Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-11 / 135. szám

Budapestre érkezett a nigériai államfő ; A LEMP KB vitája (Folytatás az 1. oldalról) ez a jövőben is. A baráti Nigeria népe számíthat ránk minden nemes célért kifej­tett erőfeszítésében. Ezután arról szolt, hogy népünk és kormányunk nagyra értékeli Nigéria né­pének sikereit az új, füg­getlen államszervezet meg­teremtésében, a szilárd nem­zetgazdaság fejlesztésében. Nekünk, magyaroknak kü­lönös örömünkre szolgál, hogy egyenletesen fejlődő gazdasági, műszaki-tudomá­nyos kapcsolataink útján hozzájárulhatunk gazdaság­fejlesztési tecveik megvalósí- • tásához. Meggyőződésem, hogy az ön megtisztelő látogatása és tárgyalásaink újabb len­dületet adnak együttműkö­désünk további sokoldalú fejlődésének. Negyedik öt­éves tervük célkitűzéseinek ismeretében számos terüle­ten kedvező lehetőséget lá­tunk kereskedelmi, gazdásá­gi, műszaki-tudományos kapcsolataink széles körű bővítésére, amely mind Ni­géria, mind Magyarország számára gyümölcsöző lehet Magyar részről készek va­gyunk minden szükséges erőfeszítést megtenni ennek érdekében. Szólt arról fa Losonczi Pál. hogy a magyar nép kor­mányával egyetértésiben és egységben szorgalmasan dolgozik szocialista hazájá­nak építésén és az éhhez el­engedhetetlenül szükséges békés nemzetközi körülmé­nyek megteremtésén. A nemzetközi béke és bizton­ság megőrzése alapvető kö­vetelmény a jelenlegi nem­zetközi helyzetben. amely­ben a feszültség és az eny­hülés elemei ütköznek egy­mással Az imperializmus és a nemzetközi reakció erői az egész világon táma­dást indítottak az enyhülés politikája ellen, a kialakult erőegyensúly megbontása, a katonai erőfölény megszer­zése érdekében. A Magyar Népköztársaság továbbra is a népek békéje és biztonsága, a katonai eny. hülés és a leszerelés ügyé­ért, a gyarmati rendszer ma­radéktalan felszámolásáért, a- faji megkülönböztetés és az újgyarmatosítás ellen száll síkra. Nagyra értékeljük — mondta az Elnöki Tanács elnöke —> a Nigériai Szö­Bukásra állna a nyugati német kormány ? Kérdőjellel írjuk le ezt a mondatot, mert csak találgatásról van szó, mégis papírra vetjük. Feszült viták, kesernyés-gú­nyos megjegyzések egymás címére, belső meghasonlások — ezek jellemzik a bonni koalíciót Korántsem szabadi azon­ban elsietett gyászbeszédet mondani a kótpártd kormány fölött, bár mostanában úgy tűnik, hogy a jobboldali el­lenzéknek csak várnia kell, kisujját sem megmozdítani és ölébe hullhat a hatalom. Más szóval föübomolhat a koalíció. Bttol tartanaik. Il­letve ebiben reménykednek — ki-ki nézetei szerint — az N SZK-ban, hírmagyarázók és politikusok. S hogy még egyfajta jelet említsünk: maga Genscher pártelnök biztatta a nyugat-berlini szabaddemokratákat hagy­ják ott a vert szociáldemok­ratákat és alakítsanak kor­mányt a kereszténydemokra­tákkal. Hasonló tervet forgat a fejéhen Rajma-Pfalz tarto­mányi szervezetük is. Á „há­zas társak” Bonnban, tehát a SOMOGYI NÉPLAP vetségi Köztársaság el nem kötelezett külpolitikáját és ennek keretében tanúsított szilárd elkötelezettségét a nemzetközi béke és bizton­ság, az általános és teljes leszerelés, a népek barátsá­gát és együttműködését szol­gáló enyhülés politikájának nemes célkitűzései iránt. Nagyra becsüljük és teljes mértékben támogatjuk Nigé­ria és személyesen az ön következetes erőfeszítéseit, az afrikai kontinens teljes felszabadításáért, a gyarma­tosítás és újgyarmatosítás felszámolásáért, az apartheid Alhadzsi Shehu Shagari pohárköszöntőjében átadta a nigériai nép testvéri üdvöz­letét a magyar népnek, majd arról szólt, hogy Losoncai Pál 1973-ban tett látogatása következtében megélénkült Magyarország részvétele Nigéria gazdasági életében. 1979-ben Lagos ban magyar miniszterelnök-helyettest fo­gadhattak, és a múlt évben Budapesten először ülésezett a nigériai—magyar gazdasá­gi vegyesbizottság. Látogatá­som régóta esedékes és azt az országaink személyiségei között az elmúlt évek so­rán létrejött magasszintű kontaktusok betetőzésének tekintem — mondotta az el­nök. Magyarországgal fennálló kapcsolataink igazolják el nem kötelezettségi politikán­kat, amely a függetlenségünk elnyerése utáni korszakra nyúlik vissza — mondotta, majd arról szólt, hogy Ni­géria néhány hónappal ez­előtt meghirdetett ötéves nemzeti fejlesztési terve rész­letesen meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a következő öt évben kíván­nak tenni a nigériai nép életszínvonalának javítá­sára. A lakásépítéstől a mező- gazdaság fejlesztéséig — mondotta — a különféle érintett területek együttes beruházási előirányzata száz­ötven milliárd dollár körül lesz. A terv sikeres megva­lósításának legfőbb akadálya talán a technikai szaktudás központban még tartják ma­gukat az eredeti megállapo­dásihoz: kitartani egymás mellett négy éven át, a kö­vetkező választásokig, de már mutatkoznak az elhi- degülés csalhatatlan jelei. Miért jutottak idáig, mind­össze nyolc hónappal nagy választási győzelmük után ? Ha a lényeget tekintjük, a válasz tömören így hangzik: a külső és a belső változá­sokra, a nehézségek növe­kedésére, a gazdasági és a politikai nyomás erősödésé­re más választ adnak az erős munkás-támogatással rendelkező szociáldemokra­ták és mást a polgári libe­rális szabaddemokraták. Széles szociális hálózatot épített ki a múlt évtizedben a kormányzat, de ez kétség­telenül megterhelte az ál­lamháztartást, igencsak el­adósodtak, egyes vélemények szerint tűrhetetlenül nagy a költségvetési hiány, a tarto­zás. Ősszel valóban elenged­hetetlen lesz — még a gaz­dag NSZK-nak is — a ta­karékoskodásra gondolni. Nem kedvezőek a nemzet­közi gazdasági körülmények sem: az általános helyzetből következően és belső struk­turális indítékok miatt ma­kacsul nő a munkanélküli­ség, s ez ismét csak fokoz­za az államháztartás terheit: csökkennek az adóbevételek. és faj üldözés eltörléséért, az afrikai népek és országok közötti egyetértés és együtt­működés előmozdításáért, Afrika népeinek társadalmi gazdasági felemelkedéséért. Szilárd meggyőződésünk, hogy áldozatos harcukat Af­rika népeinek győzelme ko­ronázza majd. Végül kifejezte meggyőző­dését. hogy Alhadzsi Shehu Shagari látogatása hazánk­ban kiemelkedő állomás a magyar—nigériai kapcsola­tokban, s új távlatokat nyit meg együttműködésünk ki- szélesítésében. és a képzett munkaerő hiá­nya. Ezért kérjük fel az olyan baráti országokat, mint amilyen az önöké is, hogy vegyenek részt a népünk sorsának javítására irányu­ló erőfeszítéseinkben. Nagy megelégedésünkre szolgál az is — folytatta —, hogy számos nemzetközi po­litikai kérdésben, és különö­sen az afrikai problémák­ban Magyarország és Nigé­ria azonos nézeteket vall. Az emberiségnek békére van szüksége. Minden or­szág, fejlett és fejlődő egy­aránt érdekelt a békében. Mi ezért elismerjük azt a fontos szerepet, amelyet a lefegyverzés és az enyhülés betölthetne a feszültség csök­kentésében. A növekvő fegyverkezési verseny nemcsak fenyegetés a világbékére, hanem az ér­tékes gazdasági erőforrások óriási pazarlása is, amelye­ket ehelyett az emberi szen­vedés enyhítésére és az em­beri jólét előmozdítására kellene fordítani, különösen az ezektől eddig megfosztott fejlődő világban. Ezen a téten nagyra értékeljük országuk jelentős hozzájárulását a le­fegyverzéshez és az enyhü­léshez. Nigéria továbbra is hozzá fog járulni a világbé­ke és a megértés előmozdí­tásához. Végül kifejezte meggyő­ződését, hogy látogatásuk olyan kellemes emlékeivel utaznák el majd Magyaror­szágról, amelyek még köze­lebb hozzák a két országot egymáshoz. ugyanakkor a sza porod 6 munkanélkülieknek adandó segély a tervezettnél na­gyobb mértékben terheli az államot. Mindent összevetve, ősszel, az 1982-es költségve­tés megvitatásánál dönteni kell: honnan vegyenek el pénzt? Melyik rétegnek kell majd meghúznia erősebben a nadrágszíjat, a vállalko­zóknak-e. akiknek soraiból a szabaddemokrata szavazók zöme kerül ki, vagy a mun­kavállalóknak, akik tekinté­lyes részt a szociáldemokra­tákat követik. Össizezi látták a koalíció sorait a nemzetközi fejlemé­nyek is. Genscher szabadde­mokrata külügyminiszter gyanakodva nézi a szociál­demokraták körében erősödő Amerika-ellenességet: magá­nak Schmidt kancellámák is sok baja van saját pártjá­nak eurorakéta-ellenes cso­portjaival. De a szabadde­mokraták sem dicsekedhet­nek túlságos nagy egység­gel: legutóbbi kongresszusu­kon a küldöttek egynegyede a rakétafegyverkezés, tehát a hivatalos politika ellen foglalt állást. Vajon elmúl­tak volna azok az idők, ami­kor a koalíció fő összekötő ereje a külpolitika, neveze­tesen az enyhülés, a szocia­lista országokhoz való köze­ledés volt? A LEMP Központi Bizott­ságának XI. plénumán kriti­kus vita folyik a politikai bi­zottság beszámolója fölött. Általános egyetértés van ab­ban, hogy a LEMP mindez­idáig nem volt képes haté­konyan fellépni a szocialis­ta rend megdöntését célzó, ellenforradalmi kísérletek­kel szemben — még a ve­szély nagyságát sem ismer­te fel helyesen. E téren gyors és eredményes fordulatra van szükség, aminek megté­tele a mostani plénumra vár — hangsúlyozták többen. Ebből a helyzetmegítélésből következően a KB és a KEB felszólaló tagjai, illetve pót­tagjai szinte kivétel nélkül elismerik annak a kritiká­nak indokoltságát, ame­lyet az SZKP Központi Bi­zottságának a LEMP Köz­ponti Bizottságához intézett levele tartalmaz. Z. Najdowski, a toruni vajdasági-pb első titkára té­telesen is megfogalmazta, mit kell kifejezniük a vál­tozásoknak. Eddig az volt a képlet, mondotta, hogy sa­ját erőből, békés eszközök­kel kell leküzdenünk a vál­ságot Most új képletre van szükség: a válságot sajáterő­Tegnap véget értek a szov­jet—algériai tárgyalások, amelyek kedden kezdődtek meg a szovjet fővárosiban a hivatalos, baráti látogatásra érkezett Bendzsedid Sadli, az Algériai Demokratikus ési Népi Köztársaság elnöke, a Nemzeti Felszabaditási Front Pártjának főtitkára részvételével. Szovjet rész­ről a tárgyalásokon Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke. Nyiko- laj Tyihonov kormányfő és Andrej Gromiko külügymi­niszter, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagjai és más személyiségiek vettek részt. Az algériai delegáció­ban Bendzsedid Sadli olda­lán a kormány és a párt több vezetője foglalt helyet. Mint a Moszkvában a tárgyalásokról kiadott köz­lemény megállapítja, a felek behatóan áttekintették a Igaz, sem Helmut Schmidt, sem Hans-Dietrich Genscher álláspontja nem azonos a jobboldaléval, de viszonyuk a szocialista országokkal hű­vösebb lett, náluk rugalma­sabb álláspontot képvisel mindkét párton belül a bal­szárny. Ez a megosztottság mindenképpen bizonytalan­ná teszi a koalíciót, nehezíti a kormányzást és a pénz­ügyi-gazdasági gondokkal egvütt ez ébreszti a hírma­gyarázókban azt a gondola­tot, hogy az ősz kritikus le­het a koalíció számára. Kiállja-e majd a szociál­demokrata—szabaddemok­rata együttes a forró őszt? Kár lenne elparentálni őket, vannak még tartalékai az együttműködésnek. Sokan azért szavaztak rájuk tavaly ősszel, mert megfogadták: a következő időszakban is kö­zösen akarnak kormányozni. bői, de „bármily áron” le kell küzdenünk. A felszólalók a fő jobbol­dali veszély forrását a Szo­lidaritás szakszervezet egyes helyi és központi vezető tes­tületéiben jelölték meg Tar­tás és vészterhes irányzat­nak ítélték a Szolidaritás kebeléből kiinduló fokoza­tos hatalomátvételi kísérle­teket. A. Zabinski, a politi­kai bizottság tagja egyebek között rámutatott, hogy mostanra szertefoszlottak a múlt nyári romantikus illú­ziók: a Szolidaritásban im­már nem a szocialista tár­sadalmi rendszer alapjainak és a párt vezető szerepének feltétlen tiszteletben tartá­sa az irányadó. J. Brych, a kb osztályvezetője hangsú­lyozta : eltökélt lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a Szolidaritásból tá­vozzanak a szélsőségesek. „A mozgalmat csak úgy le­het megmenteni, ha az meg­tisztítja sorait az ellenfor­radalmároktól”, mondotta. A felszólalók egy sor kri­tikai észrevételt tettek a párton belül folyó beszámo- ló-vezetőségválasztó érte­kezletekről. Értésre adták, hogy sokhelyütt a párt szer­Szovjetunió és Algéria poli­tikai, kereskedelmi, gazda­ságii és más téren megvaló­suló együttműködésének kér­déseit Megiállaipították, hogy a kiéleződő nemzetközi hely­zet szükségessé teszi a poli­tikai ikonzultáció és az esz­mecsere további aktivizálá­sát a két ország között az időszerű nemzetközi kérdé­sekkel. mindenekelőtt a há­ború megakadályozásáért és a béke megőrzéséért vívott harc kérdésével kapcsolat­ban. Leonyid Brezsnyev pozití­van értékelte az algériai de­mokratikus és népi köztár­saság imperialista-ellenes külpolitikáját. Leonyid Brezsnyev és Bendzsedid Sadli megelége­déssel szóit arról, hogy a Szovjetunió és Algéria együttműködése a különbö­ző területeken gyümölcsöző­en fejlődik. Ismételten ki­Nyilván kínos lenne csaló­dást okozni e választóknak. A koalíció semmiképpen nem akarja teljesen elron­tani viszonyát a szocialista országokkal, folytatja a ke­let—nyugati együttműködést, s e tekintetben még mindig több szál köti őket össze, mint bármelyiküket a jobb­oldallal. A szociáldemokra­ták is készek lesznek enged­ni a negyvennyolcból a ha­talom megtartása kedvéért, ellenkező esetben a Szabad- demokrata Párt átállhat a K ereszténydemokrata—K e- resztényszocialista Unióhoz. S akkor övék a többség. Lehetséges, de egyáltalán nem biztos^ hogy erre már a közeljövőben sor kerülhet, de valószínű, hogy az ősz lesz az éles belső viták kor­szaka. T. I. vezeti szabályzatává! és el­veivel ellentétben ejtették meg a választásokat, így a kongresszusi küldöttek közé olyanok is kerültek, akik a marxizmus—leninizmustól idegen nézeteket vallanak. Elhangzott, hogy a kb-nak módjában áll választásokat érvényteleníteni, és kiszűrni egy szociáldemokrata típusú fejlődés híveit. Valamennyi felszólalás­ban elítélő kijelentések hangzottak el a szovjetelle- nességről. Többen rámutat­tak, hogy a szovjetellenesség piszkos hullámait felkorbá­csoló elemek Lengyelország független nemzeti léte ellen törnek, azok pedig, akik kí­vülről mozgatják őket, rob­banószerkezetté akarják ten­ni az országot — és nem is föltétlenül lengyel méretek­ben. Végül a vita több résztve­vője — sürgetve a tanulsá­gok levonását a helyzet ál­landó romlásából — szemé­lyi változásokat javasolt a politikai bizottságban és a párt más vezető testüle­téiben. Voltak, akik a kong­resszus közelsége miatt az ilyen intézkedéseket célsze­rűtlennek minősítették. jelentették: mindkét részről arra törekednek, hogy fo­lyamatosait tovább szélesít­sék és mélyítsék az SZKP és az FLN. a Szovjetunió és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság baráti kapcsolatait mindkét ország népe érdekében. Hivatalos, baráti látogatá­sának befejeztével esjte Moszkvából Szófiába utazott Bendzsedid Sadli, az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke. A repü­lőtéren Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Tyihonov, Andrej Gromiko és ntás szovjet sze­mélyiségek búcsúztatták. Sadli elutazása előtt adott nyilatkozatában kiemelte, hogy minden kérdésben tel­jes volt a-z egyetértés. A nemzetközi kérdések közül különösen a közel-keleti helyzet megvitatását tekin­tette nagy fontosságúnak. A két ország kapcsolatairól szólva az algériai elnök alá­húzta: a hagyományosan jó viszony most új fellendülést mutat s az együttműködés tovább szélesedik minden té­ren. Bendzsedid Sadli nagy megelégedéssel szólt arról, hogy a moszkvai tárgyalá­sokon mindkét ország veze­tői kijelentették: szándékuk­ban áll a jó kapcsolatok to­vábbi szélesítése, elmélyíté­se. Gyakorlott gépírót — azonnali belépéssel — esti munkára fölveszünk (Mellékfoglalkozás, 17-től 20 óráig.) Somogyi Néplap Szerkesztősége (84834) A Geofizikai Kutató Vállalat geoelektromos kutató- csoportja felvesz középiskolai végzettségű férfi munkaerőt diszpécseri munkakörbe változó munkahelyre. Jelentkezés: Marcali, Mártírok útja 15. Lux Gyula csoport- vezetőnél. (57650) FORRÓ ŐSZ ELŐTT? Hatalmi villámlások Bonnban BrmiÄSssfc­A nigériai elnök pohárköszöntöje Baráti kapcsolatok mindkét nép érdekében Befejeződtek a szovjet-algériai tárgyalások

Next

/
Thumbnails
Contents