Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-19 / 168. szám
Népzenei táborban Hajdúszoboszlón rendezték meg — az idén negyedszer — a népzenei alkotótábort. Az ország egész területéről érkező muzsikusok a magyar nyelvterület népzenei anyagával ismerkednek itt. A hatvan amatőr zenész — vonós, tekerős, citerás és fúvós szekcióban fejlesztheti tovább tudását. Csoportos muzsikálást is szerveztek és egész estét betöltő programmal készülnek a táborozás befejeztével a szokásos záró- hangversenyre. Képünkön: a dudás. Nyolcszáz úttörő Csillebércen, Zánkán Örülnek a somogyi úttörők, ha Zánkára vagy Csillebércre — az ország két legnagyobb úttörőtáborába — kapnak meghívást. Az idén különösen, hiszen az úttörőszövetség 35. évfordulója alkalmából mindkét gyermekbirodalomban rendeztek jubileumi tábort. Ezen 160 somogyi pajtás vett részt. Megyénk negyvenezer úttörőjét és'kisdobosát nyolcszáz gyerek képviseli most a központi táborokban. Zánkára az úttörőtanács-titkárok és az úttörő gárdisták utaztak a legnagyobb létszámban, s ugyancsak ott találkoznak a környezetvédők, a vízi úttörők, a sakk legkiválóbb művelői, az Orion-őrsök, a kiváló közösségek és a gyermekfilmszemle résztvevői. Csillebérc a helyszíne a tudományos technikai úttörőszemle országos fordulójának — ott hatan vetélkednek megyénkből. A szakjellegű táborok közül az úttörő matematikusok, a Kazinczy- és az Interkozmosz-táborba kaptak meghívást somogyiak. Országos találkozójuk van az idén nyáron az úttörő rajvezetőknek és az ifjúvezetőknek, s legrégibb gyermekparadicsomunkban gyűlnek össze a komplex művészeti tábor résztvevői, meg a hasznos hulladék gyűjtésében kitűnő pajtások is. Csillebércen most először rendezték meg a kisegítő iskolák úttörőinek táborát — ennek a mozgássérültek éve adott időszerűséget. Remélhető, hogy ezt az ötletet a következő években is megvalósítják. Somogyi honismeret Petőfi és Kalmár József barátsága Tv-jegyzet Tudósok, egymás között Jól tudom, a Szemle — Társadalomtudományi körkép — című tv-műsor nem a széles tömegigényt hivatott kielégíteni. Egy egészen szűk értelmiségi réteghez akar szólni,' pontosabban: őket tájékoztatja a társadalomtudományok legújabb vitáiról, eredményeiről. Emellett nyilván szándékában áll érdeklődést ébreszteni a legfrissebb kutatások — jelen esetben a szociológia — tárgya iránt. Sajnos, péntek este a 2-es csatornán sugárzott műsor aligha felelt meg ennek a követelménynek. Pedig témája Kaposvár nőm vidék? Nem, és nem tudom eldönteni a címben foglaltakat. Hetek óta azon töprengek. miért és hogyan marad ki abból az áldásból amely az ország más tájainak megadatik. Arról van szó ugyanis, hogy sokan és egyre türelmetlenebbül keresik a Pesti Műsor szegedi különszámát az újságárusoknál. Tavaly minden nehézség nélkül megvehettük a megyeszékhelyen, az idén — ki tudja, mi okból? — hiánycikk. Aki érdeklődik, annak azt a bölcs választ adják: még nem jött meg. Ugyanakkor a Gyulai Várszínház méregdrága műsorfüzetét szinte utánunk dobja k,_ annyi van belőle. A szervezés rejtelmei egyre kiismerhetetlenebbek. A szegedi szabadtéri játékokra minden utazási iroda küld csoportokat. Üzemek, intézmények dolgozói készülnek a Tisza-parti városba, s nagyon szívesen tanulmányoznák a különszám írásait — ha lenne. S hogy valami nem stimmel, azt onnan veszem, hogy a Pesti Műsor heti rendes számaiban otl a diszkrét hirdetés: A Pesti Műsor szegedi különszáma Budapesten és vidéken még kapható. S itt a bibi! Kaposvár nem vidék, s így nem is várható, hogy szállítsanak hozzánk a várva várt műsorfüzetből. Persze az is lehet, hogy ez az egy város valahogy lemaradt a listáról. Mindenesetre bosszantó. L. G. szerint — rétegtudat-vizsgála- tok a társadalmi egyenlőtlenségekről — korunk magyar valóságának egyik fölöttébb izgalmas ideológiai, politikai kérdéseire keresett választ. A tudós kollektíva széles körű szociológiai fölmérésre épülő vizsgálata fontos összefüggések, következtetések megfogalmazásához adott alapot. A három neves tudós ugyanis megfeledkezett arról, hogy nem szociológusok, azaz szakmabeliek előtt beszélget, hanem a tudományos kérdések iránt is érdeklődők szűk csoportja igyekszik eligazodni a témában. Társalgásuk stílusa, a szaknyelv használata és beszédtempójuk alig követhető gyorsasága ugyanis belterjessé tette eszmecseréjüket és csak részleteiben jutott túl a maguk alkotta körön. Az ilyen és hasonló jellegű, tárgyú műsorokra nagy szükség van, ha még oly kevesekben ébresztenek is érdeklődést. A közreműködő tudósokat azonban föl kell készíteni arra, hogy ez alkalommal — igaz, magas szinten, de — ismeretterjesztésre vállalkoztak. P. U A zágrábi püspökök mé| a XVIII. század végén is használták címeik közt a „Berzen- ce megye örökös főispánja” titulust — sokan a somogyi településre gondoltak. A valótlant „leplezi le” Hunyady László, budapesti tudományos* kutató a Somogy megyei Honismereti Híradó legújabb számában. Az irreális adatot fölváltotta a való: Berzence sosem volt a zágrábi püspökök tulajdona — állapítja meg a szerző. Az eddigi tévedés oka a helységnév hasonlóságából fakadt, pedig már Pesti Frigyes figyelmeztetett rá, hogy Gressenicze, Bresznitze, Berzence, Gresenche nem azonos a Somogy megyei Berzencé- vel. Petőfi és a somogyi Kolmár József barátságát eleveníti föl dr. Bóra Ferenc írása. Az ismeretség Pápán keletkezett, ahol Kolmár alapító tagja volt a Képző Társaságnak, melyben Petőfi, Jókai, Orlai Petries Soma is tevékenykedett. Kolmárt később Noszlopy Gáspár Somogyba hívta és megválasztotta főjegyzőnek. Petőfi és Kolmár együtt kör- mölte Pozsonyban az ország- gyűfési tudósításokat, meleg barátság kötötte össze őket — még egy közösen írott vers is ■ emlékeztet erre. Roboz István neve ismerősen cseng a somogyiak füléUtak, nevek Derűt sugároznak Ha úton vagyunk s elsuhanunk egy-egy községet jelző tábla mellett, sokszor meg sem nézzük, mi a falu neve. Ha néha odapillantunk, akkor is csak néhány másodpercig marad meg emlékezetünkben. Nem is lehet megjegyezni egy-egy hasz- szabb kirándulás minden „tábláját”. Pedig e nevek, ha egy kicsit utánanézünk, rengeteg dologról árulkodnak. Többségük változatlanul avagy kisebb nagyobb torzulásokkal még őrzi a honfoglalók vagy közeli leszármazottaik szóhasználatát ... Különös, olykor érthetetlen hangsorokba is botlunk. Ha ízlelgetjük azonban egy kicsit e szavakat, megszeretjük őket. Sok-sok érdekes, szép csengésű falunevünk van! Égyet gondosan őrizgetek — sok más között —, egy baranyai kirándulásról. Eredetéről mit sem tudok, bár gyanítom, hogy ezúttal nem sok évszázados, ősi kincsünket jegyeztem meg. A falu neve Lányosok. Nem. asz- szony, nem menyecske... Lánycsók! Hamvas, üde, ifjú lánynak lopva, a kertek. alatt adott csókja. Utána elpirul. és szégyellősen elszalad ... Mesél ez a név. Párját nemrég Nógrádot járva leltem meg. A község a Nőtincs nevet viseli. Nőtincs... Ralumcátlanul göndörödő, homlokba hulló txn- cseóske vagy épp lágyán vállra omló hajkorona kócos, szélfútta tincsek keretezte arcon egy félmosoly, mókás fintor... Zenél ez a név! Égy kis figyelem, egy Te is játszadozás a szavakkal, s a fásult utazást is megszépíthetjük velük. Derű költözhet segítségükkel az autóba. És az egész nem kerül semmibe — ha meg akarjuk kapni. L. P. ben. De mit tudunk Roboz Zoltánról, a fiáról? Dr. Lukács Dezső figyelmes kutatása föltárta Roboz Zoltán gazdag életútját, tudományos tevékenységét. \ múlt század második felének neves zoológusa volt, élete utolsó éveit a somogyi levéltárban töltötte. A honismeret iránt érdeklődők tartalmas kiadványt lapozgathatnak most a nyár közepén. Sokan töftik szabadságukat a Balatonon, de nemcsak őket érdekli a környék jövője. Erről írt Rumszauer János. A tájrendezés feladatai közt említi: az eddig elhanyagolt táj, az erdők, a természeti és a történelmi értékek, az egyedülálló tájkép üdülési értékének kiaknázását. Az erdészet alapvető céljának tekinti, hogy a meglevő és a tervezett erdőkből és fásításokból — összekapcsolva a gyepterületeket és a belterületi zöldövezetet — olyan egységet i hozzanak létre, . amely összetetten a Balaton környezetvédelmét szolgálja, megteremti az üdülő vendégek pihenésének az eredeti feltételeit. H. B. Lakótömbök játszóháza Tegnap délelőtt tíz óra tájt a telep szinte valamennyi gyermeke ott nyüzs- gött a Búzavirág utcai óvoda környékén. A Killián György Ifjúsági és Űttörő- müvelődési Központ másodszor rendezte meg Kaposváron a Lakótömbök, játszóterek programját — ezúttal a Kinizsi-lakótelep apró népének ... Távirányítású autómodellbemutatót figyeltek szájtátva a kicsik, az agyagozást, a malkramékeszí- tést pedig elsősorban a lányok választották. A biciklitulajdonosok az ügyességi verseny előtt edzést tartottak — föl frissít ve „cingázási” tudományukat. Az ilyesmi komoly feladat, igy aztán aki alól kicsúsxoű a két kerék, könnyek nélkül pattant rá újra. Az aszfaltrajz-versenyhez csupán egy keskeny járdányi hely jutott, de az alkalmi ..művészek” kihasználták. Munkájukhoz Incze Domonkos, a Fiatal Dalosok Klubjának vezetője szolgáltatta a zenét, egy szál gitárral és sok-sok gyermekdallal. Később az óvoda lakói hallgatták nagy figyelemmel, tanulgatva új énekeket, emlékezve a régiekre. A rendezvényen ott voltak a nyári napközisek is: a szervezett formában kedvükre játszhattak. A művelődési ház munka- táfsai hoztak-magukkal görkorcsolyákat is, ha a gyerekeknek esetleg „kori zni” támadna kedvük. A lehetőségekhez mérten megpróbálták minden kívánságukat teljesíteni. A szülök, akik ugyancsak szép számmal gyűltek össze, ugvanazt mondták, mint a múlt hónapi rendezvényen : rendkívül hasznos kezdeményezés, kár, hogy előbb nem volt. A rendezvénysorozat következő állomása a Krénusz János Iskola udvara lesz. Ott népi játékokkal is megismertetik a lakótelepi gyerekeket. SOROK Gondolatok I Az a legfontosabb adottság, ha helyesen látjuk minden dolog végét. (Platon) * * * Magának van feje? De hiszen a gombostűnek is van! (Swift) • » * Egyszer minden ellenségünk meghal... De mikor?! (Paul Valery) * * * Az önmagunk iránt érzett gyöngédség • olyan idill, amely soha nem ér véget. (Oscar Wilde) * * * Senkinek nem kötelessé- ge, hogy nagy ember legyen. Már az is nagyon szép, ha valaki ember tud lenni. (Alfred Capus) * * * A remény olyan kölcsön, amit a boldogság ad nekünk. (Bivarol) • * • Ha szabadok akarunk lenni, önmagunk elől kell elmenekülnünk. (Hugo Steinhaus) i » * » Egyesek lelkiismerete olyan, mint az a panaszkönyv, amelyet soha senki nem olvas el. (Robert Karpacz) • * * Manapság a kultusz tárgya: a tárgykultusz. (Janusz R. Kowalczyk) * * « A lehető legtöbbet akarjuk kapni és a lehető legkevesebbet akarjuk adni; aztán a végén azt mondjuk, hogy az élet kijátszott bennünket. (Antoni Lesnicwskii Aforizmák A nevetés — emberszere- tetre vall. a- N. Tolsztoj) • « * Elveszett nap az, amikor egyetlenegyszer sem nevettünk. (M. J. Guyau) * » • A vidám ember mindig nagyszerű ember. A gazfickók ritkán vidámak. <M. Gorkij) * * * Semmiben sem mutatkozik meg annyira az emberek jelleme, mint abban, hogy mit találnak nevetségesnek. (J. W. Goethe) * • * A nevetés — remek dolog: nem veszi el sem az életet, sem a vagyont, a bűnös azonban úgy áll előtte, mint a megkötözött nyúl. <N. V. Gogol) * * * A részegnek mindig van mondanivalója. (Szergej Popov és Jcvgenyij Szazonov gyűjtése) SOMOGYI NEPU'P Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-b.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár. Latincs Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf.s 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512 Kiadja a Somogy tneg vei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 8. Postacím: Kaposvár, PL: 31. 740 Felelős kiadó: Balajcza János. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírjapkézbesitő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 34 Ft. negyedévre 102 Ft. fél évre 204 Ft, egy évre 400 Ft Index: 25 967 ISSN 0133—060« Készölt a Somogy megyei Nyom daipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. Május 1. u. 10• Felelős vezető: Farkas Béla igazgató Kéziratokat nem őrzőnk meg, és nem adunk viss/a. *-ä
