Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

Balatoni műsortervek Gazdag választék — szórakozásra és művelődésre Bemutatójuk lesz „Hazatérés” Robert Thomas bűnügyi játékának, a Szegény Dánielnek premierjét pénteken tartja a kaposvári Csiky Gergely Szinház. (A Déryné bérletesek már csütörtökön láthatják a darabot.) Kottái Róbert Jászai-dijas színművész rendezőként mutatkozik be. Fontos szerepet kapott e színpadi műben Lá­zár Kati és Jordán Tamás Jászai-dijas. Jó két hónapot kéll még várnunk: az üd'ülé&i főidény kezdetéig, ám a nyári bala­toni programok már elké­szültek. A „magas művésze­tet” kínáló és a gondtalan szórakozást nyújtó rendez­vényeknek minden korábbi­nál hosszabb lajstromából arra következtethetünk, hagy a tópart alkalmi lakói­nak: kulturális élményeket is szeirezhétnek. Nemzetközi kórustalálko­zóval' nyitják meg az évadot május közeprén Siófokon, Balatonlöldváron és Boglár- lellén, ugyanakkor nemzet­közi íjászbajnokságot ren­deznek Szántódpusztán. A várhatóan nagy tömegeket mozgósító rendezvények kö­zött meg kell említenünk a tizedik nyugat-magyaror­szági néptáncostalálkozót, amelyet július végén ren­deznek meg Földváron és Siófokon, továbbá Boglárlel­Az 1978-as új tanterv be­vezetése óta egyre több szó esik a tehetséges gyermekek adottságainak fejlesztéséről az iskolában és azon kívül. A tudományos technikai for­radalom korában egész kul­túránk, benne a termelés fej­lődése, fejlesztése nagy mér­tékben attól függ. hogy mennyire sikerül kihasznál­nunk az emberek tehetségét. Eléggé uralkodó nézet, hogy a legkisebb gyerekkorban kell elkezdeni a tehetség ki- fejlesztését. Akik erre gon­dolnak, azok nem „csoda­gyerekek” nevelését értik ezen, hanem a kiemelkedően tehetséges tanulók kellő idő­ben elkezdett és folyamato­san végzett segítését, neve­lését. A korán megnyilat­kozó tehetségről, a már gyer­mekkorban fellelhető zseni­alitásról eltérőek a vélemé­nyek. Hadd utaljunk itt a Magyar Tudományos Akadé­mia elnökének, Szentágothai professzornak vallomására saját gyermekéveiről, kései kibontakozásáról. Hiszen őt gyermekkorában már-már kisegítő iskolába akarták át­irányítani lassúsága, elka­landozó figyelme és a többi akkor tapasztalt tulajdonsá­ga alapján. De Nobel-díjas tudósunk, Szent-Györgyi Al­bert U azt írja magáról, hogy 15 éves koráig gyenge közepes képességekkel ren­delkezett. A tudomány mai álláspont­ja szerint a korán megmu­le várdombi vidám vasár­napjait (ezekre a három nyári hónap utolsó munka­szüneti napjain kerül sor), valamint a népi együttesek és pávakörök fomyódi talál­kozóját. Ismét jó mulatsá­got ígér július második felé­ben a Jakab-napi búcsú Szántódpusztán és termé­szetesen nem marad el — egy hónappal később — a buzsáki sem. Az idősb Ka­póit Antalról elnevezett or­szágos íafaragókiállítást Boglárlellén augusztus 1-e és szeptember 30-a között láthatják az érdeklődők. Tizennégy hangverseny­nek ad otthont a kőröshe­gyi műemlék templom; hall­hatjuk majd — egyebek közt — Ella István, Lehotka Gábor, Margittay Sándor, Virágh Endre orgonajátékát, s tanúi lehetünk több or­szágos hírű énekkar föllépé­sének. A balatonszemesi tatkozó tehetségek elsősor­ban a zeneben és a matema­tikában fordulhatnak elő, melyben az örökletes ténye­zők is nagy szerephez jut­nak. E területeken lehetsé­ges a korai kibontakoztatás, ugyanakkor hátránnyal jár? hat az idejében történő fej­lesztés elmaradása. A tehetséges gyermekek fejlesztésében csak akkor érhetünk el eredményeket, ha több kérdést tisztázunk: ki a tehetséges, milyen el­vek betartásával és mely módszerek alkalmazásával segíthetjük fejlődésüket, mit tehet az iskola, és mi vár a családi nevelésre. Tehetség­ről akkor beszélhetünk, ha valaki (gyermek vagy fel­nőtt) egy tevékenységben na­gyon magas színvonalat ér el, képességei révén kiemel­kedő eredményeket mutat fel. Mindannyian rendelke­zünk a képességek bizonyos szintjével, egyik-másikban az átlagosnál jobban is ál­lunk; így van, aki jó beszéd- képességgel, emlékezettel vagy megfigyelőképességgel rendelkezik, de ez még nem tehetség. Csak akkor válik azzá, ha a különböző képes­ségek együtt jelentkeznek, és hozzájuk társul bizonyos egyéni adottság hajlam, akaraterő, szorgalom. Vegyük a zenei tehetséget. Feltét­lenül kell hozzá a jó hallás képessége (abszolút hallás), számít az emlékezés sajátos postamúzeum koncertsoro­zatának tervei a Tátrai-vo­nósnégyes és az Ars Renata együttes vendégszereplése­it ígérik. A bogiári „vörös kápolna” előtti színpadon négy hangversenyre kerül sor. Nagy érdeklődésre tart­hatnak számot azok a ,.ha- jókoncertek” is. amelyeken Pege Aladár és együttese ad ízelítőt a dzsessz világából, s nyilván nem lesz könnyű hazánk legjobb népiegyüt­teseinek műsoraira sem be­lépőjegyet szerezni a Bala- ton-part öt legfontosabb üdülőhelyéin. A színházi előadások közül a kaposvári teátrum boglári föllépései Ígérkeznek a legizgalmasab- baknak: ezeken Moliére vígjátéka, a Tudós nők, va­lamint — nem először — Samuel Beckett abszurd drá­mája, a Godot-ra várva ke­rül színre. A pódiumműso­rok, könnyűzenei rendez­vények, gyermek programok felsorolása a tervben csak­nem hét teljes oldal. „Minden jó, ha a vége jó” — szeptemberben tartják Siófokon az Unica nemzet­közi amatőríilm-fesztivált. A tíznaposra tervezett ta­lálkozóra négy földrészről várnak vendégeket. Több lesz a tanuló Tovább gyarapszik az ál­talános iskolai tanulók szá­ma a következő években: az 1981—82-as tanévben 53 ezerrel, az 1936—87-es tan­évben pedig 134 ezerrel lesz nagyobb a jelenlegi 1 millió 162 ezernél. A Műve­lődési Minisztériumnak a napokban megjelent statisz­tikai tájékoztatója jelzi, hogy a legnagyobb a növe­kedés az első osztályban: 16 ezerrel, vagyis több mint 10 százalékkal több a tanuló, mint amennyi 1979-ben volt. Az - elsősök csaknem mind­annyian részt vettek óvodai vagy iskolai előkészítő fog­lalkozásokon. A következő tanévben az ideinél 25 ezer­rel, vagyis 14,5 százalékkal több lesz az elsős. fejlettsége (zenei emlékezet), de legalább ennyire szükség van kialakulásához a zenei hajlamra, az érdeklődésre, hogy szívesen foglalkozzon a zenével, keresse vele a ta­lálkozást; tartósan tudjon odafigyelni mások és saját tevékenységére, fejlett meg­figyel őképessége, erős aka­rata legyen a tanuláshoz, az „unalmas” gyakorláshoz, szolmizáláshoz; ha előadói tevékenységre készül a fiatal, akkor a kézügyességre, ha zenealkotói törekvései van­nak, a fejlett képzeletre. Arra a kérdésre, hogy mennyiben segítheti a jelen­legi iskolarendszer, az új tanterv a tehetséges gyerme­kekkel való eredményesebb foglalkozást, csak néhány szóval utalunk. Az átlagos­nál fejlettebb gyermekek ér­deliében határozták meg tantárgyanként az alapanya­got, a mindenkire kötelező törzsanyagot, és a tehetsé­gesebbek fejlesztésére a ki­egészítő anyagot. Mind a le- maradottak, mind az átla­gon felüliek fejlesztéseden segít a differenciált követel­ményrendszer, a minimáJis, valamint az optimális szint. A felső tagozatban szabadon választható tantárgyak beve­zetése az eddigi . szakkörök, speciális fejlesztési lehetősé­gek mellett mind a kiemelke­dő tanulók eredményesebb nevelését teszi lehetővé. De miben segíthet a szülői Haza találtak ... Üldögélünk a zöldre lob­bant park egyik nyugatra tárulkozó padján. Két pró­ba ostromállapota közti bé­keidőszakban. Bennük is bé­ke van: Kati temperamentu­ma takaréklángon, Tamás intellelitualiamusa sem vib­rál. Jó fáradtság ez, tudom. Előttük, könnyű kocsijá­ban, a folytatásuk: Adél mindössze hathónapos. Emlékidéző. Katit — 73- ban kapott diplomát a szín- művészeti főiskolán — színi növendékként láttam Shakes­peare „Vízkereszt vagy amit akartok”-jában Szentendrén. (Mária komorna körül űzött a levegő: a testi létezés ero­tikus örömét ereztük minden lépténél. Nem „a romlás vi­rága” volt, de a vitalitás rek­lámja; a külváros egészsé­ges, földi örömöket nem mellőző lánya, aki egy-egy szójátékkal kontrássá hal­ványította a Bohócot, „ki- babrált” az ostoba Malvoli- óval; nem is értem, a ker­ge udvarmester miért nem inkább őbele „esett”... Meg kellett nézni rögtön a szereposztást: ki ez színész­lány?) Lázár Kati az — „isten is en’e teremtette” — színész­nő ezt mondja: — Sohasem akartam más lenni, mint amivé lettem: színész. Nagyváradról 1965- ben jöttem át Magyarország­ra. Mindig saínpadközelben éltem, anyám ugyanis súgó volt Erdélyben. Az utamba azonban „Behajtani tilos” táblák is kerültek. Három­szor mondtak nemet a főis­kolai felvételin. Nem adtam fel, a Nemzeti Szinház stú­diójában tanultam Bánsági Ildikóval, Lukács Sándorral, Hámori Ildikóval, Nagy Gá­borral, Ivánka Csabával és másokkal. Bodnár Sándor foglalkozott velünk, Major Tamástól pedig többet kap­tam ezen a pályán, mint ké­sőbb másoktól a főiskolán. Marton Endre a főiskola elvégzése után szerződést kí­nált neki a Nemzetibe, ő azonban a 25. Színházat vá­lasztotta. Művészi nyugta­lansága Miskolcra hajtotta — ott két évadot töltött —, majd két szép szolnoki évad ház e tehetséges gyermekek fejlesztésében az iskolának? Mindenekelőtt a tehetség ko­rai felismerésében. Saját gyermekük minél sokolda­lúbb megismerésével felfi­gyelhetnek arra a különle­ges hajlamra, érdeklődésre, mely sokszor megnyilvánul­hat a gyereknél. Az önként, a szívesen vállalt tevékeny­ségekre — akár a zenével, akár a technikával, akár a műszaki tudományokkal vagy mással kapcsolatosak —, arra a szorgalomra, ki­tartásra, mely a szenvedé­lyesen művelt területen ta­pasztalható a gyermeknél, azokra a kiemelkedő telje­sítményekre, amelyek je­lentkeznek nála — mind fel­figyelhetnek a szülők. S je­lezhetik mindezt a pedagó­gusnak, a szaktanárnak. Je­lentősen segíthetik a gyer­mek érdeklődési körének, tehetségének megfelelő to­vábbtanulást, megbeszélése­ket folytatva mind a tanuló­val, mind az érdekelt peda­gógusokkal. A valamiben tehetsége­sebb gyermekek tudásának továbbfejlesztése során je­lentős segítséget adhat a szülői ház a speciális kép­zéshez a túlzó szaktanári követelmények elleni küzde­lemben, a szaksovinizmus el­leni harcban. Sajnos nem­egyszer előfordul a tehetsé­ges gyermekek „kizsákiaá­következett a Székely Gá- bor-féle színháznál, ahol Horváth Jenő is rendezett. („Élete nagy élménye a szol­noki periódus”, Így fogal­maz; ezért is követte Szé­kelyt a Nemzeti Színházba.) Pályáján kilométerkövek a főszerepek: A kaukázusi kré­takör Gruséja, Hacks Amphytrianjának Alménéje, az Optimista tragédia ko- misszárnője, a Kakukk Mar­ci Pattanó Rozija. Ruzzante Csapodár madárkájának Bet- tiája, a Bernarda házának MarUriója, Goldoni Hősnők és Füst Milán „Boldogtala- nok"-jának szép szerepe... A kaposváriak tavaly — vendég volt — egv nagysze­rű stúdióelőadásban, Pintér Hazatérésében látták először. (Ruth-ot alakította; korunk ..milói Vénusza" volt. A nő! Plagizálással: lányunk, anyánk, húgunk, szeretőnk, testvérünk, és — alkalmi partnerünk. Eleven bölcsőnk és koporsónk. Romlottságá­ban is nagy formátumú nős­tény. Agyas és uralkodónő egyszerre; lumpenmadonna és sarki hercegnő.) Hogy tapsoltunk csikágóbeli lom­pos, cigarettától marott hangszálú börtönmadamjá- na'k is! Jordán Tamás rendhagyó pályát fut: geodéta mérnök, és Jászai-dijas ... — öten vagyunk testvé­rek: négy mérnök, egy böl­csész ... Universitas néven 61-ben alakult az az egye­temista amatőr együttes, amely aztán bejárta Euró­nyolása”. Például a zenei adottságokkal és már jó eredményekkel rendelkező gyermeket (de több mással lehet behelyettesíteni a ze­nét, akár irodalommal, sport­tal, technikával stb.) minden szaktanai- a maga tárgyá­ból is a legjobb eredmény elérésére sarkallja. Tűzön- vízen keresztül ki akarja hozni a gyermekből abból a tárgyból is a jeles ered­ményt, amelyből nincs meg az adottsága, még ha irgal­matlanul sok időt vesz is el ennek a követelménynek a teljesítése. Bármi áron, mert presztízskérdésnek veszi a pedagógus. De még a külön­böző versenyek, vetélkedők során is megtörténik ha­sonló, amikor ugyanazt a né­hány gyermeket futtatják mindig, s a végén arra nincs elég ereje-ideje a gyermek­nek, hogy a tehetségének megfelelő tanulást, gyakor­lást folytassa. Az „átlagered­mény” szemléletet jó lenne már valóban kiküszöbölnünk mind a pedagógusi, mind a szülői gondolkodásból. Előfordulhat bennünk egy téveszme, hogy a tehetség minden körülmények között utat tör magának, elnyomni nem lehet. Szent-Györgyi Aibert intelmét idézzük: „Még hogy nem lehet el­nyomni őket. Csudát törnek utat! Nincs könnyebb dolog, mint a tehetséges embert elnyomni, mert nagyon ér­zékeny. Táplálni kell őket, külön könyvekkel, külön feladatokkal, gyakoiíatoztat- ni kell az agyukat, hogy tud­janak futni, csak extra va­lakiket nem szabad belőlük j csinálni.”, . Dr. Szelénül Gábor 1 pát. Ruszt József rendezett, s játszott a-z Egyetemi Szín­padon Sólyom Kati, Hetényi Pál, Kristóf Tibor... Ma mind színész. Ott rendezett Zsámbéki Gábor is vendég­ként, és hívott Kaposvárra Goldoni: A kávéház című darabjába játszani. Ezt szánta Jordán Tamás „színészi hattyúdalának”. Mérnök volt, várták a fel­adatok. Ám a pálya az el- jegyzettjeit nem engedi könnyen! Amikor megala­kult a 25. Színház, szükség volt rá. Két évig fellépti­díjasként — mérnöki mun­kája mellett — játszott, az­tán státuszban, és főszerepe­ket! A kaposváriak is lát­hatták Gyurkó László Don Quijote-feldolgozásának címszerepében. Lucifert ala­kította a M—A—D—Á—C—H című produkcióban. De bol­dogan „létezett” Jancsó Mik­lós rendezéseiben vagy há­rommondatos szerepben a Szókratész védőbeszédében is. Sokat, nagyon sokat kö­szönhet Berek Kati rende­zéseinek. Egyébként kevés nála önkritikusabb, tudato­sabb színészt ismerek. — Sokszor volt úgy a pá­lyámon, hogy bizonyos sze­repek, így a Don Quijote is, niegelőzték akkori képessé­geimet. De ezek a lehetősé­gek mindig rugóként mű­ködtek a továbblendüléshez. Földfedezte a Televízió: II. Edwardnak, Münzer Tamás­nak, Robespierre-nek ő adott életet a képernyőn. József Attila-műsorát meg kellett ismételni, a nézők követel­ték. Nívódíjat kapott a tel­jesítményéért. A Népszín­házba olvadt 25. Színházból közösségbe vágyott. — Tamás a közösségi lé­tezésen kívül mást nem is­mer el — jellemzi Lázár Kati. — Képtelen másként élni. Én sem bírtam ki a pesti „taposómalom-életmó­dot”, amelyben a színészek élnek. Szilveszterkor Zsám­béki Gáboréknál voltunk; Babarczy Lászlóval ő ismer­tetett össze bennünket: „Itt van két ember, aki nem ér­zi jól magát Pesten. El tud­nád őket képzelni Kaposvá­ron?” Mire Babarczy: „Szép. minit egy álom!” így jöttünk a Csiky Gergely Színházba. Jordán Tamás Shakes­peare Vackorjával mutatko­zott be emlékezetesen. Sir Gawainként nem „makulát­lan” lovagot, hanem embert állított színre. Neki is, Ka­tinak is tapsoltunk a nagy­szerű Triptichon-esten. A melegházban Tamás volt Roote. (A déja vu érzet vett erőt rajtunk; ma és itt is­merős ez a talaját vesztett vezető, akinek romló memó­riájával lépten-nyomon visz- szaélnek a helyére pályázó beosztottak. Már nem „erős embere" a hatalomnak, de ezt játssza, s emiatt szánal­mas. A megváltozott viszo­nyok maga alá gyúráséhoz nem elég kulturált, emiatt válik képzett beosztottjainak ■ játékszerévé. Elveszti fejét a szó képteletes, de nem átvitt értelmében is.;. Nagy ala­kítás.) Adél már nyugtalan. Kati kézbe emeli. Grusénak saját gyermeke van ... Leskó László SOMOGYI NÉPLAP Fiatalok a múzeumban Lenin utasítására már a szovjethatalom első éveiben létre­hozták a Marx—Engels Múzeumot, A 20-as évek elején ak­tív munka folyt a különböző anyagok összegyűjtése érdeké­ben, s a gondos kutatómunka eredményeként majdnem szűz- ezer dokumentumot őriznek itt, és több mint tizenhatezer fényképet. A múzeum kilenc termében négyezer kiállítási tárgy látható (Fotó; TASZSZ—APN—KS, V. Akimov felt’.) NEVELÉSRŐL A tehetséges gyermekek segítése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents