Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-17 / 90. szám

Tanácskozott az országgyűlés (Folytatás ax 1. oldalról) értekében, — az Igazgatás- szervezési -szolgáltató jelle­giét a jövőben erősítsük. Itt fontos teendőként emb'tette a miniszter a közigazgatás koordináló, összehangoló szerepének és tevékenységé­nek fejlesztését a,mely — mint mondta — biztosítéka lehet valamennyi helyi erő-" forrás összefogásainak, éssze­rű és leghatékonyabb hasz­nosításának, s ennek révén annak is, hogy a terület- és településfejlesztési célok mi­hamarabb megvalósuljanak, miinél jobban kielégítsék a lakosság szociális, kulturá­lis és egyéb igényeit. Az ésszerű takarékoskodás az élet 'minden, területén, alap­vető követelmény, s ez ki­hat az igazgatás rendelkezé­sére bocsátott pénzeszközök mérteikére is, viszont jó ko­ordináló, összehangoló te­vékenységgel 'bővíthetők a lehetőségek, a lakosság „köz­érzetének” javításához. En­nek pedig elsőrenidű politi­kai jelentősége van — mu­tatott rá Markója Imre, majd szinte tételesen ele­mezte a beterjesztett tör­vényjavaslatot. A javaslat — mondta — arra törekszik, hogy az i n- dökolt * és lehetséges mér­tékben tovább egységesítse az államigazgatási eljárásit. Az újjászülető törvény ha­tályát csaknem valamennyi államigazgatási eljárásra tervezzük kiterjeszteni, és a 1 törvény rendelkezésedtől csak ott lehet majd eltérni, ahol ezt a jogszabály meg­engedi. Sajátos vonása a ja­vaslatnak, hogy általános­ságban, az egész eljárás so­rán csökkenti az írásbelisé­get, és lehetővé teszi a kor­szerű technikai eszközök al­kalmazását. Minden ügyfelet, másszó- val minden állampolgárt érintően hangzott el az ex­pozéban, hogy az állam- igazgatási eljárásban a leg­általánosabb • jogorvoslat a fellebbezés-; a törvényesség eljárási garanciád között is elsődleges helye van a fel­lebbezési jog biztosításának. Ezért a tör vény javaslat min­den első fokú határozat el­len, biztosítja ezt a jogorvos­latot, kivéve a Miniszterta­nács vagy annak tagja által hozott első fokú határozatot. Új szabályozást vezet be a törvényjavaslat az állam­igazgatási határozatok bíró­sági . felülvizsgálatára, amely a szocialista törvé­nyesség egyik igen hatékony, elismert eszköze. • Tételes felsorolás helyett a törvény új szövege egy általános szabályit tartalmaz, s ebben rögzíti, hogy az alkotmány­ban, biztosított és más alap­vető személyi, családi és vagyoni jogot megvonó vagy korlátozó, illetve ilyen köte­lezettséget megállapító ál­lamigazgatási határozat tá­madható meg bíróság előitt. A javaslat szerint — a tör­vény végrehajtásaként — minisztertanácsi rendelet ha­tározza meg részletesen a bírósági felülvizsgálat ese­teit, Megváltozik a végrehaj­tási bírság összege: azzal szemben, aki az államigaz­gatási szerv határozatának nem tesz elegeit, az eddigi 1000, illetőleg 5000 forint helyett 10 000 forint birság szabható ki. Mivel az állam- igazgatási határozatok gyors végrehajtása elsődleges tár­sadalmi érdek, a törvényja­vaslat a végrehajtás elévü­lését — amely eddig nem volt korlátozva — három év­ben határozza meg. Végül a kormány nevében beterjesztett törvényterve­zethez egy módosító indít­ványt tett az igazságügy mi­niszter; hagyják el azt a megfogalmazást, hogy „az államigazgatási szervek a meggyőzésit és szükség ese­tén a hatósági kényszert egyaránt alkalmazzák”, Kádár János és Gáspár Sándor az ülésteremben SOMOGYI NÉPLAP mármint a jogok érvényesü­lésének, a kötelességek tel­jesítésiének előmozdítása, az állampolgári fegyelem meg­szilárdítása érdekében. A módosítást a miniszter az­zal indokolta, hogy a szó­ban forgó szövegrész felesle­gesen, ismétlődnék, mivel az abban foglalt gondolatot a törvény alapelvei és több , konkrét rendelkezése is vi­lágosan kifejezésre juttat­ják. Gajdócsi István (Bács-Kis- kus m, 13. vk.), a törvényja­vaslat bizottsági előadója­ként elmondta; a parlament jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottsága két alkalom­mal is foglalkozott a napi­renden szereplő törvényi té­mával. Először Szolnok me­gyében, Törökszentmikllóson tájékozódott az államigazga­tási munka úttörő korszerű­sítési formáiról, törekvései­ről, szembesítve a kísérlet szándékait a napi munka gyakorlatával. Második al­kalommal a törvényjavasla­tot magát tárgyalta meg a, bizottság nagy felelősséggél, hozzáértéssel. A bizottság részéről tízen tettek módosí­tó javaslatot. Bóka Mihályné (Békés m. 5. vk.), a Méhkeréki Közsé­gi Tanács elnöke elismerőleg szólt arról, hogy a törvény- javaslatban ismét megfogal­mazódott az anyanyelv használatának joga. Szentistványi Gyuláné (Ba­ranya m. 10. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára kiemelte: a ja­vaslat. tervezetének a nép­front által rendezett társa­dalmi vitáin sok olyan ér­demi észrevétel hangzott el, amelyet a törvényelőkészí­tők figyelembe vettek. Azért is fontos ez — tette hozzá —, mert a törvényerőre emelkedő eljárási szabályok és módszerek alkalmazása naponta befolyásolja az ál­lampolgárok tíz- és tízezrei­nek közérzetét. Széles Lajos (Szabolcs— Szatimár m. 15. vk.), a Fe­hérgyarmati járási Hivatal elnöke egyetértését fejezte ki azzal a már folyamatban levő intézkedéssel, hogy az újjászülető törvény végre­hajtására megfelelően fel kell készíteni az államigaz­gatás — a tanácsok és más szervek — jogalkalmazó ap­parátusát. Papp Lajos (Szolnok m., 8. vk.), az MSZMP Törökszent­miklósi Városi Bizottságának első titkára a közérdeket, a politikai közhangulatot befo­lyásoló fontos tényezőnek nevezte a hatósági ügyinté­zést, pontosabban annak színvonalát, amely kihat az állampolgárok közéleti ak­tivitására, a szocialista ál­lamról alkotott értékítéleté­re is. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke hangsú­lyozta: a tanácsok számá­ra abban van a törvényja­vaslat jelenitósége, hogy az államigazgatási eljárás kor­szerűsítése tovább javítja a közigazgatási tevékenység, mindeneivel öli a hatósági ügyintézés, benne a ható-ság —ügyfél kapcsolat feltételeit Miként a megújuló törvény szabályai és szelleme 1957 óta közéletiségre, jogokra és kötelezettségekre nevelték, tanították az ügyintézőket és az állampolgárokat egyaránt, most is azon leszünk — mondta —t hogy ax új ren­delkezésekben foglalt célok és alapelvek maradéktalanul érvényesüljenek. Szilágyi Gábor (Hajdú— Bihar m. 3. vk.), a Debrece­ni Postaigazgatóság igazga­tója a tanácsi munka elis­merésre méltó eredményed között említette, hogy a dön­tések meghozatalakor egyre inkább figyelembe veszik a lakosság véleményét, javas­latait, s a végrehajtásban is építenek a közösség erejére. Borbély Gábor (Budape \ 13. vk.), az MSZMP kerü­leti Bizottságának első titká- ra elmondta, hogy a, fővá­rosiban évente 2,5 millió em­ber fordul meg a tanácsok­nál. félmillió határozat szü­letik, 3.2 milliós az ügyirat- forgalom 1— fontos tehát, hogy korszerű, jól alkalmaz­ható szabályok segítsék e munkát, Papp Gy. Lászlóné (Csong- rád m. 14. vk.), a Hódme­zővásárhelyi Állattenyészté­si Főiskola tangazdaságának sertésgondozója elsősorban a lakosság, az ügyfél néző­pontjából elemezte és mi­nősítette jónak a javaslatot. Bori Gyuláné ■ (Bács—Kis­kun m. 2. vk.), a Kecskemé­ti Konzervgyár csoportveze­tője a megújuló törvény ren­delkezéseinek várható időt­állóságáról szólt, hiszen az új szabályok — mondta — negyedszázad jogalkalmazói gyakorlatára épülnek. Ruisz József (Vas m. 7. vk.), a Répcelaki Szénsavter­melő Vállalat főosztályveze­tője a közigazgatási munká­ban végrehajtott korszerűsí­téseik újabb fontos -állomásá­nak nevezte az államigazga­tási eljárás újjászülető tör­vényét. Több felszólaló nem je­lentkezet, így ismét Markója Imié kapott szót; egyetérté­sét fejezte ki a beterjesztett, illetve a vitában elhangzott módosító • indítványokkal, külön is kitérve a nemzetisé­gi nyelvhasználat fontossá­gát kiemelő képviselői ja­vaslatra. Megköszönte a képviselők cselekvő közre­működését a törvény újjá- formálásában. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés az ál­lamigazgatási eljárás általá­nos szabályairól szóló 1957. évi ív; törvény módosításá­ról és egységes szövegéről beterjesztett törvényjavas­latot általánosságban — a már korábban megszavazott módosításokkal részleteiben is — egyhangúlag'elfogadta. Tímár Mátyás beszámoló­ja következett eztután. El­sőrendűen azzal jellemezte a Magyar Nemzeti Bankot — mint a Magyar Népköz- társaság köz,ponti bankját —, hogy részt vesz a nép- gazdasági tervezésiben, köz­reműködik a szabályozó- rendszer formálásában, s mindennapi munkájával tö­Húsvéti zsúrabrosz most érkezett a Somogy Aruház méter-, lakástextil osztályára. Reklámár: 56 Ft _______________________(84538) r ekszik a tervben foglalt cé­lok megvalósítására. Az V. ötéves terv éveit így idézte fel ai bank elnöke: ‘ — A kormány gazdaság- politikai céljaival összhang­ban együttesen törekedtünk a. beruházások, a készletek növekedésének mérséklésé­re. Azt vártuk, hogy a ke­vesebb induló új beruházás­sal s a már folyamatban le­vők gyors befejezésével olyan új kapacitásokat le­het működésbe hozni, ame­lyek már a tervidőszakban hozzájárulhatnak a külke­reskedelmi mérleg javításá­hoz. Azokat a fejlesztési el­gondolásokat támogattuk, amelyek az ország exportké­pességét kívánták erősíteni és ahol a viszonylag rövid kivitelezési idő, a kapacitá­sok gyors belépése gyorsan elérhető kiviteli többletet ígért. Az egyensúlyi szem­pontok érvényesítésére tö­rekedtünk a belföldi piac te­kintetében is. Az exportfejlesztési hite­lek eredményességét látjuk abban is, hogy vállalataink és szövetkezeteink tevé­kenységében sí ker'ült na­gyobb súlyt adni az export­nak és — ami ezzel együtt­jár — a minőségnek, a mű­szaki fejlesztésnek, a gazda­ságosabb munkának. Termé­szetesen mindez jelentős anyagi előnyt eredményezett az országnak. Szólt arról is Tímár Má­tyás, hogy hazánkat a nem­zetközi pénzpiacon jó hitel­képességű országnak minősí­tik. Ebben elsősorban ha­zánk politikai stabilitása, egyensúlyra törekvő gazda­ságpolitikája játszik alapve­tő szerepet. Hozzájárult eh­hez kereskedelmi és fizetési mérlegünk utolsó két esz­tendőbe] i gyors és nagyará­nyú javulása is. Mindennek köszönhetően a népgazdaság fejlesztési céljaihoz szüksé­ges külső forrás bevonását kedvező feltételek mellett tudtuk, tudjuk megoldani. Árfolyampolitikánkban to­vábbra is a forint viszonyla­gos értékállandóságának megőrzését, a külső infláci­ós'hatások mérséklését tart­juk fő célunknak. Elhangzott a beszámolóban az is: a • Magyar Nemzeti Bank 1980. évi mérlege sze­rint a bank vagyona és kö­vetelései — ideértve az arany-, a valuta- és a de­vizakészleteket, az értékpa­pírokat — kereken 582 mil­liárd forintot képviseltek. Az 1980. évi nyereség mintegy tízmilliárd forint volt, s ezen összeg zöme az állami költ­ségvetésbe kerül. Az MNB tevékenysége most — hang­súlyozta Tímár Mátyás — szorosan kapcsolódik a VI. ötéves terv megvalósulásá­hoz. Ennek megfelelően a munka középpontjában to­vábbra is a külső és belső egyensúly javítása, a már el­ért eredmények megszilárdí­tása, a jövedelmezőség fo­kozását előmozdító hitelezé­si tevékenység áll. Az államtitkári tájékozta­tóhoz hozzászóló nem jelent­kezett, határozathozatal' kö­vetkezett: az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vet­te a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről elhangzott tájékoztatót. Ezzel az országgyűlés ta­vaszi ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Fe- rencné és Péter Janos fel­váltva elnököld — befejező­dött. (MTI) üdvözlet a Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából HENG SAMRIN elvtársnak, a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja, elnökének,­a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnökének Pnom Penh A Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkal­mából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, országgyű­lése, Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében testvéri üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önnek, a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja Köz­ponti Bizottságának, a Népi Forradalmi Tanácsnak és az egész kambodzsai népnek. Hat évvel ezelőtt ezen a napon szabadult fel a kam­bodzsai nép a gyarmatosítók, az idegen betolakodók és ha­zai kiszolgálóik, a Lón Nol-rezsim uralma alól. Az idegen érdekek szolgálatába szegődött Pol Pót—leng Sary—Khieu Samphan klikk azonban — semmibe véve az ország alkot­mányát és a legelemibb emberi jogokat, — szétzüllesztette a társadalmat, tönkretette a gazdasagot és hazafiak, egy­szerű emberek millióit gyilkoltatta le. 1979 januárjában le­zárult az ország történelmének legsötétebb korszaka, ami­kor a -kambodzsai hazafias és forradalmi erők Kambodzsa megmentésének nemzeti egységfrontja vezetésével — a Vietnami Szocialista Köztársaság internacionalista segítségé­vel — megdöntötték a szocializmus eszméjét lejárató, a né­pet eláruló rezsimet. ‘ A magyar nép nagyra értékeli és támogatja azokat a külpolitikai kezdeményezéseket, amelyeket a Kambodzsai Népköztársaság kibontakoztatott a délkelet-ázsiai térség bé­kéje és biztonsága érdekében. Meggyőződésünk, hogy népeink barátsága és testvéri együttműködése napról napra erősödik annak a közös nyi­latkozatnak a szellemében, amelyet a Kambodzsa Megmen­tésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi For­radalmi Tanács Ön által vezetett küldöttségének hivatalos, baráti látogatása idején Budapesten aláírtunk. Nemzeti ünnepükön őszintén kívánjuk, hogy a -kam­bodzsai nép a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egység­frontja, a népi Forradalmi tanács irányításával érjen el újabb sikereket a forradalmi vívmányok védelmében és megszilárdításában, az új társadalom építésében, a térség- békéjének és biztonságának megszilárdításában. Budapest, 1981. április 16. Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * * gyár Szolidaritási Bizottság, a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban üdvö­zölte kambodzsai testvér­szervezetét (MTI) I.osonczi Pál Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke ' A Kambodzsai Népköztár­saság nemzeti ünnepe alkal­mából Púja Frigyes külügy­miniszter táviratban üdvö­zölte Hun Sen külügymi­nisztert. A Hazafias Nép­front Országos-Tanácsa, az Országos Béketanács, a Ma­Befejeződött az NSZEP X. kongresszusa ' A Német Szocialista Egy­ségpárt • vezető szerveinek megválasztásával csütörtö­kön befejeződött a párt X. kongresszusa. A. délelőtti zárt ülésen a kongresszusi küldöttek meg­választották az új központi bizottság és központi revízi­ós bizottság tagjait, majd a kb a maga soraiból megvá­lasztotta a vezető szerveket. A választás eredményét Erich Honecker ismertette a kongresszusi küldöttekkel. Az NSZEP KB főtitkárá­vá ismét Erich Honeckert választották meg. A központi bizottság tit­kánál közül megerősítették tisztségében . Hermann Axent, Horst Dohlust, Kurt Húgért, Joachim Herrmannt, Werner Jarowinskyt, Inge Lángét, Günter Mittagot és Paul Vernert. A regi kb-titkárok közül a 77 esztendős Albert Norden professzor visszavo­nult és Gerhard Grüneberg a közelmúltban hunyt el. Központi bizottsági titkárrá választották Werner F elf ét, Halle megyei első titkárt, aki eddig is a politikai bi­zottság tagja volt. A kb politikai bizottságá­nak összetétele változatlan maradt, Gerhard Grün-eberg és Albert Norden helyére nem választottak új tagot. A pb tagjai: Hermann Axen, Horst Dohlus, Werner Felfe, Kurt 'Hager, Joachim Herrmann, Heinz Hoffmann, Erich Honecker, Werner Krolikovoski, Erich Mielke, Günter Mittag. Erich Müc­kenberger, Konrad Nau­mann, Alfred Neumann, Horst Sindermann, Willi Stoph, Harry Tisch és Paul Werner. A politikai bizottság űj póttagjává választották Gün­ter Schabowskit, a Neues Deutschland főszerkesztőjét. További pb póttagok: Wer­ner Jarowinsky, " Günther Kleiber, Egon Krenz, Inge Lange, Margarete Müller, Gerhard Schürer és Werner Walde. A kongresszusi ülés az Irt- ternacionálé eléneklesével ért véget. (MTI) Értesítjük kedves vendégeinket, hogy az igali és csokonyavisontai termálfürdőink 1981. április 19-én és 20-án nyitva tartanak. 1981. április 21-én, kedden szünnap. A kaposvári termálfürdő és uszoda nyitvatartási rendje változatlan. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket! DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS VÍZMŰ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI VÄLLALAT SOMOGY MEGYEI ÜZEMIGAZGATÓSÁGA, KAPOSVÁR (158790) I

Next

/
Thumbnails
Contents