Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-10 / 108. szám
KlSZ’kongresszus előtt Fiatalok — hátizsákkal MAI [kommentárunk Felkarolt javaslatok lassan a végéhez közeledik a tatjév, nemsokára bezárulnak az iskolák kapui. A fiatalok előtt, akik év közben is szívesen keresik íöl hazánk tájait, kitárul a világ. A két-három szabad nyári hónapba (amit persze csökkenthet a munkavállalások, építőtáborok, szakmai gyakorlatok, az esetleges vizsgák hosszabb-rövidebb lekötöttsége) természetesen mindenki igyekszik beiktatni pihenést, üdülést, ország- vilógjárást. A dolgozó fiatalok számára is ez az évszak a szabadságok fő szezonja, alkalom a megszokott környezetből, a hétköznapok ru- tintevékenységiéből való kilépésre. Hiszen kiben nem él a vágy, hogy hátizsákot, bőröndöt ragadjon, s útnak induljon új, ismeretlen vidékeik felé? Nem vitás, hogy a turizmus a szabadidő eltöltésének egyik leghasznosabb, legtartalmasabb, legértékesebb formája — akkor is, ha nem hosszabb üdülésekre, csak egy-egy hétvégi kiruccanásokra gondolunk. A felnőttek s még inkább a fiatalok számára két okból is az egyrészt az ifjúsági turizmus egyaránt játszik testedzési, szórakozási, tapasztalatszerzési és tanulási szerepet (gondoljunk példáid a tanulmányi kirándulások el nem évülő hasznosságára), s mint ilyen, az ifjabb korosztályoknak — ha néha rejtve, közvetve is — nevelési eszköze lehet Másrészt figyelembe kell venni, hogy a_ fiatalok tekintélyes részének' az ifjúsági turizmusban való részvétel — akár csoportos városnézés, akár táborozás* kid- vagy belföldi kirándulás — egyben egy közösségben élvezett esemény, a közös, társas élményszerzés forrása is. Ahhoz pedig, hogy ennek jelentőségét fölismerjük, szintén nem kell ifjúsági vezetőnek, szervezeti aktivistának lenni. Érthető, hogy az ifjúsági turizmus fontosságát a KISZ központi programjai is tükrözik, s szerepe, lehetőségeinek bővítése minden fórumon, így az ifjúsági szövetség mostani, X. kongresszusán is várhatóan megfelelő hangsúlyt kap. Negyedszázada alakult meg á fiatalok önálló utazási irodája, az Expressz. (Eredeti neve: Expressz Ifjúsági- és Szolgáltató Vállalat volt, s 1958 októberétől — akkor került az intézmény a KISZ Központi Bizottsága felügyelete alá — hívják Expressz Ifjúsági és Diákutazási Irodának.) Az ő feladata az ifjúsági turizmus fejlesztése terén kitűzött célok megvalósítása. Mai forgalma 25 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna: a kezdeti néhány ezerrel szemben tavaly már majd hétszázezer fiatal vett részt az iroda valamelyik programján. Tömegeket mozgatnak meg a különböző spoztakciók, az Expressz ugyanis gazdája több testedzési mozgalomnak, így az edzett ifjúságért programjainak is. Igen sikeres például az aranyjelvényesek ötpróbája, amely — átkeresztelve és megújítva, de változatlan alapcélkitűzéssel — folytatja az 1980-as aranyjelvényesek az olimpiára akciósorozatot. S egyre nő a fiatalok érdeklődése a szomszédos és távolabbi államok, elsősorban a baráti szocialista országok iránt. 1 Tavaly több mint százezer magyár fiatal utazott az Expressz segítségével külföldre, más országokból pedig 120 ezer hazánkba érkezőt fogadtak. Kétségtelenül imponálóak a számok. Mégis — mint az ifjúsági turizmus problémáiról nemrég rendezett kerek- asztal-megbeszélésen Völgyi István, az Expressz igazgatója elmondta — föl kell figyelni néhány olyan tényre, amely a fiatalok utazási, üdülési sapkásait, lehetőségeit is érinti. Elsősorban arról van szó, hogy — s ez persze nem az ifjabb nemzedékek országjárásának eddig tárgyalt fontosságát kérdőjelezi meg —, hogy a megváltozott gazdasági helyzet az ifjúsági turizmusra kedvezőtlenül hat Még akkor is, ha a felnőtt-turizmustól eltérően a fiatalok érdeklődését sokkal inkább a kínált programok befolyásolják, nem pedig a szállás vagy az étkezés színvonala, s ez lehetőséget ad az irodának arra, hogy árait mérsékeltebben emelje, illetve kiterjedtebben alkalmazza a különböző kedvezményeket. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy az Express^ «-hőskorának« sokszor komfort nélküli sátortáborai ma már nem bizonyulnak megfelelőnek. Márpedig nyilvánvaló, hogy a belföldi turizmus alakulásában alapvető a megfelelő szálláskínálat. A fiataoik számára valamelyest javulást hozott néhány éve az úgynevezett kollégiumi rendelet; eszerint a nyáron üresen álló diákszállások helyeire az Expressznek »elővételi joga« van, bár több helyen az érdeklődők közvetlenül is fordulhatnak a kijelölt tanintézethez. A rendelet 8—9 ezer kollégiumágyat biztosít nyaranta. Ez mindenképpen nagy segítség, de további, eddig ki nem használt lehetőségeket — például más oktatási szervezeteik, így a KISZ-iskolák szálláskapacitását — is föl lehetne még tárni. Szükség is van további kezdeményezésekre, a változó ifjúság változó — növekvő — igényeihez való állandó alkalmazkodásra. Az útra készülő fiatalok akár egyedül, akár csoportosan, szervezett formában vagy ötletszerűen indulnak, országunkkal, valóságunkkal ismerkednek. Emberekkel találkoznak, szűkebb-tágabb környezetüket, .hazánkat ismerik meg. Segítségükre, támogatásukhoz minden erőfeszítés indokolt: a ma hátizsákot ra* gadó ifjak lesznek a holnap világjáró turistái, a holnap sokat látott felnőttjei. Sz. G. Mindig érdeklődéssel hallgatom, amikor egy-egy tanácselnök, párttitkár beszélgetés közben megemlíti, hogy most járt náluk az országgyűlési képviselő, tájékozódott arról, milyen elképzeléseik vannak a település fejlesztésére, s megkérdezte, mi gátolja a tervek megvalósítását. Ez biztos jele annak, hogy a képviselők rendszeresen tartják a kapcsolatot választókerületükkel. A képviselőcsoport legutóbbi ülésén is szó volt arról, milyen fontos a részvétel a falugyűléseken, a tanácsüléseken. Különösen fontos, hogy fogadóórát is tartson a képviselő, lehetőséget adva a választópolgároknak, hogy tanácsot kérhessenek, elmondhassák panaszukat. Kaposváron, Nagyatádon is kialakulóban van az a helyes módszer, hogy a képviselő fogadónapját mindig ugyanarra az időpontra teszik, így az emberek szintén »betervezhetik« a találkozást a képviselővel. Most, a VI. ötéves terv készítésének idején különösen fontos az, hogy a képviselők jól ismerjék a megyei, a helyi elképzeléseket. Ilyen szempontból különösen hasznos volt, hogy a képviselők a megyei tanács elnökével személyesen konzultálhattak a képviselőcsoport legutóbbi ülésén. A helyi tapasztalatok alapján elsősorban a társadalmi munka jobb megszervezése, a közös összefogással megszerezhető előny megyei elismerésének rendje érdekelte őket. A településeken élő emberek jól tudják, hogy sokkal előbb épül meg az út, a járda, a vízvezeték, ha pénzzel, társadalmi Jobb minőségű, izletesebb hentesáru kerül a fogyasztókhoz, annak a minőség- ellenőrző szervezetnek a működése nyomán, amelyet a fővárasba szállító húsipari vállalatok megbízásából a budapesti Húsnágykereske- delmi Vállalat hívott életre. A minőséget eddig általában az üzemek maguk ellenőrizték. A vizsgálatok szemunkával előrelenditik az ügyet. Azt kérdezik a képviselőktől, hogy előnyt élveznek-e akkor, ha az átlagot, meghaladó hozzájárulást ajánlanak fel. Természetesen ellenpéldák is vannak. Néha visszahúzó ereje van a társadalmi munka rossz megszervezésének, amint azt a képviselők is ta- tavasztalták. S annak is, ha nem figyelnek arra, hogy az utcában lévő egyedül élő, beteg emberek nem képesek kifizetni a közösen megajánlott összeget. Ha ezt elmulasztják, akkor még a képviselőknek. is sok munkát ad, amikor a tengeri kígyóvá duzzadó ügy panasz formájában eljut hozzájuk. A tanácsok vezetői, a lakosság azt várja a képviselőktől, hogy határozottan véleményt mondjanak, ha valamivel hozzájuk fordulnak. A megyei tanács elnöke most arra kérte őket, hogy mindenhol támogassák a helyi kezdeményezéseket, ugyanis a költségvetésben szerepelnek összegek ezek támogatására. Az a fontos, hogy olyan ügy érdekében fogjon össze a helyi lakosság, amely minél több ember érdekét szolgálja. Sokféle fórumon vesznek részt mostanában képviselőink, s igyekeznek hasznosítani mindazt, amit a megyei tanács elnökétől, s amit az országgyűlés legutóbbi ülésén hallottak. Ott is szó volt ugyanis arról, milyen fontos a lakosság véleményének, jelzéseinek, kezdeményezéseinek meghallgatása, felkarolása. Most, a tervek végleges összeállításának időszakában ez valóban fontos kötelességük. rint a Budapestre szállított napi 100 tonna termék túlnyomó többsége megfelel a szabványelőírásoknak. A nagykereskedelmi vállalat a termékekből rendszeresen kóstolókat, bemutatókat szervez. Legutóbb például a Kaposvári Húskombinát hurkáiról, disznósajtjairól kérték ki a fogyasztók véleményét. SOMOGYI KRÓNIKÁJA L. G. Központi ellenőrzés, Izletesebb húsáru Mernyel május Az időjárás ugyan nem kedvezett, a hét közepén mégis megkezdődött a nyári üdültetési idény a Balaton somogyi partján. Ez azonban csak az egyik oka, hogy a figyelem oda irányult, a másik az, hogy nemzetközi jelentőségű, országos konferenciák, tanácskozások színhelye volt Balatonföldvár, Siófok. Háromnapos nemzet- köri elméleti KONFERENCIÁT rendeztek Balatonföldváron, s ezen negyvenhét kommunista és munkáspárt képviselői több fontos témát vitattok meg. Siófok adott otthont az országos munkavédelmi konferenciának, a vállalati jogászok tanácskozásának, s ott nyitották meg a balatoni közegészségügyi napokat. Ezek a tanácskozások a somogyiak nagy számú rész~ vételét is lehetővé teszik, s ez nyilván a megvitatott fontos témák gyorsabb továbbvitelében, a döntések végrehajtásában is érződik majd. Mindenképpen elmondható ez a kétnapos országos szakszervezeti munkavédelmi konferenciáról. Évről évre fejlődik a szak- szervezeti szervek munkavédelmi tevékenysége; a XXIV. kongresszuson is szó volt arról, hogy a munkavédelmi tevékenység nagy erőforrása volt és marad e széles körű körű társadalmasítás. Országosan csaknem kétszázezerre tehető azoknak az aktíváknak a száma, akik rendszeresen segítik a munkavédelmi feladatok végzését. A kongresszus öt évre szóló határozata szerint nagyon fontos, hogy a szociálpolitikai, a munkavédelmi és környezetvédelmi feladatok mindenütt szex-epeljenek az üzemi, vállalati, intézményi tervekben. A siófoki konferencia abból indult ki, hogy a munkavédelmi feladatokat a szakszervezetek legutóbbi kongresszusa már megszabta, a plenáris üléseken elhangzott előadások, a hét szekcióban folytatott vita szerint most a végrehajtásra kell összpontosítani az erőket. Egy szakma dolgozóinak sajátos helyzetéről, a gazdasági és a szakszervezeti feladatokról úgy is lehet beszélni, hogy közben Somogy ellátásának javítását is elö~ relendítse. Jó példa e szempontból a KPVDSZ megyei bizottságának ülése: ÖSZTÖNZÉST ADOTT ugyanis a jelen levő szak- szervezeti titkároknak, aktíváknak, a megyei bizottság tagjainak az egy év munkáját értékelő tanácskozás. Közvetlenül érzékelhették például milyen fontos a VI. ötéves tervek demokratikus megvitatása a végleges kidolgozás előtt a kereskedelmi, a vendéglátó vállalatoknál, az áfész-eknél. A lakosság közérzete szempontjából különösen fontos a kiegyensúlyozott ellátás, erről a belkereskedelmi miniszter is beszélt annak idején a kormányprogram elfogadásakor az országgyűlésen. Most a tervezéskor a szak- szervezeti szervek is sokat tehetnek a tartalékok feltárásával, mozgósításával. S mivel az árualap nyolcvan százalékát a hazai üzemek, válallatok, szövetkezetek adják, van mit tenni azért, hogy » szakemberek véleményét meghallgatva a tervezéskor elérjék A I0BB ELLÁTÁST, az áru útjának lerövidítését. Nagyon fontos a lakosság szempontjából is a kaposvári városi és járási tűzoltóparancsnokság munkája, hiszen a hetvenötezer lakosú megyeszékhely tűzmegelőzési tevékenységét is ők látják el. A városi tanács vb. éppen azért tárgyalta meg a parancsnokság munkáját, mért nagy értékek védelméről gondoskodik tevékenységével. Tavaly csökkent a tűzesetek száma a városban és a járásban, s két év alatt csaknem félmillió forint értékű szakmunkát végeztek a tűzoltók saját maguknak és a 2. számú bölcsődében. A végrehajtó bizottság ezért, valamint a tűzvédelmi megelőzésben elért eredményekért joggal ismerte el a tevékenységüket. Lajos Géza A nehéz művelésű, kötött talajú földek már elnyelték a magot, s csöndben, észrevétlen nő a vetés. A mer- nyei termelőszövetkezet dim- bes-dombos területein járunk. — Hogyan alakul Mer- nyén az idei tavasz? — Gonddal kezdem — mondja Takács Dezső, a termelőszövetkezet elnöke. — Nem kaptunk meg tíz vagon nvi nitrogén műtrágyát, amelyre igen nagy szükség lett volna. Ez másutt is hiányzik, a gyár állítólag külföldre adta el. Ha két héten belül szállítanák, már akkor is elkéstünk vele. — Egyébként? — A munkákkal egyébként nincs baj: ma éjszaka befejezzük az ezerhektáros kukorica vetését. Május elején az eső okozott ugyan némi késedelmet, de sok már nincs hátra; sőt ha egy gép hibája miatt nem állunk két napig, májusra be is fejeztük volna... A háztáji területeket is most vetjük, már végeztünk a talajmunkákkal. Az év eleji gondok ellenére — ezer hektárnyi őszi mélyszántás maradt el — a munka ütemével elégedettek vagyunk. — Bizonyára itt is hiányzik a csapadék. — Több mint a fele kukoricát száraz, szikkadt talajba kellett vetni; közben megjött az eső, de ez már nem változtat a költségtöbbleten. A szárazság másik következménye egészen furcsa: az őszi árpa már áprilisban kalászt hozott. Ilyet még a legidősebbek sem látták ... Félek, hogy gond lesz a napraforgóval is. A cukorrépánál láttam más tesz-ek- ben: a vetés együtt kel a gyommaL Attól tartok nálunk a napraforgó lesz így. — Van-e változás a vetés- szerkezetben ? — Igen, a kalászosok javára. A kalászosok területe 1000 hektárról 1300—1400 hektárra nőtt, a kukoricáé épp fordítva. 1000 hektár a búza, 200 az őszi árpa, 200 pedig a tavaszi. Változnak az idők: korábban a kukori- va volt a „kincs”, most arra a területre vetjük, ami „marad”. A vetésszerkezetünk nem szokványos: a növénytermesztés döntő hányada árunövény, nemrég ugyanis nagy profiltisztítást hajtottunk végre az állattenyésztésben, s csak 60—70 vagon abraktakarmányra van szükségünk. — Mi volt ez a profiltisztítás? — 1979-ben fölszámoltuk a sertéstelepet, a szarvasmarha-tenyésztést pedig most fejlesztjük. Az idén kezdődik a rekonstrukció, a második félévben. 520 férőhelyes fejő-tehenészetünk lesz, a. beruházás 30 millióba kerül. Tízmillió forint az állami támogatás, a többit saját erőből és hitelből fedezzük. Ígéretet kaptunk a megyétől is fejlesztési támogatásra, ez még később dől el. Van egy másik, új ágazatunk is: a ló- tenyésztés. — Ezt milyen céllal hozták létre? — Három év is eltelt, hogy egyetlen általános iskolás sem jelentkezett hozzánk, sem ösztöndíjjal továbbtanulásra, áem munkára. 1979- ben vettünk néhány vágólovat a főiskolától és Somogy- gesztiben kiadtuk a gyerekeknek lovagolni. Már abban az évben volt két jelentkező a tsz-be, s azóta egyre többen jönnek hozzánk. Tavaly elhatároztuk: ha kicseréljük az állományt magyar félvérekre, megpróbáljuk létrehozni a tenyészetet. A lótenyésztés most konjunktúrában levő ágazat, a sportló pedig különösen az. Tavaly már szerepeltünk, a területi versenyeken most is ott leszünk Kaposváron, a közép-dunántúli verseny első fordulóján, M. E. s
