Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-23 / 171. szám
Brezsnyev-Husák találkozó Szívélyes légkör, teljes nézetazonosság zi porondon aktivizálódtak Tegnap a Krím-féLszige- ten Leonyid Brezsnyev az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke megbeszélést folytatott Gustáv Húsúkkal, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság y elnök ével, aki üdülésein tartózkodik a Szovjetunióban. Leonyid Bnezsinyev és Gustáv Husák tájékoztatta egymást országa belső fejlődéséről, Mindketten megállapították, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás lehetőségeinek ésszerűbb kiaknázása mind a szovjet, mind pedig a csehszlovák népgazdaság intenzifikálásá- nak fomtos tartaléka. Mindkét fél részéről az a szilárd meggyőződés hangzott el, hogy a testvéri szocialista államok együttműködésének általános erősödése, egységűik és összetör- rottságuk tartós biztosíték ahhoz, hogy minden szocialista ország és az egész szocialista közösség magabiztosan és folyamatosan haladjon előre. Leonyid Biezsnyev és Gustáv Husák — megvitatva a nemzetközi kérdések széles körét — külön figyel- hiet szentelt az európai problémáknak. Európai politikai körökben erősödik a törekvés. hogy megőrizzék az enyhülést, bár a nemzetkö’Teherát/iítan ismeretlen tptípsék . a koi'mány egyik jag.iáymi, Segerf Naghainak, ' a ‘*x>zok itatás ügyi minisztérium egyik államttitkárának életére törték. Több lövést adtaik le rá, amikor éppen otthonából távozott, A Pars hírügynökség szerint a golyók az államtitkárt nem találták el. testőrét viszont megsebesítették. E héten ez volt a második merénylet, amelyet politikus, illetve magasabb beosztású kormánytisztviselő ellen követtek el. Hétfőn több lövéssel megsebesítették Habibollah Aszgarolladi* Moszatmant, */. iszlám köztársasága párt egyik elnökjelöltjét. Baniszadr elnök júniusban történt estmoizditása óla Iránban „úgyszólván napirenden vannak a politikai merényletek. A kormány országos méretű tisztogató akazok az erők, amelyek minden áron akadályozni igyekeznek ezt a folyamatot. Az enyhülési politika komoly próbaköve a madridi találkozó. A Szovjetunió, Csehszlovákia és más szociálisa« országok mindent elkövetnek, hogy elhárítsák az akadályokat e találkozó sikeres befejezése elől. Amenmyi{>en a nyugati hatalmaik kellő erőfeszítéseket tesznek, hogy újabb szakaszt lehet, megtenni a helsinki záróokmányban meghatározott történelmi úton. A madridi találkozó legfontosabb eredménye lenne, ha döntés születnék az európai ■katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról. Európa jövője attól függ, hogy a kontinensen mennyi- le sikerül megszilárdítani és kifejleszteni a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett. élésének alapjait, de mindenekelőtt attól, hogy maguk az európai népek mennyire nyilvánítják ki politikai akaratukat a békére és milyen gyakorlati lépéseket tesznek. Leonyid Brezsnyev és Gustáv Húsaik találkozója szívélyes légkörben folyt le, s valiamennnyi megvitatott kérdésben igazolta a felek nézeta zon oss á g át. dókkal, kivégzésekkel és letartóztatásokkal igyekszik gátat vetni az. újabb erőszakhullámnak. Abolhasszá7i Baniszadr volt iráni elnök, akit a te- heráni parlament megfosztott államfői tisztségétől, arra szólított fel, hogy hozzanak létre Iránban ,,el«nzé- ki tanácsot” és egy „akció- csoportot”. A jelenleg minden valószínűség szerint Iránban illegalitásban élő Baniszadr kézzel írt és a Modzsahedin Khalk vezetőjéhez eímzet levelét Hamburgban élő iráni emigránsok hozták nyilvánosságra. Az önmagát Irán „választott elnökének” nevező Baniszadr a levélben megbízza a iszlám ellenzéki Modzsahedín Khalk vezető,jét, Masszud Radzsavit, hogy szervezetének vezetőiből alakítsa meg az „ellenzéki tanácsot”. A merénylet háttere homályban maradt Rómában szerdán este Ítéletet hirdettek II. János Pál pápa merénylőjének bűnperében, Mehmet Ali Agcát életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtották. Egyéb bűneiért, a törvénytelen fegyverviselésért, hamis személyi okmányok használatáért és más kisebb bűnökért tíz év pótlólagos szabadságvesztéssel sújtották, de tekintettel arra. hogy életfogytiglan ítélték el, a tíz évet egy évi sötétzárkára változtatták. Még nem világos, vajon miért tartott ilyen sokáig az ítélet meghozatala. Hiszen Agca bűnösségéhez semmi kétség sem férhetett és az olasz törvény egyértelműen előírja, hogy a pápa elleni merényletet a legsúlyosabb büntetéssel sújtja. Kétséges inkább az volt, hogy a per Agca elítélésére korlátozódik-e, vagy fény derül az egész ügy hátterére is. Legalábbis jelzik, hogy a . merénylettel kapcsolatban súlyos politikai természetű tények is felmerültek — mégha egyértelműen bizonyítani nem is tudták őket. Az ügyész és a hivatalból kirendelt ügyvéd beszéde óla azonban semmi kétség sem maradhatott afelől, hogy az olasz igazságszolgáltatás a „fanatikus őrült” és a cinkosok nélkül, magányosan cselekvő merénylő tézisét karolta fel. A védelem teljes mértékben azonosult a vád érvelésével, azzal, hogy a merénylet Indítékát pszichikai természetűnek minősítette, Agca „elferdült lelkületéből” fakadónak. Csatlakozott a vádhoz abban Is hogy Agca voltaképpen Ödipusz-komplexusban szenved: atyját akarta megölni a muzulmán, hogy kitö- lölje saját múltját. A védelem ugyanezt az okot enyhítő körülménynek minősítette, mondván, nem lehet életfogytiglan elítélni egy nem épelméjű embert. További enyhítő körülményként fogla föl, hogy a pápa maga is megbocsátott Agcának. Ezzel Agca pere véget ért. Talán sohasem fog kiderülni az igazság arról, hogy ki adta a fegyvert a török kezébe, A tények mindenesetre maisukért beszélnek: Agca egy török fasiszta Szervezet tagjaként már megölt egy embert, egy török újság szociáldemokrata főszerkesztőjét, Szélsőjobboldali elvbarátai szöktették meg török börtönéből. Rómában eléggé elterjedt a nézet, miszerint a merénylet voltaképpen arra irányult, hogy bizonyítsák: Itáliában manapság már a pápa sem érezheti biztonságban magát. Baniszadr levele Gyilkossági kísérlet Teheránban A Pentagon ragaszkodik Neutronfegyver Európában? Carter volt amerikai elnök' 1978 tavaszán tett kijelentése, miszerint nem helyeznek el neutronfegyvert Nyugat- Európában és elhalasztják gyártásának megkezdését, csupán a közvélemény megnyugtatását szolgálta. A Pentagon és az' USA katonaiipari komplexuma olyan tölteteket gyártott és halmozott fel, amelyeket rádióaktív-tri- tium behelyezésével neutronfegyverré lehet változtatni. A Reagan-adminisztráciő hatalomrajutása után megkísérelte a programot törvényesíteni. Ám az európai közvélemény viharos tiltakozása láttán kijelentette: az USA-nak egyelőre nincsenek konkrét tervei a neut- ronlegyverekkel kapcsolatban. A közvéleményt, mindenekelőtt az európai közvéleményt félre akarják vezetni. Az USA szándéka változatlan: neutronfegyvereket elhelyezni Európában. Weinberger hadügyminiszter nyíltan kijelentette (interjú a Balti mór Sun című lapnak 1981. február 9-én), „támogatja a neutron robbanófejek létrehozását”, és hogy „a korábbi adminisztráció hibát követett el, amikor olyan döntést hozott, hogy a neutronbombát nem állítja rendszerbe” (sajtókonferencia 1981. február 3-án). Régóta közismert, mi a véleménye a fegyverről az USA jelenlegi külügyminiszterének. Amikor Haig még a NATO Egyesített Fegyveres Erőinek parancsnoka volt, egy sajtókonferencián (1978. március 22.) kijelentette: „Rendkívül kívánatos lépésnek tartjuk a neutron robbanófej rendszerbeállításának elfogadását.” Ez a lépés gyakorlatilag már megtörtént. Az Európában te'epített Lance típusú rakéták robbanni 'jei, valamint a 203,2 rnm-es atomagyuk lövedékei bármikor neutron robbanófejekké alakíthatók. A Pentagon,-ó» USA energetikai minisztériuma megegyezett abban, hogy az Európában elhelyezett nukleáris töltetekhez szükséges tritiumot az USA területén őrzik: Európába szállításuk és a robbanófejekbe történő behelyezésük szükség esetén néhány órát vesz igénybe. Ily módon a megnyugtatás, hogy a nyugat-európai országok beleegyezése szükséges a területükön új tömegpusztító fegyverek elhelyezéséhez — puszta formaság. Az USA kész enélkül is végrehajtani szándékát, Nyugat-Európa országait kész tények elé állítva. Az USA adminisztrációja íyilván azért álcázza 3 ne- utronfegyver nyugat-európai elhelyezésével kapcsolatos tevékenységét, mert attól tart, hogy e kérdés nyilvános vitája fenyegetné annak a NATO-döntésnek végrehajtását, amelyet az új középhatósugarú amerikai rakéták Európában való elhelyezésére hoztak. ^v,„ ' , ,T. Larionov „Amerikai csúcs” Még éjszaka volt Európában, amikor a hét vezető tőkés ország állaim- és kormányfői a kanadai főváros operaházának színpadán sajtóértekezletein számoltak be tárgyalásaik eredményeiről. A sajtóértekezlet egyértelműen bizonyította, hogy ezen a csúcson minden eddiginél határozottabban érződött. és érvényesült az amerikai politika nyomása. Reagan amerikai elnök teljes joggal köszönte meg a partnerországok (Japán, NSZK, Anglia, Franciaország, Olaszország, Kanada- vezetőínek támogatását — miközben' a többi állaim- és kormányfő „panasznapot” tartott. NYUGAT-EURÓPAI PANASZNAP E panasznapra minden okuk megvolt. Az ottawai értekezlet amerikai szempontból eredményes volt. Washington szilárdan ellenállt szövetségesei gazdasági követeléseinek és világossá tette: kitart eddigi gazdaságpolitikája mellett. A Hetek közötti gazdasági viták középpontjában ugyanis az amerikai stabilizációs politika állott. Ennek lényege az állami kiadások drasztikus csökkentése, mindenekelőtt a Szociális téren, pénzügyileg pedig a ..drága pénz”, azaz a rendkívül magas kamatsztmt. Ennek hatása az, hogy kiszívja a tőkét a szövetséges tőkés országokból és az Amerika felé áramlik, miközben a dollár egyre erősödik a többi tőkés devizával szemben. A jelenlegi amerikai gazdasági vezetés másodlagos fontosságúnak tekinti a munkanélküliség elleni küzdelmet. s a középpontba az infláció letörését helyezi. Ez az amerikai gazdaságpolitika a más feltételek között dolgozó európai szövetségesek számára rendkívül súlyos következményekkel jár. Mindenekelőtt: a dollárban számlázott olaj behoz»; táláért saját, meggyengült devizáikban lényegesen többéit kell fizetniök. Másodszor: ha meg akarják akadályozni a tőke kiáramlását az óceánon túlra, kénytelenek maguk is emelni a bankkamatlábat. A „drága pénz” — tehát az, hogy a felvett bankhitelekért hallatlanul magas kamatot kell fizetni —, természetesen csökkenti a beruházási kedvet, fékezi a gazdaságnövekedést. Ennek természetes következménye a munkanélküliség növekedése. Ottawa előtt és az értekezlet közben ezért lényegében az összes európai tőkés ország airra akarta rábírni Washingtont, hogy változtasson kamatpolitikáján. Ez a törekvés eredménytelen volt — s ez a negatívum az ottawai csúcsértekezlet egyik legjellegzetesebb „eredménye”. A záró- közlemény szavaikban elismeri ugyan, hogy a magias amerikai kamatláb gondokat okoz, változást azonban nem ígér. Az amerikaiak világossá tették, hogy tovább folytatják az infláció- ellenes kurzust, tekintet nélkül sírrá, hogy az megterheli az európai szövetségeseik gazdaságát és így feszültségeket okoz a szövetségi viszonyban. EREDMÉNY — NEGATÍV ELŐJELLEL A nagy kérdés az, hogy mi. adott lehetőséget az Egyesült Államok számára « nyugat-európai aggályok semmibevevésére, A választ nem gazdasági, hanem politikai szinten kell megfogalmazni. S a felelősséget semmiképpen sem lehet kizárólag az Egyesült Államokra hárítani. Voltaképpen arról van szó, hogy a Reagan hivatalba lépése óta egyre erősödő, hidegháborús jellegű amerikai offenzíva politikai sikereket ért el Nyugat-Európában. Az élesen szovjetellenes, a Szovjetunió állítólagos katonai fölényével szemben a felfegyverzés szükségességét hirdető politikai kurzus előtt lényegében az összes nyugateurópai vezető fe.jet hajtott. Ez nemcsak az olyan megkövesedetten konzervatív politikusokra vonatkozik, mint Thatcher brit miniszterelnök. A nemzetközi erőviszonyok, a felfegyverzés és konkrétan a középhatósugarú rakéták telepítése ügyében az új francia szocialista államfő, Mitterrand álláspontja sem különbözik lényegesen az amerikaitól — legfeljebb hangvételében. Hasonló * helyzet Schmidt nyugatnémet kancellár esetében, akinek pedig országa stratégiai helyzeténél fogva a legkomolyabb belső ellenállással kell megküzdenie. AZ ENGEDÉKENYSÉG KÖVETKEZMÉNYEI Az a sajnálatos tény, hogy Nyugat-Európa vezetői az új amerikai kormány hatalom- politikai szemléletét alapjában elfogadták, rendkívüli mértékben meggyengítette tárgyalási pozícióikat az Egyesült Államokkal szemben. Ezzel magyarázható, hogy Washington képviselői könnyűszerrel visszadobhatták a konkrét gazdaságpolitikai' érdekekre támaszkodó nyugat-európai igényeket. Más vonatkozásban is bebizonyosodott, hogy Nyugat- Európa szempontjából az amerikai politikai-stratégiai fő vonal elfogadásának súlyos gazdasági konzekvenciái vannak. A záróközleménybe bekerült egy olyan elvi megállapodás, amely szerint a kelet—nyugati kereskedelmet össze kell hangolni a nyugat „politikai és biztonsági érdekeivel”, és felül kell vizsgálni a stratégiailag fontosnak minősített árucikkek listáját. (A nemzetközi kereskedelemben ez „cocom-lista” néven ismeretes. Az ottawai tudósításokból úgy tűnik, hogy a közeljövőben a NATO külön értekezleten tárgyal erről a listáról és bizonyos árucikkek exportjának megtiltásáról — mindenekelőtt természetesen a Szovjetunióba.) Egy másik, hasonlóképpen jellegzetes tünet: a nyugatnémet—szovjet földgáz- együttműködés ellen indított általános támadás. Áz amerikaiak álláspontja mindig is az volt, hogy a megállapodás „energiafüggőségbe” hozza az NSZK-t a Szovjetunióval szemben. A nyugatnémet gazdasági és politikai vezetés ezt tényszerűén, többszörösen megcáfolta már és hivatkozott az együttműködés óriási gazdasági fontosságára. Most mégis az NSZK visszavonulásának a jelei mutatkoztak. A nyugatnémetek, valamint az amerikaiak és a kanadaiak között tárgyalások kezdődtek föld gázvásárlásról, s nyilvánvaló, hogy az amerikaiak végcélja a nyugatnémet gazdaság számára rendkívüli jelentőségű szovjet földgázüzlet megtorpedózása. Az ottawai csúcs tehát az amerikai politikai offenzíva gazdasági tükörképe volt — s ezért talán a legkártékonyabb és legnegatívabb az 1975 óta évenként tartott tőkés csúcsértekezletek sorában. Az újjászületés napja Varsói díszszemle Varsóban tegnap katonai díszszemlével ünnepelték meg a nemzeti újjászületés napját. Harminchét évvel ezelőtt július 22-én bocsátotta ki a felszabadított országrészben az ideiglenes kormány híres kiáltványát, amely a demokratikus átalakulás elveit tartalmazta. Ez a nap lett Lengyelország nemzeti ünnepe. A katonai díszszemle a varsói Győzelem terén, az ismeretlen katona sírja előtt zajlott le. Az ünnepélyes őrségváltás után elvonultak a téren a lengyel néphadsereg haderőnemeit képviselő egységek. Pontosan déli tizenkét órakor a nemzetvédelmi mlmszLer parancsának megfelelően 24 lövésből álló díszsortűz hangzott el, miután a nemzeti himnusz hangjaira felvonták az Ismeretlen katona sírja előtti zászlórúdt'a a lengyel lobogót. Az ünnepről országszerte megemlékeztek, megkoszorúzták a második világháborús lengyel és szovjet hősi emlékműveket. A nemzeti ünnepre virradó éjjel megoldás született a Lengyelországot fenyegető két sztrájk kérdésében. A tárgyalások eredményeként a LOT légiközlekedési vállalatnál felfüggesztették a július 24-re kitűzött sztrájkot. Lefújták a kikötőmunkások csütörtökre tervezett sztrájkját u.
