Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-11 / 135. szám

„Névjegy” Iharosberényből Á minőség biztosítékai A feladatokat nemcsak „ügy általában”, hanem a számok nyelvén is ismerik az emberek a Medicor Mű­vek Röntgen gyárán ak iha- rosberényi üzemében. A meglepő tájékozottság nem véletlen. Varga Dezső üzem­vezető így magyarázza: — Amikor elkészült a vál­lalat — ezen belül a Ront- gengyár — feladatait tartal­mazó hatodik ötéves tervi javaslat, minden üzemben megvitatták az emberek. Vé­leményt nemcsak egy válto­zatról kellett mondani, ha­nem több elképzelést ismer­tettek; elmondták, hogy a termelés különböző mértékű növekedésével együtt miként alakulhatnak a bérek. Itt, I haroBberényben mindenki a legnagyobb termelésnöveke­dést tartalmazó variációra szavazott. Ehhez tartozott természetesen a legmagasabb béremelési lehetőség is. Ezért tudják azt az embe­rele, hogy itt, Iharosberénv- ben a gyár tervének telje­sítése érdekében évente tíz százalékkal kell növelni a termelést. Ehhez hét száza­lékos bérnövekedés tartozik. Negyvenöt bélyegző A kétszáz embert foglal­koztató üzemben röntgengé­pekhez készítenek alkatré­szeket. elektromos kapcsoló­szekrényeket és készülékeket is szeneinek össze. Amit itt gyártanak, már senki nem ellenőrzi: a raktárba — és onnan a megrendelőhöz — kerül. A minőség önálló el­lenőrzésének joga egyszerre elismerés és felelősség. A felelősség az idén to­vább növekedett: az alkat­részeket gyártó üzemben negyvenöt dolgozó kapott önmeós bélyegzőt Azt je­lenti ez, hogy az általuk ké­szített terméket maguk el­lenőrzik. Ez a bélyegző a bé­reken, a besoroláson is meglátszik, s használatának joga nem egy meghatározott időszakra szól. Előzménye Sz, hogy öt éven át kifo­gástalan volt a munkájuk. Csak akkor vonják meg tő­lük saját tevékenységük el­lenőrzésének jogát, ha egy év alatt háromszor adnak ki a kezükből hibás munka­darabot Az üzemben így fogalmaznak: „Aki megkap­ja a bélyegzőt arról elhi­szik, hogy minden munkát úgy csinál, ahogy a nagy­könyvben meg van írva.” A feltételeket a munkához is, az évi tízszázalékos ter­melésemelkedéshez is a gyárnak, illetve az üzemnek kell biztosítania. Négy szo­rosan Összefüggő tényezőt sorolnak föl feltételként. El­sőként a munkaidő jobb ki­használását említik; ezt az egyenletes terhelés és az anyagok időben történő be­érkezése követi. Negyedik­nek a programok pontos be­tartását nevezik meg. Első szóra — Ez a negyedik s egyben a legnehezebb is, hiszen mind a három előző feltétel egy kicsit mástól függ — mondja az üzemvezető. — Ha késve érkezik az anyag (volt már rá példa), csor­bát szenved minden más feltétel. De amikor minden adva van, akkor tőlünk függ, hogy miként teljesítjük a feladatot — Ennek a teljesítésére — tehát a programok pontos betartására — tapasztal kész­séget? — Bn akkor jöttem ide Budaipestről, amikor a gépe­ket telepítettük. Egy évet vál­laltam csupán, de itt ragad­tam, mert igen jó közösség­gel találkoztam: itt nem kell kétszer megkérni ugyanarra az embereket. Iharosberényben az üzem­ben 27 év az átlag életkor. Ez a fiatal gárda akkor tet­te le névjegyét az asztalra, amikor az alkatrészek minő­Szerelik a röntgenberendezéseket ségében elérte azt. amit a budapesti alkatrészgyárban megszoktak már. — Ez pontosan azt jelenti — mondta egy fiatal techni­kus, Kamera Tibor —, hogy száz alkati-észből száz jó is lett. E teljesítmény nyo­mán megjelentek az üzem­ben a húsz forint fölötti óra­bérek. Ez a pénz száz szá­zalékért jár: a túlteljesíté­sért ’’még tesznek rá”. Kényes készülékeket és bonyolult alkatrészeket gyár­tanak az üzemben. Az itt dolgozók 70 százaléka szak­munkás, a többi betanított. A szakmával rendelkezők között egyre több az érett­ségizett. Honnan került ide ennyi jól képzett szakember? A felelet: a környéken rang­ja van a gyárnak. Ez azon­ban adigha volna egyedül elég. A jól fölszerelt tan­műhely 1976 óta működik. Évente 25—30 fiatal végez ott, s a gyakorlatok idején nemcsak a szakmát sajátít­ják el, hanem az üzem lég­körébe is „belekóstolnak”. Az itt elsajátítható szakmák nem tartoznak a divatosak közé: utánpótlásból még sincs hiány. Jelenben a jövő — A hetedikes, nyolcadi­kos gyerekek már szakkör­re járnak hozzánk — mond­ja Kamera Tibor. — Közü­lük minden második jelent­kezik is felvételre a szak­munkásképzőbe. — És aztán? — Elmondom a magam példáját: én sok minden akartam lenni, csak mecha­nikai műszerész nem. Aztán a sors ide sodort; megkap­tam a szakmunkásbizonyít­ványt és kapacitáltak a gyárban, hogy tanuljak to­vább ... Szeptemberben a gépészeti szakközépiskola ft egyedik osztályába megyek már. — Sokan tanulnak? — Sokan és sok helyen: gimnáziumban, szakközépis­kolában, főiskolán. — Mi haszna Van a gim­nazistákból az üzemnek? — A tudás soha nem hát­rány — mondja Varga De­zső. — Aki tanul, nemcsak kedvezményeket kap, hanem azt is megmondjuk, mit szóm neki az üzem az iskola elvégzése után. Akadt olyan is, akinek eszébe sem jutott, hogy tanuljon, de mi —ké­pességei ismeretében — fel­szólítottuk rá. Ma az üzem­ben minden vezető mögött áld olyan ember, aki zökke­nő nélkül folytatni tudná a munkáját, átvállalni a fel­adatát- Azt, hogy kire mi­lyen poszton számítunk, meg is mondjuk, amikor tanulni kezd. Ez az érdekeltség nem vá­lasztható el attól az érdek­lődéstől, amely a vállalat terveit, fejlesztési elképzelé­seit kíséri. I>r. Kercza Imre Lendületet adó verseny A Balatonboglári Állami Gazdaság pártvezetőségétől érkezett a jelzés: a Viticoop társulás tagjai között zavart okoz, hogy a Dél-dunántúli Szőlő- és Bortermelési Rendszer képviselői sorra fölkeresték őket, és kedve­zőbb feltételek mellett tar­tós együttműködési megálla­podásra tettek ajánlatot. A pártvezetőség véleménye sze­rint a villányiak föllépése veszélyezteti a somogyi tár­sulás közös munkáját. Mindebből, első pillantás­ra, úgy látszik, hogy a bog­iári gazdaság megijedt a versenytői. Némi utánajárás, és kiderült, hogy korántsem erről van szó: a bogiáriak nem somogyi monopolhely­zetüket féltik, semmi kifo­gásuk az ellen, hogy a me­gye gazdaságai megállapod­janak a baranyaiakkal, sőt az ellen sem, hogy az átlépési szándékát nyilvánító kőrös­hegyi tsz Villányhoz csatla­kozzon. Abban sem látnak kivetnivalót, hogy taggazda­ságaik a szerződésben sze­replő mennyiségen fölüli termésüket a jobb ár remé­nyében Pécsre szállítsák. Aggasztja viszont őket, hogy egy-két partnerük megpróbál egyszerre két va­sat tartani a tűzben, s mind­két rendszer előnyeit egy­szerre kívánja — akár szer­ződésszegés árán is — él- vezni. „Ma ide adom a ter­mésemet, jövőre talán oda. Itt kevesebb saját erővei fejlesztek, ott szolgáltatáso­kat várok.” Az efféle üzemi magatar­tásban sem volna kivetniva­ló, ha a termelési rendsze­rek egyszerűen csak szőíő- fölvásárló és szolgáltató társulások volnának, ha partnereikkel kizárólag „adok—veszek” kapcsolat­ban állnának. Ennél azon­ban jóval többről van szó. A rendszer egy sor „egy­másra épülést”, hosszú távú közös munkát és érdekeltsé­get jelent. A bogiáriaknál jelenleg nagy arányú fej­lesztés folyik. Az új telepí­tések terméstöbbletére ala­pozva, több évre előre te­kintve megkétszerezik bo­rászati tároló- és feldolgozó kapacitásukat. Márpedig le­hetetlen középtávon tervezni és fejleszteni, ha az együtt­működő felek kapcsolata nem a feltétlen bizalmon és korrektségen alapul, ha nem tudhatják biztosan, hogy egyik vagy másik üzem nem szegi-e meg szerződését né­hány százezer forintnyi, pil­lanatnyi többletbevételért. A hosszabb távú közös tervek önmagukban sem mentesek a kockázattól. El­viselhetetlenné válik azon­ban, ha esetleges szerződés­szegésekkel is számolni kell. Ez az aggály, s nem a ver­seny lehetősége késztette a bogiári pártvezetőséget a fentebbi — félreérthető — jelzés továbbítására. Tudni kell, hogy megala­kulásakor a Viticoop a vil­lányiak mai ajánlatához ha­sonló feltételek alapján kí­vánt társulni. (Saját tőkével is részt vett volna partne­reik telepítéseiben, ugyan­akkor a szőlészet hasznából is részesedni kívántak.. -) Akkor azonban olyan dön­tés született, hogy a szőlő- termelés jövedelme marad­jon az üzemekben, esélyt adva a pénzügyi megerősö­désre és arra, hogy idővel saját pénzükkel legyenek ké­pesek részt venni a közös fejlesztésben. Ez az arányos teherviselés fokozza a közös érdekeltséget, és anyagiakkal is elkötelezi a termelőüze­met a rendszer mellett. Tény, hogy a villányi program rö- videbb távon kevesebb saját erővel is jó nyereséget biz­tosit, míg a bogiáriak együttműködése — épp a szarosabb kötődés révén — megalapozot­távlataiban tabb. Az egyik rendszer többet fizet egy kiló szőlőért, a má­sikban ugyanaikkor 10—15 százalékkal magasabbak az átlagtermések. Az egyik fej­lesztési hozzájárulás nélkül is térít borászati nyeresé­géből, a másik nem kéri a szőlészet hasznának jó ré­szét. Ami tehát dönthet a két rendszer között, az a szolgáltatások minősége (e téren a földrajzi távolság miatt némi hátrányban van Villány), valamint a terme­lési költségek és a jövede­lem aránya. A megyei szaíkirányítók egyetértenek abban, hogy a Dél-dunántúli Szőlő- és Bor- termelési Rendszer megje­lenése kedvező Somogy me­zőgazdasága számára. Nem­csak azért, mert hiányzó fej­lesztési lehetőségeket pótol, hanem azért is, mert az így kibontakozó verseny végül is mindkét rendszer partner­üzemeinek érdekét szolgál­ja. A gazdaságoké a válasz­tás joga, hogy alapos meg­fontolás után döntsenek, melyik utat választják. Bíró Ferenc A lombszinten károsító bagolylepkefajok tömeges tojásrakását már május vé­gén megfigyeltük. A meleg, csapadékban szegény idő a kártevő lepkék tojásraká­sának rendkívül kedvező feltételeket teremtett, ezért a közepesnél valamivel erő­sebb fertőzésre kell fölké­szülni. A tömeges lárvake­lés e hét végén van! A nagy testű, töbhnyire zöldes bagolylepkehernyók szinte valamennyi zöldségfélére veszélyt ielentenek. Fölmé­rések szerint Kaposvár és Nagybajom körzetében kell készülni a különösen erős fertőzések elhárítására. A paprika, paradicsom, gyö­kérzöldségek, hagymafélék, a fiatal kukorica és a ká­posztafejek károsodása, a karfiolrózsák szennyeződé­Új építőtábort nyitnak Jónias végén érkezik az első csoport Aki a siófoki November 7. Termelőszövetkezet bala- tonszabadi területén évek­kel ezelőtt Dózsamajorban járt, alig ismer rá most az egykori gazdasági épületek­re és a környezetre. Néhány éve még intenzív baromfi­tartással foglalkoztak itt, most földszállító gépek dübö­rögnek, földgyalu egyengeti a terepet — sportpályának. Munkásszállást, tágas étter­A tábornak külön sportpályát épít a szövetkezet Átalakítással jutottak szálláshelyhez, szociális helyiségekhez met, tálalót és szociális he- lyiségeket alakítanak ki... A szövetkezet saját építő­brigádja varázsolja át a dó- zsamajori képet, mintegy két és fél millió forintos költséggel. Ebben a hónap­ban, 20-án adják át a léte­sítményt, s 28-án érkezik Békés megyéből az első — ötventagú — középiskolás lánycsoport. Ezzel Balaton- sza hadiban megnyílik az első KISZ-építőtabor, gyarapít­va a somogyi táborok szá- . mát. Megtudtuk, a tábor csak lányokat fogad. Ami az itt végzendő munkákat illeti; a Békés megyei középiskolások a gazdaság ültetvényágazata vezetőinek szakmai irányítá­sával a szőlőterületen a tör­zseket, a kordonkarokat ne­velik majd a másodéves ül­tetvényeken — hogy ezek a negyedik évben teljesen ter­mőre forduljanak. se megelőzhető, ám a véde­kezés csak a fiatal lárvák ellen eredményes, a kifej­lett hernyókat már nagyon nehéz elpusztítani. Védeke­zésire vagy a Ditrifon 50 WP, vagy az Unitrón 40 EC, vagy a Sevin 85 WP, illetve a Sa- fidon 40 WP 0,2 százalékos’ permetezőszert javasoljuk, avagy a Ditrifon 5 porozót, száz négyzetméterenként 20- 25 dkg-os adagban kiszórva. Az elhúzódó tojásrakás es lárvakelés miatt a kezelést 7—8 nap múlva meg kell is­mételni. A javasolt készít­mények várakozási ideje tíz nap; ha a szedés közelsége miatt ezt betartani nem le­het, akkor a hétnapos vára­kozási idejű Unifosz 50 EC 0,1 százalékos vagy a kísér­leti engedéllyel forgalomba kerülő — öt nap várakozási idejű — Chinetrin 25 EC 0,05—0,1 százalékos oldatá­val védekezhetünk. A talaj felső rétegében (a gyökérzónák mélységében) károsító mocskospajor ellen eredményesen használható a Diazinon (Basudin) 5 G, fo­lyóméterenként 1,5—2 g adagolásban vagy a Gali- thion 5 G 30, 40 dkg,100 négyzetméter adagolásban. Figyelem! Vegye igénybe a Keszthelyi Vasipari és Gépjárműjavító Szövetkezet szolgáltatásait! Rákóczi tér 20 Lakossági szolgáltatásaink: — korszerű műszerekkel felszerelt szervizüzem, — garanciális átvizsgálások (két műszakban),-- zárt technológiás műszaki vizsgáztatás, — karosszériajavítás, fényezés, — használt autóalkatrészek eladása, — használt személyautók vétele, eladása, bizományi értékesítése. Telefon: 12-155. 12-156. (143064) Most fertőz a bagolylepke hernyója

Next

/
Thumbnails
Contents