Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

Darukezelők lesznek Tanfolyam az iskolában — szünet nélkül Festő - kéz nélkül MozgáasórUltek kiállítása a Latlncában Orsós Erzsébet gyönyörű! hímzett matyó terítővei és tarsollyal pályázott. Galam­bos Lajos és Máté Ferenc fa­ragásait nemcsak Kaposvá­ron ismerik, hiszen több or­szágos rendezvényen is sze­repeltek már. Erényi Alajos tabi órásmester linómetszt- tekkel, ,Szita István, Mag Andrásné, Sipos Emilné és Farkas Judit hímzésekkel, makraméval mutatkozott be. Puska Károly gazdagon faragott tálasa a kiállítás egyik legszebb darabja. Az irodalom kategória pályamű­veiből Böhm András két verse Is megjelenik a So­mogy című kulturális folyó­irat következő számában’, és Szabó János fotói szántén nagy sikert arattak. Ez év őszén országos mű­vészeti kiállítást rendeznek Budapesten Művészet, társa­dalom, rehabilitáció címmel a betegek, egészségileg káro­sodottak, rehabilitáltak mű­veiből. Somogy megyét a Latinodban kiállított alkotá­sok képviselik majd. A megyei KISZ-bizottság, a Fazekas Háziipari Szövet­kezet, a Pamutfonó-jpari Vállalat, valamint a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat által fölajánlott tárgyjutal­makat pénteken délután ad­ták át a kiállítás résztvevői­nek. A műsoros esten föllé­pett többek közt a Fonómun­kás Kisszínpad és a Kerék­kötő együttes. a. A. Bakháza kicsi település Haramia mellett. Státuszta szerint társközség. NéháiV éve még háromszázhúszan éltek itt, ma kétszáznyolcva- nan. Előbb az iskola felső, majd az alsó tagozatát kör- zetesítették, aztán megszűnt a könyvkölcsönzés is. Könyv­tárosnak utoljára 1977-ben fizettek tiszteletdíjat... Az egykori kastély téglái­ból épült iskolaépületet — házi építőbrigádjával — a községi közös tanács újította föl. Háromszázezer forintba került. — Már tavaly végeztünk az átalakítással — mondta Pap Istvánná tanácselnök. — Nagytermet, klubhelyiséget, (tanácsi irodát, könyvtárt és orvosi rendelőt alakítottunk ki: itt tarthatjuk majd a kü­lönböző - rendezvényeket, a tanácsi fogadóórákat — bár a bakiháziak, mivel jó a köz­lekedés, az ügyes-bajos dol­gaikkal inkább átjönnek Há­romfára —, és hetente egy­szer rendel a körzeti orvos is. A KISZ-klúbot még be kell rendezni, a könyvtár azonban tegnaptól már a bak'háriaké. Piák Imréné a vezetője. Öt amolyan »mindenes«-nek tartják a faluban: tagja a népfrontbizottságának, a kö­zös községi tanácsnak, s a község postása is. Avatás előtt vele indultam »háztűz- nézőfoe«. — Nem furcsa ez a páro­Szalonka lemre akkora szerencsém. Hiszen az is erdeménynek számít, ha az ember egyál­talán találkozik a „toknyos” madárral. Titokzatos madá'ij,.. 1 Ki­sebb a. fácánnal, nagyobb a fogolynál, mégis a trófeá­tok között tartják számon. ’ Vadászni csak tavasszal le­het, „húzáskor” — így neve­zik a szalonka alkonyati és hajnali párválasztó repülé­sét, amelyre vándordíja köz­ben szakít időt Csakis szür­kületkor hajlandó fölszállni. Hajnalban, néhány percig, alkonyatkor legföljebb fél­óráig tart a vadászat... Napszálltakoir a leshelyem vagyunk. Még izeg-mozog, az erdő, perlekednek a mada­rak; most gallyazik föl a fácán. Feri elosztotta a les- helyeket. Mi ketten, Jóska barátommal, egy jókora bo­zótos mentén állunk. Szellő borzolja az alig zöldellő ágakat, feltűnik az első csil­lag, Az erdő elcsendesedik. Jóska, készenlétben tartja a puskát, mart „mostt vagy Boka”. Szinte a lélegzetünket is visszafojtjuk, hátha meghall­juk a jellegzetes pisszegő, vagy kurrogó hangot. Lehet, hogy egyedül jön a madár. De jöhet a párjával is, vil­lámgyors cikkcakkban, 8 olyankor a legkitűnőbb |C-* vöt is zavarba ejti. á Bm.áe&Q bangói Ül .1 túloldalon figyelő vadász kiáltását szinte egyszerre halljuk. — Jóska, vigyázz! A madarat csak a lövések után pillantom inog. Épség­ben továbbröpül, s eltűnik a szemünk elől. — Messze volt — bosz- szamkodik Jóska, és újra tölt. Várunk még egy ideig, ám amikor a hold fölbuk­kan és megszólal az első ku- vik, tudjuk, hogy vége a va­dászatnak. — Mi legalább láttunk madarat — vigasztalom Jós­kát, aki tulajdonképpen nincs elkeseredve, mert már a holnapi vadászatra gondol. — A szalonkahúzást azért szeretem ilyen bolondul, mert nem lehet betelni ve­le — mondja. — Tizenöt- húsz perc, és'vége. Hiába szeretne az ember tovább maradni. A többiek kérdőn néznek ránk, hallották a lövéseket, .és ők el sem süthették a puskájukat, — Messze volt — dünnyö- gi Jóska. — Akkor marad a sült krumpli... Csató Kálmán írja a sza­lonkával kapcsolatban, hogy már gyermekkarában meg­kedvelte ennek a különle­ges madárnak a fűszerezett béltartalmával megkent pi- iitun zsemlét, Persze aim-. Vásári noteszlapok sítás: Postás és könyvtáros egy személyben? —- Ó, dehogy. Voltam én már könyvtáros Bakházán, a hatvanas évek közepén. Az­tán jött a gyerek, az elfog­laltság ... Büszkén mutatja új biro­dalmát. — Még van itt munka — szerénykedik közben, pedig katonás rendben sorakoznak a könyvek a polcokon, tiszta a padló és hófehér függöny is került az ablakra. A háromfai könyvtár ve­zetőjétől, Györkös Jánosné- tól tudom: ezer kötetet ad­tak a bakházi fiókkönyvtár­nak, s időnként cserélik is majd a könyveket. — Lesz-e elég olvasó? — kérdezem Fiáimétól. — Biztosan lesz. Gyer­mekkorom óta Itt élek, is­merjem az embereket; ha nem is mindenki, de sokan szeretik, a könyvet. Voltak, akik azért kardoskodtak, hogy már korábban nyis­sunk, a berendezésre azon­ban várni kellett.- Sokba ke­rült ... Tegnap könyvtárral gyara­podott Bakháza. Nem csap­tak dínomdánomot, nem volt ünneplés sem. Egyszerű­en csak kinyitották az ajtót — ott, ahová a néhány tele­vízión. a rádión és pár újsá­gon kívül nehezen jutott el eddig a szép, tiszta szó. .Le­het-e ennél szebb ajándékkal kedveskedni a költészet ün­nepén? N. ,1. kor megtudta, mit etettek vele, megrökönyödött. Édes­anyja a következő magyará­zatot adta a kisfiúnak: a szalonkának a béltartalma * is ehető, miért ez a nemes madár csak a föld nedvé­vel táplálkozik, mint a nö­vények. Ezt Csáló Kálmán édesanyja apjától, a híres vadásztól tudta, tehát úgy tetszett, igazságához nem fér kétség.-A kételkedő tu­domány mikroszkópja azon­ban mást mutatott. Bizony, a hosszú csőrét a nedves, pu­ha földbe dugdosó szalonka főként a földigilisztákat ked­veli. Ennek ellenére — ta­lán a régi római ínyencek szokása élt tovább Európá­ban — ez az egyetlen ma­dár, amelyet nem muszáj fölborítani, meg lehet enni minden belső részével együtt. A fővadász házában megpihenünk. Jó ilyenkor régi vadá­szatokról beszélgetni: csodás bikákról, szép emlékű re­mete kanokról. Most már eg,y-egy pohár vörösbort is megihatnak a vadászok. Az­tán íölcihelődmek, s fájó szívvel elindulnak a város felé. „Holnap, ha lehet ki­jövünk újra, talán több sze­rencsénk. lesz a szalonká­val.” A fővadász csendes mosollyal bocsát el bennün­ket. Ö itt marad. Ali-réten, az alvó fák, özek, szarva­sok közötti Trófeákkal ékes házában, és a vadász-sze- rencse soha ki nem beszélt reményével a szívében tér nyugovóra. gzapudi András Az Agromasexpo nemzet­közi mezőgazdasági élelmi- szeripari gép- és műszerkiál­lítás e heti bemutatói több somogyi szempontból külö­nösen érdekes látnivalót kí­náltak. , Állandóan népes né­ző tábora volt\ a bogiári rendszerű fóliaburkoló gép­nek. E berendezés fóliahár­tyával fedi be a gyümölcs­ös szölöoltványokat, védve őket a kártevőktől, illetve a sérülésektől. A megoldás le­hetőséget ad a gépi hajtatás­ra és kiültetésre, valamint az oltványok kiszedésének gépesítésére. Részben erre, az Óbuda Tsz által gyártott gépre épül a Hungexpo má­sodik díjával kitüntetett Boglárt Szaporítóanyagter- melési Rendszer. Az Olt­va n.y te r m el és t forradalmasí­tó rendszerben a hagyomá­nyos technológiákhoz ké­pest 40 százalékkal javul az eredés és figyelemre méltó a munkaerőmegtakarítás is. A bogiári technológia a sza­porítóanyag »gyártásának« időigényét harmadára mér­sékli. Hasonlóan nagy Sikert aratott — és a, vásár első díját nyerte el.— a Kahyb új sertéstartási technológiai sora. Az FR-jelzésű fiaztató-, szoptató-, malacnevelő-re- kesz elsősorban sertés telepi rekonstrukciót tervező gaz­daságok számára lehet, elő­nyös. A rendszer helyki­használására jellemző, hogy segítségével 60—100 száza­lékkal növelhető a fiaztotó- férőhely. Gyorsan összesze-. relhető, és a munkaerő, va­lamint alommegtakarítás mellett lehetővé teszi az el­hullás nélküli malacnevelést, A somogyi gazdaságok te­rületének öt százalékán sem alkalmazták eddig a szántás nélküli talajművelést — nem . mintha nerp volna nyilván­való a 20—25 százalékos üzemanyag-megtakarítást biztosító megoldás előnye, csakhogy mind ez ideig hiá­nyos volt a munkához igénybe vehető hazai eszkö­zök tára. Ezzel kapcsolatban keltette föl a szakemberek érdeklődését a Kaposgépkét eszköze: az egy menetben mélylazítást és tárcsázást végző Lator 2500 és 3500-as. A szállítási idő felét a me­zőgazdaságban a rakodás te­szi ki. Az óránkénti rako­dási mennyiség átlagban a 15 tonnát sem éri el. Az, érdeklődők az Agromasexpo szabadtéri bemutatóin G0— 100 tonna óránkénti teljesít­ményű speciális eszközöket is láthattak, köztük a Ka,- posgép újdonságait.' A leg­nagyobb szakmai sikert az UR-H univerzális rakodó aratta. A Vízügyi Igazgatóság Szakaszmérnöksége értesíti a lakosságot, hogy a Kapos, Surján és Deseda patak partjait használásra bérbe adja A kiadás időpontja: 1951. április 29-én 10 órakor batet Kapos-hidnál, 1981. április 29-én 14 órakor sántosi elágazásnál, 1981. április 30-án 7 órakor Kaposvár közvágóhídnál, 1981. április 30-án 9 órakor Kapos—Gorkij úti hídnál, 1981. április 30-án 11 órakor Kapos—Bartók úti hídnál, 1981. április 30-ár 14 órakor Kapos—kecelhegyi hídnál. (158775) Könyvtárral gazdagodott Bakháza A fiatal1 szakmumkásjelöl- tek hazautaztak a tavaszi szünetben, így csendes és «kihalt« lehet Szőcsénypusz- fán az Erdészeti Szakmun­kásképző Iskola — véli az, aki nem tudja, hogy a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felnőttoktatási feladatokra jelölte ki ezt az intézményt.' Ennek következ­tében tehát időről időre tan­folyamokat rendeznek itt — akkor is, amikor az iskolák­ban egyébként tanítási szü­net van. Így találkoztunk , a napokban Dunántúl több erdőgazdaságának, állami gazdaságának és termelőszö­vetkezetének dolgozóival: a darukezelés fortélyait tanul­ták. Március 23-án kezdődött ez a tanfolyam. Harmincha­ton négy hétig a rakodógép kezelésével ismerkednek. Va- lamennyiüknek van már jo­gosítványa — vontató- vagy tehergépkocsi-vezetői —, s most, ha sikerül a vizsga, ra- kodógépfcezelő betanított munkások lesznek. Addig is az iskola felnőttek részére berendezett kollégiumában laknak, s az intézmény szak­oktatói tanítják őket: dél­előttönként elméleti ismere­teket szereznek, délután gya­korlat van. Egy-egy hallgató­nak 15—20 órát kell eitölte- nle az intézet rakodógépén és szép környezetben levő tanpályáján, hogy jártasság­ra tegyen szert. Miután meg­szerezték a bizonyítványt, traktorra és gépkocsira sze­relt rakodógépekkel dolgoz­nak majd. A végzettség meg­szerzését egyébként munka- védelmi szabályzat írja elő. A felnőtt szakmunkások és betanított munkások tanfo­lyama négy hét múlva ismét fogad hallgatókat: ahogyan előbb motorfűrész- és tar­goncakezelőket képeztek, utá­nuk majd speciális erdőgaz­dasági csuklós traktor keze­lésére oktatják a dolgozókat. A jövő héten ugyancsak Sző- csénypuszto ad otthont a So­mogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fiatal szakmun­kásai számára hirdetett me­gyei versenynek — a leg­jobbak innen az országos »erőpróbára« mennek. Má­jusban egy kéthetes tovább­képzésnek is színhelye lesz az iskola: a Sefag művezetői, a kerületvezető erdészek gya­rapítják akkor szakmai is­mereteiket. Mozgássérült amatőr alko­tók kiállítását nyitották meg tegnap délután a kaposvári Latinca Sándor Művelődési Központban. A Mozgássérül­tek Somogy megyed Egyesü­letének felhívására huszon­kilencen küldték be munkái­kat. A zsűri tagjai — Leitner Sándor festő, Honty Márta iparművész, valamint a me­gyei művelődési' központ munkatársai — javasolták a kiállítók bevonását a megyei amatőr képzőművészeti moz­galomba, s vállalták, hogy irányítják alkotó tevékeny­ségüket, műteremlátogatáso­kat szerveznek számukra, fi­gyelik munkájukat. A kiállítást dr. Varga Le~ vente, a megyei kórház igaz­gató főorvosa nyitotta meg. Az országban először kei-ül sor ilyen bemutatóra, ám a példát hamarosan követik mái városok is. E kiállítás célja elsősorban a mozgássé­rült alkotók bemutatása, bi­zonyítva, hogy a mozgásuk­ban korlátozottak is képesek olyan dolgokat létrehozni, mint bármelyik egészséges ember. Varga József és Fritz István képeit nézve eszébe sem jut a szemlélőnek, hogy a festőknek hiányzik a ke­zük vagy betegségük miatt csupán két ujjal készítették a mozgalmas utcaképet, a falusi csendéletet. Szinte em-' berfeletti akarat kell ehhez! A drávatamási szociális otthon tizenkét' éves lakója, A 11-rét. Már közeledik az alkonyat, s a va­dászok egy hosszú csőrű, szeszélyes természetű madárról beszélgetnek. — Ki lőtt az idén sza­lonkát? — érdeklődöm. — Még Feri sem — mond­ják, s ez nyomós érv ama megállapítás melleit, hogy az idén. meglepően kevés szalonlka vette félénk az útját. Mert Feri, azaz Csik- vár Ferenc fővadász, Stu- dinkaj László, a híres „La­ci bácsi” tanítványa ritkán téveszt célt, s hia az idén még ő sem lőtt szalonkát, ákkor a többiek úgy érzik, nem szükséges önmagukat okolniuk a kudarc miatt — Ki látott az idén sza­lonkát? — kérdezem ez­után. — Valamennyien láttunk — mondják —, de egynél többet egy alkalommal sem. Az idén tehátt nincs sze­rencséjük a szalonkavadá­szattal, főként azért, mert kevés a húzás,. Szerencsére máskor Is szüksége van a vadászembemnek. de különö­sen szalonka vad ászatkor van rá szüksége. ■— Amikor először láttam, mindjárt sikerült meglőnöm, s ezt én, egészen természe­tesnek találtaim — mondja a legfiatalabb vadász. — Csak azután magyarázta meg Feri, miért volt kezdő lé­SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents