vissza­vessék a hidegháború kor­szakába. Ilyen körülmények között kellett a KGST-or- szágok magas rangú képvi­selőinek mérleget készíteni és körvonalazni a fejlődés irányait a nyolcvanas évek­re. Ami a mérleget illeti: be­bizonyosodott, hogy a jelen­legi helyzetben a tagorszá­gok jelentős részben éppen a kölcsönös együttműködés­nek köszönhetik azt, bogy enyhíteni tudták a tőkés vi­lágpiac káros hatásait. A KGST tagállamainak gazda­sági fejlődéséhez, népgazda­ságuk szerkezete korszerűsí­téséhez nagymértékben já­rultak hozzá a gazdasági és tudományos—műszaki kap­csolatok, a jelentős volume­nű áruszállítások, amelyek a komplex program megvaló­sítása alapján fejlődtek. E komplex program létrehozá­sában is, végrehajtásában is kulcsszerepet játszott a Szovjetunió, amely egyszers­mind döntő mértékben járul hozzá a többi KGST-ország fűtőanyag- és nyersanyag­ellátásához. Bár a közösség országainak lakossága csak a föld lakosságának egytize- de a KGST tagállamai a vi­lág viilamosenergia-, kőolaj-, acél-, köszéntermelésének 20—30 százalékát adják. Mindez azt is jelenti, hogy a dinamikus fejlődés hatal­mas eszközöket biztosít egy új periódus bonyolultabb feladatainak megoldásához. E feladatok azért összetet­tebbek. mert gazdaságilag lehetetlenné vált a szocialis­ta országok számára az, hogy a rendelkezésre álló fűtő- és a nyersanyagok ko­rábbi növekedési ütemével, a munkaerő és az anyagi erőforrások korábban meg­szokott bőségével számolja­nak. A KGST-ülésszak fel­szólalói is feltárták a növe­kedés űj stratégiájának kö­zös vonását, amelyet a test­vérpártok kongresszusán fo­galmaztak meg. A fő cél: a már létrehozott potenciált jobban kihasználni és meg­növelni a végterméket, anél­kül, hogy lényegesen növe­kednének a munkaerő és az ayagi erőforrások.. Ez csak akkor képzelhető el, ha a nyolcvanas évek a szocialis­ta országok intenzív terme­lési és tudományos—műszaki együttműködésének periódu­sává válnak. A tanácskozá­son a magyar miniszterelnök is teljes egyetértését fejtette ki e stratégiával, s kifejtet­te mindazt, ami ezzel kap­csolatban különösen lénye­ges. Először: alapvető fontos­ságú feladatnak tartjuk, hogy hosszú távra és bizton­ságosan megoldjuk a fűtő­anyag-, energia- és nyers­anyag-ellátást, új energia­fajták és nyersanyagforrá­sok felkutatásával segítsük elő jövő fejlődésünk meg­alapozását. Másodszor: a szakosítás és kooperáció el­mélyítésével, az egyes or­szágok adottságaira építve és közös munkával lehetővé keii tennünk, hogy meggyor­suljon a feldolgozóipari ter­melés korszerűsítése. Har­madszor: halaszthatatlannak tartjuk a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés nagyobb mértékű növelésé­nek megalapozását. Ehhez meg kell erősítenünk a me­zőgazdaság fejlesztését szol­gáló tudományos — főként a biológiai — kutatóbázist, és korszerű ipari hátteret, azaz nagyobb termelékeny­ségű mezőgazdasági gépeket, több és jobb minőségű ké­miai anyagot kell biztosíta­nunk. Mindéhez nem új intéz­ményekre, hanem a meglévő szervezetek még eredménye­sebb munkájára van szük­ség. így a többi közt arra is, hogy komplexen fejlesszék a közgazdasági, az ár-, vala­mint a pénzügyi viszonyokat. Növelni kell közös valutánk, a transzferábilis rubel, va­lamint a hitelműveletek sze­repét, mert ez is fontos fel­tétele a gazdasági együttmű­ködés bővítésének. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy az eddiginél nagyobb figyel­met keli fordítani a döntési folyamat rövidítésére, a már elhatározott és az új felada­tok gyorsabb megoldására, a vállalatok és intézmények közvetlen kapcsolatainak fejlesztésére is. Minden tanácskozás mér­céje csak az lehet, hogy út­mutatásait miként ültetik át a gyakorlatba. Az már most megállapítható, hogy a KGST XXXV. ülésszaka teljes mértékben tükrözte a szocialista államok közötti új típusú egyenrangú együtt­működést. Ez a tanácsko­zás ismét demonstrálta, hogy a szocialista országok konst­ruktív célokra összpontosít­ják erőiket. Arra töreksze­nek, hogy minél jobb felté­teleket teremtsenek az alko­tó munkához, lakosságuk életszínvonalának emelésé­hez. Ezért is tovább küzde­nek a különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönös előnyökre épített együttmű­ködésének fejlesztéséért. A szocializmus már több mint három évtizede világ- rendszer. Ez idő alatt min­den testvérországban sok ta­pasztalatot halmoztak fel a gazdaság tervszerű irányítá­si rendszerének tökéletesítése, terén. A kollektív tapaszta­lat tanulmányozása és fel- használása az egész közös­ség társadalmi-gazdasági ha­ladásit meggyorsító anyagi erővé válhat. A tanácskozá­son nagy erővel jutott kife­jezésre az a szemlélet, — ami a testvérpártok kong­resszusait, így az SZKP XXVI, kongresszusát is jel­lemezte —, hogy tanulni kell egymástól, hogy együtt kell gondolkodni a nemzetközi tapasztalatok általánosítá­sának megbízható rendszeré ről, minden értékes infor­máció széles körű elterjesz­téséről. Ez a megközelítési mód a XXXV. ülésszakon egyszersmind hozzájárult a továbblépés „alapozásához”, ahhoz, hogy előkészítsék a KGST-országok legfelsőbb párt- és állami szintű gazda­sági tanácskozásiát is. KGST-KÖZLEMÉNY 1981. július 2—4 között a Bolgár Népköztársaság fő­városában, Szófiában meg­tartották a Kölcsönös1 Gaz­dasági Segítség Tanácsának soron következő, XXXV. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tag- államok delegációi. A ma­gyar küldöttséget , Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezette. A szovjet küldöttség vezetője Nyiko- laj Tyihonov miniszterelnök volt. A csehszlovák küldött­séget Lubomir Strougal mi­niszterelnök, a kubait Car­los Rafael Rodriguez mi­niszterelnök-helyettes, a lengyelt Wojciech Jaruzelski miniszterelnök, a mongolt Zsambvn Batmönh minisz­terelnök. az NDK küldött­ségét Willy Stoph minisz­terelnök, a román küldött­séget Hie Verdet kormányfő, a vietnami delegációt Vo Nguyen Giap miniszterelnök- helyettes vezette. A KGST és Jugoszlávia megállapodása alapján, az ülésszakon jugoszlávia kül­döttsége vett részit Zvona Drágán, a szövetségi végre­hajtó tanács alelnöke (mi­niszterelnök-helyettes) ve­zetésével. A tanácskozásom meghí­vott megfigyelőként az Af­gán Demokratikus Köztár­saság képviseletében Abdul Madzsid Szárblund minisz­terelnök-helyettes, tájékoz­tatási és kulturális minisz­ter, az Angolai Népi Köz­társaság képviseletében Ro­berto de Almeida, az MPLA-Munkapárt Központi Bizottságának titkára, a Szo­cialista Etiópia képviseleté­ben Hailu Jimenu mi­niszterelnök ^-helyettes, a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság képvi­seletében Ahmed Obeid al Fadhli, kereskedelmi és ellátási miniszter, a Mo­zambiki Népi Köztársaság képviseletében Marcelino dós Santos, a Frelimo Párt Állandó Politikai Bizottságá­nak tagja, a központi bi­zottság titkára, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársa­ság képviseletében. Khambou Soumisai, a munkaügyi bi­zottság elnöke vett részt. Részt vettek az ülésszakon Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, a tanács együttmű­ködési és állandó bizottsá­gainak, a szocialista orszá­gok nemzetközi gazdasági szervezeteinek a képviselői. Elnökölt Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársasiág Mi­nisztertanácsának elnöke, a bolgár delegáció vezetője. Az ülésszak megvitatta a vb beszámolóit a komplex­program megvalósításának menetéről és a KGST-tag- államok között a 80-as években kifejtett együttmű­ködés további elmélyítésé­nek és tökéletesítésének fel­adatairól, illetve a KGST XXXIV. és XXXV. üléssza­ka közötti tevékenységléről, valamint a KGST tervezési együttműködési bizottságá­nak beszámolóit a KGST- tagéllamok 1981—1985. évi népgazdasági tervei koordi­nálásának eredményeiről, továbbá a KGST műszaki— tudományos együttműködé­si bizottságának beszámoló­ját a tudományos és műszaki együttműködés további tö­kéletesítéséről (Folytatás a 2. oldalon) Közös vállalat alakult — Egal néven — a gazda­ságosabb termelés és a korszerűsítés érdekében a nagyüze­mi módon kevésbé gazdaságosan előállítható termékek gyár­tására. Az új vállalat kiforrott technológiák alapján gyárt­ja a Beánál tói és az EGYT-tő] átvett finomvegyszer- és gyógyszer-alapanyagokat, így az alapítóknak lehetőségük nyílik termékszerkezetük korszerűsítésére. Képünkön: folya­matosan ellenőrzik termékeik minőségét a laboratóriumban (MTI-fotó — Cser István felv.) Magyar—szíríai pártkszi megbeszélések A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására hétfőn hazánkba érkezett az Arab Újjászületés (BAATH) Szo­cialista Pártjának küldöttsé­ge, Abdullah al-Ahmar fő­titkárhelyettes vezetésével. A szíriai küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gye­nes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Berecz János, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Baranyai Tibor, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagja, a KB párt- és tömeg­szervezetek osztályának ve­zetője fogadta. Jelen volt Saddik Saddikni, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagykövete. Délután az MSZMP KB székházéban megkezdődtek a magyar—szíriai pártközi megbeszélések. A magyar tárgyalóküldöttséget Gyenes András vezeti. Tagjai: Be­recz János, Baranyai Tibor, valamint Szlameniczky Ist­ván, a Központi Bizottság tagja, a SZÖVOSZ elnöke és Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyettes veze­tője. A szíriai tárgyaló delegá­ció élén Abdullah a^Ahmar áll. Este Gyenes András va­csorát adott a szíriai kül­döttség tiszteletére. BALATONI HÉTVÉGE Tízezrek a strandokon Nyájas vasárnap követte az esővel, viharral fenyege­tő szombatot, így jólesett a fürdés a fölmelegedett víz­ben. A siófoki nagy strand pénztáránál majdnem 11 ez­ren váltottak belépőt, Új he­lyen és a Sóstón pedig tíz­ezer ember napozott. Vendé­gek tízezreinek adtak helyet a szabad, strandok a déli parton... A siófoki szállo­dasoron is „telt ház” vol t. A Siófok étteremben 13, az Eu­rópában 14. a szántódi Rév csárdában 35, a Neptunban 22 százalékkal nőtt a. for­galom. A tavalyi eredmé­nyekhez képest ez mintegy negyedmillió forint többlet­bevételt hozott! A kétmillió 663 ezer forint hétvégi for­galom a Pannónia úgyneve­zett kiemelt üzleteiben azt is bizonyltja, hogy hétről hét­re több a nyugati vendég. Jú­niusiban a tőkésországokból érkezett vendégek 44 száza­lékkal több éjszakát töltöt­tek itt (ez a töbhleit 9702 vendégéjszakát jelent), mint tavaly, s a valutabeváltás is négymillió forinttal volt több, mint a múlt óv első felében. A Pest—Budai Vendéglátó Vállalat konzervpaviionjai- ban (a gyorsfejleszitésd prog­ram keretében épültek a kempingek mellett) is na­gyobb forgalmat bonyolítot­tak le a tavalyinál. A szabadi Csúcs kemping mel­letti Fasor büfében, például mintegy 20 százalékkal, a szemesd Vadvirág nyaralóte­lepen nyitva tartó üzleteik­ben pedig 50 százalékkal nőtt a forgalom', A szántódi Ménescsárdában 62 ezer fo­rint volt a bevétel. Egyre több vendég érke­zik a Siotour kempingjeibe és1 szálláshelyeire: szomba­ton 11 ezer 600-an, vasárnap pedig csaknem* 13 ezren töl­tötték ott a hét végét A legtöbb turistát: 1678-at a szemesi Vadvirág fogadta. Most már csak két kemping — a szemes! Bagódomfo és a Gamásza — van zárva a déli parton, ám a héten eze­ket is megnyitják. „ Az ellátás váltoaaAamul megfelelő, a déli parton alapvető élelmiszerből, üdí­tőitalból sehol nincs hiány. A sörellátás viszont akado­zik — Siófokon is, Földvá­ron is. A siófoki vásárcsar­nok piacára sok éts változa­tos árut hoztak a termelők, újdonság volt a nyári alma és a körte a strandokon. A Zöldért-üzletek árai azon­ban, sajnos, újabban „nem alkalmazkodnak” a szabad piacéhoz, s ezt méltán, fur­csállják a vásárlók.... Tízezerrel volt több utasa vasárnap a Mahartnuk, szombaton. E két na­pom 41 ezer 700 ember vál­tott jegyet a hajópénztárak­nál, a kompok 33 és fél ezer utast, valamint 7570 gépko­csit szállítottak. A számtódpusztai idegen- íorgiaimi és kulturális köz­pontban kutyabemuitatót rendeztek a székesfehérvári es a siófoki ebtuiajdonosok közreműködésével. E ren­dezvénynek mintegy 1200 vendége volt. Színvonalas kiállítások is nyíltak a hét végien: a Dél­batatoni Kulturális Köz­pontban Fontos Sándor fes­tőművész, valamint a Szov­jetunióban megjelenő Kro­kodil című szatirikus1 lap karikaturistáinak munkáit láthatják az érdeklődők, Boglárlelién Szabó Vladimir kétszeres Munkácsy-dájas tárlata vonzotta a közönsé­get, s ugyanott a boglár! nyáii színház megnyitása. Szombaton és vasárnap este a Csiky Gergely « Színház művészeti bemutatták Beckett Godot-ra várva cí­mű híres: művét, és jelentős sikert arattak. Sz. A.

Next

/
Thumbnails
Contents