Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-04 / 155. szám
cY T Tanácskozik a KGST-vb Teljes üléssel folytatódott tegnap délelőtt a szófiai nemzeti kultúrpalotában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszaka. A délelőtti ülés napirendjén a tervezési, együttműködési bizottság beszámolója szerepelt az 1981—1985. évi népgazdasági tervek összehangolásáról és az 1981—1985. évi sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervérői A beszámolót Emílián Dobrescu, a bizottság elnöke terjesztette elő. A többi között meg. állapította, hogy a KGST tagállamok öt évre. esetenként hosszabb távra is egyeztették gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésük fő irányait, meghatározták az ötéves kereskedelmi szerződések alapját képező kölcsönös áruszállításokat, meghosszabbították és kibővítettek több két- és sokoldalú megállapodást és újakat is kötöttek. A nép- gazdasági tervek egyeztetése megteremtette az alapvető feltételeket a tervező munkához és a gazdaságok szilárd fejlődéséhez. Ugyancsak előterjesztették az ülésen az 1981—1985. évi sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervét. A terv a többi között előirányozza a szakosítás továbbfejlesztését olyan területeken. mint a számítástechnikai eszközök, az atomerőmű- vi berendezésék, a számjegy- vezérlésű szerszámgépek, valamint más gépek, berendezések és Ipari termékek gyártásában. Az ülés vitájában felszólaltak a tagállamok küldöttségvezetői, köztük Lázár György, a Minisztertanács elnöke Beszédének középpontjában az 1981—1985. évekre szóló népgazdasági tervek koordinálása állt. Megállapította, hogy a tervek összehangolása fontos hozzájárulás az országokban folyó szocialista gazdasági építőmun- ka megalapozásához és jelentős mértékben segíti az együttműködési célprogramokban előirányzott közös intézkedések megvalósítását. Külön kiemelte, hogy a magyar népgazdaság nyersanyag- és energiabehozatalában a jövőben is meghatározó szerepet töltenek be a Szovjetunió szállításai. A Minisztertanács elnöke ismertette, hogy 1981—1985- ben a magyar népgazdaságban milyen erőfeszítéseket tesznek az ország külső egyensúlyának helyreállítása érdekében. Rámutatott arra, hogy a külkereskedelmi forgalom, és a fizetési kapcsolatok teljesebb kiegyensúlyozásához minden erőfeszítésünk ellenére hosz- szabb időre van szükség. A helyzet ilyen alakulása nemcsak a szubjektív szándékokon múlik, a tapasztalatok szerint ahhoz, hogy egy olyan adottságokkal rendelkező ország, mint Magyar- ország, a gyökeresen megváltozott világgazdasági helyzetihez alkalmazkodni tudjon, elkerülhetetlennek látszik a külső erőforrások bevonása. A kormány elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy a nemzeti gazdaságok növekedési ütemének mérséklődése mellett is megvan a reális lehetőség arra, hogy az egymás közötti áruforgalomban a jelenleg előirányzottnál gyorsabb fejlődést érjünk el. Lázár György az együtt- működés továbbfejlesztésének egyik fontos feladatául azt jelölte meg. hogy fel kell kutatni az eddig egyeztetett áruforgalom további kölcsönös növelésének 1 ehetőségei j,. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy a korszerű és magas minőségű termékek előállításában — jelentősebb anyagi befektetés nélkül — számottevő haladást érhetnénk el, ha jobban használnánk ki a meglevő szellemi és anyagi lehetőségeinket. A Minisztertanács elnöke aláhúzta, hogy a KGST -országok együttműködése bővítésének legnagyobb tartaléka a szocialista integráció fejlesztésének meggyorsítása. A legfontosabb feladatot abban jelölte meg, hogy erőfeszítéseinket — az energia- és nyersanyagkitermelő ágazatok nélkülözhetetlen fejlesztése mellett — még inkább azokra a területekre összpontosítsuk, ahol egy-egy ország kedvező adottságaira alapozva, a szakosítás é6 kooperáció fejlesztése yi- szomylag rövid idő alatt lehetővé teszi a korszerű termékek részarányának növelését, a kölcsönös szükségletek magas színvonalú kielégítését. Felszólalása