Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-22 / 93. szám

Nines szükség segítségre Elnökválasztás Franciaországban (I.) Thatchert óvják... Megnyílt a dél-ázsiai külügyminiszterek értekezlete Jelöltek, plakátok, milliók Ind lat látogatása után közel-keleti körúton tartózkodik a brit miniszterelnök. Képünkön: Margaret Thatcher asszony Kha led szaúd-arábiai király társaságában x (Telető to — AP — MTI — KS) Margaret Thatcher brit miniszterelnök, aki kedden fejezte be tárgyalásait Szaúd- Arábiában, Rijadból való el­utazása előtt sajtóértekezle­ten kijelentette, hogy Nagy- Britannia kész további fegy­vereket — többek között tankokat — eladni a közel- keleti királyságnak. A brit kormányfő ismételten tá­mogatásáról biztosította az Egyesült Államok tervét, hogy a Perzsa-öböl »megvé­désére« gyorshadtestet állít fel. Húsvéti hangok Természetes, hogy ■ egy olyan, világhelyzetben, amelyben a két nagyhatalom közül az egyik — az Egye­sült Államok — valósággal megdermeszti a nemzetközi légkört, a közvélemény a Szokásosnál is nagyobb fi­gyelemmel tekint a másikra, a Szovjetunióra. Ebben a sa­játos közegben hangzott el újabb figyelemreméltó meg­nyilatkozás a szovjet fővá­rosban. Leonyid Zamjatyin. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nemzetközi tájékoztatási osz­tályának vezetője, ismert külpolitikai szakértő nyilat­kozott a szovjet televízióban, s adott igényes áttekintést a nemzetközi helyzetről. Zam- jatyin nem egyszer kényte­len volt kemény szavakkal fogalmazni, mindvégig vilá­gossá téve azonban, hogy ez a keménység egyáltalán nem a Szovjetunió szándékaiból következik, hanem a nemzet­közi helyzet jelenlegi reali­tásai miatt elkerülhetetlen. A mostani amerikai kor­mányzat — hangsúlyozta Leonyid Zamjatyin — előd­jéhez hasonlóan nem a szov­jet—amerikai kapcsolatok megjavítására, a kölcsönös bizalom megteremtésére tö­rekszik, hanem arra, hogy nyomást gyakoroljon a Szov­jetunióra. Azoknak — tehet­jük hozzá Zamjatyin megál­lapításához —, akik csak egy kicsit is ismerik az első szo­cialista állam történetét, akik hasonló nyomással kísérle­teztek a múltban, tudniuk kell, hogy az ilyen próbál­kozások sohasem vezettek eredményre. Akkor sem, amikor a szovjet nép éhezett és ezer sebből vérzett, akkor sem, amikor* egyedül voU kénytelen szembenézni az ereje teljében lévő imperia­lizmus intervenciójával és akkor sem, amikor viselni kényszerült a hitleri biroda­lommal vívott második világ­háború aránytalanul nagy terhét. »Washington — mondta Zamjatyin — a jelek szerint tönkre akarja teryni mindazt, amit a két ország kapcsolataiban hosszú évek nem kis munkajavat sikerült pozitív irányban megvalósí­taniEzt a Caspar Weinber­ger amerikai hadügyminisz­ter által is kendőzetlenül hangoztatott politikát, a Szovjetunióra gyakorolt nyílt nyomás doktrínáját ráadásul rá akarják kényszeríteni NATO-partnereikre is. Csakhogy a népek megiz­SOMOGYI NÉPLAP ♦ lelték a belie és az enyhülés gyümölcseit, és nem hajlan­dók lemondani róla. A Béke Világtanács havannai ülésé­től kezdve a Vatikánból több mint negyven, nyelven el­hangzott pápai bekeszozatig es a húsvéti nyugat-európai felvonulásokig sok minden emlékeztetett erre. Manches­terben, az angol iparváros­ban ilyen értelmű állásfogla­lással fejeződött be a hagyo­mányos brit húsvéti béke­menet, Antwerpenben ezért szálltak síkka'a holfdnd tö­megek, Brüsszelben pedig a NATO főhadiszállásánál a békét követelő ezték''néztek Szembe a kivezényelt csend­őrséggel. Minden józan gondolkodá­sú ember tisztában van az­zal, hogy a béke legfőbb tá­masza a szocialista közösség. A reakció erői ezért is tö­rekszenek arra, hogy szétzi­lálják, a szocialista országok belügyeibe történő beavatko­zással aláássák a szocializ­must. Ezzel kapcsolatban a tekintélyes szovjet szakértő Lengyelország gazdasági és politikai helyzetére is kitért. Mint mondta, »a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezeté­se és az ország kormánya a helyzet stabilizálására, a minden lehetségesei megtesz nyíltan ellenforradalmi erők azonban akadályozzák az or­szág életének, munkájának normalizálását«. Leonyid Zamjatyin megállapítása sze­rint egyre több tény tanúsít­ja, hogy nyugati politikai ve­zetők közvetlenül beavatkoz­nak a lengyelországi esemé­nyekbe. Üjból leszögezte, hogy ,»a párt által vezetett lengyel munkásosztálynak magának kell megbirkóznia a válsággal«, s hogy »a belső és külső reakciónak a szo­cialista Lengyelországgal kapcsolatos tervei kilátásta­lanok«. A tavaszi megújulás ünne­pén elhangzott nyilatkozatok természetesen nem minden­ben voltak összhangban Zam­jatyin szavaival. Egy azon­ban közös volt bennük, és ez a lényeg: az emberiség bé­két akar, nem kívánja elsza­lasztani nz enyhülés megújí­tásának lehetősegét. Gyakorlott, érettségizett gépírót azonnali belépéssel felveszünk Cím a kiadóban. (84561) U—--------------------------------------­T hatcher asszony közel- keleti kőrútjának következő állomásán, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu Dhabiban, a keddi lapok óva intették a brit miniszterel­nököt attól, hogy megpróbál­jon beavatkozni az ország belügyeibe. Az al-Bajan rá­mutat: a Közel-Kelet népei­nek nincs szükségük senki segítségére, aki a térség vé­delmezőjének szerepében tet­szeleg. Az újság szerint a térség országai teljes mér­tékben képesek megvédeni magukat. Sri Lanka fővárosában kedden megnyílt a dél-ázsiai államok külügyminiszterei­nek négynapos értekezlete. Tanácskozásukon a térségbe­li együttműködés lehetősé­geit vizsgálják. India, Pa­kisztán, Banglades, a Máldiv Köztársaság, Bhután, Nepál és a vendéglátó ország kép­viselői megvitatják a gazda­sági erőforrások egyesítésé; nek kilátásait, és előkészítik a hét állam vezetőinek csúcstalálkozóját, amelyen esetleg szóba jöhet egy új dél-ázsiai regionális szerve­zet létrehozása. Szovjet nyilatkozat A Szovjetunió teheráni nagykövetsége kedden a kö­vetkező nyilatkozatot adta ki: — április 19-én. és 20-án az iráni tömegtájékoztatási eszközök az iráni parlament elnökhelyettesének olyan ki­jelentéseit tették közzé, amelyek hamis fényben tün­tetik fel a Szovjetunió Irán­nal kapcsolatos politikáját — Ez a beállítás az impe­rialista propagandán alapul, amely folyajnatosan a legkü­lönfélébb hazugságokat ter­jeszti a Szovjetuniót és po­litikáját illetően. — A nagykövetség csodál­kozásának ad hangol, hogy Iránban felelős személyek visszhangozzák, a tömegtá­jékoztatási eszközök pedig terjesztik ezeket az állításo­kat, noha képtelen voltuk nyilvánvaló. Mindez még ke­vésbé érthető, ha emléke­zünk az iráni vezetők leg­utóbbi intelmeire, amelyek szerint különösen óvatosan és alapos gonddal kell ke­zelni mindazokat a közlemé­nyeket, amelyeket a nyugati és a cionista propaganda ter­jeszt. — Közismert, hogy a Szovjetunió és Irán között baráti kapcsolatok állnak lenn, és ezt nem csupán a szovjet vezetők erre vonat­kozó nyilatkozatai, hanem a Szovjetunió ilyen szellemű cselekedetei is egyértelműen igazolják —' hangsúlyozza a nagykövetség közleménye. A lengyel-szovjet szerződés évfordulója A lengyel—szovjet barát­sági együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásának 36. évfor­dulója alkalmából a varsói „Teaitr Polski” színházban ünnepi ülést tartottak. Az ünnepségen mondott beszé­dében Mieczyslaw .lagielski, a Lengyel Egyesült Munkás-' párt KB politikai bizottsá­gának tagja, miniszterelnök- helyettes a többi között hangsúlyozta: a szerződés lé­nyeges tényezővé vált Euró­pa politikai térképének, a kontinens békéjének alakítá­sában, s egyben az útmuta­tó szerepet tölti be Lengyel- ország politikájának általá­nos irányvonalában. Az ünnepi megemlékezé­sen felszólalt Borisz Arisz- tov, a Szovjetunió varsói nagykövete. Jelen volt a Szovjet—Lengyel Baráti Társaság küldöttsége, amely Alekszej Sityikov vezetésé­vel tartózkodik Varsóban. — Sah Mohammed Doszt afgán külügyminiszter ked­den Prágába érkezett hiva­talos baráti látogatásra. A repülőtéren vendéglátója, Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter- üd­vözölte. • * • — Az amerikai külügymi­nisztérium kedden indoklás nélkül megtagadta a beuta­zási engedélyt a szovjet szak- szervezeti főiskola hallgatói­nak csoportjától — jelentet­te a TASZSZ hírügynökség. A küldöttséget a detroiti egyetem hívta meg, ameri­kai diákok tavaly ősszel a Szovjetunióban tett látoga­tásának viszonzásaként. * * * — Kéí robbanás történt kedden Durban dél-afrikai városban. A robbanás kö­vetkeztében megrongálódott egy elektromos áramelosztó állomás, s megszakadt az áramösszeköttetés, a város­ban és környékén. Rendőrsé­gi források elismerik, hogy kormányellenes szabotázsak­ció után nyomoznak, * * * — Moamer el-Kadhafi ezredes, a líbiai forradalöm vezetője, befejezte kétnapos mauriitániai látogatását és kedden elutazott Nouakchott- ból. A Mohamed Khouna Ould Haidala államfővel folytatott tárgyalások befe­jeződése után a líbiai veze­tő úgy nyilatkozott, hegy a ..reakció elleni ellentámadás, tervét” vitatták meg, és szó volt arról ts, hogy Mauritá­nia esetleg csatlakozik a Szilárdság Frontjához. A bel­ső gondok leküzdésére Líbia gazdasági segélyt ígért Mau­ritániának. • * * — Flensburg főterén ren­dezték meg hétfőn azt a nagygyűlést, amely útjára indította az „eurorakéták” elhelyezése ellen tiltakozó hetvennapos békestafétát. A stafétát a német béketársa­ság és a katonai szolgálatot megtagadók szövetsége szer­vezte és az NSZK számos városát érinti majd, ahol mindenütt felvonulók csat­lakoznak a -resztvevőkhöz. Gázszünet Értesítjük Kaposvár város gázfogyasztóit, hogy 1981. április 23-án, csütörtökön 13-tól 16 óráig gázszünetet tartunk a 'kisnyomású vezetékrendszeren. A gázszünet nem érinti a Béke-Füredi és Kinizsi lakótelep gázfogyasztóit. KÖGA7. (158792) _______________________ Kaposvári Üzem A Villejuif felé száguldó autó rádiójának hangszórójá­ból Georges Marchais szavai hallatszanak, A Francia Kommunista Párt főtitkára, 'lnökjelölt a France—Inter műsorában fejti ki nézeteit. »Nem vagyak demagóg. Nem mondom azt, hogy szavazza­tok rám, s mindent megol­dok. Nem lehet Ígérni mun­kát, jobb bért, más élet- és munkakörülményt, megvál­tozott állapotokat anélkül, hogy a pénzt ne vegyük el onnan, ahol van, anélkül, hogy fizetésre kényszeríte- nénk a gazdagokat...« A francia fővárosban lét»-- ten-nyomon az április 26-1 és a május 10-i kétfordulós választás nagy showja buk­kan elénk. Az újságos bódé­kat beborítják a lepedőnyi újságok és hetilapok címol­dalai. A metró folyosóin fel­iratok. Az egyik sugárúton hirtelen feltűnik száz taxi és ugyanannyi motoros, zászlók­kal, feliratokkal, s élteti Chi- racot, a főváros polgármeste­rét, aki szintén jelölt, Este­felé a Diadalív árnyékában jól öltözött fiúk tűnnek fel, polgári jelöltjüket éltetve, túlharsogva a forgalom za­Kommunista fiatalok a nagygyűlésen Marchais, ahogy vége a műsornak, azonnal Villejuií- be, ebbe a párizsi kisváros- kába indul. Oda, ahol a la­kosok képviselőnek válasz­tották, ahol kommunisták irányítják a közügyéket. A Kari Marx stadionban már gyülekezik az öt váró tömeg. A két, hatalmas sátor kör­nyékén zenekarok és mazso- rett-csoportok adják a'' mű­sort, a hangszórók forradal­mi dalokat sugároznak. A párt aktivistái perselyeznek, gyűjtik a választási kam­pányhoz szükséges pénzt. Idős férfiak, jól öltözött asz- szonyok, fiatalok, egykori el­lenállók viselik a párt jelölt­jét ábrázoló matricákat, jel­vényeket. Kilenc óra felé jár, még világos van. Az embe­rek énekelnek, a két sátor- ' ban tizenötezren szoronga­nak, zászlót lengetve, s Mar- chaist éltető jelszavakat kia­bálva. Mindent elsöprő a lel­kesedés, amikor a rádióadás után megérkezik a kommu­nista elnökjelölt, s beszélni kezd: »Vádolom Giscard d’Estaiing-t.,.« És jönnek az érvek: Naponta 670 fiatal gyarapítja a már így is majd kétmilliós munkanélküli tá­bort; az infláció megállítha­tatlan; rossz a nők helyzete; alacsonyak az átlagbérek; a tőkések profitja eközben változatlanul nagy iramban nő; a külföldi tőke egyre na­gyobb adósságokba rángatja az országot. És elhangzik a varázsszó: changement — változást! A tömeg tombol. Marchais a változások gaz­dag lehetőségeit tárja fel. Baloldali egység, államosítás, a nagy tőkésországok befo­lyásának csökkentése, a szo­cialista éhalmokkal szoro­sabb kapcsolat, évente 500 ezer új munkahely létesíté­se, árreform, szociális igaz­ságosság, az adók reformja, ■ új energiagazdálkodás. Az izzó hangulatú nagy­gyűlés éjfélig tartott. Párizs felé robogva zsongott a fe­jem, már szédített az elnök- választási harc. Többnyire a ncgy nagy, egvesek szerint a »négyek bandája« arcképeit látni. Marchais az. egyetlen, aki sosem egyedül, hanem pártja képviseletében szere­pel — nem véletlenül. Gis­card, Mitterrand és Chirac falnagyságú arcképei viszont már azt jelzik: itt a személy a fontos. A mostani elnök — Giscard d'Estaing szemét gyémántot ábrázoló kis pla­káttal fedik le, jelezve: a Bokassa császártól kapott ajándék nem ment feledésbe. A másik hat jelölt falraga­szai kisebbek, mintha csak az esélyeket fejeznék, ki. ját. A szexboltok pultjain e pajzán áruk között a négy nagy jelölt maszkját^ kínál­ják. Röpcédulákat, felhíváso­kat osztogatnak mindenfelé. Egymást követik a nagygyű­lések. A tehetősebb jelöltek rangos műsorral kedvesked­nek. És megjelennek a sztá­rok nyilatkozatai, ki kire Cousteau kapitány a kör­nyezetvédő programmal in­duló Lalonde mellett tör lándzsát; Alain Delon Gis- cardot részesíti előnyben, éppúgy, mint Brigitte Bar- dot és Mireille Mathieu; Jean Ferrat és Juliette Gré- co Marchaist választja, Jean Marais Chirac pártján van; Dalida és Catherine Allégret Mitterrandot ajánlja. A na­pilapok méregdrága áron megvehető oldalain hirdet­nek a jelöltek. Vagyonokat emészt fel a hatalmas pro­pagandagépezet, melyeknek élén reklámszakemberelv, pszichológusok állnak. És működik a rádió, a televízió, a közvélemény kutatás nem- éppen ártatlan mechanizmu­sa. És hiába vigyáz egy bi­zottság arra, hogy a hírköz­lőeszközök mindenki számá­ra azonos lehetőséget bizto­sítsanak, nincs nap, hogy ne hangzanának el a vádak: a jelenlegi elnök, aki magát csak »állampolgár-jelölt­nek« nevezi, előnyt élvez. Különösen április közepéig a külsőség, a látvány uralt mindent. Az állami hozzájá­rulás pénzei, s a többi, sok­szor nyomon nem követhető források millió keményen megdolgozták a választókat. Öldöklő taktikai harc bonta­kozott kj, ahol a' nyílt sze­mélyeskedéstől a másik tu­domásul sem vételéig min­den fegyvert bevetettek. Er­ről beszélgettünk a Port d’Italie sarkán egy kávéház­ban munkásokkal, iparosok­kal. Az egyikük így fakadt ki: »Tudja, ezen a választá-' son is mindent a pénz dönt el. Akinek több van, az nyer«. Amikor említettem néki, milyen lenyűgöző volt a villejuifi nagygyűlés, csak annyit mondott; »Meg fog­juk mutatni az erőnket. A párt számít ránk, s mi rá. Mi a jövőért gyűjtjük az erőt, s a szavazatokat. Ma egyetlen jelölt sem tud egy­magában kormányozni. A kommunista szavazatoknak nagy súlya lesz még! Nem adtuk fel a baloldali egység eszméjét!« B. I* (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents