Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-23 / 119. szám

Hova kerül a szennyvíz? Balatoni gyorsfénykép ' ,» <r , ' A Balaton déli partján a ■v iamű vek - naponta csaknem, negyvenezer köbméter ivó- viaet termeinek, Ennyi a csucskaipaditás: tavasztól ősziig ennyit fogyasztottak az ott élő, nyaraló emberek. A tiszta víz nyolcvari százalé­kából szennyvíz lesz. A szak­emberek általában húsz szá­zalék „veszteséggel” — ön­tözésre és hasonló célokra használt vízzel — számol­nak. Ezek szerint a. Balaton somogyi lakó- és üdülőöve­zetében több mint harminc­ezer köbméter szennyvíz ter­melődik naponta es jut el.. j Hová is jut? Bulkfli Lajost, a Dunán­túli Regionális Vízmű ésVíz- gyzdálkodási Vállalat főtech- lyjtágusét kértük meg, hogy segítsen követni a szennyvíz útját. — A tóparton í pan-i szenny­víz, te hal a legveszélyesebb, a környezetet leginkább szennyező „termék” csak el­hanyagolható mennyiségben keletkezik. A háztartásokból érkéz» szennyvízzel sem könnyű azonban elbánni. A közműveik nem arányosan oszlanak el: a parti részeik éliátdttabbak, s a belső te­rületek vannak a legrosszabb helyzetben. Egyes községek közművesítése igen jó, má­sutt alig van csatorna. — A csatornázott terüle­tekről a tisztítótelepekre ér­kező szennyvíz kezelésre al­kalmas. Ezer köbmétert csak mechanikai úton — magya­rán ülepítő „gödörben” — tisztítunk, a többi mechani­kai-biológiai tisztítás után kerül to a szennyvíztelepek­ről, — Hová? ■— Nagyrészt a tóiba.' Tegyük hozzá: . nyáron minden tisztítómű túl van tea-helve: több szennyvizet fogad, mint amennyire „hi­telesítve van”. Így a tisztí­tás is „gyengébb”. Egyedül Siófokon dolgozik Jó, 90—95 százalékos hatásfokkal a korszerű szennyvíztelep. * onnan a Sióba jut a tisztí­tott víz. A többi telep ter­melése télen 80 — már ez is gyenge —, nyáron pedig csak 00 seázeilékos hatásfo­kú. Es a Balatonba engedi a vizet!. Ugyanakkor egyetlen szennyvíztisztító sem alkal­mas arra. hogy a tavat —• és minden vizet — legin­kább károsító foszfor- é* nitrogénszennyezést eltün­tesse a szennyvízből. — Miként növelik a jö­vőben a viztermelést es a tisztítókapaoitás/:.? — Az ivóvíztermelő kapa­citás az ötéves terv végére több mint hatvanezer köb­méter lesz naponta, a szenny­víztisztítóé pedig harminc­ezer köbméter körüli, s a mamái korszerűbb. — Tehát az „olló” nem záródik. — Nem. Bár a hatásfok jobb lesz és a tisztított szennyvízből már sokkal két vesebb fogja veszélyeztetni a Balatonit. A déli part je­lentős részéről idegen víz- gyűjitőterületre, a Koppány- ba vezetjük majd a tisztított vizet. — A Koppányi nem kell félteni ? — A folyóvíz öntisztítása gyorsan eltünteti azt aszeny- myeződést. amit egy tó nem tud feldolgozni. — A csatornázott terüle­teket is növelik. Kielégítő lesz-e ez a fejlődés? — Részben. Mert az egyienl Stílen eloszlás még megmarad. Ez tehát a szennyvíz egyik útja: csatorna, szennyvízte­lep, a Balaton (vagy a Sió), később a Koppánv... S a többi „út”?1 Emésztó- gödör, szippantás. És van még néhány lehetőség. Ijr- ről Siófokon a vízügyi igaz­Szárazabb, jobb a minősége Harmincnyolc vagon gyap­jút vették át tavaly a somo­gyi termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól és egyéni juhtartóktól a Gyap­jú- és Textilnyersanyag-for- galmi Vállalat megyei kiren­deltségének dolgozói, s az idén 40—42 vagonra számí­tanak. A növekedésre az ed­digi tapasztalatok alapján van kilátás, ugyanis most, miután a nyírásnak már a 85 százalékánál tartanak, nyilvánvaló: szárazabb a gyapjú és jobb a minősége, mint a múlt évben volt, Ez nemcsak az időjárásnak tu­lajdonítható »-a például az eső is jelentősen befolyásol­ja a minőséget —, hanem a juhászoknak is köszönhető. Mint arról Réti János, a kirendeltség vezetője tájé­koztatott, negyvennyolc juh­tartó termelőszövetkezet van Somogybán, közülük har­minckettővel tartanak szoros kapcsolatot. Rendszeres áru­szállító a bárdibükki meg a dél-somogyi állami gazdaság,1 és a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskolai tangazdaság is. — Eddig mintegy hat va­gon gyapjút vettünk át, s a tavalyi közepes minőséggel szemben most igen jó árut kapunk a juhtartóktól — mondta Réti János. — Ez a minőségi javulás természete­sen a gyapjú árában is ki­fejezésre jut: a juhtartók 8— 10 forinttal többet kapnak egy-egy kiló gyapjúért, mint amennyihez a múlt évben ju" torttak. És a nyírás is szapo­rábban halad1: ebben a hó­napban befejeződhet. A -kirendeltség nemcsak gyapjú átvételével foglalko­zik. hanem jelentős mennyi­ségű bárányt is felvásárol és értékesít belföldre, s jócskán jut exportra ts. Az idén ed­dig 4500 -bárányt küldtek Olaszországba, a jövő hónap­ban pedig összesen 1200-at exportálnak Líbiába és Li­banonba. A távoli országok­ba a luirádi hizlaldából in­dítják a szállítmány altat. — A karádi termelőszövet­kezet, amellett, hogy szá­mottevő saját tenyésztésű ál­lománnyal rendelkezik és a legeredményesebb partner­gazdaságunk lett az utóbbi években, közreműködésünk­kel kifizetődő hizlalást is folytat. Mi megvásároljuk és odavisszük a gazdaságba a bárányokat, a tsz meghizlal­ja és saját tulajdonaként ér­tékesíti azokat. Tavaly, a telep kísérleti évében háromezer bárányt szállítottak el Katádról, az idén már tízezret értékesíte­nek. A hizlalás mellett a te­nyésztés is figyelemre méltó: ebben az évben 800 tenyész- jeikét adtak el, s még ugyanennyit adnak ki ju- há&zatukból szeptemberben. H. F. gatóság balatoni vízügyi M- rondelitségéimek. csoportveze­tője, Szabó Lajos beszélt: — A szippantott szenny­víz elhelyezését, többé-ke- vésibé megoldották, főleg ha art nézzük, hogy mekkora lemaradást; kellett (és kell még) behozni. Az egész Ba- latoin-partoin . termelődő szénhv»ézet, valamint annak elhelyezését tekintve záródik az ..olló”. Ez alapvető tény, és biztató. Javul a helyzet. — Legyünk derűlátóak? — Mértéktartóan. és min­dig nagyon odafigyelve. Tisz- títatiaai szennyvíz ma mál­nám vagy csak alig jut a lábai Valaha rengeteg „Ille­gális” közvetlen bekötés volt, de ezeket fölszámolták. Na­gyon nagy bajokat okozott, ihogy sok helyütt nem épí­tettek emésztőgödröt, ha­nem a régi ásott kutakba engedték a szennyvizet. Ta­lán itt is van. javulás, bál­áz: ilyesmi eléggé nehezen ellenőrizhető. t—’■ A szippantás körül min­den rendben van? — A legnagyobb begyűjtő a fomycidi településtisztasági ■vállalat, de rajta kívül is sokan foglalkoznak még ilyesmivel: téeszek, áfé­saék... És itt kezdődnek a faajak. Előfordul, hogy a szappan tókocsi a csapadék­csatornába, az eldugott sza­bad területre, az övcsatorná­ba, és még ki titdjia, hová engedi a ikism-ppantott szeny- nyet S mivel ez tisztítanám, veszélyezteti a tavat. A te­lepüléstisztasági vállalat a többé-ikevésbé jól elhelyezett, kijelölt helyekre viszi a szippantott anyagot. Ám a többiek... , — És erre nincs megol­dás? — Zala meg Veszprém megyében például rendelke­zés biztosítja, hogy csak egy vállalat foglalkozhat szip­pantással. -Minden más kö­zületinek le kell adnia a gépeit, s akik megtarthat­ták, azok sem vállalhatják a háztartási szennyvíz el­távolítását. Ez Somogybán vajon meg­oldhatatlan ? — A mai telepéi, jo he­lyen vannak? — Nem. Nem mind.;'. De az új helyek kijelölése meg­történt, kialakításuk viszony­lag rövid időn .bélül meglesz. A cél az, hogy idegen víz­gyűjtőterületre kerüljenek.' Ez hát a helyzet a Bala­ton déli partján. S miként hallattuk: javul is — a VI. ötéves tervidőszakban. A ta­vat majd kevésbé veszélyez­tetik. A háztartási szennyvizek nem a Balaton logfélélme- sebb ellenségei, de nem is elhanyagolhatóak. A mai ál­lapotokról és a közeli jövő­ről készült ,gyorsfénykép” javuló körülményeket mutat. Am a helyzet mégsem telje­sen megnyugtató. Luthár Péter Változtak a közegészségügyi előírások A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatát és véle­ményezését újabban szabá­lyozza az egészségügyi mi­niszter 4 1981. számú rende­leté. Ennek hatálya kiterjed az egészségi ártalom és a baleset veszélyével járó, va­lamint. a járványügyi érdek­ből kiemelt munkakörökben dolgozókra és azok munkál­tatóira. A járványügyi ér­dekből kiemelt munkakört betöltők vizsgálatainak rend­jében — akiknek a munká­hoz érvényes leletekkel el­látott egészségügyi könyvet írnak elő — ugyancsak fon­tos változások történtek. (Ilyen munkakörök például azok. amelyek az élelmiszer- iparral. a kereskedelemmel, a vendéglátóiparral, általá­ban ételek és italok készíté­sével. fel- vagy kiszolgálá­sával, árusításával függnek össze, vagy például újszü­löttek, csecsemők, gyerme­kek egészségügyi és egyéb ellátásával kapcsolatosak.) A kötelező előzetes mun­kaköri alkalmassági orvosi vizsgálat továbbra is ér­vényben van az idénymun­kát vállalók részére is. Aki előzetes alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, azt a munkáltató nem fog­lalkoztathatja. Lényeges vál­tozás, hogy a vérvizsgálati kötelezettség csak a gyógyító intézményekben, a bölcső­dékben. az óvodákban, a csecsemő- és gyermekottho­nokban az anyatejgyűjtő ál­lomásoknál, az anyatejet adóknál maradt fenn, egyéb munkakörökben megszűnt. A székletvizsgálat, a tüdő­szűrés és a bőrgyógyászati vizsgálat a munkába állás előtt továbbra is minden munkakörben kötelező. Az ilyen vizsgálati eredménye­ket az élelmezési tevékeny­séget folytatni kívánó kis­Svájci gasztronómiai napok Svájci gasztronómiai napokat tartottak a margitszigeti Ter­mál-szállóban. A davosi Morosani Hotel konyhájának be­mutatkozását a Danubius Hotel, a Malév és a Swissair rendezte. Képünkön: ctelkóstoló a megnyitón (MTI-foló — Pintér Márta felv. — KS) iparosoknak. magánkeres­kedőknek már előzetesein be kell mutatni az iparenge­dély. a magánkereskedői iga­zolvány kérésénél; nemcsak a sajátjukat, hanem segítő családtagjaikét is. Fontos változás, hogy akinek munkaviszonya több mint 30 napra megszakad, annak a munkába állás előtt ismét át kell esnie alkal­massági vizsgálaton: enélkül egészségügyi könyve érvény­telen. Ugyanakkor megszűnt a kétévenkénti széklet- és vérvizsgálat, az évenkénti — ilyen célú — tüdőszűrő és altalános alkalmassági vizs­gálat kötelezettsége. A fo­gyasztók egészségvédelme érdekében a rendelet kötele­zővé teszi, hogy az egész­ségügyi könyvhöz kötött munkaköriek soron kívül kö­telesek orvoshoz fordulni és magukat a szükséges vizs­gálatoknak alávetni: heveny gyomor- vagy bélpanasz, hasmenés, a velük közös háztartásban élő személyek hasmenéses megbetegedése, saját maguk bizonytalan eredetű lázas megbetegedése esetén, valamint ha olyan bőrbetegségük; van, amely foglalkozásuk gyakorlása következtében mások meg­betegedését idézheti elő. A munkáltatónak a beteg dolgozót el kell tiltania a munkától és egyidejűleg or­voshoz kell irányítania. Ha a dolgozó ezt elmulasztja, munkáját nem folytathatja; ellenkező esetben mind őt, mind a munkáltatót szabály­sértési felelősségre kell von­ni. A közegészségügyi-járvány- ü.gyi felügyelőségek járvány­ügyi indokok alapján (fertő­ző betegség előfordulása vagy annak gyanúja, ve­szélyre utaló laboratóriumi eredmények) | mindezektől függetlenül soronkívül is el­rendelhetik az említett mun­kakörökben foglalkoztatot­tak vizsgálatát. Az előzetes és az eseten­kénti alkalmassági vizsgala­tokat ahol van, ott az üzem­orvos, másutt a körzeti or­vos végzi; ő bocsátja ren­delkezésre a laboratóriumi vizsgálati tartályokat; majd az eredmények alapján ér­vényesíti az egészségügyi könyvet. Az egészségügyi könyvet a munkáltatónak kell biztosítani. (Kaposváron a Széchenyi téri. Budapes­ten a Szent István téri nyomtatványboltbán szerez­hető be, raktáii száma: C 3151—2). Piaci körkép Mérsékletre intő árak Nyár eleji, sztorit öltötte fel a kaposvári hetipiac. A borsos árak azonban az ínyenceket is önmérsékletre késztették. ' Cseresznye na­gyobbrészt még mindig csak csomókban kapható, 4—á fo­@ Új hazai és nemzetközi buszjáratok SOMOGYI NÉPLAP Május 31-én 0 órakör lép életbe az autóbuszközlekedés új menetrendje. Változásait, újdonságait tegnap sajtótá­jékoztatón ismertette Tapol* czai Kálmán, a Volán-tröszt vezérigazgatója. A hivatalos autőbuszme- netrenidet ezúttal nem három, ■hanem négy kötetben adták ki. Az első kötetben a Pest megyei és a Budapest kör­nyékí, a másodikban a du­nántúli. a harmadikban a Duma—Tisza közi. a tiszántú­li és az észak-magyarországi vonalaikat, járatokat tüntet­ték föl,. A negyedik- kötetben — amely formájában is el­tér a hagyományostól es a vasúti menetrendhez hason­lít — a nemzetközi es a tá­volsági járatok közlekedési rendje található. Ez utóbbi egyébként — kísérletképpen — két évig, 1983. május 23-ig érvényes. , A menetrendek összeállítá­sánál figyelembe vették a nyári és a téli időszámítást, ezert pótlást nem adnak hoz~ Zajuk. Nemzetközileg is el­fogadott jelekkel; „napsugár­ral” és „zúzmarával* emelik Id a csa'k nyáron, illetve té­len közlekedő járatokat. A 2648 oldal terjedelmű, négykötetes menetrendet százezer példányban nyom­ták, a legtöbb: 29 ezer pél­dány a nemzetközi-távolsági kötetből készült. Ezenkívül háromezer példányban kü­lön megjelenik a US oldalas balatoni autóbuszmenetrend is. A menetrendeket: .■■#■.0in­ba t. tol árusítják a Volán és a Volántourist irodaiban, az autóbuszállomásokon, és a MÁV közönségszolgálatánál. Az üj menet rend életbelé­pésével egyidőben 379 uj autóbuszjáratot helyez forga­lomba a Voián, főleg a me­gyeszékhelyek és Budapest külvárosi forgalmában, első­sorban a munkás- és tanuló- szállitás javítására, a szociá­lis, kulturális célokra szol­gáló utazási igények kielégí­tésére. Hasonló céllal 367 busz útvonalát meghosszab­bítják, Ezen túl az előváro­si forgalomban gyorsítják a közlekedést, új korszerű ko­csik üzembe állításával ja­vítják a kényelmet. A kö­vetkező tanévben 975 körzeti iskola csaknem 60 ezer ta­nulóját szállítják majd a Volán menetrendszerű bu­szai. Nyíregyházáról Csehszlo­vákiába, Nagymihalyra indí­tanak menetrendszerű jára­tot, s Jugoszláviába i.s két új vonalon: Nagyatad—v’erö- ce, valamint Szentgotthárd— Muraszombat között járna« Volán-buszok. Ezenkívül a korábbiaknál több járatot közlekedtetnek Komárom— Komamo, Debrecen—Nagy­bánya, Gyula—Szabadka kö­zött. rintért. Hat forint egy alig- kupac eper. Kilóra 30-ért mérték. Panaszra így sem lehet sok okunk, mert Veszprémben még 140 forint a földieper, és a fővárosban is drágább 100 forintnál. A legolcsóbb epret most Szol­nokon és Szegeden adják: 65—70 forintért. Itthon sza­mócát is kínáltak 63-ért. A szemet-szájat már nemigen ingerlő alma kilója 15 forint. Gazdag volt a választék primőr zöldségből. 40 forint a karfiol kilója és csaknem ugyanennyi az uborkáé is. Egy mutatósabb csomó rete­kért 8 forintot is elkérnek. Fele ánnyiért kapható egy szép csomó zöldhagyma vagy egy fej saláta, öt forintért már olcsónak mondható egy darab zöldpaprika, s tiz fo­rint a tölteni való. 80 forintért kínálják a pa­radicsomot. Az Alföldön hússzal kevesebbért is kap­ható. 18 forintra drágult a fejes káposzta. 8-ért vehettünk vi­szont tavaszi kelt. újburgonya függően — 30—36 vásárlók azonban inkább az »ó«-ból 6-ért 6,50-ért. némi elégtételül, debreceniek vagy kiak az utóbbiból 1,50—2 forinttal kapnak. — fajtától forint; a többnyire vettek. Szolgáljon hogy a a szolno­ki csak drágábban. Nyolc forint az enyhén fá­sult sárgarépa is. A főzőhagyma-árak közt továbbra is tetemes különb­ségek vannak: Szolnokon 6,50-ért is láttak, ugyanak­kor Veszprémben 12-ért is alig, nálunk 10—11 forintért kapható. A szezonjamúlt fokhagyma már sehol sem kerül többe 50 forintnál. Ki­vétel Debrecent; ott 90-re tartják. V. V Kaposváron 80 forint a sampinyon kilója, s csaknem ennyit kértek a jobb minő­ségű erdei fajtákért is. A tojás ára, akárcsak ná­lunk országszerte 1.40—1,60, csupán a fővárosban es Veszprémben kapós 1,80-ért. Viszonylag drága az élő csir­ke. Kaposváron pesties az ár: 50 forint kilója. Debre­cenben 52-ért kapható. Igaz, onnan száz kilométernyire, Békéscsabán már 40-ért is megvásárolható. Egy pár tyúkért 150 forin­tot kértek, egy kakas 105-ért talált gazdára. A virágpiac tarkálló vá­lasztéka a férfiak figyelmét hívta föl az ajándékozásra. 4—5 forintért szép török­szegfű vagy margarétacso­kor kapható. A galánsab- baknak a tűzliliomot ajánl­hatjuk, szálanként 10-ért. & M t ( i

Next

/
Thumbnails
Contents