végén — utalva az integráció elmélyítése terén jelentkező új feladatokra — szükségesnek minősítette az együttműködés közgazdasági és szervezeti feltételeinek további tökéletesítését. A KGST együttműködés fontosságát méltatta beszédében a kubai küldöttség vezetője, Carlos Rafael Rodriguez, az államtanács és a kormány elnökhelyettese is. A többi között a szocialista országok együttműködésének is nagy szerepe volt például abban, hogy az elmúlt öt évben Kuba ipari termelése megnövekedett, a beruházások jelentősen, emelkedhettek. Ugyancsak segítséget nyújtott a KGST ahhoz. hogy Kubában bővítsék a főzelékfélék és a citrusfélék termesztését. „A szocializmus az egyetlen olyan út, amelyen járva a népek gyorsan, leküzdhetik az elmaradottságot” — hangoztatta a kubai küldöttség vezetője. Hie Verdet román kormányfő az eredményekről szólva azt is aláhúzta, hogy számos területen tovább kell szélesíteni az együttműködést így például sürgette azt, hogy a geológiai kutatások terén a közös munka ki- szélesátésével segítsék elő a fűtőanyag- és energiaigények teljesebb kielégítését. — A KGST tagállamok ipari potenciáljának jobb kihasználását segítik elő a kétes többoldalú megállapodások. amelyeket úgy kell továbbfejleszteni , hogy az egyes ágazatokban biztosítsák az ipari kapacitás teljes kihasználását — hangoztatta Vendet Méltatta a műszaki - tudományos együttműködés fejlesztésének célkitűzéseit ie. ' Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő a szocialista gazdasági integráció eredményeiről szólva kiemelte. hogy a közös erőfeszítések eredményeként több olyan nagykapacitású objektum jött létre, amelynek termelése az egész közösség igényeinek kielégítésére szolgád. Különösen a fűtőanyag- az energia és a nyersanyag- ellátásban. hosszú távú megállapodásokra alapozva a termelést. A csehszlovák gazdaság szalmára az együttműködés a Szovjetunióval és a KGST többi országával a fejlődés egyik legfontosabb összetevője. Tovább kell szélesíteni a szakosítás és a kooperáció területeit, olyan hosszú távú programokat kell közösen kidolgozni, amelyek egész ágazatok hosz- szú távú fejlődését irányozzák élő, közösen kidolgozott prognózisok és technikai koncepció alapján ugyancsak közösen kell kialakíta- niok a KGST-tagállamadnak a tudományos-műszaki fejlesztés fő irányvonalait és* meg kell határozni ennek eszközeit, hogy hatékonyan lehessen felhasználni a legújabb tudományos és műszaki eredményeket a termelés fellendítésére. Grisa Filipov bolgár mi- nisztereLnök a szocialista nemzetközi munkamegosztás, az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok előnyeiről szólva alahúzta: ez az együttműködés tette lehetővé, hogy a KGST tagállamai jelentősen enyhítsék a világgazdaságban bekövetkezett negatív változások káros kihatásait. Közös erőfeszítéssel sikerül felszámolni a még meglévő problémákat is. Az együttműködésben a jelenlegi legfontosabb feladat az, hogy a gazdasági integráció eszközeivel elősegítsék a tudómén yos -műsza - i ki fejlődés eredményeinek I gyors alkalmazását, a nesu- 1 zeti gazdaságok szerkezetének korszerűsítését, bővítsék az egymás közötti kapcsolatokat, s ezzel segítsék elő az életszínvonal emelését valamennyi tagállamban. A bolgár kormányfő azt mondotta, hogy egységes technikaitudományos programra van szükség;, amely a célprogramokkal együtt segíti mind a tudományos feladatok megoldását, mind pedig a termelés és az értékesítés kérdéseinek megoldását is. A KGST-aUamoknak — hangoztatta a bolgár kormányfő — egységes stratégiát és politikát kell kidolgozóink a fő gazdasági, műszáki-tudományos, valamint saociáipo- litikai problémák megoldására. Filipov a tervezési együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseivel i6 íoglalkoaott beszédében. (Folytatás a 2. oldalam.) Löncshús exportra. Naponta száz mázsa löncshúst készít exportra a Kaposvári Húskombinát sonkákonzerv-üzeme. Az idén négyszáz tonnát állít elő. A Szovjetunióba és Kubába szállítják. Végétért az SZVSZ főtanácsának ülése A mozgalom feladatairól a Szovjetunió veszélyezteti a bekét. Pedig minden józanul gondolkodó ember tudja, hogy a Szovjetunió kezdettől a béke szilárd támasza. A nemzetközi helyzet éleződése az egész világ dolgozóit sújtja, a szakszervezeti mozgalom egyesített ereje azonban alkalmas arra, hogy ezt a folyamatot megállítsa, és a világ ismét az enyhülés útjára lépjen. Ennek a feladatnak a jegyében jobbítja munkáját és készül fel a szakszervezetek X. kongresz- szusára a Szakszervezeti Világszövetség — mondotta zárszavában az SZVSZ elnöke. Az ülés után Gáspár Sándor sajtótájékoztatón ismertette a tanácskozás fő dokumentumának részleteit. Elmondta, hogy e dokumentum korszerű módon foglalja össze az SZVSZ fő törekvéseit, fogalmazza meg a szakszervezeti mozgalom előtt álló feladatokat. A dokumentum kifejezi, hogy a szakszervezeti világszövetség elkötelezett önálló osztályszervezet a dolgozók érdekeinek védelmében. Felhívással fordul valamennyi irányzatú szak- szervezeti mozgalomhoz, hogy a dolgozók érdekében egységesen és hatékonyan lépjenek fel. A szakszervezeti mozgalomnak is állandóan meg kell magát újítania, mert különben nem képes a növekvő követelményeknek eleget tenni, a világban, a társadalomban tapasztalható mozgást és fejlődést nyomon követni. Gáspár Sándor rámutatott, hogy az SZVSZ az egyetlen olyan világszervezet, amelynek soraiban a szocialista, a fejlődő és a fejlett tőkés államok szakszervezeti mozgalmai egyaránt képviseltetik magukat. Ibrahim Zakaria, az SZVSZ ügyvezető főtitkára elmondta, hogy az SZVSZ-en kívülálló szervezetekben is nagy az^ érdeklődés^ havannai szakszervezeti világkongresszus iránt; több mint 250 millió dolgozó képviselőit várjak a jövő év februárjában a kubai fővárosba. Budapest«! tegnap véget ért a Szakszervezeti Világ- szövetség főtanácsának ülése, amelyen az elmúlt három nap során a X. szakszervezeti világkongresszus előkészületeiről, ezzel összefüggésben a a szakszervezeti mozgalom helyzetéről és feladatairól tárgyaltak. Elhatározták, hogy a X. szakszervezeti világkongresz- szust 1982 februárjában tartják Havannában. Dokumentumot fogadtak ei a béke megvédéséről, a dolgozók jogainak kivívását szolgáló megélhetését, szociális biztonságát érintő szerteágazó kérdésekről. Részletkérdésekben természetesen eltérnek az itt képviselt földrészek, országok problémái, s ezek is hangot kaptak az ülésen. A szakszervezeti mozgalom ereje éppen abban rejlik, hogy a dolgozók nagy tömegeinek mindennapi gondjaival foglalkoznak, és azok megoldásáért küzdenek. Elkötelezett emberek érett, felelősségteljes vitájának fóruma volt a főtanács ülése, amely jó feltételeket teremtett a szakszervezeti vilagGáspár Sándor a sajtóértekezleten szakszervezeti feladatokról, a dolgozók egységes fellépésének szükségességéről. Szolidaritásukat fejezték ki az arab népek, Namíbia, Salvador népének igazságos harca iránt. Az SZVSZ főtanácsa levélben tájékoztatta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát arról, hogy egyetért a Szovjetunió békekezdeményezéseivel. Zárszavában Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke elmondta, hogy felszólalásukban több, mint ötvenem. fejtették ki véleményüket korunk legégetőbb problémáiról: a béke megőrzéséről, a fegyverzet esükkeaseeérsói, a dolaasótí kongresseus előkészítéséhez, a szakszervezeti munka még hatásosabb módszereinek megválasztásához. Gáspár Sándor emlékeztetett a hidegháború első esztendeire, amikor szakadás következett be a szakszervezeti világszövetség milánói ülésén. Akkor sokan vélekedtek úgy, hogy ezzel a világszövetség akcióképtelenné válik. A világszövetség azonban az egész világra ható tömegmozgalom, s magi is igyekszik megújulni, hogy tevékenysége még eredményesebb legyen. Az hnpenairzmus saeretné eüwteta# — moesttora* —, hogy */- . 7 1> ARA: 1,40 Ft SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVff. évfolyoni, 155, sióm 1981. július 4., szombat
