Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-11 / 135. szám

¥11 AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 1,40 Ft SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVfl. évfolyom, 135. sióm 1981. június 11., csütörtök Eredményesen fejlődő kapcsolatok Budapestre érkezett a nigériai államfő Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívásá­ra hivatalos látogatásra teg­nap Budapestre érkezett Al- hadzsi Shehu Shagari, a Ni­gériai Szövetségi Köztársa­ság elnöke. A nigériai államfő kísére­tében van Ishaya S. Audu külügyminiszter, Adekine Ebun Aygbola asszony, ter­vezési miniszter, a magyar— nigériai gazdasági vegyesbi­zottság társelnöke, A. Ibra­him Gusau mezőgazdasági miniszter, Sylvester Ugoh, a tudományos-műszaki ügyek minisztere, Victor Masi pénz­ügyminiszter és Lawrence Fabunmi, a Nigériai Szövet­ségi Köztársaság magyaror­szági nagykövete. Az elnöki külömgép dél­után hat árakor landolt a Ferihegyi repülőtéren. A vendégek gépkocsiba száll­tak, majd díszmotorosok kí­séretében a nigériai és ma­gyar zászlókkal feldíszített Országház elé hajtattak. A Kossuth Lajos téren felsora­kozott a magyar néphadse­reg díszzászlóalja, s a fővá­ros lakosságának több ezer képviselője jelenlétében, ke­rült sor az ünnepélyes fo­gadtatásra. A fogadtatáson megjelent Lo&onczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Faluvégi La­jos, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, az Elnöki Ta­nács és a kormány több más tagja, köztük Púja Frigyes külügyminiszter, továbbá az állami, társadalmi élet szá­mos más vezető személyisé­ge. Ott volt a fogadtatásnál Vadász Frigyes, hazánk nigé­riai nagykövete. Megjelent a budapesti diplomáciai képvi­seletek több vezetője, eljöt­tek a Nigériai Szövetségi Köztársaság budapesti nagy- követségének diplomatái és a Magyarországon tanuló ni­gériai diákok képviselői. A Kossuth Lajos téren Lo- sonczi Pál üdvözölte első­ként a gépkocsiból kilépő Alhadzsi Shehu Shagarit és kíséretének tagjait. A ma­gas rangú vendégek a Rá- kóczi-induló hangjaira — Losonczi Pállal együtt elha­ladtak a fölsorakozott kato­nák előtt, majd kürtszó har- sant, s a díszzászlóalj pa­rancsnoka jelentést tett a Nigériai Szövetségi Köztár­saság államfőjének. Fölcsen­dült a nigériai és a magyar Himnusz, s utána Alhadzsi Shehu Shagari Losonczi Pál társaságában elhaladt a díszzászlóalj előtt. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult, amelyet Alhadzsi Shehu Shagari Lo­sonczi Pállal együtt tekin­tett meg. Ezután a vendégek gépkocsiba szálltak, s a ma­gyar vezetők társaságában szállásukra hajtattak. Este az Országházban Lo­sonczi Pál — miután dolgo­zószobájában fogadta a ni­gériai államfőt — vacsorát adott Alhadzsi Síhehu Sha­gari tiszteletére. Az állami és társadalmi életünk sok ismert vezető személyiségé­nek részvételével rendezett vacsorán jelen voltak a ni- gjériai elnök kíséretének tag­jai is*. A vacsorán Losonczi Pál és Alhadzsi Shehu Shagari pohárköszöntőt mondott. Losonczi Pál pohárköszöntője Elöljáróban a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, kormánya és egész né­pünk nevében köszöntötte a Nigériai Szövetségi Köztár­saság elnökét, kormányának Aczél György Nógrádban Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes kedden és szerdán Nógrád megyében tett látogatást. Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában Géczi János első titkár tá­jékoztatta a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetéről, ered­ményeiről és gondjairól. Szerdán, látogatása máso­dik napján, a Politikai Bi­zottság tagja részt vett és felszólalt az MSZMP Nóg­rád megyei Bizottságának ülésén, amely munkarendjé­ről, munkamódszeréről ta­nácskozott. A délutáni órák­ban felkereste a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumot, ahol a megye értelmiségének képviselőivel találkozott és válaszolt a nemzetközi poli­tikai helyzettel, valamint a hazai politikai, ideológiai feladatokkal, további gazda­sági és kulturális haladá­sunkkal kapcsolatos kérdése­ikre. jelenlévő tagjait, s a nigériai vendégeket, majd hangsú­lyozd: — A baráti Nigéria nagy tekintélyű vezetőjének meg­tisztelő látogatása igen nagy jelentőségű országaink kap­csolataiban. Ebből az alka­lomból. is jóleső örömmel emlékezem az ön gyönyörű országában nyolc éve tett látogatásomra, Nigéria né­pének a magyar nép iránti rokonszenve és barátsága fe­lejthetetlen megnyilvánulá­saira. Népünk őszinte szív­vel viszonozza ezeket a ba­ráti érzelmeket, amelyek szilárd alapját jelentik or­szágaink örvendetesen fej­lődő kapcsolatának. A magyar nép szolidari­tást vállalt Nigéria népének hosszú küzdelmével a gyar­mati sors felszámolásáért, független államának megte­remtéséért, nemzeti egységé­nek megőrzéséért. Így lesz (Folytatás a 2. oldalon) Talizin vidéki látogatása Nyikolaj Talizin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar— szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttmű­ködési kormányközi bizott­ság szovjet tagozatának el­nöke, a bizottság 27. ülés­szakán részt vevő szovjet de­legáció vezetője, szerdán Székesfehérvárra a Videoton elektronikai vállalathoz lá­togatott. A vendéget elkísér­te Marjai József miniszter­elnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke. Talizin a magyar kor­mány elnökhelyettesének kí­séretében délután Pécsre ér­kezett, a vendégeket a vá­ros világhírű porcelángyárá­ban a megye és a gyár ve­zetői fogadták. KSZdlfSkáS. Rövidesen befejezik a lucernabetakarí­tást a mcsztegnyői Ladi János Tsz-ben. 220 tonna lucerna­szénát raknak kazalba a borsodi vendégmunkások A gyepgazdálkodás fejlesztésének lehetőségei Somogybán (észülnek az aratásra. Végéhez közeledik a kombájnok fölkészítése a nyári nagy aum&ára, az aratásra — a buzsáki termelőszövetkezetben Gyepgazdálkodási tapasz­talatcserét és gépbemutatót tartottak tegnap a Bárd i- bükki Állami Gazdaságban. A szakemberekben volt né­mi kétkedés a rendezvény várható hasznával kapcsolat­ban. Mint egyikük mondta: bemutató már több is volt, a megye gyepgazdálkodásá­nak színvonala azonban alig változott. Szerencsére a szekszárdi iparszem terme­lési rendszer (KSZE) által rendezett mostani esemény nem csupán azt mutatta meg, mit kellene csinálni, hanem azt is, hogy milyen eszközökkel és technológiá­val. Nagyralátó takarmány­termelési és melléktermék­hasznosítási programok sora bukott már meg, mert hi­ányoztak a technikai feltéte­lek, ezért állította most a KSZE takarmánygazdálko­dási programjának közép­pontjába a gépbeszerzés és üzemeltetés kérdéseit. A bemutatott gépcsodák túlnyomó része csupán dol­lárért szerezhető be. Föl­vetődhet hát a kérdés: nem valami sokba kerülő nagyzo- lásról van-e szó? Mint a vita több hozzászólásából ki­derül t: semmiképpen. Az itthon beszerezhető géptípusok többségének munkaminősége, üzembizton­sága és alkatrészellátása sok kívánnivalót hagy maga után. Márpedig, hogy sike- rül-e „lépni” a takarmány- gazdálkodásban az jórészt a gépek munkájától függ. Hogy képesek-e néhány óra alatt levágni és biztos helyre jut­tatni a zöldet, s megfelelő minőségben elvégezni a ta­karmánykészítés műveleteit. Nem megfelelő gépekkel legföljebb „zöldtömeget nye­rünk”, de nem jól etethető, hasznosítható tápanyagot. Nem mellékes, hogy vajon megtérül-e — belátható időn belül — a külföldi gépsorok és a KSZE takarmánygaz­dálkodási programjában sze­replő épületek, berendezések beruházási költsége. Egyér­telmű, hogy igen. Csupán a legalapvetőbb technológiai tartalékok kiaknázásával negyedével növelhető az elő­állított takarmány fehérje­tartalma. Egy mázsa nyers- fehérje így — a szekszárdi tapasztalatok szerint — 533 forintba kerül, a korábbi 651-gyel szemben. A fej li­terenkénti önköltsége — más, egyebek közt állat­egészségügyi előnyök mel­lett — 50 fillérrel mérsékel­hető. Könnyű belátni az új technológiák előnyeit a hűs- marihátartásban iá Más .kért dés, hogy a somogyi , üze­mek 'többségének van'e ma nyolcmillió forintja — hoz­závetőleg énnylbe kerül a teljes technológiai sor. — e célra. Sajnos „fáziskésés” van az állaim nyújtotta gyep­gazdálkodási kedvezmények, valamint a technológiai fel­tételek „beérése” között.. Ko­rábban nagy arányú volt a támogatás, de hiányoztak a megfelelő gépek és módsze­rek, még inkább az üzemi érdekeltség. Most, mikor a tejprogram vagy a húsmar­ha exportlehetőségei érde­keltté teszik az üzemeket a tömegtakarmány-termesztés fejlesztésében s mikor ren­delkezésre állnak a gépsorok és technológiák, egyszóval mikor nem csupán igénylik a jó takarmánygazdálkodást, szűkösebbek a támogatási le­hetőségek és kisebb a tsz-ek fejlesztési ereje is. Mindez azonban nem in­dok a további egy helyben topogásra. Elsősorban a ta­karmány minőségének javí­tásáról szóltunk, pedig a ho­zamok: növelésében js óriási’ még, a tartalék. Megdöbben-' tő, hogy várhatóan az idén érjük el először az 1861-es termésátlag szintjét! Hogy a gyepgazdálkodás a legutóbbi időkig mennyire sokadrendű kérdésnek számított, bizo­nyítja:. míg kukoricából az 1950-,ben elért hozamok 5-6 szorosát, búzából háromszo­rosát termelik a gazdasá­gok, addig a gyepek termés­átlaga még másfélszeresére sem nőtt. S hogy egyáltalán nőtt, az is csupán 4-5 gaz­daság példaadó erőfeszítései­nek köszönhető. Több mint 60 ezer hektár a somogyi gyepterület. Olyan érték ez, amit a nehézségek ellenére is érdemes jobban kamatoztatni. E nagy feladat műszaki feltételei — a teg­napi bemutató tanúsága sze­rint — végre megvannak. 4,7 millió forint kölcsön o kistermelőknek (Tudósítónktól.) Marcali meg 27 község tar­tozik a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezethez Har­minckétezer ember él itt, közülük kilencezerötszáz tagja a szövetkezetnek. Az idén kétszázhatvan új tag lépett soraikba; részjegy­alapjuk 1,4 millió forint. Négy éve nyitottak új ki- rendeltséget Marcaliban, s hamarosan népszerű is lett. Erre utal, hogy a tagok kö­zül 2700 helybeli lakos, a betétállomány pedig megha­ladja a 86 millió forintot. A betétesek száma csaknem négyezer, s takaréklevélre négymillió forintot helyeztek el a szövetkezetben. A legtakarékosabb község Somogyszentpál. Ott a betét- gyűjtést nagyban segíti, hogy a tejpénzt és * háztáji állatok árát. is a szövetkezet fizeti. Tavaly ez az összeg 25 millió forint volt, az idén valószínűleg még több lesz. Az OTP marcali fiókjánál 16,9 millió forintot kötöttek le tartós betétként. A tago­kon a szövetkezet kölcsönök­kel is segít: a 18,3 millió fo­rintból 7,6 milliót építkezés­re, mezőgazdasági termelési célokra pedig 4,7 milliót vet­ték föl. Ez utóbbit főleg sertés- és nyúltenyésztésre, zöldségtermelésre, valamint gyümölcs- és szőlőtelepítésre igényelték. Az idén a szö­vetkezet 10,8 millió forint kölcsönt folyósított, a leg­többet Marcaliban vették igénybe. A kéthelyi takarék- szövetkezet két Balaton-par­ti kirendeltsége külföldi fi­zetőeszközök eladásával ia foglalkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents