Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-23 / 119. szám
NAPIRENDEN KÍVÜL Ms sséMi&st fel, akinek van véleménye Á beszámoló taggyűlések gondos előkészítéséről beszélgettem a múlilfcor néhány páirttifjkárral. Megemlítettem nékik,1 hogy egyiik-másiik év közbeni taggyűlés előkészítésére nem mindig jut ekkora energiai, pedig a munka foJyiamáltossága, a közös és alapos jó döntés mindenképpen megkövetelné. Érv éirvet követett, a végén mégis elismerték, hogy mindaz, amit jómagáim is hallottam az ismerős kommunistáiktól, valóban igaz,. A taggyűlés az alapszierve- zet legmagasabb fóruma, tartalmasabbá tétele mi\i~ den kommunista érdeke. A kommunistáik egpsz tevékenységére, a pántéíeíben, a taggyűlésen való aktivitásúikra is kihat, .mennyire avatja be őket mindenbe ia vezetőség. S épp ezért elvárható, hogy a részlete^ beszámoló az egész évi tevékenységre legyen jellemző, ne csak. a beszámoló taggyűlés időszakára. A vezetőségek egyre nagyobb igolndoit fordítana'k a taggyűlések előkészítésére; ennek köszönhető, hogy e fórum betölti a szerepét. A téma is meghatározza ugyan, mégis elmondható, hogy a kommunistáik aktivitása nagyobb, jobban részt vesznek a döntésben,. Ez annak is köszönhető, hogy egyre több az olyan téma, amelyben valóban állást kell foglalni. Jó érzéssel hallgattam legutóbb az élelmiszer-kiskereskedelmi' vállalat párfctitkárá- nak lelkes beszámolóját arról, milyen tartalmas volt az a taggyűlésük, amelyen a vállalati üzletpolitikát vitatták meg. Mindenki érezte az idei feladatok kialakításakor, hogy az ö véleményére, tapasztalatára is kíváncsiak, s ez természetes,en az aktivitást is meghatározta. S ugyanilyen tartalmas eszmecserére számítanak, amikor megtárgyalják a vállalat káder- és személyzeti munkáját. a társadalmi tulajdon védelmét. A nagybajom! nagyközségi pártbizottság azt tapasztalta, hogy ma már sokkal nagyobb a kitekintése a. párttagságnak. A taggyűléseket látogatva figyelték föl rá, hogy az ipari, a termelőszövetkezet, az áfész és más gazdasági egységek tagsága a salját gazdasági feladatairól tárgyalva túllát saját kerítésén, az egész nagyközség, sőt a járás, Kaposvár vonzáskörébe 'behelyezve vitatja meg elképzelés étit, alakítja ki a feladatokat. Egy-egy taggyűlés sikere attól is függ — mint ezt a lengyeltóti pártbizottság titkárától hallottam —, hogy mikiént foglal, állást a, vezető a kommunisták fórumán. Ha látja a jó példát, akkor a traktoros is föláll, s továbbfűzi a megkezdett gondolatsort. Véleménye szerint az a legfontosabb, hogy1 a vezetőség olyan légkört te~ remisen, amely a vélemények kimondására ösztönzi a ta- gokat. Mindenképpen jó az a módszer, hogy a taggyűlés előkészítéseként beszélgetnék a témáikról a kommunistákkal, arra kérik őket, hogy ebiben vagy abban szedjék össze a helyi tapasztalátó- kat és mondják el. Sokszor vita van azon, melyik taggyűlés számit aktívnak. Szerintem is az az álláspont a helyes, hogy ne a felszólalások számával mérjék a sikert. A pártszervezetek többsége a gazdasági munkát állította a középpontba, s nem egyszer részkérdéseket is kénytelen alaposan megtárgyalni. Ilyenkor az a fontos, hogy a téma legjobb „szakértői" kérjenek 'szót. Szerencséire ma már általában nem igényli a vezetőség, a tagság sem a fölösleges ismételgetéseket, h fezem az nem viszi előre az ügyet, nem járul hozzá a döntés megalapozásához sen>. A kommunisták véleménye a taggyűlésiről a hozzászólás — mondta egyszer egy veterán. Sok igazság van ebben. Persze a tagság általános, politikai ismereteinek növekedésével az igényük is megnőtt, s ezt olykor meg is fogalmazzák. így egyre többen kérik, hogy ideológiai témákat is tárgyaljanak meg, mqg ha fennáll is aimak a „veszélye”, .hogy esetleg kevesebben szólnak hozzá a témához, mint például akkor, ha a gazdasági feladatok állnak a vita középpontjában. S az is megfontolandó, nem kellene-e olykor lehetőséget teremteni a napirenden kívüli véleménycserének. Ez mindenképpen erősítené a vezetőség és a tagság kapcsolatát. Lajos Géza Saját erőből is gazdagodunk Darányi jegyzetek Kastélyosdombó. Hatalmas fák veszik körül az egykori Druskovich-kastélyt. Munkások népes csapata Szorgoskodik ott: alapot ásnak, a régi kastély átalakításán dolgoznak ... A település és a kastély a darányi közös tanácshoz tartozik. Petries Mária vb-titkártól érdeklődtünk, hogy mi készül ott. — A kastélyt tízmillió forint költséggel' szociális otthonnak alakíttatja át a megyei tanács: hetvenöt idős embernek teremtenek otthont itt, e nagyszerű környezetben. Már fölszerelték a központi fűtést. Meglesz minden, ami a nyugodt, zavartalan élethez kell. A munkát tavaly kezdtük, jövőre szeretnénk befejezni. Legutóbbi ülésén a darányi tanács a falugyűlések, a 4M nácstagi beszélgetések, « közérdekű bejelentések és kérések, valamint a gazdálkodás tapasztalatairól tárgyalt. A költségvetés — a fejlesztési alappal együtt — 8,5 millió forint. Ebből kell fedezni az oktatási és kulturális intézmények fenntartását, az iskoláik, óvodák, bölcsődék dolgozóinak béléit, támogatni — rendszeresen és alkalmanként — a segélyre szorulókat... A szociális étkezést. a-/, öregek napközi otthonának és a sportegyesületnek a működését, az ifjúsági klubok fenntartását — ha nem is teljesen — ebből kell biztosítani. Legtöbben az út- és a.járdaépítéseket, a parkok fejlesztését, a gyermekjátszóterek létesítését sürgették. A megoldásra azonban többnyire csak helyi erőből, társadalmi összefogásból van lehetőségük. Öt település — Darány, Istvándi, Kastélyosdombó, Drávatamási, Drávagáidony — 2800 ember gondjait intézi a tanács. S hogy mennyire szót értenek a lakossággal, azt jelzi: ^minden év tavaszán valamennyi községünkben egyszerre falunapot tartanak, a települések szépítése. gazdagítására társadalmi munkát végeznek. Nem sokkal a falunap után dr. Kozma Ákos tanácselnökkel beszélgettem. Dicsérte a településükért szorgoskodó embereket: — Négyszáznál többen, idősek, fiatalok, nők és férfiak, illetve a Vörös Csillag Tsz brigádjai szorgoskodtak minden kőaségben. MunkáÁ település fejlesztéséért Új üzleteket nyitnak Nagyatádon — Bővítik a vízhálózatot Ülést ^ tartott tegnap délután a Nagyatádi Városi Tanács. Egyebek között megtárgyalták és elfogadták a település- fejlesztésének mostani ötéves tervét. Eszerint 250 millió forintot fordíthatnak fejlesztésre, s így a tervezett 760 lakásból 160 célcsoportos beruházásként készülhet el. A tervidőszak második felében kezdik a város új, nyolctantermes iskolájának építését. Tízmillió forintot költenek a vízműhálózat fejlesztésére, és szeretnének hozzálátni a 16—18 millió forint költséget jelentő víztorony fölállításához. Mint tegnap is elhangzott: a tanács továbbra is számít á nagyatádiak segítségére; szeretnék, ha a városlakók a következő öt évben 40 millió forint értékű munkával járulnának hozzá a település fejlesztéséhez. Nagyatádon sok mindenről lehet vitatkozni, legfőképpen a szolgáltatásról, hiszen' ez minden lakost érint. Érint azért is, mert gondok is vannak bőven — az eredmények ellenére. Jóllehet az utóbbi öt évben jelentősen fejlődött a szolgáltatás, még nincs minden rendben a víz körül, néha túlságosan is bosz- szantóak a posta munkájának hiányosságai; a kisebb javíttatások, a ruhatisztítájuk értéke meghaladta a százezer forintot... A darányi tanács előtt betonos gépkocsiparkoló, autóforduló, körülötte szép park. Társadalmi munkában készült. — Javul az itt élők egészségügyi ellátása. Május 25-én már az újonnan, 150 ezer forint költséggel átalakított, berendezett, anya- és csecsemővédő helyiségben fogadja orvosunk a kismamákat — tájékoztat eredményeikről Petries Mária vb-titkár. És jobb körülmények közé kerül: a régi csecsemőgondozóba költözik majd a fogorvosi rendelő. Jövőre kezdik és 1983-ban fejezik be Istvándiban a vízvezeték-hálózat építését, 3,9 millió forint költséggel. Jó ivóvize lesz az egész falunak. Ennek a .munkának nagy részét a megyei alapból valósítják meg. A darányi tanács háromszor lett első a településfejlesztési versenyben. Tavalyi eredményeiért „csak” oklevelet kapott a megyei tanácsitól. — A legnagyobb eredményünk. hogy saját erőből is gazdagodunk — mondja a Vb-titkár, — A múlt évben egy lakos 1035 forint értékű társadalmi munkát végzett, s az idén is több mint ezer forintra számítunk... A kastélyosdombói szociális otthon környékének pai-- kositása, a takarítás és több más munka még az idén több százezer forintot jelent. Ist- vándiban a Kálvin téri park szépítésének értéke is eléri a 200 ezer forintot. A többi községekben az iskolák, az óvodák, a művelődési házak környékének parkosítása, az utak, járdák építése, az árkok tisztítása és más feladatok megoldása adja a csaknem hárommillió forint értékű társadalmi munkát. • Szalui László sok körüli bonyodalmakról pedig jobb nem is beszélni. Ezekután nem véletlen, hogy a tegnapi tanácsülés második napirendi pontjaként a szolgáltatások helyzete került terítékre. Alapos és kritikus beszámolót hallottunk — bizonyítékaként annak, hogy a tanácsi vezetők magukénak vallják a gondokat. Hogy tenni is akarnak a változásért, arra bizonyítékul szolgált a tanácsülés elé terjesztett határozati javaslat; min- denékelőtt új szolgáltató helyiségéket alakítanak ki. Az egykori autóbuszváró átépítését követően szolgáltató- egységeket építenek a Kiszeli- és a Jókai-lakóte! ep-en. A tervezésnél és a kivitelezésnél figyelembe veszik, hogy a jó szolgáltatásokra nemcsak a városbeliek, hanem a vonzáskörzetben élők is igényt tartanak. Az üzletek korszerűsítésére is fölkérik az üzemeltetőket. . Nagyon indokolt, hogy például a Patyolat-szalon növelje teljesítőképességét, korszerűbb gépeket állítson be. S ugyanígy kell újabb fodrász—koz— Mi az idei esztendő legfontosabb feladata? — erre kértünk választ a kaposfüre- di termelőszövetkezetben különböző beosztású vezetőktől. A válaszok más-más oldalról közelítik meg a kérdést-, kicsengésük mégis közös. — Hirtelen nem is tudom, melyik a leglényegesebb a sóik feladat közül — mondta Kovács Sándor főkönyvelő. — Mégis, ha arra gondolok, hogy tavaly nem tudtuk időben betakarítani a cukorrépát és sok más növényt sem; ez a legfontosabb dolgunk. Minden egyes növényféleséget lehetőség szerint az optimális időben begyűjteni a földekről. Ez persze sóik mindent magába foglal — ha nem vetünk, vegyszerezünk időben, a betakarítás is elhúzódhat. Beleszólhat az időjárás is, de tavaly nálunk nem csupán ebből adódtak a gondok. — A lényeg, hogy az ember a saját területén a lehető legtöbbet nyújtsa, ami csak telik tőle — nyilatkozott Tátrai János pártvezetőségi titkár. — Ha ezt mindenki megteszi, nem lehet semmi baj. A munkafegyelem terén sok helyen van még javítanivaló. A vezető kezében pedig nincs túl sok eszköz — pár kilométerre van csak a város, nagy az elszívó hatása. Végül is ez a nehezebb munka, nem sokan vállalják. — A legfontosabb, hogy el tudjuk érni azt a termésátlagot, amelyet tavaly elértünk — mondta Szita Károly növényvédő szakmérnök. — Az őszi időjárás miatti lemaradást behoztuk, aztán tavasz- szal jött a hosszú szárazság. A vetések nem olyan szépek. mint tavaly voltak. Az alapgyomirtás első menete az időjárás függvénye. Vetés után, kelés előtt kell vegy- szerezni, & hala kelés előtt nincs csapadék, amely a Vegyszert, bemossa a földibe, elgazosodik a vetés. Így jártunk most a cukorrépával és a lennel, — A legfontosabb feladat az, hogy minden mezőgazda- sági munkát, a vetéstől a betakarításig, optimális időben metikai szalon és kölcsönzőbolt is. Á vízellátást a. hálózat bővítésével kívánják javítani, és keresik annak a lehetőségét, miként építsenek egy legalább 1300 köbméteres víztornyot a tervidőszak során. Remélhetőleg lesz változás a gázszolg.áy,atiásban is. Pia a posta goiidjait nem, szolgáltatásának hiányosságait nagyon is ismerik Nagyatádon. Ezért döntöttek úgy a tanácsülésen, hogy szorgalmazni kell a postai telefon- vonalak gyarapítását, a meglevő telefonközpont rendszerének egységesítését. A peremterületeken nagyon is elkelne néhány postaláda és nyilvános, valamint segélykérő-telefon. A tanácsülésen egyébként egy kedves eseményre is sor került. Dr. Orosz László, a megyei tanács osztályvezetője átnyújtotta Uitz Ferencné tanácselnöknek a megyei tanács oklevelét, amelyet a településfejlesztésben elért eredményekért adományoztak a városnak. tudjunk elvégezni, mert ez az eredményes gazdálkodás alapja — mondta Pál Sándor növénytermesztési agro- nőmus. — Ezt nem köny- nyű végrehajtani, nagy odafigyelés és jó idő is kell hozzá; ugyanis lépcsőzetes a növénytermesztésünk, s minden egyes munka összefügg a többivel. Az aratás, a betakarítás például június végétől december közepéig, tart, a növények sorban következnek — ha nem végzünk az egyikkel, nem kezdhetünk másba. Márpedig az optimál lis időpontban történő betakarítás a lennél például öt- mázsányi többlettermést jelent. — Legfontosabb, hogy minden maradjon úgy — itt a külső körülményekre, a nemzetközi politikai helyzetre gondolok elsősorban —, ahogy most van, mert a többi már a mi dolgunk — mondta Bag yin Pál gépészmérnök. — mi megtesszük, ami tőlünk telik, a gépeket olyan színvonalon tartjuk, hogy ne okozzanak fennakadást. — Lényeg az, hogy jól végezzük a munkánkat — tájékoztat Tóth i János növény- termesztési brigádvezető. — Az idén nagyobb lendülettel kellett dolgozni, mert lemaradtunk az őszi mélyszántással, tavasszal lehetett csak pótolni. A lemaradást behoztuk már, rendben van a vetés — május 10-re az utolsó szem kukorica is a földbe került. — A legfontosabb, hogy jól dolgozzunk, a múlt évinél nyereségesebben gazdálkodjunk — foglalta össze Nagy József, a termelőszövetkezet elnöke. — Minél kevesebb pénzt, áramoltassunk ki a tsz-ből, az erőforrásokkal — eszközzel, és munkaerővel egyaránt/ — jól gazdálkodjunk. A népgazdaságban is csökkentették az importot, növelték az exportot. Mi ugyanezt próbáljuk meg — kicsiben. M. E, SOMOGYI NÉPLAP N. J. Több szemszögből — ugyanarról A legfontosabb feladat
