Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-28 / 175. szám

„LÁMPÁSOK” FALUN Beszélgetés az agrárértelmiség helyzetéről és szerepéről Micsuch Lászlóval, a Medosz titkárával Talán van egy kis túlzás abban az igényben, hogy a jórészt falusi környezetben letelepedett agrárértelmisé­giek — akár csak annak idején a falusi tanítók, Gár­donyi szavaival élve — „a falu lámpásai” legyenek. Mindenesetre a nagyüzemi mezőgazdaság szervezeti ke­reteinek bővülését, f ■ kintetben a falvak fejlődé­sét, kulturálódását nem le­het elválasztani attól a tény­től, hogy ma 45 ezer okle­veles mezőgazdasági szak­ember él és dolgozik az or­szágban, Budapest határain kívül. Rendkívül nagy po­tenciális értéket képviselnek lakóhelyük szellemi életé­ben! Hogy ez az érték meny­nyire hat környezetére — tehát hogy mennyire sugár­zó az értelmiségiekben rejlő tudás és gondolkodási kész­ség —, nagymértékben függ a helyzetüktől. Erről be­szélgettünk Micsuch László­val, a Mezőgazdasági, Erdé­szeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének titkárával — Véleménye szerint mi­lyen szerepe van a mai ag­rárértelmiségnek a vidék szellemi életének formálá­sában? — A Medosz megkülön­böztetett figyelmet fordít a mező-, erdő- és vízgazdálko­dásban foglalkoztatott értel­miségiek tevékenységére. Nemcsak az én véleményem, hanem adatokkal is igazol­ható tény: az utóbbi évek­ben tovább növekedett »sze­repük mind a felső vezetés­ben, mind középszinten, és munkahelyi szinten is, ahol közvetlen kapcsolatban van­nak a fizikai dolgozókkal. Részt vesznek a tudományos ismeretek alkalmazásában, nagy részük van a gazdál­kodás hatékonyságát növelő helyi intézkedésekben és je­lentős szerepük az elmúlt évek Jó mezőgazdasági ered­ményeiben, így a korszerű technológia alkalmazásában, az új növényfajták elterjesz­üdültetnek Harkányban, il­letve Debrecenben. A nyári hónapok azonban a mezőgaz­dasági munkákban főszezon­nak számítanak — erre gon­dolva ettől az évtől kezdve teli üdültetéseket is szervez­nek. Már novemberben in­dulnak a csoportok Debre­cenbe, majd a Mátrába. A bi­zottság a gyermekintézmé­nyekkel is törődik: 10 ezer fo­rint értékű játékot vásárol­nák az óvodás kicsinyei' mfcV tésében, a termésátlagok nö­velésében. az állattenyésztés hozamnövelésében. Mindez növeli megbecsülésüket s egyben a gondolataik iránti igényt is. — Mennyire vesznek részt az agrárértelmiségiek a köz­életben? — Kétségkívül növekedett az agrárértelmiségiek közé­leti aktivitása az üzemben, falun, és országos arányok­ban is. Példaként említem, hogy a legutóbbi választá­sok alkalmával a korábbinál jóval többen kerültek a szakszervezeti vezetésbe, s kiválóan megállják a helyü­ket. Mindennapi munkájuk mellett sokat tesznek az adott körzet — község, falu — kulturális életének alakí­tásáért, fejlesztéséért. A leg­többen fölismerték és vállal­ják is azt a fontos politikai szerepet, ami a falu és vá­ros közötti különbségek csök­kentését szolgálja. Különösen növekszik az agrárértelmiség szerepe ott, ahol például az iskolakörzetesítés folytán hiányzik a pedagógus. — Mindehhez az is szük­séges, hogy az agrárértelmi­ségi otthonának tekintse azt a környezetet, ahol él. ön szerint milyen igényeket kell kielégíteni, hogy ez általá­nos legyen? — Talán a legfontosabb, hogy a mainál jobban, kell bevonni az értelmiségi dol­gozókat az ágazat, a válla­lat, az adott üzem fejleszté­sével, a gondok megoldásá­val kapcsolatos kérdések megvitatásába, a különféle koncepciók kialakításából Ebinek a feltételeit meg kell teremteni. A szakszervezet e törekvést támogatva nem­csak a személyes érdeket szolgálja, hanem a népgaz­dasági és a társadalmi érde­ket is, hiszen a döntések előkészítésébe bevont értel­miségiek feltétlenül nagyobb kedvvel végzik munkájukat, s az mindenkinek hasznos. ségnek. Az eddigi gyakorlat szerint a gyermeknapon, karácsony­kor a szülők vitték haza a tsz ajándékait a kicsiknek. Ezentúl műsoros est előzi meg az ajándékozást. Az átszervezett kultúrtevé- kenység tapasztalatait két­évenként értékelik, amikor felmérik a hiányosságokat, s átalakítják a programokat — a termelőszövetkezet doigo- »oiflAtí ísewe szerint Nem beszélve arról, hogy a döntés előkészítéséhez szükséges viták fölismerhe- többé teszik a fizikai dolgo­zókkal való egymásrautalt­ságukat, s így is javul kö-, zöttük az összhang. — Az agrárértelmiség bi­zonyos rétegét érzékenyen érintik a különféle átszer­vezések. Mi a szakszervezet álláspontja az átszervezéssel kapcsolatban? — Épp az értelmiség ott- honérzetének, alkotókedvé­nek növelése érdekében a szakszervezet csakis az át­gondolt, a következmények­kel is számoló, a/ dolgozók­kal megbeszélt, az időben nem elhúzódó és a szocia­lista törvényességet betartó átszervezéseket támogatja. — Véleménye szerint mi­lyen fontos igények kielégí­tése ad a szakszervezet szá­mára további feladatokat? — Az eddigieknél is na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni például a pályakezdő ag­rárértelmiségiek beilleszke­désének segítésére, továbbá arra, hogy végzettségüknek megfelelő munkakört kap já­rnák, emellett anyagilag ér­dekeltebbé kell tenni őket a jobb minőségű munkában. Feladatot jelent a női ag­rárszakembereknek a mainál méltányosabb anyagi, erköl­csi elismerése is, beleértve, hogy bátrabban kell meg­bízni őket vezetői feladatok­kal. Az értelmiségieket ke­véssé vonzó, tehát bizonyos tekintetben fehér foltoknak is nevezhető területeken olyan lakás-, anyagi- és fog­lalkoztatási lehetőségeket kell teremteni, amelyeknek révén mind a fiatal, mind a tapasztalt diplomás szak­embereknek érdemes lesz ott letelepedni. Á szakszervezet­nek természetesen minden rendelkezésére álló eszköz­zel támogatnia kell ezeket a törekvéseket, hiszen hosz- szabb távon e feladatok meg­oldásával lehet mind a gaz­dálkodás eredményességét javítani, mind pedig az adott helység kulturális-társadal­mi fölemelkedését szolgálni. A. G. Fehér blúz nagy pöttyök­kel, sötétkék alj, fehér boka­zokni, szandál — egy lány Pusztamérgesről. Szökésbar. na haja hátul masnival meg­kötve, határozott vonalú szemöldöke alatt kissé man­dulavágású szem, szemtelen szeplők keretében Orr-orom, határozott, sőt makacs ' áll. Csapongó bakfis, amikor megismerjük, majd hirtelen ráeszmél a világra, s ettől a pillanattól már nem az, aki volt, de Nő! A szerelmi prak. tikát éppen a kezébe nyo­mott illemkódex-tízparancso­latból tanulja ki; minden amit az tilt, csak jó lehet! Ez ám A nők iskolája! S ezután már tudással felvértezve játssza ki a nem kívánt sze. reimest... Csonka Ibolya alakítja a bogiári Moiiére-előadás Ág­nesét. Neve mellett két betű: „t. h.”. Az ősszel negyedéves hallgatója lesz a Színház- és Filmművészeti Főiskolának, A Parasgt Hamletben, Ivó Bresan drámájának tavalyi előadásában még csak ennyi Őszi-téli program Tartalmasabb szociális, kulturális tevékenység A balatonszabadl Novem­ber 7. Tsz és a siófoki Sió Termelőszövetkezet egyesülő, sével nemcsak a gazdasági, termelési lehetőségek bővül­tek az újjáalakult mezőgaz­dasági nagyüzemben: sokat javult a szociális és a kultu­rális ellátás is az egyesülés után. Több mint 800 ezer forint szociális alappal rendelkez­nek ebben az évben, melyből a tsz nyugdíjasait, sokgyer­mekes családjait, katonaide­jüket töltő fiataljait hatéko­nyabban tudják segíteni. A szociális bizottság egyéni el­bírálás alapján 50 ezer fo­rintból adhat rendkívüli se­gélyt. Ök látják el tejjel az öregék napközijének lakóit, évente 5400 forint értékben. Hat egymást követő vasárna­pon — a nőbizottság szerve­zésében — kiránduláson vet­tek részt a nyugdíjasok; me­leg vizes fürdőkbe látogatott a mintegy 600 idős ember. A programok lebonyolításához 24 ezer forinttal járult hozzá a termelőszövetkezet. Évente százötven tsz-tagot Kulturális célokra 552 ezer forintot fordítanak ebben az évben. A felhasználandó ősz- szeg nem növekszik ugyan az előző évekhez képest, a pénz átcsoportosításával azonban tartalmasabbá tehetik a kul­turális életet Fölvették a kapcsolatot a Dél-balatoni Kulturális Központtal, és az intézmény segítségét kérték a programok összeállításához. Szeptemberben fiókkönyv­tár kezd működni a tsz-ben, negyedéves könyvtári cseré­vel. Három generációt átfo­gó klubtevékenység indul ugyancsak szeptembertől, melynek keretében _ agrár-, nyugdíjas, és ifjúsági klub működik majd. Az őszi-téli programsorozat újdonsága lesz a táncház, melyet tíz al­kalommal tartanak gyerme­keknek a balatonszabadi mű­velődési házban. Ez utóbbi azt is felajánlotta, hogy segí­ti a termelőszövetkezetek szocialista brigádjait a kultu­rális programok összeállítá­sában, így kiküszöbölik a formális elemeket, értékes tartalrrfat adnak a tevékeny­Nemzetek és alsószoknyák A gyöpöm heverészve nép- viseleibes fiatalember igyek­szik helyreállítani szerveze­tének a táinc következtében, megzavarodott „vízháztartá­sát” egy üveg sörrel, szom­baton délután, a baláiton- földvári filmszínház tő­szomszédságában. Odébb egy hasonlóan díszesen öl­tözött leány erősíti hazánk nemzetközi kapcsolatait. Mo­dellt áll, ül, guggol és térdel egy hét-nyolc éves, a fotó­zás szenvedélyétől hajtott német fiúcskának, s közben ki-ki mondja a magáét a sa­ját anyanyelvén. Miután a csábos látn/ány többször is megörökíttetiik, a. leány zó le­ül, ölébe veszi a fiúcska fe­jét, s folytatódik tovább a csevegés. Az arcok elárul­ják: korántsem holmi süke­tek párbeszéde... Pár lépésnyire egy sereg fiú röplabdazik, ugyancsak az őseink által meghonosí­tott öltözékben. A mozi be­járatánál a szervezők ma­gyarázzák kézzel-lábbal, oly­kor szájjal is a külföldiek­nek, hol, hánykor, mennyiért láthatják legközelebb a há­romnapos népzenei és nép­tánctalálkozóra érkezett jó egytucaltmyi dunántúli együt­test. Legközelebb csak i H6- sök útján, a menettánckor, volt a szövege: „Told le a ga. tyád, és aztán beszélj!” Az idén mar főszerepre kérte föl Babarczy László. Hol terem a színésznő? — .Pusztamérgesen szület- temr Szegedtől íélszáz kilo­méternyire. A Tisza-parti városban végeztem az egész­ségügyi szakközépiskolát, ott lettem tagja a Tömörkény gimnázium amatőr színpadá­nak, melyet dr. Kovács Mik­lósáé vezetett. Radnóti-össze- állításunknak és a Tabarin- komédiáknak volt nagy sike­rük. Óvodáskorom óta szere­peltem, de színházban ak­kor voltam először, amikor a megyei vers- és prózamondó verseny egyik győzteseként ott léptem föl a többiekkel egy gálaműsorban. — Van a családban vala­ki, aki „örökítette” a hajla­mot a játékra? — Édesanyám operaéne­kesnő szeretett volna lenni, szép hangja van. De a gyógy­szerész karra előbb jött meg a felvételi papírja, így oda ment. Pusztamérges gyógy- szerésznője. Csonka Ibolya A nők isko­lájának érdes naivája — a korai Horváth Teri és a mai Szirtes Ági „rokona” — két­szer rugaszkodott neki a fel­vételinek a főiskolán. A két felvételi között dolgozott. A sikeres „vizsga” első rostája­kor Székely Gábor A mak­rancos hölgy monológját négy felfogásban, mondatta el vele. vagy este a szabadtéri szín­padom — így a tájékoztatás —, ment odabent a moziban ezekben a percekben már egy tűt is csak hosszas tola­kodás-dulakodás után lehet­ne elejteni. A strand a hűvösre fordult időben kiürült, a község központjában azonban dúl a népünnepély. Somogyiak és szekszárdiak, csepeliek és martonvásáiialk, veszprémi­ek, várpalotaiak és bada­csonytomajiak, győriek, zala­egerszegiek, s a jugoszláviai Dugo-Szelo városkából jött különösen vidám táncosok repesztik a menettánckor az aszfaltot, este a szabadtéri színpad deszkáit, majd éj­szaka, egy fölöttébb hangu­latos táncházban, a Neptun szálllő éttermének padlóbur­kolatát, s. vasárnap ismét a filmszínház alkalmi színpa­dát. A produkciók elbírálá­sára, -s időközben négy »sö­pört minősítésére hivatott bíráló bizottság három kivá­lósága, Olsvai Imre, Galam­bos Tibor és Maácz László persze alig engedi magát be­folyásolni a fieszta tombo- lásától: erősen figyelnek. S amint a summázáskor kiderül, találtak is hibákat, bőségesen. Merevséget, ki­— Énekelnem is kellett, de erre nem szívesen emlék­szem, két ütemmel megelőz­tem a zongorakísérőmet. A tavalyi évadban már igazi szerepet játszhatott, iga­zi színházban, Major Tamás, Székely Gábor, Babarczy László és Ascher Tamás nö­vendéké. A szolnoki Szigli­geti Színházban Nicola Man- zári Pablito nővérei című dramajaban — ezt Arkosi Árpád rendezte — Mariát alakította, az őrült lányt Pásztor Erzsi, Koós Olga mel­lett. Ez nagy élmény volt Laptársunk évad végi össze­gezésében így foglalkozik a darabbal: ,a Pablito nővérei pedig gondolati és formai fe­szességével, hangulati sűrűsé­gével a szezon egyik legszín­vonalasabb előadásának bi­zonyult. Azért csak az egyik, mert a kaposvári vendégren- dezö, Babarczy László Bul- gakov-rendezése, a Bíbor szi­get egy hajszállal leköröz­te .. — A főiskolán milyen sze­repeken edződik a leendő szí. nésznő? — A Karnyónéban a cím­szerepet alakítottam. A Lili­omában pedig Dajka Margit szerepét, a szerelemtől bó­dult, féltékeny „öreglányt”... Most pedig Ágnest játssza Csonka Ibolya. Hogy mi vár még rá, az rajta és rendezőm áll. A negyedév.közepén már kezdődnek a szerződtetések... L. L. mértséget, iskolás * pedanté­riát, vagy éppen út menti vendégfogadókba ülő heje- huj ázást és külsősége« csiz­macsapkodást, stílusössze­mosódást és elavult mozgás­formákat, egyszer-másszor ízléstelenül csicsás viselete­ket is. Kiviláglik, hogy né­melyik tánchoz bizony hu­szonöt-harminc fokos hőség­ben is elkelnének az alsó- szoknyák, mert ugyebár a hitelesség az bármely év­szakban hitelesség, a hamis­ság pedig télen-nyáron egy­aránt hamisság. Igazán jó bizonyítványt ily módon csaik a zalaegerszegi Kiszöv- együttesről állított ki a hely­től és időtől függetlenül igé­nyes és nem éppen tapinta­tos tánctudor, no meg az irigylésre méltóan fiatal, na­gyon tehetséges martonvásá- i'iáikról. A hangszeres szólis­táik — elsősorban a dudais­kola részvevői — komolyabb fejlődést bizonyítottak a pén­teki versenyen, mint később a táncosok. Ám ez utóbbiak törekvése és sikere is tiszte­letre érdemes, kiváltképp, ha figyelembe vesszük a nép­táncmozgalomban végbe­ment nemzedékváltást, azt,1 hogy a földvári fesztiválon tucatszámna láthattunk ti- zennégy-tizenhat éves kislá­nyokat és fiúkat a színpa­don. A moziban és a szabadtéri színpadon külföldiek százai, a menetlánckor ezrei lehet­tek tanúi a csoportok álta­lában ízléses, s csak kevés turisztikai bóvlit tartalmazó produkciónak. Magam egy korosabb nyugatnémet há­zaspár szavait jegyezhettem fel arról, hogy ennyi köz­vetlenséget és jókedvet se­hol másutt nem tapasztaltak még, valamint néhány Rigá­ból jött tanár és tudomá­nyos kutató véleményét a magyar és a lett folklór­fesztiválok hasonlóságairól. Láttam tátott szájjal csodál­kozó lengyeleket a mozi né­zőterén, s egy szünet nélkül filmező japán fiatalembert a tanács épülete előtt. E ta­pasztalatok birtokában nem jutóit eszembe összeszámtál- ni, hányszor gabatyodotit ösz- sze a legények lába, és hány­szor gömbölyítették túlságo­san kihívóan amúgy is göim- bölyded testrészüket a leá­nyok a lassú és a friss köz­ben. Inkább sajnáltam, hogy a rendezvénysorozat nem válhatott igazán nemzetközi­vé, úgy, ahogyan a szerve­zésből jelesre vizsgázó me­gyei művelődési központ, a földvári tanács és a Volán utazási iroda szerette volna. Jé volt hallani tegnapelőtt Balatonföldváron, hogy ezt a lehetőséget — egyszersmind kényszert — több országos intézményünk vezetői is föl­ismerték, jó tudni, hogy e feszt iváls'orozat — kétségte­lenül létező gyengéi ellenére — folytatódik. S hamarosan talár újra nemzetközivé szé­lesedül. L. A. SOMOGYI NÉPLAP ÚJ arc a színpado Folklórfesztivál Balaton földváron

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents