Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-22 / 93. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ' ÁRA: 1,40 Ft S0M03íTÉptAP AZ MSZMP SOMOGY MEG y|| BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XXXVII. évfolypm, 93. szám * Lázár György fogadta a japán iizEefombei ’eket A magyar—japán gazdasági klub elnökségénél Kedden, a -Magyar Keres­kedelmi Kamarában • meg­kezdődött a magyar—japán gazdasági klub, magyar, il­letve japán, tagozata elnök­ségének együttes ülése., Az ülésre 33 tagú, üzletembe­rekből álló japán delegáció érkezett hazánkba, Kazuo lwatcmak, a Toshiba cég elnökének vezetésével. A magyar—japán gazdasá­gi klub 1971 óta működik, 94 magyar vállalat a tagja, japán részről pedig olyan vezető kereskedőházakat fog­lal magában, mint a Toshi­ba, a Mitsui, a Nissho-Iwai, a C. Itoh. Magyar részről a klub elnöke Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgató­ja, japán részről a mostani delegáció vezetője, Kazuo Iwata. A jelenlegi budapesti ülé­sen áttekintik a klub tevé­kenységét, a magyar—japán forgalom alakulását. 4 japán szakemberek előadást tarta­nak többi között a japán ipari robotokról, a húsipari termékek csomagolásáról és üzleti tárgyalásokat folytat­nak. Szerdán ünnepélyesen felavatják az Egyesült Izzó­ban a Toshiba által szállí­tott wolframszálüzemet. * * t Lázár György, a Minisz­Marjai lóz Havannái»« .Havannában hétfőn meg­kezdődött a magyar—kuba gazdasági és műszaki tudó mányos együttműködési kor mányközi vegyesbizottság X ülésszaka. ülése tertanács elnöke kedden, a Parlamentben fogadta Kazuo Iwata-nak, a japán Toshiba vállalat és a magyar—japan gazdasági klub elnökének vezetésével hazánkban tar­tózkodó üzletemberek kül­döttségét. Jelen volt Kallós Ödön, a Magyar Kereskedel­mi Kamara társelnöke és Shinichi Sugihara, Japán magyarországi nagykövete. ef n tárgyalt A nap folyamán Marjai József miniszterelnök-he­lyettes, a magyar tagozat el­nöke megbeszélést tartott Carlos Rafael Rodriguezzel, a Kubai Köztársaság állam- és minisztertanácsa elnökhe­lyettesével. A találkozón megtárgyalták a két ország kapcsolatait és együttműkö­dését érintő kérdéseket, és eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzetről, a vi­lággazdaság és a szocialista integráció időszerű témádról. Koszovón az élet visszatért rendes kerékvágásába 1981. április 22., szerda Gáspár Sándor hollandiai és belgiumi útja Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével hét­főn szakszervezeti küldöttség utazott a holland szakszerve, zeti mozgalom szövetsége (FNV) meghívására, Hollan­diába, és a Belga Keresztény Szakszervezetek Szövetsége (CSC) meghívására Belgium­ba. A küldöttség az FNV és a CSC vezetőivel eszmecse­rét folytat a szakszervezetek helyzetéről, az érdekvédelmi tevékenység továbbfejleszté­sét szolgáló szakszervezeti törekvésekről, a dolgozók gazdasági vezetésbe való be­leszólási jogának érvényesü­léséről, és szélesítése érdeké­ben kifejtett szakszervezeti tevékenységről. A kelet-nyu­gati gazdasági kapcsolatok enyhülésre való hatásáról, és az ezzel kapcsolatos sa­játos szakszervezeti felada­tokról. A két ország szak- szervezéteinek jövőbeni két­oldalú együttműködéséről. Gáspár Sándor belgiumi tar­tózkodása alatt a nemzetkö­zi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről meg­beszélést folytat a Munka Világszövetsége főtitkárával, Jan Kulakowskivál, valamint az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárával, Ma­thias Hinterscheid-áel. Reziszaens uborkafajlák. Kecskeméten azokat az uborkafajtákat kutatják, melyek a szántóföldi termesztés so­rán a különböző betegségekkel szemben ellenállók lesznek. A több évig tartó nemesítő kutatás alatt csaknem százezer növényt vizsgálnak át palántakorban. A kutatás végső célja olyan konzervipari uborka előállítása, amely jól tűri a szán­tóföldi termesztést. * Afganisztán külügyminisztere Prágában tárgyal Afganisztán külügyminisz­tere, Sah Muhammed Doszt, aki kedden hivatalos baráti látogatásra Csehszlovákiába érkezett, délután megkezdte tárgyalásait Bohuslav Chnou- pek csehszlovák külügymi­niszterrel. Az országaik életéről adott kölcsönös tájékoztatás fo­lyamán az afgán külügymi­niszter ismertette azokat az eredményeket, amelyeket hazájának népe a forrada­lom második szakaszában ért el. A vendég nagy elis­meréssel szólt arról a tá­mogatásról, amelyben Afga­nisztán béke-erőfeszítéseit a Szovjetunió, Csehszlovákia és a szocialista közösség többi országa részesíti. A felék megállapították: a ma­gas színvonalú és széles körű csehszlovák—afgán kapcso­latok jól szolgálják a két nép érdekeit, s jó feltételek vannak a kétoldalú politikai, gazdasági és egyéb irányú együttműködés további el­mélyítéséhez. „Koszovón az élet és a ter­melőmunka yisszatért a nor­mális kerékvágásba” — je­AKÖZÉLET 1-hírei Czlnege Lajos Líbiába utazott. Czlnege Lajos hadseregtá- barnok, honvédelmi minisz­ter Abu-Bakr Yunis Jaber dandártábornok, a Líbiai Arab Fegyveres Erők főpa­rancsnoka meghívására hi­vatalos, baráti látogatásra Líbiába utazott. • • * Hazaérkezett Moszkvából az MSZBT delegációja. Hazaérkezett Moszkvából az MSZBT küldöttsége, amely Bíró Gyula főtitkár vezetésével részt vett aSzov. jet Baráti Társaságok Szö­vetségének IV. össz-szövetsé- gi konferenciáján, • • • Apró Antal Prágában. Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével magyar parlamenti küldött­ség érkezett kedden délelőtt Prágába. A vendégek repü­lőtéri fogadására megjelent Alois Indra, a csehszlovák szövetségi gyűlés elnöke és több más csehszlovák vezető személyiség, ott volt továb­bá Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság prágai nagy­kövét«. leetette ki Mahmut Bakali, a JKSZ KB elnökség tagja, a Koszovói Kommunisták Szövetsége tartományi bi­zottságának elnöke a külföl­di újságírókkal folytatott .pristtimai tájékoztató megbe­szélésen. A Belgrádban akkreditált külföldi újságírók mintegy 50 fős csoportja látogatást tett Koszovón. Mahmut Ba­kali a részükre tartott sajtó- értekezletén rámutatott: a március 11-én és 26-án, va­lamint április 1-én és 2-án Pristinán és más koszovói városokban lezajlott tünteté­sek sízervezői, felbujtói és résztvevői albán nemzetisé­gűek; követeléseik pedig el­lenséges és ellenforradalmi jellegűek voltak. A tünteté­sekben többségükben egye­temisták és középiskolások vettek részt, de helyenként munkások is. Bakali elmondta, hogy most már pontos adatok áll­nak rendelkezésre a zavar­gásokról, amelyek során 8 tüntető és 1 rendőr életét vesztette, 75 tüntető — kö­zülük 55 lőfegyvertől — és 131 rendőr sebesült meg. Eddig összesen 28 személy ellen indult bűnvádi eljárás a tüntetések szervezésének alapos gyanúja miatt. Mahmut Bakali leszögezte: „A követelések között egyet­len olyan sincs, amelyről vitát lehetne folytatni. A tüntetők minden egyes kö­vetelése alkotmányos ren­dünk, forradalmi vívmá­nyaink ellen irányul, s lé­nyegében ellenforradalmi. Nem tárgyalunk róluk.”. Kadarkút1 tervek Számíthatnak a tsz-ekre, az állami gazdaságra Marjai József találkozott Jósé Rámán Fernandez Al­var ezzel, a Kubai Köztársa­ság miniszterelnök-helyette­sével; a kormányközi ve- gyesibizottság kubai tagoza­tának elnökével. Ezután a bizottság plenáris ülést tar­tott. Az ülésen értékelték «bi­zottság legutóbbi ülésszaka óta, valamint az 1976—1980- as évek között a gazdasági kapcsolatokban és az együtt­működésben elért eredmé­nyeket Ezt példázza, hogy a két ország árucseréje az el­múlt öt év alatt százkilenc- ven százalékkal nőtt. Áttekintették továbbá a gazdasági együttműködés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat as 1981—1985-ös tervidőszakra. A közelmúltban vitatta meg az MSZMP kadarkúti nagyközségi párt-végrehajtó­bizottsága a nagyközségi ta­nács VI. ötéves tervi tele­pülésfejlesztési tervét. A vi­ta, a kérdések is tükrözték, hogy a fejlődés ebben a tér­ségben is a lakosság minden­napi életét érintő, közérde­kű téma, s az Is kitűnt, hogy o célkitűzések a' lehetőségek­hez képest tartalmazzák a társközségekben adódó ten­nivalókat, a kisebb települé­seken megoldandó feladato­kat is. Az előző ötéves terv első évében Kadarkút még nem volt nagyközség; 1977. ápri­lis 1-én vált azzá amikor közigazgatásilag ide került Miké; illetve a hedrehelyi tanács a hozzá tartozó társ­községgel. Ezzel együtt meg­nőttek a feladatok is, ugyan­akkor a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek 70 szá­zalékkal emelkedtek a IV. ötéves tervhez képest. Befe­jeztek olyan áthúzódó beru­házásokat, mint amilyen például a nyolcvan gyermeki elhelyezésére alkalmas diák­otthon — ezt a körzetesítés­ből eredően további húsz hellyel bővítették —, és hat célcsoportos lakást építet­tek. A munkákhoz jelentős társadalmi segítséget nyúj­tott a lakosság és a közigaz­gatási térségben működő szá­mos gazdálkodó szervezeti munkájuk értéke öt év alatt több mint 15 millió forin-- tot tett ki. Különösen ered­ményesnek bizonyult a két évvel ezelőtt indított Te­gyünk többet Kadarkútért és társközségeiért! mozgalom, amelynek keretében tömegek! fogtak össze egy-egy közcé­lú létesítmény megvalósitá. sára. Még ma is az együtt­működés kiemelkedő példá­jaként említik a kadarkút» óvoda ötven hellyel való bő­vítését. A társadalmi mun­ka révén egy hely költsége itt átlagosan mindössze 15 ezer forintot tett ki. a la­kosság 80 ezer forinttal, a kadarkúti tsz épületfával, a Bárdibükki Állami Gazdaság helyszínre szállított sóderral ■ segítette az építkezésit. így érhették el, hogy tavaly a bővített részt is átadhatták a gyerekeknek. Hathatós társadalmi ösz- szefogásra a VI. ötéves ter­vi feladatok megvalósításá­nál is számíthatnak. A ta­nács tervezett kiadásai eb­ben az öt évben meghalad­ják a 23 millió forintot, s ebből csupán a beruházás jellegű költségek összege megközelíti a 17 milliót. Sok mindenre költenek. Tízmil­liót szánnak például a ka- darkúti iskolánál a négy tanterem, a politechnikai, il­letve a tornaterem építésére, több milliót a hedrehelyi vízműtársulat létrehozására, kútfúrásra, továbbá lakás­építésekre. Kadarkúton és társközségeiben öt év alatt összesen hat kilométernyi járdát építenék; a tervidő­szak első három évében évenként százezer, az utolsó két évben pedig 150—150 ezer forintot fordítanak erre a célra. ♦ Elkészült a társadalmi munka terve, s ebben egy- egy esztendőben hárommillió forinttal szerepel az ilyen tevékenység; illetve a hozzá­járulás értéke. Felújítják és az időszerű tennivalókhoz igazítják a tanács és a kü­lönböző szervek között ko­rábban kötött együttműködé­si megállapodásokat. A tele­pülésfejlesztési program úgy valósul meg, hogy annak egyes pontjai elsőbbséget él­veznek. Így az óvoda- és is­kolaépítés, az egészségügyi helyzet és az ivóvízellátás javítása kiemelt helyen sze­repel, de fokozott figyelmet fordítanak a lakásépítésre és a közlekedési feltételek job­bítására is. Markológépek javítása garanciával A Közúti Gépellátó Vállalat egri telepén javítják a Poclain gyártmányú, hidraulikus kotrógépeket. A telep szakemberei gondoskodnak az országban dolgozó mintegy 300 nagy értékű gép felújításáról, nagyjavításáról és műszaki ellenőrzéséről. Javításukra garanciát is vállalnak. Éljen a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritása!

Next

/
Thumbnails
Contents