Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-18 / 141. szám

P arkolás énzért A fejlett motorizációjú or­szágok — ma már hazánkat is ezek közé sorolhatjuk — kisebb-nagyobb yárosai egy­re nyomasztóbb parkolóhely- hiánnyal küzdenek. Ahol már nincs lehetőség újabb parkolóhelyek kialakítására, csökkenteni igyekeznek az autók átlagos tartózkodási idejét, növelvén a forgási sebességet, hogy minél több kocsi vehesse igénybe a vá­rakozóhelyeket. Az időkorlátozás megvaló­sításának világszerte többfé­le módja van. Elég gyakran alkalmazzák az úgynevezett parkolótárcsát, amely egy kis papíréra, azon az autós — kocsija elhagyása előtt — beállítja a parkolás megkez­désének időpontját, 3 kívül­ről jól látható helyre teszi az utastérben. így az arra já­ró ellenőrök láthatják, hogy a gépkocsivezető betartja-e a parkolásnak az adott hely­re előirt időkorlátait (nem nehéz felfedezniük azt sem, ha valaki csalni akar és „előbbre állítja” az órát). Hasonló célt szolgál — csak ez már pénzbe is kerül — a tömbökben előre megvá­sárolható parkolójeggyel va­ló tartó várakozás. A kije­lölt parkolóhelyen az autós beikszeli a letépett jegyszel­vényen az előirt időadatokat, majd e „bizonylatot” elhe­lyezi az első szélvédőüvegen át látható helyre. Egyes he­lyeken azt is megteheti az ember, hogy — bizonyos pénzdarabok bedobása elle­nében — a parkolóhelyeken található jegyárusító auto­matákból kapott tikettet tű­zi ki a szélvédőjére. Sok országban elterjedt a parkolóórás megoldás is. A parkolóóra olyan ügyes kis készülék, amelynek óraszer­kezetes mechanizmusát kü­lönböző pénzérmék bedobá­sával más-más időtartamú várakozási időre lehet beállí­Alapellátás a kis településeken A kadarkút! áiész terüle­tén sok olyan kis település van, ahoi a lakosság szá­ma állandó­an csökken. Egy évtized alatt csaknem kétezerrel mérsék­lődött az itt étók száma. Vis- nyén például csaknem négy­százzal, Kőkúton több mint háromszázzal kevesebben él­nek. A bárdiudvamoki kör­zetben, ahova Lipótfa, Bá­nya, Zsippó, Olaj-hegy, Szendi-hegy és még több ki-, sebb település tartozik, el­költöznek, megöregednek és kihalnak a lakosok. A kadarkúti áfész vezetői pedig mindent megtesznek azért, hogy ne hagyják el ezeket a településedet. Ezért szorgalmazzák a kis gazda­ságok termelésének növe­lését, az állattartás, fejlesz­tése érdekében táppal látják el a gazdákat Minden je­lentősebb településen bizto­sítják a jó alapellátást. Ki­rály János né, a szövetkezet kereskedelmi osztályvezető­je elmondta, hogy a minden­napi élethez szükséges cik­keket a legkisebb boltjukban is meg tudja vásárolni a la­kosság. Huszonnégy üzletük közül tizenkilenc szolgálja a kis településeket. Ez évben 93 millió forint kiskereske­delmi forgalommal számol­nak, amelynek 48 százalékát a Kadarkúton kívüli telepü­léseken forgalmazzák. Az áruk nagyobbik részét a nagyközségben adják el. Itt viszonylag jól működő egységek vannak: ruházati, vas-műszaki szaküzlet, Tü- zép-telep és ABC-áruház. Csökölyben van még egy korszerű vegyesboltja a szö­vetkezetnek. A kis településeken levő boltok készlete 100—200 ezer forint között mozog; ezzel 50—150 ezer forint forgal­mat érnek el. Elsősorban az alapvető és egyéb élelmisze­reket szállítják ezekbe az üzletekbe, továbbá napi cik­keket a ruházati árukból és a vegyes iparcikkekből. A szövetkezet területén az ösz- szes forgalom 50 százalékát az élelmiszer teszi ki. A kis boltok közül különösen a gi- gei, a hedrehelvi és a ka­posvári út mellett levő bár­di-bükki végez elismerésre méltó miunkát. Huszonnégymillió forint értékű ételt és italt fogyasz­tanak a vendégek a 16 ven­déglátó üzletben. Ebből 1,1 millió forintot tesz ki a me­leg étel értéke. A kis tele­püléseken általában havonta 40—80 ezer forint a forga­lom. A szövetkezet vezetői egyre többet foglalkoznak a gazdaságosabb működéssel, ezért tervezik négy község­ben a bolt., illetve az ital­bolt összevonását egy alkal­mazottal. Gyümölcs, Zöldség Göngyöl cg ellátó és Gyártó Országos Szövetkezeti Vállalat sárbogárdi gyáregysége eladásra, kölcsönzésre kínál több típusú műanyag és faládákat, rekeszeket kedvezményes áron, 1981. június 30-ig. Érdeklődni: GEV. gy.e., Sárbogárd, Telefon: 125. Telex: 21-288 (84828) tani. Ha a gépkocsi „lejárt” órájú parkolóoszlop mellett áll, szigorú büntetést ró ki gazdájára az arra járó ellen­őr. Vannak, akik idegenked­nek a különböző szelvények­től és mechanizmusoktól, s a jegyszedő bácsis parkoló­helyeket részesítik előnyben. (Van is valami igazuk, ott ugyanis, ha lejár a parkolá­si határidő, nem kapnak büntetést, hanem elszámol­hatják az időtúllépést a par­kolóőrrel.) A több száz személygép­kocsi befogadására alkalmas, nagy forgalmú parkológará­zsokban — külföldi útjai so­rán gyakran kényszerül eze­ket igénybe venni a turista — rendszerint teljesen auto­matizált az ellenőrzés rend­szere. Az autós megérkezé­sekor egy kártyát kap a be­járati automatából, amely kódolt formában tartalmaz­za a belépés időpontját. A parkolás befejezésekor a kártyát az elektronikus le­olvasó automatába kell he­lyezni, amely villámgyorsan kiszámítja a parkolási idő­tartamot és a fizetendő dí­jat. Az összeg érmékben va­ló hiánytalan átvételét egy újabb kóddal jelzi a kártyán az automata. A kijáratnál a kódolt kártyát egy kis ké­szülékbe helyezve szabad utat ad a sorompó. Hazánk­ban pillanatnyilag csak egy valamirevaló parkológarázs van, Budapesten, de ez még nem automatizált ellenörzé- _ si rendszerű. Fővárosunkban már több éves múltja van a parkoló­órás várakozásnak. Egy óra átlagosan 75—80 százalékos kihasználtsággal működik (általában reggel nyolctól es­te hatig vannak üzemben a parkométerek). Időközben a nagyobb vidéki városainkban is megjelentek e „könyörte­len” kis szerkezetek. Az ed­digi tapasztalatok szerint pótdíjazást kevésbé a tuda­tos „bliccelőkkel”, inkább az elkésőkkel szemben kell al­kalmazni, akik nem számol­nak az elhúzódó értekezlet­tel, a hosszadalmas bevásár­lással, és csak akkor érnek vissza, amikor már lejárt a maximálisan igénybe vehető idő. Az ilyenkor gyakran el- ■ hangzó reklamáció — „csak két percet késtem”! — nem helytálló, a parkolóóra ugya­nis nem kérlelhetetlen, mert tízpercnyi türelmi időt ad, és csak azután csapódik fel a „lejárt” piros jelzés. A parkométerek kel ellátott helyeken a várakozási idő jelenleg maximálisan két óra. A parkolási díj 15 per­cenként 1 forint. Az órák homloklapján két nyílás ta­lálható, amelyen 1 és 5 fo­rintos pénzérmék dobhatók be a kívánt időtartamnak megfelelően. Ebben az év­ben sor kerül még olyan órák elhelyezésére is, ame­lyek fél órában'maximálják a parkolási időt. B. 1 Porond" a i MM Az ifjúsági cirkusz Kaposváron Április óta van úton a Ma­gyar Cirkusz Vállalat újon­nan szervezett ifjúsági együttese, s amikor az első dér fehérre festi a tájat, ak­kor térnek haza, a főváros­ba. Hétfő óta Kaposváron vendégszerepeinek: sikerrel. Az ifjúsági utazó cirkusz lét­rehozásakor feladatul tűzték ki, hogy segítsék az artista- iskola vészás növendékeinek a szakmai gyakorlatát. A műsor — bár mindvégig mozgalmas, látványos, bővel­kedik meglepetésekben — a két Reá lélegzetelállító pro­dukciójával érte el a tetőfo­kát — a kupolában ... „Porond” a levegőben — így jellemezhetjük az ifjú­sági cirkusz két és fél órás műsorát, noha bővelkedett látványosságban a „földi övezet” is. Bent, a manézs- ban a két Pusztai indította el a produkcióáradatot Húsz — pusztai kiscsengőből ösz- szeállított — hangsort szólal­tattak meg virtuóz módon. Az öt Pinocchio — excentri­kusok — többet mozgott a levegőben, mint a földön, ahonnan lendületet véve biz­tosan uralta a szőnyeg és a kupola közti teret. Az ifjúsági cirkusz a hi­vatásosok rangját védi a magas művészi színvonallal. Nem a magánéi r kuszok el­len, hanem — a közönségért, amelyről sokszor megfeled­keznek a kis vállalkozások. Szeretnének minél több hely­re eljutni, de nehezíti lete­lepedésüket, hogy nem kap­nak helyet — ez főleg a Ba­laton-partra vonatkozik. Igény van, lehetőség — úgy tetszik — pillanatnyilag ke­vés a sátorverésre, ezért többnyire csak a nagyobb te­lepülések, főleg a városok közönségéhez jutnak el. Pedig Lax bűvész és az együttes többi tagja igényli a közönséget, hiszen életüket arra tették föl, hogy szóra­koztassanak. Stefi bohóc, túl a nyugdíjkorhatáron, még mindig szívesen ölti magára kockás öltönyét. A csinos műsorközlő után öt fiatal ör­vös medve lépkedett idomí­tójával a porondra; és higy- gyék el, a medvék bárme­lyik tánciskolában fölkér­hetnék a legügyesebbeket, még attól sem kellene félni­ük, hogy a lábukra lépnek. Az öt Dumitrache az egyen­súlyozás magasiskoláját mu­tatta be. Éva galamb- és pa- pagájrevüje inkább a gyere­keknek volt szórakoztató él­mény. Lívia kézegyensúlyo­zó az erő és az ügyesség har­móniájával teremtett él­ményt a cirkusz rajongóinak. Horányi Barna A két Kea a kupolában egyensúlyoz Hétfő este Bodvicán A tanácselnöknő és a nyugdíjasok Bodvica valaha 680 lelket számláló kisközség volt a nagyatádi járásban, néhány száz lépésre a mai várostól. Utolsó „díszétől” néhány esztendeje fosztották meg: a Bodvica feliratú, vasúti meg­állót jelző táblát is elvitték, amikor megszűnt a Nagy­atád—Barcs közötti vasút. Igaz, már akkor sem volt je­lentősége a feliratnak, hisz Bodvica régóta városrésze Nagyatádnak. Az itt élőkben túlontúl él a lokálpatriotiz­mus: hiába nagyatádiak, mégis bodvicaiaknak vallják magukat. A régihez való kö­tődés itt jobban él, mint He- nézben vagy a , város többi részében. De talán nem is csoda. Bodvicán jobbára idő­sebbek élnek. Tisztességben megőszült nénikék és bácsi- kák, akik nehezen barátkoz­nak meg az újjal. Hogy mi­vel töltik napjaikat a bod- vicaiak? Akik tudnak, eljár­nak dolgozni a konzervgyár­ba, .a cérnagyárba, a Danu- viába vagy a téeszbe. A nyugdíjasok a ház körül se­rénykednek, s ha munkájuk nem nagyon a aad, az utcán állnak meg beszélgetni min­dennapjaikról. A hetirend­ben mindössze egyetlen biz­tos pont van, a hétfő este. Olyankor mindenki ünneplőt ölt, hogy a nyugdíjasklubba menjen... Így történt ez legutóbb is. Hét órakor már zsúfo­lásig megtelt a klubhelyiség, hogy kedves vendéget kö­szönthessenek: Uitz Ferenc- nét, a városi tanács elnökét. Ha nyugdíjasok találkoznak a tanács elnökévei: az ő sa­játos problémáikról beszél­nek. Így történt ez hétfő este is. A városfejlesztést fél­Tömegesen szaporodnak a takácsatkák A tartósan meleg, száraz időjárás kedvező életfeltéte­leket biztosít a takácsatkák élettevékenységének. A nyá­ri nemzedékek tömeges elsza­porodása az elmúlt éveknél korábban, már június első fe­lében megkezdődött. Erősö­dő fertőzések tapasztalhatók megyénk minden részén, a nagyüzemekben és a háziker- tekbeh egyaránt az alma-, szilva-, barack-, cseresznye-, meggyfákon, a babon, ubor­kán, paprikán, dinnyén, a szántóföldi növények közül a csillagfürtön és a szóján. Az apró, sokszor szabad szemmel nem látható rovarok szívóhatásukkal idő előtti lombhullást és ezáltal ter­mésveszteséget okoznak. Ezért fontos, hogy a kártevő atkák tömeges elszaporodását most esedékes védekezéssel megfékezzük. Az erősen fertőzött ültetvé­nyekben, illetve a zöldségnél és a szántóföldi kultúráknál védekezésre javasoljuk a Pol-Akaritqx 0,1—0,15, a Mi- tac 20 0,1 százalékos speciá­lis atikaöiő szer valamelyi­két, illetve a Bi—58 EC 0,1, a Rogor L 40 0,1, az Anthio 33 EC 0,15—0,2, a Chinetrin 25 EC 0,05—0,1 százalékos ro­varölő szer valamelyikét. Az utóbb javasolt ro­varölő szerek egyúttal védel­met biztosítanak a kalifor­niai pajzstetű tömegesen kelő lárvái, valamint a gyümölcs­molyok hernyói ellen is. A szokatlanul meleg máju­si, június eleji időjárás hatá­sára a melegkedvelő gyü­mölcsmolyok hosszú ideig és nagy számban rakták tojá­saikat, és a lepkék repülése is folyamatossá, június 9— 10-től ismét tömegessé vált. Ha az időjárásban számotte­vő változás (erős lehűlés csa­padékkal párosulva) nem áll be akkor június 19—22. kö­zött ismételtein nagy tömegű lárvakelésekre kell felkészül­ni a gyümölcsösökben. Az alma-, körtefák védelménél a rovarölő szerhez feltétlenül keverjük a Dithane M—45, a Zineb, Orthocid 0,2 százalé­kos gombaölő szer valame­lyikét is, mert múlt heti esa­^ növényj védelem padék következményeként az alma- és körtefavarasodás lassú fertőzési folyamata fi­gyelhető meg. Erősödik az alma- és őszi­baraokfákat fenyegető liszt- harmatfertőzés, helyenként már az őszibarackfákon is észlelni lehet a betegség tü­neteit kör alakú penészgyep formájában. Az időjárás a lisztharmatbetegségek terje­désének szintén kedvez, a veszélyeztetett kultúrák vé­delme során ezért a perme’t- lé-kombinációhoz feltétlenül keverjük a Karathane FN— 57, a Karathane LC 0,07—0,1 százalékos, illetve a Thiovit, Pol-Sulkol 0,2 százalékos ké­szítmény valamelyikét is. vázoló rövid előadás után el­sőként az öregek napközi4 otthonára terelődött a szó. Lesz-e belőle valami, s ha igen, akkor mikor és hol ? A kérdésre készült a tanácsel­nöknő. — Még az idén kialakít­juk az öregek napközi ott­honát, itt, Bodvicán! A klubkönyvtáiTal szomszédos épületet és telket harminc­ezer forintért megvásárol­tuk, s rövidesen megkezdő­dik az átalakítás, hogy Nagy­atádon elsőként itt biztosít­hassunk jó feltételeket az idősebbeknek. • A napközi otthonban lesz konyha, zuhanyozó, pihenő, társalgó, lehetőség az olva­sásra, a tévénézésre — egy­szóval minden, amire az idős embereknek szükségük lehet. Alig hangzott el a bejelen­tés, máris kérdések özönét kapta a tanácselnöknő. Mert ■ mindenkit érdekelt, hogy mennyit kell majd fizetni, milyen juttatásokra számít­hatnak, igaz-e, hogy az ellá­tásért megterhelik ingatlan­jukat? Még szerencse, hogy segítőtársat is hozott magá­val a városi tanács elnöke, Hervai Jánost, az egészség- ügyi osztály szociálpolitikai főelőadóját, aki rendeletek­ből idézve adhatott kimerítő válaszokat. Így mindenki megtudhatta, hogy kinek jár ilyen vagy olyan szociális segély, milyen feltételhez kötött az ebéd házhoz szál­lítása, miért jó a napközi otthoni ellátás ... Hosszan tartott á tájékoz­tató, s amikor már azt hi­hettük volna, hogy mindenki kielégítő feleletet kapott, a nyugdíjasok újabb témákkal hozakodtak elő. Mert mind- annyiuk gondja, hogy a vá­ros intézményei messze van­nak, hogy a vasút megszűné­se óta csak nehezen tudnak utazni, sokat kell gyalogolni. Élvezet volt hallgatni a bácsikat, néniket, akik újból tanúbizonyságot tettek Bod­vica szeretetéről, az ottho­nukhoz- való ragaszkodásuk­ról. Ha nem köszönt be az este, tán még órákon keresz­tül beszélgettek volna, hisz jő elmondani apró-cseprő gondjaikat, jó, ha meghall­gatják őket. N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents