Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

Uj épületben a szociális foglalkoztató Július elsejéből új helyen, a Latinca Sándor és a Rijprpl- Rónai utca sarkán — a nyomda egykori épületében. — tevékenykedik a Kapos­vári Városi Tanács Szociális ■Foglalkoztatójának több mint 70 dolgozója. Az igazgató, Horváth István, kalauzol a tiszta, világos termekben, s megmutatja a legkényesebb igényekét is kielégítő fürdőt, öltözőt. A gondokról is be­szél : — Sajnos, dolgozóink je­lentős része még mindig nagyon korszerűtlen és fő­képp egészségtelen körülmé­nyek között kénytelen dol­gozni, például a Latinra Sándor utca 4. szám alatt. Szeretnénk felújítani Berzse­nyi utcai régi épületeinket is, de az csak ideiglenes megol­dás lenne, mivel nemsokára lebontják:... Sárik Lászlóné * varroda részlegvezetője és a szakszer­vezeti bizottság titkára. — Egészen más a légkör, mióta ide költöztünk — mondja. — Kiegyens úlyoeot- tabbak. nyugodtabbak az emberek, s ez nálunk sokat jelent. A régi helyen az asz- saanyotknak maguknak kel­lett takarítaniuk, nem tud­tuk rendesen elhelyezni a munkaasztalokat. Itt csak kö­rül kell nézni... A szak­szervezet támogatásával elér­tük, hogy a ledolgozott idő után jár a szabadság. Bár- milyen meglepő, eddig ez neon így volt itt, hiszen dol­gozóink nincsenek jogvi­szonyban a munkáltatóval; nálunk nincs munkaruha, ebédhozzájárulás, jubileumi jutalom... Igazi csak hat órát dolgoznak az emberek, és nem lehet olyan szigorú fegyelmet sem követelni, mint más munkahelyen. — Van-e elég megrendelé­sük? — Nem panaszkodhatunk; dolgozunk a saját boltunk­nak, s készítünk pulóvere­ket, kardigánokat a Röviköt- nek is. Megrendelőnk a pé­csi Titán, a Tritex, a VBK..M kaposvári gyára, s most tár­gyalunk a Somogy—Zala megyei Fűszérttel. Nagy se­gítség nekünk, ha ellátnak bennünket megrendeléssel, hiszen. így Is épp elég gondot okoz, hogy dolgozóink mun- kaíképességét figyelembe véve csak bizonyos munká­kat vállalhatunk. Az idén ti­zenkétmillió forint termelési érték előállítását terveztük. Tavaly húsznapi bért fizet­tünk nyereségrészesedésként. Tizenegy óra van, az asz- szonyok a délelőtti tornát sürgetik. S utána ismét meg­indulnak a gépek. Frissen, újult erővel látnak munkához az asszonyok. K. 7a. Intézkedések a kistermelői zöldség-gyümölcs értékesítésére Ab Idd jó zöldség- én gyümölcstermés miatt szük­ségessé vált, hogy a mező- gazdasági kistermelőik (ház­táji és kerttulajdonosok) mi­nél szélesebb körben kapja- nák lehetőségét a maguk ter­melte zöldségnek és gyü­mölcsnek a lakosság részére történő közvetlen értékesíté­sére. Ennék érdekében a Belke­reskedelmi Minisztérium, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalával egyetértésben fel­hívta valamennyi megyei (fő­városi) tanács vb kereske­delmi szakigazgatási szervéit, hogy a már kijelölt piaci árusítóhelyeken kívül is ha­ladéktalanul gondoskodjon nagyszámú értékesítési hely kijelöléséről, (különösen idegenforgalmi területeken, a forgalmi csomópontokon, a strandok, vasút- és hajóállo­mások közelében stb.), ahol a kistermelők — a saját ter­melésű zöldséget és gyümöl­csöt kiskereskedői jogosít­vány nélkül — a lakosság­nak és egyéb felhasználóik­nak közvetlenül eladhatják. Hazánk és Kelet-Európa A fejlett szocializmus építése (1962—72) A szocializmus alapjainak lerakása és megszilárdulása után' a kelet -közép-európai szocialista országok hozzá­kezdtek a fejlett szocializ­mus építéséhez. (Az elneve­zések különbözőek voltak: fejlett szocializmus, érett szocializmus, a szocializmus betetőzése, befejezése, to­vábbépítése stb.) A fejlett szocializmus épí­tésének általános irányelveit először a kommunista és munkáspártok 1960. évi moszkvai értekezletén hatá­rozták meg, majd ezt kö­vetően. az egyes országok kommunista pártjai kong­resszusaikon kidolgozták saját konkrét elképzeléseiket. A gazdaságpolitika fő fel­adata mindegyik országban abban állt, hogy a fejlett szocializmus anyagi-műsza­ki bázisának kiépítése érde­kében a tudományos-tech­nikai fejlődés vívmányainak fölhasználásával minél gyor­sabb ütemben korszerűsít­sék a népgazdaságot és SOMOGY* NÉPLAP emeljék az életszínvonalat. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a nagyszabású célok elérése érdekében az exten- zív fejlesztésről (a munka­erő- és nyersanyagtartalékok fölhasználása) fokozatosain át kell térni az intenzív módszerekre (amelyekben a növekedés alapja a munka termelékenységének emelke­dése). A gazdaságpolitikának minden országban voltak a helyi adottságokból fakadó sajátosságai. Az NDK-b&n az extenzív fejlődés tartalékai teljesen kimerültek, a sú­lyos munkaerőhiány miatt csak a gyors ütemű gépesí­tés és automatizálás jelent­hetett kiutat. Bulgáriában a fő cél változatlanul az ipar- fejlesztés volt, ugyanakkor a mezőgazdaság kínálta ha­gyományos lehetőségeket sem hagyták kihasználatla­nul (zöldség- és gyümölcs- termesztés). Románia viszonylag jelen­tős nyersanyag- és munka- erőtartalékok birtokában rendkívül rövid IdS alatt kívánta elérni a fejlettebb szocialista országuk szintjét. Emiatt 1964-ben bizonyos véleménykülönbségek ala­kultak ki Románia és a KGST többi tagállama kö­zött, mivel a román vezetés az említett cél eléréséhez nagy, egyoldalú segítséget igényelt a többi szocialista országtól. Lengyelországban új len­dületet vett az iparosítás," ugyanakkor a lakosság igen gyors növekedése és a falu­si munkaerő városba áram-i lása miatt évente nagyon nagy számú új munkahelyet kellett létesíteni. Az arányosságot és terv- szerűséget előtérbe helyező gazdaságpolitika mindenütt jelentős eredményeket ho­zott. A hatvanas években Romániában a nemzeti jö­vedelem több mint kétsze­resére nőtt, Bulgáriában csaknem megkétszereződött. Magyarországon 64, Lengyel- országban 63, az NDK-ban 50, Csehszlovákiában pedig 47 százalékkal volt maga­sabb 1970-ben, mint az év­tized elején. Látható, hogy a nagy hátránnyal induló balkáni országok jelentősen csökkentették lemaradásukat. A nemzeti jövedelem egy­re nagyobb hányadát állítot­ta elő az ipar. Részesedésé­nek növekedése pedig együtt Közlekedési tanulmányút Európában Az Elba-alagút ős a pozsonyi Duna-híd A motorizáció kiegyensú­lyozott fejlődését szolgaló közlekedesszei-vezési es épí­téstechnológiai folyamatok megismerése végett külföld­re utazott a múlt hónapban a Kaposvári Közúti Igazga­tóság négy szakembere. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, közúti főosztá­lya altul szervezett kilehc- napos tanulmányúton Cseh­szlovákiában. és az NSZK- ban Endréd? János, Horváth Kálmán és Golobics György vett részt, Právics József Franciaországban ismerke­dett a bitumenemulzió be­építési módszereivel. A közlekedésszervező cso­port első állomása Pozsony volt, ahol az észak—déli eu­rópai autópálya részeként épülő, új Duna-hldat tekin-* tették meg. Endréd! János forgalomtechnikai osztály- vezető elmondta, hogy Kö- zép-Eprópában ez az egyet­len olyan híd, amelyen au­tópálya, vasút, közút és jár­da vezet át. E háromféle közlekedési mód városi csat­lakozásához többszintes cso- mópontoíkat építenek a fo­lyam partján. Az útvonalak lakókörzethez, ipari terület­hez és tranzitútvonalakhoz való kapcsolódása több ta­pasztalattal szolgálhat, mi­kor- maiunk is forgalmi cso­mópontokat alakítanak ki. Végighaladtak a pozsonyi— prágai autópályán is, amely­nek a hazaiétól némileg el­tér a tájékoztatási rendsze­re. A táblák több célt is megjelölnek, ezért a térkép nélkülözhetetlen az autós turisták számára. Ma Nyugat-Európában ta­lán az NSZK-ban a legfej­lettebb a motorizáció; a vá­rosi és a települések közötti úthálózat óriást forgalmat bonyolít le. A gépjárműtö­meg mindenütt kikémyszerí- tette a gyors haladást elő­segítő városi bevezető sza­kaszokat, a pontos tájékoz­tatási rendszert, amely föl­sorolja és a megfelelő for­galmi sávba irányítja a vá­rosközpont, a kikötő, a vá­sár vagy akár az állatkert felé hajtani szándékozót. A városi utcák zöme egyirá­nyú, ezáltal több a parko­lási lehetőség, s az úti célok közvetett megközelítésére nyílik mód. A városközpon­tok tehermentesítésére min­denütt nagy bevásárló-áru­házakat építettek a bevezető utak mellé, óriás parkolók­járt a mezőgazdasági rész­arány további csökkenésével. Az évtized második felé- ~ben — a korábbi öt évhez viszonyítva — az ipari nö­vekedés évi üteme az inten­zív módszerekre alapozó or­szágokban (NDK és Cseh­szlovákia) valamelyest nőtt, a többi országban 1—2 szá­zalékkal csökkent, Jugoszlá­viában pedig á felére esett vissza. A térség országaiban leggyorsabban az energia- termelés, a vas- és fémko­hászat, a vegyipar, a gép­gyártás és a műszeripar fej­lődött. A mezőgazdasági összter­melés tíz év alatt 12—40 százalékkal nőtt. A mezőgaz­daság intenzívebbé válása a gépesítés és a kemizálás előrehaladása következté­ben tovább folyt. A nemzeti jövedelem föl­halmozásra — azaz beruhá­zásokra — fordított része .növekedett. Minden országban gondot fordítottak az elmaradottabb vidékek gyorsított ütemű fejlesztésére. (Például Cseh­szlovákiában a szlovák or­szágrész részesedése az ipa­ri termelésben 13-ról 24 szá­zalékra emelkedett.) Jugo­szláviában azonban a jelen­tős erőfeszítések ellenére is nőtt a fejlett (Szlovénia, ' Horvátország) é* a kevésbé fejlett tagköztársaságok kö­zötti szintkülönbség — bár ez utóbbiak is jelentősen fejlődtek. Az életszínvonal emelke­kal, s a belvárosban Is min­den üzietegyüttes parkoló­házzal van összekötve. Az NSZK-beli írendelkezések gondoskodnak a megfelelő nagyságú autóparkolók épí­téséről. A kaposvári szakemberek megnézték a hamburgi Elba- alagutat. E 3,2 kilométer hosszú alagút „szinte külön életet él”.. Az érkezésük előtti napon száznégyezer jármű haladt át a három­szor kétsávos „csőrendsze­ren”. Az alagútban három cső van, s mindegyikben két-két forgalmi sav. A két szélsőben aramlanak a jár­művek, míg a középsőt a forgalom igényeinek megfe­lelően nyitják meg egyik vagy másik haladasi irány­ban. A különleges forgalom- biztonsági intézkedések ré­szeként az alagút mindkét végén tűzoltóautók állnak huszonnégyórás készenlét­ben. Kétszázméterenként se­gélykérő telefonok és ipari kamerák vannak; a központi vezérlőből így az alagút minden méterén figyelem­mel kísérhető a forgalom, s a külső beavatkozásra is azonnal mód nyílik. Kompu­ter szabályozza a kipufogó- 1 gázok elszívását és a világí­tást. A nyugatnémet vendéglá­tók bemutatták a frankfurti autópálya-mérnökséget is. Itt ötvenkilométeres körzetben változtathatók a jelzőlám­pák képei, vagyis ilyen ható­sugarú körben tudják kije­lölni a diszpécserközpontból — forgalomtorlódás esetén — a legcélszerűbb útirányo­kat. Az utak burkolatába épített ötezer detektor jel­zéseit számítógép dolgozza föl. Május végén, június elején helyenként számottevő fer­tőzéseket okoztak megyénk­ben a szőlőmoly hernyói. A károsításuk Időszakában uralkodó tartósan meleg, csapadékszegény időjárás a fejlődésüknek kedvezett, és viszonylag egyszerre, nagy tömegben bábozódtak be. Június 25—26-án már a lep­kék nyári nemzedékének a dése — eltérő ütemben — folytatódott. A munkásosztály létszá­mának növekedése az ipa­rilag legfejlettebb NDK-ban és Csehszlovákiában már csekély, a többi országban viszont változatlanul jelen­tős (8—15 százalék) volt. A munkásosztályon belül nőtt a magasabb' szakképzet tsé- gűek aránya, a nehéz fizikai munkát végzőké pedig csök­kent. A városi és a falusi lakosság életszínvonala kö­zötti rés szűkült. Változatlanul gyors ütem­ben gyarapodott az értelmi­ség. A munkaerőlartalékok fo­kozatos kimerülése egyre jobban az intenzív növeke­dés felé fordította a nép­gazdaságot. A népesség ter­mészetes szaporodása tovább csökkent. (Az NDK-ban a lakosság összlétszáma is fo­gyott.) A születési arány- szám egyedül Jugoszláviá­ban. volt nagy, de ott is csak a legfejlettebb területe­ken. A közoktatás nagy mérvű fejlődése következtében az általános műveltség és kép­zettség szintje sokat javult. A felső- és középfokú vég­zettséggel rendelkezők s/.j- ma rendkívül gyorsan emel­kedett. A munkaerő szak- képzettségi színvonalának Ja­vulása a gazdasági fejlődés egyre fontosabb tényezőjévé vált. > Molnár Tamás (Folytatjuk.) Právics József építési cav portvezető a Párizs környéki autópályák irányítóközpont­ját látta tanulmányútja első napján. A teljesen számító­gépesített központot — szá­munkra szokatlanul — a francia közlekedési minisz­térium. a rendőrség és a csendórseg együtt irányítja. Právics József számára a legérdekesebb azonban a blois-i körzeti laboratórium és az emulziós útépítési technológiák bemutatása volt. A laboratóriumban ugyanis nemcsak az útépíté­si adalékanyagokat és a késztermékélet, hanem a gépeket is mérik; a bemé- réssé-szabályozással már eleve kényszerpályára tere­lik a technológiát, s nem építenek rossz utat. A kör­zeti laboratórium vizsgálja a bányák által kínált anya­gok minőségét, az útépítők csak az ő listáján fölsorolt kitermelőktől vásárolhatnak. A bitumenemulziós építési technológia anyagot, ener­giát, munkaerőt takarít meg, hosszú élettartamú, és biztonságos, de sikeres kivi­telezéséhez szigorú fegye­lemre és ai előírások betar­tására van szükség. A Kaposvári Közúti Igaz­gatóság szakemberei min­denütt azt tapasztalták, hogy a berendezések magas színvonalon nemcsak auto­matizálva, a kezelők és a karbantartók ugyanazok, s az adminisztráció gépesítése folytán nincs bürokrácia. A környezetvédelmi előíráso­kat a-hatóságok nem bünte­téssel tartatják be. Ha egy vállalat megsérti a rendele­tekben foglaltakat, tevékeny­ségét egyszerűen leállítják. Cs. l; * védelem rajzása is megkezdődött. A kedvező időjárás hatására a tojásrakásuk is folyamatos, bőséges. A tojások fejlődése zavartalan, ezért erős her­nyói ertőzések kialakulására kell felkészülni megyénk minden részén. A múlt heti meleg Időjárás gyorsította fejlődésüket, július 11—12-én mar a/, első hernyók keleset is megfigyeltük. A védekezéseket a her­nyók tömeges kelésének vár­ható időszakában — július 18—20-a közölt — feltétlenül« hajtsuk végre a Ditrifon 50 WP. az Unition 40 EC 0,2, a Sevin 85 WP 0,2 vagy a Sá­ridon 40 WP 0,25 százalékos rovarölő szer valamelyike­vei. A védekezést szükség esetén 7—8 nap múlva ismé­teljük meg. A most károsító nemzedék elleni védekezést nehezíti az, hogy a kis her­nyók a kelésüket követően rögtön berágják magukat a szőlöbogyökba és a kártéte­lük észlelésekor mar nagyon nehéz az ellenük való hatá­sos védekezés. A hernyók fürtkártételének megelőzé­sével a szürkerothadás (bot- •ritUz) fertőzési lehetőségeit is csökkenteni tudjuk. A sző­lők elérték a íürtzáródasi stádiumukat, ezért feltétle­nül fontos a rovarölő szer­hez keverni az Ortho-Phal- lan 0,2 vagy a Zineb 0,3+ Fundazol 0.1 százalékos ké­szítmény, illetve e kombiná­ció valamelyikét. A permet- léhez keverjük még a. szá­raz, meleg időjárás hatására erőteljes mértékben terjedő szőlőlisztharmat ellen hatá­sos Karathane FN—57 0,05— 0,075 vagy a Thiovit, Kumu­lus 0,2 százalékos goijibaöiő szer valamelyikét is. Erős szőlőmolyfertőzés várható /

Next

/
Thumbnails
Contents