Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

„Anyám feliér kesztyűt tiontott” — Olyan volt ez nála, mint mádnál a cipő vagy a harisnya: sokat adott rá. És nemcsak egy pár kesztyűje volt. Mindig más. Tele volt velük a szekrény. Télre ir­hakesztyű, ha nem volt ak­kora hideg, akkor fehér bőr­kesztyű. Aztán volt neki szövetből meg csipkéből, meg ki tudja még miből nem. Amikor épp nem a legjobb ruhákat viselte vagy kitapo­sott cipőben járt, a kesztyűi akkor is kifogástalanok vol­tak. Egyszer huzamosabb ideig dolgoztam egy kőmű­ves mellett; rendesen ke­restem is, Közelgett anyám születésnapja, gondoltam, vészeik neki valamit. De mi legyen az? Megkérdeztem, mit szeretne. Kesztyűt kért. Egyébként az egész csa­ládban — már megbocsás­son, hogy így beszélek ró­luk — volt valamilyen be­ütés. öregapám kalapmániái volt: amikor meghalt vagy negyven kalap maradt utá­na. Tulajdonképpen ezt hagyta ránk. A röhej az egészben, hogy sohasem vi­selt kalapot, esetleg ünnepen, néha. Mindig sapkában járt, az viszont csak egy volt ne­ki... No, gyújtsunk rá,- könnyebb úgy beszélgetni! Van egy cigije? — Aztán, gondolkodás nélkül kivesz hármat. — Ne haragudjon, de sosincs bagőm. Nekem még ez a dilim. Dohányzom, de nincs füstölnivalóm Tud­nék venni, csak ez így szoká­som. Persze megér magának ennyit a dolog, nem? — Ennyit bőven — hüm- mögom, de a válasz nem érdekli. Rágyújt, a bajuszát babrálgatja, töprengő arcot vág, majd halkan megszólal a füstfüggöny mögül: — Tulajdonképpen mi az, ami érdekli? Az elején azt mondta, az életfelfogásom. Az, hogy mit mért teszek. Erre gyorsan válaszolhatok; akár ne is ültünk volna le. Gőzöm sincs róla! Ha már egyszer az anyám úgy gon­dolta, hogy a kesztyűköp kí­vül másra is szüksége van és én megszülettem, hát élek, amíg tudok, és ahogy tudok, aztán majd alakul valahogy. De ha ennél több­re kíváncsi, csak kérdezzen bátran — mondja valahon­nan, egészen, föntről. — Például: milyen vi­szonyban volt az édesanyjá­val? — Én anyámra, leszámítva ezt a bogarát, csak jót mondhatok. Igazi szelíd lé-' lek volt, túlságosan is az; olyan, akit kenyérre lehet kenni. Persze én ezt alapo­san ki is használtam. Ami­kor a suliban valami bal­hém volt és őt behívatták, nem szidott össze. Hazajött, a fejét csóválta, a lelkemre beszélt, hogy kisfiam, ezt a szégyent, meg hogy, ugye, többet soha... De én olyan istentelen kölyök voltam, hogy ami egyik fülemen be, az a másikon ki. Erre 6 la rájött;aláírta az intőimet, * ha hívták, bement, de ne­kem már nem szólt. — Az első Igazi balhé.;: — Megcsaptam a pénzét El akartunk lógni a srácok« kai, a kellett. Tudtam, hogy van neki, hát elvettem. Azt hitte, valaki bement a la­kásba, és kifosztotta. Hívta a rendőrséget. Kijöttek, be­törésnek nyomát sem talál­ták. Én aznap nem mentem haza, újabb probléma. A rendőrök viszont sejtették honnan fúj a szél, s másnap már bent csücsültem. Aztán kiengedtek Anyám semmit nem szólt, azaz annyit még­is mondott: neked gyűjtöt­tem, hát most elköltötted. Ezzel kész,.. Aztán minden­Veszélyeztetnek a szőlőlevélatkák Az utóbbi években fokoza­tosan erősödő fertőzéseket idéznek élő házikertekben — esetenként a nagyüzemi sző­lőkben is — a hajtások gyen­ge fejlődését (törpiUését), a levelek deformálódását oko­zó szőlőlevélatkák, valamint a levelek szöszösödését, gu- bacsosodását okozó gubacs- atkák. A Balaton-part kör­nyéki szőlőültetvényekben az említetteken kívül gondot okoz még a közönséges két-' folto* takácsatka kártétele is. A kártevőik megyénk égés* területén veszélyeztetnek, ezért az ellenük való véde­kezés mindéin körzetben fon­tos. Nehezíti ezt. a munkát az a tény, hogy amikor jel­legzetes kárképeik szembe­ötlőéit, már nagyon nehéz hatásosan védekezni ellenük. Másrészt: még mindig so­kan összetévesztik a szőlő nemezee gubaesatkájának kártételét a szőlőperonosz- póra levélen megjelenő tü­neteivel Az atka által ká- , roisíított levelek felszínén ki- ' emelkedő gubacsos foltok ta­lálhatók, 8 a fonállá részen megjelenő vastag nemeze® bevonat nem, míg a pero- noszpóra penészkivirágzása könnyen ledönzsölhető a le­vél fonákjáról. A korán beköszöntő me­leg, száraz időjárás hatására hamar megkezdődött a szőlő fakadása; a növény életének megindulásával egyidőben az atkák megkezdték telelőhe­lyeik elhagyását, és egyre nagyobb számban települ­nek át az új, fakadó növé­nyi részekre. Ezért ellenük most a leghatásosabb a vé­dekezés. A védekezés során a fiatal tőkéket, ültetvényeiket is permetezzük le, mert a kár­tevők azokat Is veszélyezte­tik. Ahol a múlt évben erős fertőzéselvet tapasztaltak, ott a védekezésre a Mitac 20 0,2 vagy a Pol Akaritox 0,2— 0,15 százalékos atkaölő szert, ahol gyengébb fertőzés volt, ott a Bi—58 EC 0,1 vagy Unifosz 50 EC 0,1 százalé­kos rovarölő szert használ­hatják. A rovarölő szerhez feltétlenül keverjük a Thio- vit, Kumulus, Pol-Sulkol 0,5 százalékos gombaölő szer va­lamelyikét is, mivel így pusztíthatjuk el a jelenlegi száraz, meleg idő hatására erőteljes fejlődésnek indult sződőliszthanmat éttelelő gombafonalait is. féle bolti lopások jötték, mert az ember kicsiben kez­di. Később voltak tisztessé­ges dolgaim is ... — Ez mit jelent? — Ügy értem, hogy na­gyobb ügyek: bicikli, motor, egy-egy betörés. Most vi­szont nagy nyugalomban élek. Dolgozom, van szállá­som, pénzem. Igaz, nem va­lami sok. Hát azt nem mon­dom, hogy naphosszat csen­desen ülök, mert a szórako­zás kell. Haverok, meccs, egy kis pia; főleg sör, esetleg egy kevés tömény hozzá. Egy-egy csavargás is bejön néha. Lányokkal, fiúikkal el­megyek valamerre... — Pedig már nem éppen tinédzserkorú... — Mit számít az? Én eh­hez vagyok szokva. — És nehéz lenne leszok­ni róla? — Fogalmam sincs, soha nem próbáltam. Talán majd egyszer eljön az ideje. — A munkahelye.? — Nem egy aranybánya. ■ Meg nem is az a kimondott fehérköpenye« állás. De ha egyszer vége a melónak, ki tudja, hol dolgozom? — Szégyellt, amit csinál? — Azt éppen nem monda­nám, de dicsekedni sincs miért. — Ügy tudom, a munka- helyén is volt valami balhé­ja? — Az még a másikon volt Gondolhatja, hogy kirúgtak utána. A balhé tulajdonkép­pen a’ szálláson volt; össze­jöttem egy lánnyal és meg­beszéltük, hogy találkozunk. Nem volt egy világszám, de én nemrég jöttem ki, nem volt ruhám, s ami pénzem volt, azt rég elköltöttem, s nem akartam leégni' előtte. Azt sem akartam, hogy meg­tudja, ki vagyok... Egyedül voltam a szobában, az egyik srác szekrénye könnyen ki­nyílt; príma öltöny lógott benne, nagyjából a mére­tem. Aztán ha már ott va­gyok, gondoltam, egy kicsit körülnézek, és találtam is egy jó félhavi fizetést. Köl­csönvettem. Esküszöm, vissza akartam adni később! Csak­hogy mire este hazajöttem, már várt a srác. Védekeztem derekasan, úgyhogy betört az orra, felrepedt a szája. A végét el lehet képzelni: nem dicséretet kaptam érte... Hát nagyjából ennyi. Persze, mesélni lehetne bőven, de nincs benne semmi különös. Mondom, ilyen a mi csalá­dunk. Anyám fehér kesztyűt hordott, én csíkos ruhát. Igaz, nem azért, mert szeret­tem — Gondolja, hogy fölveszi még azt az öltönyt? — Ki tudja? Nem rajon­gok érte. Az sem biztos, hogy kibírnám. Nem szana­tórium ám a börtön: az em­bert nagyon megviseli. Fő­leg lelkileg. És én most már nem hónapokat kapnék... Szóval ahogy öregszik az ember, ügy kezdi egyre job­ban használni az agyát. Ke­rülni kell a bajt. Persze, ha mégis becsúszik valami... Sosem tudhatjuk előre. Nem igaz? Dán Tibor Nagytakarítás Napsütéses, nyugodt reg­gel. A Szabadság park felől jövet befordulok a Lenin ut­cából a Beloiannisz utcába. Legnagyobb megrökönyödé­semre egy autó robog velem szembe a járdán a MÁV- nevelőintézet felől. Mit mondjak? Szokatlan dolog! önkéntelenül hátrafordulok, hogy a sarki kö virágtartók mögött keressek menedéket. Most veszem észre, hogy vi­rágtartók már nem állnak a sarkon. Menekülésre nincs szükség, mert az autós a. Le­nin és Beloiannisz utcai sa­rokház mellett megáll, és a járdáról behúzódik a fák kö­zé. Néhány járókelő, aki ta­núja az esetnek és akiket az autós határozott mozdulattal zavar félre a járdáról, cso­dálkozva megáll. A két bot­ra támaszkodó néni, akit mások vonnak félre az autós I Htjából, értetlenül csóválja a Jjejéf, ..... Ügy bámuljuk a járdán a jármüvet, mintha Ufó szállt volna le a Beloiannisz utca páratlan oldalára. Felocsúd­va azonban látjuk, hogy csak egy kis Fiat — ZV 39—19- es rendszámmal. Tehát nem a Marsról jött. Kinyílik az ajtó, és egy vékony ember­ke száll ki belőle. Energiku- . san megzörgeti a sarokház egyik áblaltát. Nyakunkat nyújtva figyeljük, hogy mi történik. Kinyílik az ablak, és két kar kiad egy porszívót. — Ügy Iá,Iszik, szerelő — mondja az egyik szájtáti. — Az utcában tilos parkolni, bizonyára így szedi össze a gépeket. A férfi leteszi a porszívót a fal mellé. Ahitatosan fi­gyelünk, majd halk zümmö­gés üti meg a fülünket. Hir­telen fel sem fogjuk, hogy s porszívó zsinórja benyúlil« A Lávahegy leve: jó bor Az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát több mint 550 ezer hektoliter minőségi bort hoz forgalomba ebben az évben. Legismertebb italaik — Egri bikavér, Egri leányka. Debröi hárslevelű — hazánkban és külföldön is igen kedveltek. Termékeik több mint 30 százalékát exportálják A gyermek nem kis felnőtt Óvodás divatdiktátorok Az óvodáskorúak egymás ruháját figyelve szüleiknek adnak vásárlási utasításokat., A gyermekruházati divat ma életszínvonalunk egyik nem ia lényegtelen mércé­je — Milyen lesz a nyári gyerekruhád! vat ? — kérdez­tem Dómján Tamásnétól, a Kaposvári Ruhagyár terve­zőjétől. — A matrózstílus, vagyis a bő dzsekik, a vászonnad­rágok, a pamuttrikók piros, kék és fehér színben. Diva­tos lesz ismét a szafári, de ennek egy lazább, lezserebb változata a megfelelő drapp, khaki és sárga színekkel. A téli gyermekruhák is spor­tosak, kényelmesek lesznek, és az is lényeges, hogy ezek házilag moshatók, tisztítha­tok. Újdonság, hogy a győ­ri Graboplast alapanyagai­ból gyermek- és felnőttsíru- hákat Is készítünk. —• Milyen nehézségekkel keli megbirkóznia a gyer- mekruha-tervezőnek ? — Az egyik legnagyobb gondunk, hogy nagyon sze­gényes a belföldi anyagvá­laszték. A felnőtt ruházati cdklkek anyaga nem mindig alkalmas gyermekruhának. Kivéve, ha a vevő kifejezet­ten ilyet kíván, mint példá­ul a nyugat-európai vásár­lók, vagy az arab piac, ahol hagyományos, gyapjú gyer- méköiltonyöket értékesítünk. A belkereskedelemnek szál­lított térmétek esetében va­gyunk a legszabadabbak. S újra az alapanyagra kell visszatérnem, mert elkészít­hetünk ugyan egy csodálatos sportöltömyt, ha a szállító nem adja azt a szövetet, másból már biztosam nem jön ki ugyanaz a fazon. Pápai János gyártmány- fejlesztési osztályvezető a a lakásba. Aztán kiderül, hogy a tulaj nekilátott a ta­vaszi nagytalMrításnak, por­szívózza a kocsit. Lassan szétoszlunk. Pár percig figyelem az emberek reagálását. Érdekes, hogy a jövő-menő gyalogosok, amíg a gyepszegélyre vagy az út­ra lekanyarodva kerülik meg a kocsit, egy árva szót se szólnak. Továbbmentem. Másfél óra múlva újra erre visz az utam. A Fiat még mindig a járdán áll. Egy kéz éppen vödröt ad ki az abla­kon. Most már a kocsi mo­sása folyik. Nagy Ívben az úttestre lépve kerülöm ki a gondos tulajt. Egy teherautó rámdudál, ijedten ugróm vissza a járdára. Mindez 1981. április 10-én, pénteken történt. Ez volt az első talál­kozásom a húsvéti nagytaka­rítással. K. T. modellkJalakításról és a gyártásról beszélt. Elmond­ta: a tervezési munka a gyermekruházati cikkeknél is az igényfelméréssel kez­dődik. Ennek során eldől, hogy mi kell a belkereske­delemnek és a külkereske­delmi vállalatoknak. A gyer­mekes jellegű anyagólt ki­választásában a gyári ter­vezőknek nagy a rutinjuk. Az öltözködés .szempontjá­ból a gyermek nem kis fel­nőtt A Kaposvári Ruha­gyár kapcsolatban áll a Magyar Divaitintézettel, és a divatlapokon kívül az ő tervezőik is fontos informá­ciókat adnak. A sokf ele igény és információ alapján megszületik az első skicc. — Ezt behozzák hozzám — mondta Pápai János. — Ha úgy látom, hogy valami nem alkalmas a nagyüzemi termelésre, akkor a terve­zőkkel együtt megbeszélj ült az átalakítás módozatait. A divatvonalakba nem szólok bele, hiszen a tervezők több információs forrással rendelkeznek, minit én. Csak a kivitelezés szempontjai szerint vizsgálom a terve­ket. A praktikusság is lé- r.yegess hiszen a gyerek so­kat mozog, kényelmes ruha kell neki. A rajz után elkészül az első mintadarab. A tervezőit menet közben, is tartják a ____i_________________________ k apcsolatot a szabászokkal: egy-egy zseben, díszítőele­men mindig lehet változtat­ni. A 15—20 darabból álló mintakollekciót a 'főmérnök­ből, a főtechnológusból, a kereskedelmi osztályvezető­ből és a meo vezetőjéből álló gyári zsűri bírálja el. Ok a minőség, az ár, az el­adhatóság és a terimelhető- ség feltételeit veszik szá­mításba. A vállalati zsűri értékelésén jól vizsgázó mo­dellek kerülhetnek kapun kívül, ezeket mutatják be a .megrendelőknek. Már el­múlt azoknak a vitáknak az ideje, amikor a vevő hiába kereste a gyáí: vásárokon, bemutatott gyemmekruháit a boltokban, mivel a nagy­kereskedelem nem rendelt belőlük. Az ebből származó, vita és egymásra mutoga­tás megszűnt. A kereskedők is tudomásul vették, hogy ma már a legkisebb korosz­tály is hajlamos divatdiktá­tora igényekkel fellépni. A Kaposvári Ruhagyárból gyermekmanekenök segít­ségével jól kikísérletezett termékek kerülnek ki. A gyári bölcsőde, a Bajcsy- Zsilinsizky utcai óvoda és a Tóth Lajos általános iskola tanulói adják a különböző korosztályok méreteinek megállapításához szükséges próba lehetőségét. Cs. L. Nálunk az országos átlag alatt, 40—50-ért kapható. Győrben árulják a legol­csóbb burgonyát 5,50-ért, Kaposváron 50 fillérrel drá­gább. Az egy hete panaszolt tormahíánynak tegnap nyo­ma sem volt A kínálattal együtt az ár is nőtt, 4—5 forint egy szál. Gombára 70-ért lehetett szert tenni. A gyümölcspiac egyhan­gúságáért kárpótolt a még mindig kifogástalan minő­ség. 15-ért öntöttek a sza­tyorba egy kiló szép almát. Békésben és Zalában ezt csak 16—13-ért teszik meg. A legolcsóbbat — 9-ért — Szolnokon árulják. A tojást 1,40-ért úgy vették, mint a cukrot. A himesért viszont sokallták a 3,50—4 forintot. A baromfipiacon nem volt alkalmi vétel. Egy sokat böjtolt kakasért is 115 forin­tot kértek, s egy lepkesú­lyú csirto-vpárt 120-ért vet­tek meg. Egyébként ország­szerte drágult a csirkehús. Egy élelmes árús egy ko­sár nyuazicsecsemőyel jött a. piacra. El is adta ’ darabját 50-ért, Bíró Fcrcae PIACI KÖRKÉP Eqy kosár nyuszi Nagy volt a pénteki pia­con a nyüzsgés és a válasz­ték is. Júliusban is feltűnt volna az a salátamennyiség, melyet a kistermelők teg­nap kihoztak, a baj csupán az volt, hogy mindegyikük magas árat — 6—8 forintot — kért. A legszebb hónapos retek csomójáért is ennyit próbáltak kérni. A legol­csóbb tavaszi ínyencség a zöldhagyma volt 4-ért. Az uborka ismét drágult, 50-ért mérték kilóját. A hegyes erős paprikát 5 forintért vet­ték, a töltenivaló, darabon­ként 10—11 forintba kerülő ceceit viszont csak szemmel faltaik a vásárlók. Zsenge karalábét 5-ért vehettek vol­na. A gyökér és a vegyes zöldség ára egyaránt 2—3 forinttal drágult, 13—14 volt kilója. Hasonlóképp a fejes káposztáé, melyről 10 forint alatt nem lehetett alku. Szolnokon négyért is van, Zalaegerszegen viszont 14- ért keresik. 10-ért fogy a főzőhagyma. Szolnokon ol­csóbb 4 forinttal, Zalaeger­szegen viszont ezt is 14-órt kínálják. A fokhagyma

Next

/
Thumbnails
Contents