Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

Játék és gondolatok Scfo embert láttam, akinek lelkiét súlyos bún terhelte. Ültek: a vizsgálótiszt előtt, aztán a rádlottak padján, és mindig az jutott eszembe: ezt mondják, de mire gon­dolnak. Ö&ante-e a megbá­nás, a szomorúság, esetleg a feHengzőaség? Vagy ezek a megnyilvánulások csak a Va­lódi érzéseket leplezik? Per­sze később megkérdezni tő­lük értelmetlennek tűnhet, hiszen ha akkor játszattak, most vajon miiért ne tennék ugyanazt? De akkor, azt a játékot minősítették a »szí­nész« többet nem ismételhe­tett, a próba egyúttal elő­adás is volt. Utólag viszont nincs tét, bár lehet játszani a játék öröméért is, csak­hogy nem érdemes. — Amikor először bevit­ték a rendőrségre — mond­ja a férfi —, borzasztóan féltem. Attól, hogy megver­nek, attól, hogy rám. bizo­nyítják azt is, amit nem kö­vettem el. Bevittek egy nyo­mozó elé — fiatal, halk sza­vú ember volt —, aki végig­lapozta az előtte levő papí­rokat, aztán rám nézett, és az volt az első kérdése: do­hányzik? Mondtam, hogy igen. Erre odanyúj tóttá a Fecskét, és kihúzta a fiókot: ha az erőset szereti, van Kossuth is. Alig mertem vá­laszolni. Elmondta, úgy vé­dekezek, ahogy akarok, de mind a kettőnk dolgát meg­könnyíti, ha őszinte leszek. Hittem is, nem is. Próbál­tam hazudni, gyorsan "-meg­fogott«. Kicsit mérgesebben nézett rám: na, ugye, mond­tam, hogy nem érdemes. Né­hány lopásról volt szó. El­mondtam olyat is, amit csak az én vallomásom alapján tudtak meg Értékelték az őszinteségemet Nemcsak a rendőrség, hanem a bíróság is. Ezt hangsúlyozták az íté­letben, mint egyetlen enyhí­tő körülményt Persze változik az ember •— folytatja felcsillanó szem­mel. Most már, ha bekerü­lök, majdnem egyenrangú feliként ülök a vizsgálótiszt elé. — Ezt hogy érti? — ö is érti a szakmáját, én is tekintély vagyok az enyémben. Tudom, hogy minden apró, rám bizonyí­tott ügy hónapokat jelent Ha már látom, hogy nincs értelme tagadnom, akkor el­mondom. De azért igyekszem ködösíteni egy kicsit. Elját­szom, amit lehet Igaz, a megtévedt fiú szerepét már kinőttem, de még bőven van választék: Akadnak tgazt alakítások, különösen a béróság előtt Volt ná eset hogy az ifjú az ítélet kihirdetésekor »ájul- tan« zuhant a bírói emel­vény előtti farácsra, amely úgy tőrt össze alatta, mint a hurkapálca. Persze, nem mindenkit ráz meg a tortú­ra. —■ Ön mindig közömbösen viselkedem — így a tapacz­tat betörő, aki jelenleg ép­pen szabadlábon van. — Hogy milyen, érzések kava­rognak bennem? Mikor hogy. Van úgy, hogy dühös va­gyok magamra, amiért mégis belementem egy olyan buli­ba, amelyikről minden ép­eszű ember tudja: kész le­bukás. Máskor bánt, hogy nem hisznek nekem, pedig az igazat mondom. Megint máskor — főleg ítélethirde­téskor — sírni szeretnék, úgy el vagyok keseredve Az jut eszeimbe, milyen jő volt itt kint, és most megint évekre sittre vágnak Pedig hogy megfogadtam szabadu­láskor magamnak, hogy töb­bet soha! De nagy a kísér­tés!, nagyon nagy! Az ítélet- hirdetéskor alig bírom tür­tőztetni magam, nehogy ki­jöjjenek a könnyeim. Mert egy kicsit járatos vagyok a büntetőjogban — volt rá módon, hogy megismerjem —, nagyjából tudom, mi jár azért, amit elkövettem. De az ember az utolsó percig reménykedik: hátha egy év­vel vagy legalább pár hó­nappal kevesebb. Eddig még minden ítéletet megfelleb­beztem. Akkor is, ha tud­tam, úgysem vesznek le be­lőle másodfokon. De hátha.­— És ha nem követne el semmi t... — ... álékor nem lenne ilyen gondom. Ezt akarta mondani. Hallatlanul bölcs megállapítás — húzza el a száját. — Erre már én is rá­jöttem. Csakhogy nem ilyen egyszerű ám az ügy. Egy da­rabig kibírom, aztán nem tudók magamnak parancsol­ni. Főleg, ha valaki még rá íe beszél. Csak ezt az egyet, mondom ilyenkor. Persze mindig több lesz belől«, és a végén újra bent ülők. A nők általában jobb szí­nészek, pontosabban inkább a végletek felé hajlanak. Vagy teljesen nyíltak és őszinték, vagy az őszinteség­nek még a csírája is hiány­zik belőlük. A lány, aki vele szemben ül, most őszdnténék látszik. — Nincs miért hazudnom — mondja, miután fölmérte a helyzetet. Tudja, bármit mond. nincs következménye. — Nem szoktam »megnyíl­ni«, 'ha faggatnak. Amit gon­dolok vagy érzek, az senkire nem tartozik. Általában tu­dom, hogy mikor mit kell mondani. Először körömsza­kadtáig tagadtam, mindent kitaláltam, de ez csak arra jó, hogy felbosszantsunk má­sokat, megnehezítsük a dol­gukat Aztán, ha kicsit fi­gyelmetlen az ember, rögtön rajtakapják, hogy hazudott. Most viszont elmondom, amit tudok, amit elkövet­tem, essünk túl rajta gyor­san, és fejezzük be az egé­szet. Persze ilyen kérdések­re, hogy megbántam-e vagy megérte-e, szóval ezekre, amik után lelki fröccs jön, nem szoktam válaszolni. Ki­nek mi köze hozzá, hogy mit érzek. Mindenki tegye a dol­gát, éfi hagyjanak engem ez­zel a dumával. A gondolatokba nehéz be­lelátni, az érzésekről gyak­ran cssak egy szemvillanás, a száj parányi rándulása ta­núskodik. Aki figyel erre, figyeli a kezek arctól, sza­vaktól független életét,., sok mindent megért Mert az ér­zéseket nehéz eltitkolni, hi­szen azt ami történt, senki sem felejti eL Dán Tibor mmmm, í , m IIS&4 7 ' 7* • ­Zár * Tavaszi felkészülés Elmaradt őszi, összetorló­dott tavaszi munkák sürget­nek a mezőgazdaságban. Ho­gyan készült föl minderre a kereskedelem; miből meny­nyit várnak — és kaphatnak — a gazdaságok és a kis­termelők? Erről érdeklőd­tünk a minap a kaposvári Agrokemél. A megye szántóterületének mintegy negyven százalékán maradt el az őszi mélyszán­tás : megnőtt a kereslet az ekék iránt. A nagy teljesít­ményű IH-ekékből minden Több hús — gazdaságosan Feladatok a takarmánygazdálkodásban Az állattenyésztés fejlesz­tésének, az állati termék gazdaságos, jövedelmező ter­melésének számos feltétele közül az egyik leglényege­sebb a takarmánygazdálko­dás színvonalának javítása. A megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelő­ség rendszeresen vizsgálja az üzemek fajlagos abrakfel­használását, közreműködik és segíti a gazdaságokat a ta­karmánygazdálkodás haté­konyabbá tételében. Varga Gáborral, a felügyelőség ta­karmánygazdálkodási cso­portvezetőjével beszélgettünk a múlt évben szerzett ta­pasztalatokról. — Történt-e változói e té­ren? — Feltétlenül, és ez kife­jezésre jut az állattenyésztés eredményeiben. Igen jelen­tősnek tartom, hogy javult a szálas- és tömegtakarmány- betakarítás gépesítése, to­vább szaporodott a korsze­rű, nagy teljesítményű esz­közök száma. Figyelemre mél­tó az is, hogy szervezettebbé vált a betakarítás, a koráb­binál hatékonyabban, jobban kihasználták ezeket a gépe­ket az üzemek. Változatlan gond — és ez hátráltatja a gazdálkodás színvonalának erőteljesebb emelését —, hogy a tömegtakanmány tá­rolása nem fejlődött a kí­vánt ütemben és mértékben, meglehetősen elmaradottak a takarmánykiosztás műszaki feltételei. — Ma már elmondható, hogy nemcsak ésszerű, ha­nem gazdasági kényszer is a melléktermékek fokozott hasznosítása. — A tények arról tanús­kodnak, hogy az üzemek a korábbiaknál lényegesen na­gyobb figyelmet fordítanak erre. Nagy a fejlődés a ku­koricaszár és a cukoripari melléktermékek, a nyers sze­let hasznosításában. Ha mér­sékelten is, de előrelépés ta­pasztalható a gyepgazdálko­Konfekció és kötött áru Hulladék feldolgozásával kezdték Harminc évvel ezelőtt, 1951-ben alakult a Kaposvá­ri Háziipari Szövetkezet. A most tartott termelési ta­nácskozáson Katona János­áé elnök nemcsak az idei feladatokat ismertette, ha­nem visszatekintett az éda- kulástól megtett útra is. Kezdetben hulladékanya- gok válogatásával, abból gyermekfehémemű, köté­nyek: rongyszőnyegek, játé­kok készítésével, később pe­dig népművészeti hímzéssel, fűzvessző feldolgozásával foglalkoztak. A fejlődés 1968—69-ben kezdődött, ami­kor megnyitották hőgyészi szövőrészlegüket. Ezenkívül Kaposváron még három tele­pük működik. Állandó szö­vetkezeti tagságuk mellett nagy számban foglalkoztat­nak bedolgozókat Az elmúlt tervidőszakban árbevételük megközelítette a 173 millió forintot, ebből a nagykereskedelmi vállala­SOMOGYI NÉPLAP toknak 93 millióé értékben szállítottak. A szövetkezet 1979-tól exportra is küldi konfekció- és kötöttáruit Többségét a Szovjetunióba — hői ruhákat —, ezenkívül az NDK-ba férfi- és női, vala­mint gyenmekkardigánokat, pulóvereket. Küldtek női ru­hákat, hálóingeket és más termékeket Svédországba, Kuwaitba és Líbiába. Szocialista, exportjuk öt év alatt 28,5 millió forint érté­kű volt míg nyugati export­juk 16,5 millió dollárt tett ki. A Delta Sportáru és Bőr- konfekció Szövetkezetnek ez idő alatt 35 millió forint ér­tékben készítettek labdabéle­lő anyagot. / A múlt évet 36,8 milliós termelési érbekkel zárták, ez a tervhez és az előző évihez képest is lemaradást jelen­tett Ennek főként az anyag­hiány, a késedelmes megren­delés volt az oka. Közreját­szott az is, hogy Kaposvá­ron, a Kecel-hegyi varrodá­jukban baj volt a munkafe­gyelemmel. A szövetkezet kötörészlegében 32 ezer kü­lönböző termék készült 4,7 milliós értékben, ebből 12 ezer darabot exportáltak. Szövött áruból 5,4 milliós ár­bevételük volt Tavaly a szö­vetkezet összes árbevételé­nek 55,8 százaléka — több mint 20 millió forint — ex­portértékesítésből szárma­zott. A tervidőszakban új tele­pekkel bővült speciál és gyorsvarrógépekkel, szociá­lis létesítményekkel, szállí­tójárművekkel gazdagodott a szövetkezet Az idén szeretnék túlha­ladni a 40 milliós termelési értéket A nyugati országok­ba 6 millió dollár értékű ter­méket akarnak szállítani. Az Ezermester és Űttörőbolt Vállalatnak, valamint két nagykereskedelmi vállalat­nak 30 ezer felsőruhát, két partnerüknek pedig 170 négy­zetméter labdabéleló anyagot adnak. A szövetkezet megállapo­dott a Somogy megyei Pa­tyolat Vállalattal: az készít majd nekik ágyneműt ame­lyet elsősorban belföldön ér­tékesítenek. így a Patyolata kis forgalmú időszakban fog­lalkoztathatja majd a dolgo­zóit* dásban, nőtt a szakszerűen kezelt termőgyep területe, és egy év alatt mintegy har­minc százalékkal javult a fűhozam. — A takarmányozásban a mennyiségen túl növekvő szerepe van a minőségnek. — A nagyüzemek többsé­gében ma már laboratóriu­mi vizsgálatokra alapozott takarmányozást folytatnak. Javarészt a múlt év kedve­zőtlen időjárása miatt a ta­karmányok minősége csak igen mérsékelten javult. A rétiszéna egynegyede, a lu­cerna több mint egyharma- da, a Vöröshere kétharmada gyenge minőségű volt ta­valy. Meglehetősen alacsony, mindössze 19,5 tonna volt a silókukorica hektáronkénti hozama. A keverék,takarmá- nyoknál fokoztuk az ellenőr­zések számát, ez is közre­játszott abban, hogy jelentő­sen csökkent a minőséghi­bás tápok aránya. — A szűkös energiahelyzet a takarmányozásban is új utakat kíván. — A múlt év lényeges for­dulatot hozott. Egy évvel ko­rábban még mindössze ti­zennégy és fél ezer, tavaly pedig csaknem harminchá­romezer tonna nedves kuko­ricát tároltak prizmákban, vermekben a gazdaságok. Hozzávetőleges számítások szerint ezzel mintegy nyolc­százötven tonna fűtőolajat takarítottak meg. ami csak­nem tízmillió forintot je­lent! örvendetesen javult az abrakfelhasználás: fölméré­seink szerint a tejtermelés­ben várhatóan 14, a marha- hús.termeiésben 11, a sertés­tenyésztésben 3 százalék lesz az egységnyi termékre jutó csökkenés. — Miben látja a követke­ző idők legfontosabb felada­tait? — Fel tétlen ül növelni kell a tömegitakarmánvok termés­átlagát. Meg kell kétszerez­ni a gyepek hozamát, a siló- kukorica átlagát legalább öt­ven, a pillangósokét harminc százalékkal kell növelni. Fon­tos feladat a szakszerűtlen tárolásból, felhasználásból eredő veszteségek mérséklé­se, a melléktermékek fel- használásának további eme­lése, a költségkímélő eljárá­sok terjesztése. Üzemi érdek és gazdaságossági igény, hogy mielőbb mindenütt általános gyakorlattá váljon a progra­mozott takarmanyozás. V. M. igényt kielégítettek. Gondot csak a kisebb — háztáji, »maradvány« földek műve­lésére alkalmas — eszközök hiánya okoz. Az ugyancsak IH-Jicencű nehéz és könnyű tárcsákból elegendő áll a vásárlók rendelkezésére. Megfelelő számú traktor volt raktáron, csupán a Rá­ba 250-est keresték hiába az érdeklődők. (Az idén kezd­ték a gyártását, s az első ne­gyedévben. Somogynak nem szállítottak belőle.) Az álta­lános rendeltetésű hatvan pótkocsi háromnegyedét már eladták. Megkezdték a spe­ciális — rendfelszedő — pót­kocsik értékesítését. Elkeltek a magyar szerves trágyasaó- rók; a fő típus a TO 88-as, ebből kevesebb volt az igé- nyeltnél, s csak a második negyedévtől lesz ismét a te­lepen. A vetógépek közül a har­minckét sorosakból tizenöt kelt el. ötven a szamenikén- tá — kukorica — vetőgép- ből, de a további igényeket is képesek kielégíteni. Keve­sen keresték a nagyteljesít­ményű IH Ciklót — több mint hétszázezer forint az ára. A szőlő és gyümölcs nö­vényvédelméhez szükséges gépeket kiadták, a szántó­földiek szállítása folyik. Még viszik a »vizes« tartálykocsi­kat, a mennyiség elegendő, ugyanígy a fűkaszákból és a bálázókból. Kevés viszont a szálastakarmány-betakarító gép — egyhanmada érkezett meg a kertnek, s hiányzik a T 174-es hidraulikus rakodó is. A kistermelők részére ele­gendő van a T 16'-os, 25-ös traktorokból, munkagépek­ből viszont csak az igényel - tek hatvan százalékával ren­delkeznek, a többire egy évet várni kell. Megélénkült a kereslet az egyéb gépek — permetezők, darálók, etetők, fejőberendezések — iránt. Fóliából eddig haibvan ton­nát adtak el. A harmincnyolc E 516-os kombájnból eddig ötöt érté­kesítettek, de a többire is lesz vevő. A kisebb teljesít­ményű szovjet SZK 5/A tí­pusból az arartás kezdetére érkezik négy-öt, az E 512- esekből az óv végién várható néhány. Az alkatrészellátás gond­jait várhatóan enyhíti vala­melyest a vállalat kezdemé­nyezése: egyrészt visszavá­sárolják az üzemektől az »elfekvő« alkatrészeket, más­részt a megfelelő kapacitás­sal bíró üzemeket veszik rá a felújításokra és a gyártás­ra Fokozott gondot fordíta­nak a társvállalatok közötti információs rendszer kiépí­tésére. Évente kilencvennyolcezer tonna műtrágyát raktároz­nak a kaposvári Agiroker- nél. A nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmúakból meg­felelő az ellátás, nehézséget csupán a karbamidos műtrá­gya ömlesztett formája okoz. Új gyártmányként a hazai, 38 százalékos 218 NPK-val bővült a komplex műtrágyák köre. Nem teljesj az öt-tíz kilogrammos csomagolású műtrágyák választéka bár az ellátás folyamatos. A nagyüzemi rendelések telje­sítését gyorsítja meg a kis- korpádi tárház átadása és a nyolc üzem társulásával ké­szülő batéi fogadóállomás. Az eddig ismert lombtrá­gyák mellett megjelentek a magas mangántartalniú és titán nyomelem összetevőjű szerek. Növényvédő szerek­ből a tavalyinál valamivel jobb az ellátás. A cukorrépa talajferíőtlenítőinek egy ré­sze már a gazdaságoknál van, a többit folyamatosan szállítják a vállalattól. Ez érvényes a gombaölőkre is. Az igények szerint biztosítot­ták a lemosó permetezések réztartalmú szereit. A szőlő és gyümölcs védelméhez a tavalyihoz hasonló ellátás várható. B. Z. Gépkocsi-tulajdonosok figyelmébe ajánljuk! MOST ÉRKEZETT! Trabant, Wartburg, Lada, P. Fiat, 1500-as Moszkvics, Volkswagen gépkocsikhoz diagonál és radiál szerkezetű. Skoda gépkocsikhoz diagonál típusú gumiköpeny nagy választékban a pécsi áfész gumiáru-szak üzletében (Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 12.) (84291) A VOLÁN 13. SZ. VÁLLALAT 1981. májusában saját szervezésű alapfokú személy­es tehergépjármű-vezetői taníolyamot indít A jelentkezőkkel szerződést kívánunk kötni. Jelentkezni lehet személyesen a vállalat személyzeti és oktatási főosztályán, Kaposvár, Füredi u. 180. (R42S6)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents