Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-01 / 101. szám
Tanárok titkai Beszélgetés Tolnai Gábor akadémikussal „Vigyázz, a professzor mostanában sokat betegeskedik, gyorsan fared. Neon biztos, oogy a KereKaszlai- besaélgetés után interjúra vállalkozik” — figyelmeztetett ismerősöm a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a TIT vándorgyulesenek szünetében, mielőtt Tolnai Gabor akadémikust „megkörnyékeztem” volna. A tipp rossznak bizonyult. A társaság elnöke, az ELTE tan- szeicvezetó tanára szinte varázsütésre megfeledkezett fáradtságáról, amint megtudta, hogy az újságíró a hatvanas—hetvenes evesben ugyanazokat az egyetemi padokat koptatta, amelyeket ő a harmincasokban. Szeged említésére — „klasszikus” professzori módon — ötvenszázalékos tegezőviszonyba került „kínzójával” a magyar irodalom jeles tudósa, a nagy idők tanúja. — Professzor úr, a vándorgyűlésén — az On bevezetőjében is — sok. szó esett, Riedl Frigyes munkássága ürügyén, az irodalomtanárok személyiségéről. Milyen tulajdonságok szükségesek ahhoz, hogy a pedagógus szenvedélyes érdeklődést ébresszen diákjaiban a szép- irodalom iránt? — Számos tulajdonságot kellene felsorolnom, de hadid emeljek ki ezek közül kettőt: a komoly, alapos tudást és az önállóságot. Nem követelhetjük pensze, hogy minden tanár kiemelkedő tudós legyen, de véleményem szerint a legnagyobb pedagögusegyén iségek rendszerint nagy tudósok is. Egy diák személyiségiéit, pályáját akár egész életére meghatározhatja egyetlen kiváló tanár, s különleges szerencse^ ha a diák több ilyen pedagógussal is találkozhat. — Ügy tudom, önnek sokszor megadatott ez a különleges szerencse. —Valóban nem panaszkod- hatom. Már Kunszentmár- tanból a fővárosba kerülvén, a Lónyay utcai református gimnáziumban alkalmam volt megismerni egy eszményi pedagógust, akiről a humánum, az okos szigor és a szuggesztivitás szobrát mintázhatnánk meg. Szuverén gondolkodású, hallatlanul tehetséges tudós volt Nyuszkay Antal, akit a hatalom akadályozott meg az érvényesülésben. Azt azonban senki sem gátolhatta meg, hogy gyermekek százainak fejében és lelkében ébresszen szenvedélyes kíváncsiságot a görög és latin nyelv, az irodalom iránt. Tanítványai közé tartozott Halász Gábor, Karinthy Ferenc, Devecseri Gábor, Cs. Szabó László is. Hogy mi volt személyiségének titka? Mindenekelőtt az önállóság. Volt bátorsága félretenni egy gyengécske görög nyelvkönyvet — holott a használata kötelező volt! — s helyette Platon írásait, Pál apostolnak a korintho&ziak- hoz írt leveleit olvastatta velünk, igen eredményesen. „Mellékesen” el kell még mondanom: ő tett engem Arany költészetének rajongójává. Most, a vándorgyűlésem is többször gondoltam ró... — A felszabadulás után született nemzedékek számára rejtély, hogyan nevelkedhetett föl a Horthy-korszak szellemi légkörében egy demokratikus gondolkodású értelmiség, melynek ön egyik meghatározó tagja. Talán ezt is egy-egy nagy pedagógusegyéniség javára kell/ imunk? — Feltétlenül Igaz, a szegedi egyetemen is szép számmal tevékenykedtek maradi felfogású professzorok, a diákság azonban lobhára nem ezek körül csoportosult. Három—négy tanárunk szellemi kisugárzása is elég volt ahhoz, hogy a szegedi bölcsészkar — a kormány által alaposain szorongatott” budapestivel ellentétben — az ú.i, a demokratikus eszméktől „meglegyintett” fiatalság menedéke és támasza legyen. A jogi karon, Erdei Ferenc és Bibó István „alma ma- ter”-ében la hasonló volt a helyzet — Engedje meg, hogy most egy másik titok megoldásához kérjek kulcsot! Hogyan lehetséges, hogy a baloldali értelmiség olyan kiválóságai, mint Radnőli Miklós, Baráti Dezső, Ortu- tay Gyula és Ön, egyaránt a katolikus paptanán, Sík Sándort vallották — vágy vallják — mesterüknek? — Sík Sándor a türelmes, demokratikus gondolkodás megtestesítője volt a szemünkben. Egy katolikus i*ap, akinek öccse a moszkvai magyar emigráció egyik vezéralakja, kommunista történész, később külügyminiszter! Valóban rejtélyesnek látszik. Mégsem az. Síik Sándor ugyanis mindenekelőtt demokrata volt s csak másodsorban hívó és pap. Sohasem igyekezett reánk erőszakolni Aquinói Szent Tamás írásait, s mi sem kíséreltük meg, hogy meggyőzzük a suttyomban olvasott Anti-Dühring vagy az Állam és forradalom korszerűségéről. Mi tiszteltük benne a katolikus demokratát, ő tisztelte bennünk az ateista demokratát. Jellemző, hogy még a Pázmány Péter munkásságát elemző előadásain seim akart senkit a katolicizmus hívének megnyerni. Radnóti mellett olyan hévvel állt ki az Űjmódi pásztorok éneke című kötet miatt indított perben, mint a legíel- vilógosultabb, legmodernebb marxisták tették volna, — Hasonlóan demokratikusak voltak Sík Sándor tanárt módszerei is? — Ügy oktatott, mini Riedl Frigyes, akinek — ne feledjük! — tanítványa volt. Kettejük között a különbség annyi csupán, hogy Riedl szellemes „csevegő” volt, Sík Sándor pedig ragyogó szónok. Előadói felkészültségük a mai pedagógusok számára is példa lehetne! Tudta persze Sík Sándor a. didaktikát is, hiszen korábban sokáig középiskolában tanított, ismerte a „rafinériákat”, mégis elsősorban személyiségével művelt csodákat Szerette az embereket és hitt a aw mhi értebmAen S annyi csupán as 6 titka. te> kásán, híre* „tcásó” «zernináriunniain — melyekre Radnótival, Banótival, Ortutay- val jártunk — mindig egyenrangú partnerként kezeit bennünket, mindig kíváncsi volt a véleményünkre. Jórészt e beszélgetéseken döbbentünk rá, milyen elképesztő biztonsággal igazodik el a műelemzés módszereiben. az alkotás lélektanában, s a kortörténetben. Ugyanakkor nem röstellte elfogadni tanítványai segítségét sem. Esztétikája készítésekor Radnóti volt a jobbkeze. Valahányszor Radnóti azt javasolta. hogy egyik-másik fejtegetést versekkel illusztrálják, Sík Sándor így válaszolt: „Megnézem, de az a gyanúm, önnek igaza van!” — Emlékezésekben, irodalomtörténeti munkákban gyakran bukkanunk Zolnai Béla nevére is. —■ Zolnai a francia tanszék professzora volt, hatalmas tudású, elbűvölő személyiség, igazi demokrata. Sohasem felejtem él egy csodálatos felszólalását, melyben a nem katolikus hallgatóknak kelt védelmére. Az történt, hogy a kultúrmi- niszter elrendelte: a szegedi egyetem valamennyi tantermében függesszenek ki feszületeket, amint Budapesten már korábban szokás volt Zolnai a következőképpen „fúrta meg” a miniszter rendeletét: „A mi karunkon protestánsok és zsidók is tanulnak. A feszületekkel az 6 érzékenységüket sértenénk meg!” — A professzorok elfogadták az érvet, á feszületek nem kerültek a falakra... Es Tolnai Gábor akadémikus nem fogy ki a nagy pedagógusok dicséretéből. Felidézi még Solymosi Sándor, a legendás néprajztudós emlékét, s Mészöly Gedeonét, a szegedi egyetem nagy nyelvészprofesszoráét, akinek minden etimológiai fejtegetése valóságos művelődéstörténeti eszmefuttatással ért fel. A búcsúzés előtt még egy hatalmas sóhaj. „Tudod, a nyáron nyugdíjba megyek. De a tanítást nem hagyom abba! Félek, nélküle érezni kezdeném, hogy már elmúltam hetven.. Lengyel András A mozi múzeuma Nyolcvanhat éve mutatták be első filmjüket a Lumlere testvérek Párizsban, a Boulevard des Capucines-en egy százszemélyes moziban; Európa első mozijában. Az első előadás húsz percig tartott. Az időben tíz filmet játszottak — mindezek a filmtörténet hőskorát idézik. Kaposvár új mozimúzeuma segít abban, hogy ne csak a lexikonokból, szakkönyvekből ismerjük meg a mozgó kép történetét, hanem a technikai találmányokon keresztül hiteles képet kapjunk az ámyjátéktól napjaink filmművészetéig. A tegnap délutántól látogatható első hazai mozimúzeum »alapítása-« hosszabb időre nyúlik vissza. Torma Károlynak, a moziüzemi vállalat igazgatóhelyettesének és másoknak a lelkesedése vezetett odáig, hogy értékként megőrződtek az elmúlt évtizedek mozgókép veti tői, melyeknek nagy részét egy óbudai kéményseprő gyűjtötte össze a padlásokon. — Gyűjteményünk alapját Weiser Nándortól vásároltuk meg, az ő szenvedélyének köszönhető, hogy fennmaradt a mozitörténet jelentős korszakának számos értéke. A kéményseprő, miután begyűjtötte a padlásokról a kallódó mozigépeket, maga is nyitott egy filmszínházat Óbudán... Ezt a gyűjteményt néhány somogyi vetítő, illetve az Ipartörténeti Múzeum anyaga egészíti ki — hallottuk Torma Károly* tói Ahöl beszélgettünk: a mozimúzeum filmszínháza. Százhét nézőt befogadó vetítőterem. Itt vetítették le azokat a francia kisfilmeket, amelyek pergő képpel illusztrálják a mozi történetét, Magyar Bálint filmje a hazai mozitörténetről szól. A múzeum látogatói nemcsak az emeleti kiállítótermekben, a vetítőben ismerkedhetnek a filmtörténettel, hanem a rendelkezésükre álló levéltárban és könyvtárban is tanulmányozhatják a film útját, melyről Tolsztoj azt mondta: »Fordulatot hoz az emberiség életében«, Krúdy pedig lelkesen nyilatkozta, hogy »Egy darab világ a mozifénykép ...« A vetítő, Kaposvár új filmszínházaként, helyet ad a filmklubnak, a filmbarátok körének is. Archív filmeket láthat és néhány filmújdonság első bemutatójára számíthat ezután a kaposvári közönség. A televízió népszerű, sikert arató filmjeiből Budapest után a somogyi megyeszékhelyen is vetítenek. Minden korosztályt szívesen látnak és várnak a mozimúzeumban, óvodás kortól a nyugdíjasokig A szervezett előadások előkészítése biztató. A Damjanich utcai kollégium máris lekötött egy-egy előadást hetente. A mozi vasárnap kivételével mindennap kinyit — ebben az időben, látogatható a múzeum is. Torma Károly, akit a némafilm varázsa ötven éve ragadott magavai, elmondta: az új létesítmény gondolata azzal fogalmazódott meg. hogy szükségszerű a mozi állandó megújítása. Finnek példája a kaposvári mozi- múzeum. — Az előadások csak tagsági igazolvánnyal látogathatók? — Űj létesítményünk mozimúzeum és klub — ez a két funkció elválaszthatatlan egymástól —, ezért ragaszkodunk a klubtagsági igazolványhoz. Évente tíz forintba kerül egy klubigazolvány. Ehhez természetesen nem ragaszkodunk például az óvodásoknak szervezett vetítésekor. A mozijegy ára egységesen tizenkét forint. Elkészült a májusi moziprogram. Ma A keselyű három napja című amerikai filmet játsszák, a múzeum pedig ingyen látogatható. Szombaton a Hairt játsszak, majd hétfőn a filmmúzeumi hetek programjában a Bonnie és Clyde-1 vetítik le. Másnap kezdődik a filmbaráti kör sorozat is a Hamburgi betegséggel Az előadások csütörtök kivételével öt órakor kezdődnék, csütörtökön este hét órakor. A kaposvári mozi múzeum a Kossuth Lajos űtca 37. alatt létesült. Az épületet a városi tanács adta át a vállalatnak, mely elvégeztette az átalakítási munkálatokat, és berendezte megyénk új büszkeségét. Horányi Barna Ember és munka
