Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

Tanácskozik a KGST-vb (ToffKfftá* CZ I. nlAnlrrit) Felszólalt Wojáech Jaru­zelski, lengyel minis/der­einek él. Elmondotta, hogy a KGST XXXV. ülésszaka ak­kor tanácskozák, amikor a nemzetközi helyzet súlyosab­bá vált. Er. az időszak egy­úttal rendkívül nehéz és bo­nyolult a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel nép életében is. — Reméljük, hogy a LEMP IX. rendkívüli kong­resszusa hozzájárul a vál­ság megfékezéséhez. előse­gíti a politikai, társadalmi és gazdasági élet megszilár­dulását, a szocializmus kon­szolidálását Lengyelország­ban — mondotta a többi között. A lengyel kormányfő szólt arról, hogy a kongresszus küszöbén tartott küldöttvá­lasztási értekezletek vitája gyakran heves hangú és el­lentmondásos volt, általános­ságban azonban megmaradt az elvi keretek között. A vita során azok a tényezők voltak az uralkodók, ame­lyek kritikus módon elemez­ték a szocialista építés gya­korlatában bekövetkezett torzulások okait és jellegét, kifejtették a szocialista meg­újulásra irányuló törekvést, azt az óhajt, hogy állítsák helyre és őrizzék meg a párt életében és a társadalmi­gazdasági politikában a marxizmus—leninizmus el­veit. Ezeket az elveket a vi­ta kategorikus formában megerősítette. Az érte kéz leieken lépési öl-lepesre le­küzdötték az ingadozásokat, az az óhaj jutott kifejezés­re, hogy a párttagság pozi­tívan lépjen fel. Egyre in­kább világossá válik az is. hogy mindaz, ami rossz es veszélyes jelenség Lengyelor­szágban, egyúttal veszélyt je­lent a nemzetközi helyzetre is, a nemzetközi viszonyok destabilizálásával fenyeget. A lengyel kommunistáik úgy vélik, hogy az SZKP Központi Bizottságának a LEMP Kß-hoz intézett leve­le a baráti és őszinte segítő­készség tan ú b i zon y sá ga. A LEMP KB XI. plénuma meg­erősítette azt a meggyőző­dést, hogy a LEMP teljes mértékben helyreállítja veze­tő szerepét, teljesíteni tudja történelmi feladatát, ki tud­ja vezetni az országot a válságból. A plénum arra hívta fel a kommunistákat, a hazafiakat, hogy határo­zottan verjék vissza a reak­ciós aknamunkát folytató, anarchista eleméket, akik vissza akarják fordítani a történelem kerekét, meg akarják gyengíteni a szocia­lista politikai és társadalmi rendszert, meg akarják bon­tani az Európában és az egész világon kialakult egyensúlyt. Jaruzelski szólt a lengyel gazdaság helyzetéről is. El­mondotta: az elmúlt évek során elkövetett hibák, a szocialista gazdaság felődé- si törvényeinek figyelmen kívül hagyása következtében a nagy potenciált képvise­lő lengyel gazdaság most destabilizalódott, súlyos adósságok terhével küzd. A termelés hanyatlott, nem használják ki a termelési kapacitásokat, csökkent a munka termelékenysége, la­zult a fegyelem, s általában csökkent a gazdaság teljesí­tőképessége. A lengyel kormányfő ki­jelentette: az erőfeszítéseket most arra összpontosítják' hogy megszüntessék ezeket a nehézségeket és negatív ten­denciákat. Változásokat haj­tanak végre a termelési szerkezetben, nagy figyelmet fordítanak az ellátás problé­máinak megoldására, az ex­port céljait szolgáló áruk termelésére. Fontos válto­zásokat hajtanak végre a beruházási politikában és a tervezési rendszerben is. Jaruzelski méltatta azt a segítségei, amelyet a szocia­lista országok nyújtanak Lengyelországnak. Hangoz­tatta: a Szovjetunió ponto­san. időre teljesíti Lengyel- ország iránti minden szállí­tási kötelezettségét. leszö­gezte: Iengyelország számá­ra rendkívül nagy fontossá­gú a KGST keretei között megvalósuló szoros együtt­működés. amely fontos tá­maszt jelent és lehetővé te­szi, hogy az ország kijusson a válságból.- A lengyel küldöttség veze­tője aláhúzta, hogy a szocia­lista gazdasági integráció programja egyaránt szolgál­ja a közösség minden egyes országát és annak egészét. Pozitívan értékelte a KGST- nek az elmúlt egy évben folytatott tevékenységét, az elért eredményeket. — Egységünk és barátsá­gunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal mindig is biztonságunk, bé­kés fejlődésünk, a szocia­lista Lengyelország boldog jövőjének alapja volt, s az marad ezután is. A jelenle­gi helyzetben rendkívül fontos, hogy ezt aláhúzzuk, mert. a szocializmus belső és külső ellenségei arra akar­ják kihasználni a lengyelor­szági válságot, hogy megva­lósítsák ellenforradalmi cél­kitűzéseiket. Ezért támad­ják a népi Lengyelország eredményeit, ezért keltenek szovjetellenes pszichózist. Lengelorszóg teljesíti köte­lezettségeit és szilárd lánc­szeme marad a szocialista országok szövetségének, poli­tikai, védelmi és gazdasági rendszereinek — jelentette ki Jaruzelski. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Államta­nács elnöke tegnap a Szófiai Bojana rezidencián fogadta a KGST tagállamai küldött­ségeinek a szervezet XXXV. ülésszakán részt vevő veze­tőit. A rendkívül szívélyes, elv­társi légkörű találkozón részt vett Nyikolaj Faggycjev, a KGST titkára. Bradt között a megoldás-ke­resést illetően: az első erő­sebben támogatja az ameri­kaiak „előbb behozni” jel­szavát, míg az utóbbi vala­milyen módon szeretné elér­ni, hogy az a bizonyos NA- TO-határozat ne is lépjen életbe. valamiféle kelet — nyugati, megállapodás alap­ján ne .is kelljen megvaló­sítani. Willy Brandt ott tartózko­dása egesz bizonyosan nö­velte a Szovjetunió és az NSZK közötti (mostanában lecsökkent) bizalmat és elő­készítette Leonyid Brezsnyev őszre várható bonni látoga­tását. így van ez annál is in­kább, mert Brandt nemcsak saját pártja, hanem a Szo­cialista Internacionálé nevé­ben is járt Moszkvában. A szociáldemokratáknak ez az erős és tekintélyes szerveze­te — amelynek Brandt el­nöke — nem kevés szolgála­tot tett az európai együtt­működésnek. Évek óta igyekeznek hozzájárulni a fegyverkezési hajsza leféke­zéséhez. Külön bizottságot hoztak létre e téma megol­dására, jártak ezügvben Washingtonban és még ré­gebben Moszkvában, munká­juk is hozzájárult ahhoz, hogj' Nyugat-Európában meglehetősen erős a közép­hatótávolságú rakéták fel­állítását ellenző mozgalom. Amikor Leonyid Brezsnyev pohár-köszöntőjében ezt mondta: „Mi annak a hívei vagyunk, hogy a tárgyalá­sok a lehető legszélesebb körben menjenek végbe: a kormányok között és a tekin­télyes társadalmi erők, köz­tük természetesen a kommu­nisták és a szociáldemokra­ták képviselői között is” — a Szocialista Internacionálé- nak erre a szerepére gon­dolt. A NATO rakéta-határoza­tát kormányok hozták, ne­kik kellene visszavonni, legalábbis változtatni rajta. Willy Brandt nem volt köz­vetítő a szó tárgyilagos ér­telmében, de gondolatokat és szándékokat igenis közve­tített — e kapcsolatszegény Európában. Nagyon fontos kérdésben összekötő, előké­szítő volt, aki azzal az él­ménnyel távozhatott Moszk­vából, hogy a szovjet veze­tőket a kompromisszum­készség. a megegvezes szán­déka tölti el. T. I. II kapcsolatteremtés sikere A Brezsnyev-Brandt-találkozóra figyel a világ Ritka manapság az olyan barátságos, csaknem meg­hitt hang, mint amilyen Leonyid Brezsnyev és Willy Brandt találkozóján uralko­dott. A kelet—nyugati párbe­széd eddigi mélypontján jött létre a találkozó, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke és a Szovjetunió első em­bere között: rosszak a szov­jet—amerikai kapcsolatok és lehűlt a viszony az NSZK- val és magával Helmut Schmidt kancellárral is. Ek­kor érkezett a meghívás Moszkvából: szívesen látják a nyugatnémet politikai élet e vezető egyéniségét. Miért éppen őt? A szovjet kormány céltudatosan föl akarta idézni a múltat ezzel az invitálással, azt az időt, amikor az enyhülés kibonta­kozott, megindult Kelet és Nvugat-Európa barátkozása, s egy sor hasznos szerződést írtak a la. Eme a rwttemre. eme * ka pcsolalí-ereMtő készségre, SOMOGYI NÉPLAP kölcsönös figyelemre lenne most szükség, a lefelé tar­tó folyamatok megállításá­hoz. Jelenleg a középható­távolságú rakéták ügye Európa botrányköve s való­színűleg egy darab ideig az is marad: az amerikaiak megkezdték az új fegyver- rendszerek gyártását és két- három esztendőn belül fel is állítják őket Nyugat-Euró­pában. Szocialista vélemény szerint ezzel megbontják az eddigi erőegyensúlyt — míg a nyugatiak úgy vélik így hozzák be a „szovjet előnyt”. Ez a vita tárgya és a nyu­gatnémet kormány teljes mértékben az amerikaiak mellé állt — az erős ottho­ni, még a szociáldemokrata párton belüli ellenvélemé­nyekkel szemben is. A Szovjetuniónak több ja­vaslata fekszik az asztalon, de mindegyiknek az a lénye­ge: állítsák meg mindkét ol­dalon ar. új rakétarendsze­rek telepítését, üljenek tüs­tént tárgyalóasztalhoz, s ál­lapodjanak meg a csökken­tésről. A Szovjetunió kész minden más usszerű javasla­tot i? megfontolni. Nyugatról efiyetöre csupa „nem" érke­zik, — mondván — előbb be akarják hozni „az elma­radást”. Mit végzett Moszkvában Willy Brandt? Nem tárgya­lófélként ment. hiszen nem tagja a kormánynak, de ha­zájának egyik legtájékozot- tabb embere. Célja az voll, hogy részletesen és propa­ganda görög-lüzektöl mente­sen ismertesse Moszkvával azokat az indítékokat, ame­lyek Bonn politikáját moz­gatják és megismerkedjek ugyanilyen aprólékosan a moszkvai szempontokkal. A bizalom, amelyet iránta éreznek, úgy vélte, segít meggyőzni a szovjet vezető­ket arról, hogy a nyugatné­met kormány nem akarja a végsőkig szítani az ellentéte­ket, a tekintély, amelyet ott­hon élvez, hozzájárul a szovjet szándékok meggyőző tolmácsolásához az NSZK- ban. Már ez is nagy szol­gálat, de küldetése ennél is többet jelenthet: Willy Brandt és mögötte nyugat­német politikusok sora és a közhangulat többé-kevésbé a kormány mögött all ugyan; de szeretne, ha Bonn rugalmasabb lenne. Vannak különbségek Schmidt e> Pierre Mauroy (jobbról) francia miniszterelnök Párizsban fo­gadta Kurt Waldheim PNSZ fötitkárt. Andrej Grorniko, a/. SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere tegnap Moszkvá­ból a LEMP KB és a len­gyel minisztertanács meghí­vására rövid baráti látoga­tásra Varsóba utazott. Stanislaw Kama, a LEMP Központi Bizottságának . első A szejm ülésé Új minisztériumok, miniszterek Tegnap reggel kilenc óra­kor ismét összeült a lengyel parlament. A képviselők -folytatták a vitát a - törvény- tervezetekről, amelyek tár­gya: az idei népgazdasági és költségvetési terv módosítá­sa, a gazdasági válságból való kiút. A szejm egyhangúlag ha­tározatot fogadott el vaiatz- ■ ként, arra a íaüwüasra.üame «lyet a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanacsa inlezelt__a vi­lág parlamentjeihez esnépéi- hez. A határozatban a len­gyel parlament „határozott támogatásáról biztosítja a felhívást, amelyet úgy érté­kel, mint újabb bizonyítékot a népek érdekét szolgáló szovjet békepolitika követ­kezetességére”. A dokumen­tum emlékeztet arra, hogy a fasizmus elleni harcban a szovjet nép hozta a legna­gyobb áldozatokat, s jelen­tette a legfőbb erőt. „Ennek köszönhetően jöttek leire az új európai erőviszonyok, amelyek a második világhá­ború óta tartó béke alapját jelentik.” A szovjet és a lengyel katonák együttes harcának eredményeként szabadult fel Lengyelország, s teremtődtek meg a felté­telek áhhoz, hogy Lengyelor­szág békés körülmények és határok között fejlődhessen. ..A lengyel szejm teljes mér­tékben osztja a felhívásban kifejezett meggyőződést, hogy napjainkban alapvető kérdés a tárgyalások mi­előbbi, előfeltételek nélküli megkezdése a rakéta-nukleá­ris fegyverkezési hajsza újabb szakaszának megelő­zése érdekében.” A szejm különösen fontosnak tartja az úgynevezett eurostratégiai fegyverzetekkel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalá­sok mielőbbi megkezdését, amihez „jó alapot jelente­nek a Leonyid Brezsnyev ál­tal nemrég előterjesztett ja­vaslatok”. A len,gyei tör- ( vényhozás állást foglalt a ’ madridi találkozó mielőbbi, eredményes befejezése mel­lett, majd megújította azt a javaslatot, hogy Varsóban rendezzék meg európai katonai enyhüléssel és lesze­reléssel foglalkozó konfe­renciát „A szocialista Lengyelor­szág újólag megerősíti, hogy határozottan együtt kíván működni a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi államával az enyhülésről és a leszerelésről szóló, az SZKP XXVI. kongresszusán e'fogadótt program megvaló­sításában” — hangsúlyozza a határozat, majd végezetül rá­mutat: Lengyelország külpo­litikája változatlanul a szo­cialista országok egységének és együttműködésének érde­keit az európai béke stabi­lizálását, a leszerelést szol­gaija.” A határozat egy hangú el­fogadása után a szejm rá­tért a következő, negyedik napirendi pontra, amelynek tárgya több. gazdasági jel­legű minisztérium összevo­nás« az erőforrások jobb koordinálása végett. — összevonás útján a kö­vetkező ’ új* minisztériumok jöttek létre: ntezógazdasági- es élelmiszergazdasági, bá­nyaügyi- és energetikai, ko­hászati- és gépipari, vegy­ipari- és könnyűipari mi­nisztérium. Szétválasztották az eddigi külkereskedelmi és tengergazdasági minisztériu- Tnot. Helyette külkereskedel­mi minisztérium jött létre, valamint központi tengergaz- daság'i hivatal, amelynek élén miniszter áll. A szejm megszavazta a banktörvény módosítását is, amelynek nyomán a pénz­ügyminiszter feladatainak egy részét a jövőben egy új testület: a bankok tanácsa, illetve a nemzeti bank elnö­ke veszi át. A módosított banktörvény azt is kimondja, hogy a nemzeti bank elnö­két a jövőben a szejm vá­lasztja. A szejm döntése nyomán kivált a kormányból Zbig­niew Bartosicwicz Henryk Gawronski, Mieczyslaw Glanowski, Kazimierz Klek, Stanislaw Wylugek, Janusz Gorski, Tadeusz Rudolf és Jan Zaleski. Az új minisztériumok élé­re a következők kerültek: mezőgazdasági, és élelmi­szergazdasági miniszter Jerzy Wojtecki; bányaügyi- és energetikai miniszter Czeslaw Piotrowski altá­bornagy; kohászati- és gép­ipari miniszter Zbigniew Szalajda; vegyipari- és köny- nyűipari miniszter Jan Kna- pik; külkereskedelmi minisz­ter Ryszard Karski; a köz­ponti tengergazdasági hiva­tal élére Stanislaw Bejger került miniszteri rangba. A felsőoktatási, tudomá­nyos és műszaki miniszté­rium élére Jerzy Nawrocki került. A kormány tagja lett miniszteri rangban Wladys- law Baka, aki egyben a gaz­dasági reformmal foglalkozó kormánybiztosi funkciót is betölti, az eddigi könnyűipa­ri miniszter, Wladyslaw Jablonskit pedig a kormány miniszteri rangú tágjává, a tervbizottság első elnökhe­lyettesévé nevezték ki. Az új banktörvénynek megfelelően a szejm megvá­lasztotta a nemzeti bank elnökét, Stanislaw Majew- skit. titkára Varsóban. fogadta Andrej Gromiikót, a?. SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió külügy­miniszterét. A felek a két pártot és a két államot köl­csönösen érintő kérdéseket vitattak meg, — hangzik a találkozót bejelentő FAP- közlemény. Grorniko Varsóban

Next

/
Thumbnails
Contents