Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
HATÁRSZEMLÉN Dr. Dénes Lagos miniszterhelyettes Somogybán Szőkülő gabonatáblák, harsogó, haragoszöld kukori- caföldek, békésen legelésző gulyák látványa, és a csaknem kéthetes eső után szürke íátyolon áttörő napfény fogadta tegnap reggel a megyénkbe hatáirszemlére érkező dr. Dénes Lajos mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest. Napfényben indult, de hovatovább aggasztó körülményeket jelentő esőben zárult a sok tanulságot adó nap. Tóth Károlynak, a megyei tanács elnökhelyettesének, dr. Győri Jozsejnek, a megyei tanács osztályvezetőjének és Tapspnyi Jánosnak. a megyei pártbizottság munkatársának kíséretében vendégünk először a kőrös- hegyi termelőszövetkezetet kereste föl. Gyors tájékozódás az irodán: Bessenyei György, a szövetkezet elnöke vázolta a megye egyik legkisebb, de figyelemre méltó erőfeszítéseket és eredményeket produkáló gazdaságának fő jellemzőit. Azután ki a határba. A miniszterhelyettes itt a Bala- ton-part ellátáséban is szerepet játszó kertészetet teA Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál minden évben a szo- cialistabrigád-vezetők tanácskozásán dön tenek a versenyben részt vevő közösségeknek adományozandó címekről. Emellett arról is, hogy egy-egy területen — építés- és művezető, brigádvezető, gépkocsivezető, gépkezelő stb. — ki volt az év legjobbja. Az idén első alkalommal határoztak arról, hogy kiadják a legjobb műszaki ügyintéző címet is, amelyet Várkonyi Csabáné, a vállalkozási — korábban műszaki — osztály mérnöke, műszaki ügyintézője kapott meg az építők napja alkalmából rendezett vállalati ünnepségen. — Hogyan lett építészmérnök? Mosolyogva eleveníti föl az évekkel ezelőtt történteket, az életét meghatározó döntést, amely végül is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Kaposvárra került. — Felütöttem a pályaválasztási tanácsadót, azzal az elhatározással: bárhol nyílik ki, azt a pályát választom. Szüleim ugyanis pedagógusnak szántak, de ahhoz nekem nem volt kedvem. Így kerültem a budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karára. — Mi egy műszaki ügyintéző feladata? — Az építtetők által megrendelt munkák tervdokumentációinak a felülvizsgálása. Körültekintő, igen alapos munkát igényel ez. Kiszűrni az esetleges hibákat, pótolni a hiányokat, időben megrendelni a szükséges anyagot, nem többet és nem kevesebbet, mint amennyi föltétlenül kell. Munkáit sorolja, illetve azokat a vállalkozásokat, amelyeknek a terveit ő vizsgálta felül; a siófoki foki- hegyi oktató ' központ, akn- posújlaki repülőgépe': növényvédő állomás, a kaposvári Kinizsi lakótélén gyermekintézményeinek és más kintette meg, a rövidesen szedésre érő síkfóliás diny- nyét. Az eszmecsere során szóba került minden olyan öröm és gond, amely jellemzi a tájegységen gazdálkodók életét. így volt ez a szomszédos Pusztaszemesen is, ahol Horváth József elnök és a gazdaság szakvezetői a határban találkoztak a látogatókkal. A növénytermelés eredményein, idei kilátásain kívül, a domboldalon legelésző gulya látványa kapcsán, főképp a szarvasmarha-ágazat helyzete került szóba. Ahogy Tóth Károly mondta, ez a gazdaság nemcsak Somogybán, hanem országos viszonylatban is kiváló eredményeket ér el a húsmairhatenyésztésben, sajnos a jelenlegi közgazdasági körülmények között még így is csak igen szerény nyereséget „termel”. Sebők József igali elnök és vezető társai a gazdaság határának közepén egy dús kalásszá tavasziárpa- és egy haragoszöld kukoricatábla között fogadta a szamléző- ket. A látottakat csak megerősítették az elnök szavai: építkezéseknek a tervrajzait. — Éppen most készítettem el egy távfűtő csatornarendszer rajzát a Fűszert új, kaposvári raktárához. Folytatódik a foki-hegyi oktatási központ építésének második üteme is, újabb nyolc tanterem épül a meglevőhöz. Lakásokat is építünk, azok dokumentációira színién nagyon kell ügyelni. E pályán viszonylag kevés a nő, vele együtt is csakné- hányan tanultak. S bizony — mint mondja — hosszú éveken át szinte naponta meg kellett küzdeni, hogy mérnöknek elfogadják. — Nem bánta meg, hogy a „sors” erre a pályára irányította? — Megszerettem eat a hivatást, végtelenül örülök, hogy így sikerült Az egyetemen ismerkedtem meg a férjemmel, ő kaposvári. így kerültem végül is Salgótarjánból Somogyba. Férjem mérnök, a SÁÉV-nél osztályvezető. — Mit érzett, amikor megtudta, hogy az év legjobb műszaki ügyintézője lett? — Nagyon boldog voltam, végtelenül örülök neki. Ez is arra ösztönözi, hogy munkámat még körültekintőbben végezzem. Szavai, ahogy munkájának szépségéről, felelősségéről beszél, jelzi: a véletlenül választott pálya valóban élethivatásává lett. Szaiai László Eddig huszonhat országban szabadalmaztatták, s még ez év végéig néhány kilométeres távvezetéket kiépítenek hazánkban és Dániában abból az új kábelből, amelyet a December 4. Drótművek egyik kollektívája alakított ki. Kis és nagy sorozatú gyártására berendezkedik a Magyar Kábel Művek. A két vállalat erről megállapodást kötött. A szabadalmaztatásban, a gyártás megszervezésében, illetve a partnerek összehozásában jelentős szerepet vállalt az Alkotó ifjúság egyesülés, az Állami Fejlesztési Bank és a KISZ Központi Bizottságának gazdasági társulása. Barkóczi István gépészmérnök-üzemvezetőnek és munkatársainak szolgálati szabadalmát három évig vizsgálta és tesztelte a Villamosipari Kutató Intézet és néhány külföldi cég, két éven át pétiig több, Magyarországon kiépített úgynevezett referencia vezetékszakasz vizsgázott. — Felkészültünk, jó termést várunk. Az őszi árpát éppen ma kezdtük vágni. Valószínű nem sokáig folytathatták ezt a munkát. Mire Kisgyalánba érkezett a miniszterhelyettes, már sűrű felhők tüntették el a napot, de a dús levelű cukorrépaföldön változatlan szorgalommal irtotta a gyomokat egy asszonybrigád. Ahogy Nádorfalvi Nándor, a szövetkezet elnöke elmondta, ez az egyik legfontosabb árunövenye a gazdaságnak, ígv vannak ezzel a szomszédos göllei tsz-ben is. Vétek József elnök tájékoztatója után itt már esőben folyt a határszemle, a látottak — a búza, a kukorica, a cukorrépa a napraforgó — azonban feledtették a zuhogó esőt. Ennek a gazdaságnak a határa valóban igen szép. Délután a megyei tanácson a szemlén részt vevők és a nagy nyári munkában érintett vállalatok —a gabonaforgalmi az Agraker, a Mezőgép, a tsz-szövetség — vezetői tanáicskoztak a miniszterhelyettessel. Dr. Győri József adott átfogó tájékoztatást a megye mezőgazda - sági ágazatának helyzetéről, ezen belül részletesen szólt a nyári munkákra való felkészülésről. A nyári kampányidőszak alatt több mint százezer hektárról megközelítően háromszázhatvan tonna termést kell biztonságba helyezni. A műszaki fel- készültség elméletileg lehetővé teszi, hogy gazdaságaink tizenhat nap alatt végezzenek a nagy munkával. Dr. Dénes Lajos a határszemle és a gondokat is őszintén feltáró eszmecsere összegzését így kezdte: — Az a tapasztalatom a meglátogatott szövetkezetekben, hogy amit ' az ember a termelőüzemekben megtehetett, azt mind megtették! Gondolom így van ez másutt is a megyében — és ezért mindenképpen elismerés és köszönet jár! Az őszi betakarításé kultúráknál nagyon bíztató a kép, a kalászos gabonáknál viszont tudomásul kell venni az időjárás okozta kieséseket. Most a fő feladat, hogy a betakarítás a lehető legkisebb veszteséggel történjen meg, mentsünk meg minden káló, minden mázsa gabonát A miniszterhelyettes megnyugtatónak és elismerésre méltónak ítélte az üzemek felkészülését, az ellátó és felvásárló vállalatok segítő szándékú igyekezetét, és ígéretet tett a fölvetett gondok lehetőség szerinti orvoslására. — Köszönöm, hogy lehetővé tették számomra ezt a betekintést — mondta befejezésiül —, sok sikert kívánok mindazoknak, akik valamilyen formában részesei, végrehajtói a nagy feladatnak. Vörös Márta Az új anyag- és energiatakarékos kábeltípushoz hasonló még nincs a világpiacon, így a sorozattermelés beindulásával nagy megrendelé- 'sekre számíthatnak. A kábel iránt máris igen nagy az érdeklődés például japán cégek részéről, nemrég export- ajánlatot tettek pakisztáni vállalatoknak. Az új kábelt a korábbi típusoktól eltérően nem kell horganyzott huzalbevonattal ellátni, hanem csőszerű alu- míniumbevonattal készítik. Így az nemcsak hogy jobban vezeti az áramot, hanem a kábel előállításához mintegy 25 százalékkal kevesebb acélbetét kell, s alkalmazásával legalább 10 százalékkal csökken a szállításnál az elektromos energia-veszteség. További igen nagy előnye korrózióállósága. Ha most a 35 kilométeres dán tengerparti vezeték beválik, már jövőre nagyobb megrendeléseknek tehetnek eleget az exportpiacokon. A mérnöknő Anyag- és energiatakarékos kábel Lomb- és gyümölcsvédő permetezés a péntekhelyi üzemrészem. Vegyszer földről, levegőből Növényvédelem a bogiári gazdaságban Helikopter és mintegy tizenöt traktor, csaknem tíz tehergépkocsi vesz részt ezekben a napokban a vegyszeres növényvédelmi munkákban a Balatonboglári Állami Gazdaság gyümölcsöseiben és szőlőterületein. Kedden láttuk Látrány közelében, a gazdaság péntekhe- lyi üzemrészén: a kajszit permetezték. A fák Ígéretes termésén látszott, van mit védeni ... — Ez az üzemrész megúszta a tavalyi fagyot, jó termésre van kilátás — mondta a gazdaság központjában Makó Szabolcs, a növényvédelmi osztály vezetője. — A mostani permetezés részben a lombvédelmet szolgálja, részben pedig a gyümölcsöt óvja a kártevők ellen Szeretnénk, ha minél többet vihetnénk exportra. öt gép dolgozott ottjár- tunkkor a péntekhelyi Gyakran mondjuk, hogy ezekben a hetekben dől el az ország kenyerének sorsa. A vetésterület nagysága, az áttelelt vetések minősége többé-kevésbé meghatározza ugyan a várható termést, de hogy végülis mennyi kerül a magtárakba, az az aratástól függ. Egy-egy azonos időben érő búzafajta optimális betakarítási ideje a teljes érést megelőző és azt követő 2—3 nap, tehát átlagosan öt nap. A teljes érést követően a búza naponta egy, esős időjárás esetén csaknem két százalékot veszít ezer szem súlyából, azaz ennyivel csökken a betakarítható termés. Ötnapos betakarításra persze senki sem gondol, de a jelenleg termesztett fajtákat figyelembe véve egy-egy nagyüzemi gazdaságban legkevesebb 12 nap alatt be kell (kellene) fejezni a búza aratását. Nem véletlen a feltételes mód használata. Országos nagyüzemi átlagban ugyanis a búza aratása eltart 17—18 napig. (Az ösz- szes kalászos gabona betakarítása pedig 23—24 napig is elhúzódik.) A már említett ötnapos betakarítási optimum és az aratásra fordított csaknem három hét közötti időkülönbség több mint tíz százalékkal csökkentheti a tárolóba kerülő — tehát megtermett — búza mennyiségét. S akkor még nem is beszéltünk a „lábonállás” egyéb következményeiről: a pergési veszteségről, a madárkárokról, az időjárási viszontagságokról. A tavalyi hozamokat alapul véve a búza vetésterületének körülbelül 20 százalékán 35 mázsa alatt, 60 szá- szalékán 35—50 mázsa között, további 20 százalékán pedig 50 mázsa felett volt a hektáronkénti termés. A üzemrészen: sorra járták a kajszist, az őszibarackost, a szilvást, A vegyszerek megválasztásakor ügyelniük kellett arra, hogy a kajszi, illetve az őszibarack egy része körülbelül két hét múlva érik, tehát nem lehet több várakozási idő. Lomb- és termésvédelem céljából a diófákat is permetezik — ezt a munkát is a héten kezdték, s három napot szánnak rá a 400 hektárnyi területen. Akár csak korábban, most is helikoptert „vetettek be”; erre a gépre vár az is, hogy segítsen a szőlő növényvédelmi munkáiban. — Napi program most a szőlő lomb- és fürtvédelme — mondta a növényvédelmi osztályvezető. — A hideghullám előtti időszak főként a lisztharmatnak kedvezett, tehát az ellen küzdöttünk. A kombájnok teljesítmény szerinti összetételének nagyjából ezeket az arányokat kellene tükröznie, de a valóságos helyzet pontosan fordított: az 5, a 6—8 és a 10 —12 kgsec teljesítményű kombájnok jelenlegi aránya 61, 28, 11 százalék a teljes gépparkon belül. A MÉM Műszaki Fejlesztési Intézetének időelemzési adatai szerint a kombájnok az aratási időszaknak csak a felét töltik ténylegesen aratással. A kísérleti megfigyelésbe vont öt géptípus között akadtak olyanok, amelyek még ennyi hasznos időt sem értek el. És itt engedtessék meg egy kis kitérő. A már említett intézet szerint 201 nagy teljesítményű Claas Dominator kombájn kapacitása meghaladja a 16 tonna szemes gabonát. Ezzel szemben a 201 gép tényleges óránkénti átlagos teljesítménye nem érte el a 4 tonnát sem. A vizsgált kombájnok 25 százalékos „kihasználása” egyértelműen a betakarítás szervezetlenségének, a műszaki ellátás gyengeségeinek számlájára írható. Nem kell kombájnvezetőnek lenni ahhoz, hogy tudjuk, a betakarítás nemcsak a búza levágásából és esép- léséből áll. A kombájn fordul, kiüríti a magtartályát, időnként elromlik, az emberek sincsenek a kormányhoz nőve stb. Egyszóval technikai képteltenség lenne reggeltől estig megállás nélkül aratni. De a kombájnok tényleges üzemi kihasználása még az adott lehetőségektől is messze van. A kísérleti felmérések adatai szerint, az összes munkaidőt 100 százaléknak véve, a kombájnok „órarendje” így alakult: a produktív idő 60, a műszaki kiszolgálás ideje 11, a javítási idő 11, az lehűlés kettős feladatot állított elénk: szükség van a peronoszpóra meg a szürkerothadás elleni védekezésre, s ennek megfelelően válaszit- juk ki a szükséges vegyszereket. Most már negyedszer permetezünk a szőlőben; a héten szeretnénk befejezni. Ezzel a tevékenységgel egy- időben végezzük a vegyszeres gyomirtást is. Ezért dolgoznak most a földi gépek is. Mintegy 1300 hektárnyi szőlőt kell megvédeni a gazdaságban — így a helikopter szerepe nagy, mert kedvező körülmények között 300—400 hektárral végezhet naponta. Számottevő érték van a fákon, a szőlőültetvényekben. s óvása nem tűr halasztást. A Balatonboglári Állami Gazdaságban körültekintő szervezéssel, a feladatok és az időjárás indokolta rugalmassággal végzik ezt a munkát. egyéb időveszteség pedig 18 százalék volt. Az aratás, komoly szervező munkát igényel, beleértve például a levágott, kicsépelt gabona szállításának megszervezését. És, hogy mennyi még a tennivaló, az kitűnik abból: a kombájnok üzemi idejüknek kb. egytizedét a teherautók, illetve a vontatók mellett várakozással töltik. A gazdaságok többségében ugyanis ma még nem tudják megoldani, hogy a mozgó, arató kombájn a mellette haladó szállítóeszközbe ürítse a kicsépelt gabonát. Ha viszont ez általánossá válna, ami jórészt csak a gépkocsivezetők gyakorlottságán múlik, 6—8 százalékkal nőhetne a kombájnok teljesítménye. Az aratás gyorsítását szolgálják olyan, zömmel ugyancsak szervezési feladatok is, mint például a készenlétben álló tartalékvezető, a mozgó javítószolgálat, a tartalék alkatrész, a hiánytalan szerszámkészlet, az alkatrészkatalógus, a kéznél levő kiegészítő berendezések (például kalászemelő) stb! Nagyrészt szervezés kérdése az is, hogy ősszel a különféle fajták „keverésével” úgy vessék a búzát, hogy a kombájnoknak ne kelljen a táblák között sokat közlekedniük. Minden szervezési tartalékot összeszámolva — a technológiai lehetőségeket most nem is említve — a kombájnok jelenlegi teljesítményét 15—20 százalékkal lehetne növelni. Országos méretekben ilyen teljesítménynövekedés 2—3 nappal is megrövidíthetné az aratást, és ez a néhány nap 100—150 ezer tonnával több búzát eredményezne. SOMOGYI NÉPLAP Szervezet betakarítás—több búza
