Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-18 / 141. szám
Ifjúsági munka a somogyi tsz-ekben A szülőnek fő a feje Szeptemberben a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben is megkezdődnek az ifjúsági parlamentek. Ez indokolta, hogy a megyei tsz-j szövetség elnöksége négy év után most tekintette át a szövetkezetekben dolgozó fiatalok helyzetét Az elnökségi ülésre készült elemző fölmérés töbíb területen fejlődésről ad számot, ezt az előrelépést mégis túl szerénynek érezzük. A mező- gazdaság és a fiatalok kölcsönösen többet várnak egymástól. Az ifjúsági munka lehetőségei olykor gyorsabban gyarapodtak, mint e lehetőségekkel való élni tudás képessége. A gazdaságok irányítói pontosan látják: fejlődésük fontos meghatározója, hogy a mezőgazdaságot mennyire képesek vonzóvá lenni a fiataloknak; milyen a huszonéves szakembereik közérzete. Az ifjúsággal való törődést mégis nemegyszer csupán „kipipálandó” feladatnak tekintik. A fiatalok is tudják; hogy milyen sok függ kezdemény ezókészséglüktől, szorgalmuktól vagy — épp a parlamentek időszakaiban — szavuktól, mégis tapasztalható körükben visszahúzódás, helyenként közömbösség is. Az egész szövetkezeti mozgalom fejlődésének alapvető kérdése, hogyan sikerül feloldani ezt a két ellentmondást. Már csak azért is, mert az utóbbi években nőtt a megye mezőgazdaságában Eltűnt a régi épület, szép új otthonuk van a barcsi határőröknek. Az épület és előtte a frissen nyírt pázsit, a gondozott virágok egyet jeleznék: az itt szolgálatot teljesítők valóban otthonuknak tekintik laktanyájukat. — Határőreink sokat fáradoztak, amíg ez elkészült. Munkájuk értéke több millió forint. A barcsi üzemek, a tövál szocialista brigádjai, a város ifjúgárdistái segítettek az alapozásnál, a terep- rendezésnél, és közreműködtek a hiányzó építési anyagok beszerzésében. Lörincz László határőr százados elmondta, hogy az őrsöt erős és jó kapcsolatok fűzik a városhoz, az itt élő emberekhez. Az idén a lakosság jelezte: gyanús személyeket láttak a termelőszövetkezet sertéskombinát- jának, a Nagyerdőnek a környékén. Azonnal elrendelték a riadót, a bejelentés igaznak bizonyult. A riadócsoporttal érkezett a helyszínre Boros József határőr. Most, hogy a nemrég történt események felidézését kérem tőle, álmosan dörzsöli a szemét: az éjszaka szolgálatban volt, percekkel előbb ébresztették föl. Civilben a Baranya megyei bi- csérdi Aranymező Tsz traktorosa. — Én is megkaptam a feladatomat. A kiérkezéskor a vasúti pályaőrtől azonnal érdeklődtem, hogy nem látott-e gyanús személyeket. Szinte abban a pillanatban észrevettem a közeli Nagyerdő széléin két fiatal fiút. Felszólításomra ijedten megtorpantak, nem kísérelték meg a menekülést. Kiderült: a két fiatal pécsi fiú a terepet ákarta földeríteni, s ha ez sikerül, akkor több társukkal szándékoztak külföldre szökni. Boros József jutalomszabadságra utazhatott fiatal feleségéhez, 'kisgyermekéhez. — Hány elfogása volt? — Ez volt az első, s talán az utolsó. Feleségem ugyanis most várja a második gyermekünket, s mivel letelt az egy esztendő, leszerelek, visszamegyek dolgozni a bi- csérdi tsz-be. Sajnálom itthagyni tálasaimat, akikkel megszerettük egymást. Lőrincz százados folytatja: dolgozó fiatalok aránya.. Ma csaknem minden harmadik tsz-dolgozó harminc éven aluli. 8036 fiatal — a négy év előttinél 436-tal több — dolgozik ma d megye tsz- eiben, s köztük a legjnaga- sahb (csaknem 50 százaléknyi) a szakmunkások aránya; mintegy ötödük rendelkezik közép- vagy felsőfokú végzettséggel. A fiatalok irányítják a milliós gépek túlnyomó részét, ők dolgoznák a legkorszerűbb állattenyésztő-telepeken, gépműhelyekben. A különböző szintű vezetők között 540 fiatalt találunk. • A számok jól érzékeltetik a réteg súlyát, az adatok sora mégis némi kiegészítésre szorul. Igaz, hogy 436-tal több a fiatal tsz-ekben, ehhez a növekedéshez azonban 1426, 30 éven alulinak kellett munkába állnia, mivel több mint ezren eltávoztak a mezőgazdaságból. Valóban a fiatalság a t&z-dol-* gazók legjobban képzett rétege és itt nő leggyorsabban az iskolázottak aránya; sajnos az is igaz, hogy a tsz- fiatalok hat százaléka az általános iskolát sem végezte ék Tény, hogy ötszáznál többen vesztnek részt a gazdaságok irányításában, arányuk azonban jóval alatta ban az országos átlagnak, és a korábbiakhoz képest is több vezetői beosztásban csökkent a számuk. Az irányító testületekben is viszonylag kevés a fiatal. Övatos becslés szerint: is Boros József: „Csak rájuk szóltam, s megálltak...” —• Hagyomány az őrsünkön, hogy az ide kerülő fiatalokat a város szeretetére, múltjának, fejlődésének megismerésére neveljük. Már az első napokban elmegyünk velük a Dráva tájmúzeumba, rendszeresen eljárnak a Móricz Zsigmond Művelődési Ház előadásaira, hogy találkozhassanak a barcsi fiatalokkal. A KlSZ-bizottság- gal, a párttal, a tanáccsal, az iskolákkal, az Ifjú Gárdával és az úttörőkkel állandó kapcsolatot tartunk. Segítünk a hazafias-honvédelmi nevelésben, megismertetjük velük munkánkat, a határ őrzésével járó feladatokat. Segítünk nekik a társadalmi munkában. Az óvodának például játékokat, felszereléseket javítunk. a legjobban képzett fiatal szakemberek negyede néhány év után elhagyja a termelőüzemeket. Sokan adottságaik révén jó mezőigazdasági szakemberek lehetnének, de el sem jutnak a mezőgazdaságiba. A pályairányításnál ugyanis máig is találóbb kifejezés — mezőgazda- sági foglalkozások esetében — a , ,pá lyaelirán yí tás ”. Része van ebben az iskolának és a családnak csakúgy, mint a helyenként még előítéleteket őrizgető közvéleménynek, A pályakezdők gyakran szakadékot éreznek az oktatási intézmények, - tangazdaságok és a gyakorlat körülményei között. Ahogy egyikük megfogalmazta: ..megijednek a farmernadrágjukra fröccsenő sártól”. Rendkívüli jelentősége van hát a beilleszkedés segítésének. Sajnos, a mai patronáló! rendszer gyakran formális. A megyei tsz-szövetség jelentése riasztónak ítéli, hogy a megliérdezett fiatal szakemberek 76 százaléka úgy nyilatkozati: ismereteit nem vagy csak részben tudja hasznosítani beosztásában. Gyakran kifogásolják a fiatalok a szakmunkások és segédmunkások visszás bérarányait és azt, hogy a pályakezdő szakemberek bére — megterhelésükhöz és felelősségükhöz képest is —igen alacsony. A pályáról való elvándorlás fontos oka, hogy a falvak „eltartáképessége” — Nagy László határőr, az őrs KISZ-titkára csatlakozik hozzánk, vele a terveikről beszélgetünk. — Nemcsak a város szeretetére, hanem az őrs hagyományainak a tiszteletére is neveljük a hozzánk érkező társainkat. Eddig egyszer a kiváló, négyszer pedig az élenjáró címet érdemeltük ki, s ez kötelez bennünket. Együttműködési szerződést kötöttünk a költségvetési üzem KISZ-szervezetével, közös rendezvényeket, vezetőségi ülést, taggyűlést tartunk, nemrég lóversenyt rendeztünk. Segítünk a honvédelmi szövetség munkájában is, a sorkötelesek nevelésében, foglalkozásokat tartunk részükre. Az ifjúgárdistákat levittük a határra, bemutattuk mindennapi munkánkat. Mi eljárunk az üzemekbe; voltunk a téglagyárban, most a Kemikálba készülünk. A közéletiségre nevelés is fontos helyet kap munkájukban. Lőrincz László százados tagja a városi tanácsnak, s tevékenyen részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság munkájában. A város fejlődéséről, jövőjéről szóló tanácsülések anyagait rendszeresen ismerteti az őrs katonáival. így nevelik a határőröket Barcs szeretetére, lakóinak tiszteletére. Bárhonnan kerülnek is ide, sajátjukénak érzik a fiatal Dráva-parti város eredményeit, segítenek gondjainak csökkentésében. Szalai László énHjetően — jóval lassabban nő, mint a fiatalok szociális-. kulturális igénye. Jogos óhaj — s egyben a gyökeret verés” feltétele — a lakás. Az elmúlt másfél évben 85- en jutottak lakáshoz, mintegy hetven fiatal pedig kedvezményes lakásépítési kölcsönt, illetve vissza nem térítendő támogatást kapott. A baj csupán az, hogy mindez nagyon aránytalanul oszlik meg a megye különböző adottságú (néha csupán irányítási szemléletű) gazdaságai között. Van, ahol minden fiatal lakásigényét kielégítik, és olyan is, ahol egyét sem. Igen eltérőek a fiatalok szórakozási, művelődési. és sportlehetőségei. 22 szövetkezetiben például önálló ifjúsági ,klub működik, de van, ahol legföljebb az italbolt melletti kugli pálya jelenti a szórakozást. Külön gond, hogy a mezőgazdasági munkák sajátosságaiból fakadóan kevés vagy szélsőségesen ingadozó a szabad idő. Ez megnehezíti a folyamatos és rendszeres művelődést. Az elmúlt időszakban javultak a tsz-dolaozók mun- kakörüjgményei. Bővült a társadalmi juttatások köre is. A tsz-ek ifjúságpolitikai célokra mintegy 2,6 milliót fordítottak. A fiatalok többsége úgy érzi, hátrányos helyzetben van. (Hosszai a munkaidő. Az ötnapos munkahét más területeken történő bevezetésével csak nő ez a különbség. Sokan kifogásolják a városi és falusi lakáshozjutásd hitelfeltételek hátrányos megkülönböztetéseit ...) A Vázolt gondokból kitűnik, mi rontja a mezőgazdaságiban dolgozó fiatalok közérzetét Az érem másik oldala, hogy ugyanakkor mit adnak a fiatalok, és hogy hol tehetnének a jelenleginél többet Általában jól helyt- állüiak a munkában, döntő többségük a szocialista erkölcs normái szerint él, dolgozik. Sajnos helyenként túlságosan karán veszítik el „fiatalosságukat”. Igaz, hogy viszonylag kevesen kapnak szóit a vezető testületekben, de akik kapnak sem hallatják eléggé hangjukat Sokkal több lehetőség rejlene a szocialista brigádmozga 1 ómban is. Jóllehet a brigádtagok 34 százaléka 30 éven aluli, mindössze 12 ifjúsági brigád dolgozik a megyében. Talán ennyiből is látható: lesz vitatéma — vélemény- mondásra ingerlő és orvoslásra váró — az őszi mezőgazdasági ifjúsági fórumokon. B. F. Fel új ított utakon A tavasszal kezdődött falugyűléseken sokan kérdezték Benkő Miklós tanácselnöktől és munkatársaitól, hogy mi lesz a sorsúk Zákány és a társközségek elhanyagolt földútjainak. „Némi türelmet kérünk” — idéztük a tanácselnök szavait a somogybük- kösdi falugyűlés után. Mindez áprilisban volt. Mi történt azóta? — kérdeztük a türelmet, megértést kérő és halvány reményt sejtető tanácselnöktől.— Valamennyi lakóterületi és szőlőhegyi föld utunk járható. A termelőszövetkezet közelmúltban vásárolt földgyalujával rendbe tettük az utakat, majd háromszáz köbméter kaviccsal javítottuk azok minőségét. A szőlőhegyi utakat a lakosság összefogásával hoztuk helyre. Az érintettek negyvenezer forintot ajánlottak föL — Mi lesz a többi úttal? — A tanácsi kezelésben levő belterületi utak felújítására most hatvanezer forintot tudunk költeni. A terve-5 két már megrendeltük a KPM-től, és rövidesen megkezdődhetnek a -munkák is. Ellenőrzik a határhoz közeledő járműveket. Határőrök és a város Erősítik a kapcsolatokat A gyermek előtt két-há- rom, esetleg négy hétre is bezárul az óvoda vagy a bölcsőde kapuja, s a szülőnek fő a feje: mit tegyek, hol helyezzem el csemetémet a felújítás idejére, hiszen a gyárból, üzemből, vállalattól nem engednék szabadságra a szervezési nehézségek miatt, az utolsó negyedévi hajrá kezdete előtt, netalán a szak- szervezet nem a gyermekintézmény renoválásának időtartamára szerzett balatoni vagy mátrai beutalót. S a gondok évről évre ismétlődnek, megoldani őket szinte lehetetlen, ha nincs a közelben nagymama vagy önként jelentkező jresztonka. A baj — Vincze Tiborné megyei óvodai szakfelügyelő adatai szerint — elsősorban az apróságokat egyedül nevelő elvált szülőket és leányanyákat sújtja, valamint a halaszthatatlan idénymunkáktól szorongatott mezőgazda- sági dolgozókat és az egyetlen óvodával, bölcsődével megáldott kicsiny falvak lakóit. Ezekben nem lehet „váltani", a , „másik” intézményben összezsúfolni sem a kisdedeket. Milyen megoldás kínálkozik hát a gondok megszüntetésére, milyen jogi módszerek, szervezési fogások és szülői magatartásváltozások lennének szükségesek az érdekek egyeztetéséhez? A kérdés kétszáz somogyi óvoda és több mint száz bölcsőde dolgozóit, szülők ezreit izgatja minden esztendőben. Nos, egyelőre nem latszik fény az alagút végén: az óvodai rendtartás 14. paragrafusa előírja, hogy az intézményeket legalább két, legföljebb négy hétre be kell zárni festés, karbantartás, felújítás végett, s a gondozóMAI f kdmmentírí és nevelőnők rendes szabadságát — évenként minimálisan huszonnégy napot — ti ekkor érdemes kiadni. A szabadság, mint mindenkinek, a gyermekek istápolóinak is törvényadta járandóságuk, elvonni, visz- szatartani nem lehet. Időtartamát egyeztetni azonban szerfölött nehéz: a felújításra hivatott ktsz-ek és magán kisiparosok vállalkozóként lépnek föl, az időpontot ők határozzák meg. A kör akkor zárul be, ha — mint rendesen — a fiatal házaspárnak egy óvodás és egy bölcsödés gyermeke van, s a két intézményt két különböző időpontban újítják fel. Ilyenkor gyakran a szülők évi,szabadsága sem elegendő a gyermekek otthoni gondozásához, „jobb” esetben a házastársaknak kell külön- külön kivenniük a pihenésre szánt tízegynéhány napot A megoldást véleményünk szerint két helyen kellene keresnünk. Részint a szállók szemléletének nveg változtatásában. Indokolt esetben azonban bizonyára elkelne a tanácsok segítsége is. A felújítást végző vállalatokkal és vállalkozókkal — higgadt tárgyalás, mérlegelés, összehangolás révén — nyilván nem lenne nehéz dűlőre jutni. Es ha már a renoválások egy részét társadalmi munkával végzák, legalább a szervezés mechanizmusába kerülhetne valamelyest kevesebb porszem. U A. Hidegen zsákokba kerül az aszfalt Új keverőtelep épül Gyékényesen Hidegaszfaltot készítő telepet létesít a gyékényesi kavicsbánya mellett a Kaposvári Közúti Építő Vállalat. A beruházás a múlt évben kezdődött, azóta megfúrták a telep vízellátását biztosító kutat, elkészítették az alapot az ide vezető úthoz, valamint , a térburkoláshoz. Aszfaltszőnyeget akkor terítenek majd rá, ha múködik az NSZK-ból vásárolt technológiai sor. A telephez vezető utalt ugyanis bemutatónak szánják: hideg- aszfaltot hazánkban még nem használnak útépítéshez, -javításhoz. Az óránként 180 tonna aszfalt előállítására is alkalmas telep az elsők között készül el az országban, — Telepítését az tette indokolttá, hogy az elöregedett nagyatádi keverőtelepet tavaly megszüntettük — mondta Pusztai Jánosné főkönyvelő. — A hely kijelölésében és a technológia megválasztásában pedig a’ gazdaságosság volt a döntő szempont. A kavicsbánya közelsége miatt nem kell szállítani az alapanyagot, csak a készterméket. A másik szempont az volt, hogy az utak állapota Dél-Somogyban — valamint Zala déli részén — előbb vagy utóbb szükségessé teszi a felújításokat. Kardos Lajos igazgató az új technológia bevezetését is gazdia,ságosságigal indokolta. A vállalatnak Kaposváron^ D arány pusztán van melegaszfaltot előállító telepe. Az itt készülő termékeket — minőségromlás nélkül — ötven kilométernél nagyobb távolságra nem lehet szállítani. Felhasználását az időjárás is befolyásolja: ha plusz tíz fok alá esik a hőmérséklet, abba kell hagyni a munkát. A hidegaszfaltot pedig fagypont fölötti hőmérsékleten mindig föl lehet használni. Ez jelentősen növeli az útépítésre alkalmas hetek számát: az év elején előbb kezdhetnek és az év utolsó negyedében tovább folytathatják a munkát. Éppen azért, mert nem kell attól tartani, hogy az anyag kihűl, szükség esetén ötven kilométernél jóval nagyobb távolságra is lehet szállítani. Egy tonna melegaszfalt előállításához átlagosan 12 liter fűtőolajat használt fel a vállalat. Ezt a költséget az új technológia révén megtakarítják, és nem szennyezik a levegőt. A keverőberendezések 7,6 millió forintba kerülnek. Ezt még az év elején megszűnt tröszt fizette. A telepítés 9 millió forint értékű munkáját a vállalat saját erőből végzi el, a bedolgozó géplánc vásárlására pedig 9 millió fórint hitelt kért. Az új technológiával készülő aszfaltot nemcsak az útépítésekhez, hanem a -javításokhoz, a járdaépítésekhez is föl lehet használni. Gondoltak arra, hogy a lakosság szintén keresi majd ezt a terméket. Ezért — a Tüzép-an keresztül — félmázsás zsákokban hozzák forgalomba. A technológiához a bitumenemulziót jövőre már a Kemikál barcsi gyára készíti és szállítja Gyékényesre. A kavicsbánya mellé települő új üzem technológiája alkalmas cementes útalap vagy betonalap készítésére is, és fel tudják használni az ipari hulladékok közül a pernyét. A berendezés súlya olyan, hogy járművel szállítható. Ezért, ha más területen jelentkezne sok munka, a keverőtelepet át lehet költöztetni. Az új berendezés még az idén munkába áll. Dr. K. I. SOMOGYI NÉPLAP
