Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-19 / 66. szám
A föld szava TAYRSZVÍRÓ MÁRCIUS ..A ió gazda, aki ismeri és szereti, az megérti a néma föld szavat,. A néma föld most sóhajt,1 és szól. Szavára ezrek mozdultak meg. A végeláthatatlan mezőkön, a tenyérnyi kiskertekben. a domboldalak pali ka-rendezel tsegü szőlőiben; mindenütt, ahol véget érnek az utcák, az otthonok kerítései. Szól a föld — és sokat kér. Többet, mint máskor. Nem ..követe! ozásból”, nem öncélúan, csupán, azért, mert „külső” oltók miatt, minden emberi igyekezet ellenére, nem kaphatta meg tavaly azt,, amire elengedhetetlenül szüksége van. A földet ismerő, szerető, munkáló gazdaember lelkében nem a mostani, a nagyon várt, kikeletet jelentő márciusi . napfénnyel vert tanyát az aggodalom, hanem már akkor, amikor a csonttá dermedt földből „kifagyott” az eke. — Mi lesz így? Mit várhatunk, ha nem tehettük meg azt, amit tennünk kellett volna? Ez az aggodalom serkentett arra, az utóbbi hónapok során — ha szinte lopva is — törlesszen adósságából. az ember, ötvenhétezer hektár maradt mélyszántás nélkül a megye termelőszövetkezeteiben, — mára ez a terület 13—14 ezer hektárra zsugorodott. Teljesítményben szép, a naptárt nézve nyugtalanító még a hátra levő feladat. Már csak azért is, mert ehhez a tavalyról áthúzódó mánkéhoz csatlakozik az idei magágy készítés feladata. Torlódás. Tanácskozások során mondják ki a döntést: „A gépeknek két műszakban (három műszakban) menniük kell éjjel-nappal, csak így győzheti ük le a tatai- m unkáknál mutatkozó hátAsszony a kertben futna el egy sem. ott hangoskodnak mind a gazdaasszony körül. — Bent a (ssz-ben » van tavaszi „hajtás”? — De még mennyire! Tudja, én admanissttrátor vagyok a jogtanácsos mellett és meet volt a zárszámadás, a jegyzőkönyvek készítése. Ráadásul nőbizortts ági elnök vagyok, továbbá tagja a szociális -kultúrál is bizottságnak, a versenybizottságnak, és még ki tudja, minek. . Így rengeteg ülésen ott kell lennem, s a részvétel mellett természetesem az adminisztrációs teendőket is én végzem... rányokat.” Mert á magvak földbe kívánkoznak; mindegyiknek megvan az ideje, amikor meg kell kezdeni életét, hogy termést érleljen. És ez az a másik sarokpont, ami most erőfeszítésre sarkall. Mert hétezer-kétszáz hektár búza nem kerülhetett a földbe a szövetkezetekben, tavaly, a korád tél miatt, és helyette mást vetve, ezem a tavaszon összesen száztizem- ötezer hektáron kell földbe tenni a különböző növények magvait. Már megindultak a vetőgépek, tartályukból hullik a legkorábbiak magva, de csak a munka legelején tartunk. Több lesz a borsó, a eyil- lagfürt, a zab, a tavaszi árpa- Az új rendelkezések hatására olyan nagyüzemek is termelnek cukorrépát, amelyek eddig még soha; a múlt évhez képest mintegy batszázhatvan hektárral, tizenhét. százalékkal nő a vetésterület A határ nagyobb részébe kerül burgonya, napraforgó. , Mindezek a kultúrák azonban nem érik el a tavaszi vetnívalók felét az igazi nagy tömeget a. kukorica és a silókukorica jelenti. Temérdek a munka. A föld sürgető szavát értő ember gondolkodók, számol, tervez és szervez. Mérleget készít összeveti a végzendő feladatokat, a szükséges eszközök mennyiségét a rendelkezésre álló időt A papíron összeálló kép kedvező: a feladatihoz rendelkezésre áll minden szükséges eszköz, sőt valami kis fölösleg is mutatkozik. • Csakhogy a gazdálkodó «tudja azt is, hogy a papírforma az esetek döntő többségében nem szokott „bejönni”. Mert elég egy fontos gép meghibásodása, elég egy előre iki nem számítható esőzés, egy szállítási zökkenő, egy betegség, és a papírforma máris borul". Ezért van az, hogy a kéklő égnek, a napról napra mélegébb napfénynek a földműves ember azért önül, mert ez teremt feltételt — arrg, hogy dolgozzon. Minél többet minél korábban kezdve és későbben befejezve. A néma föld erre kérj. És ő érti a föld szavát Vetők Zötyögve haiákol a dzsip a hepehupás, víztol súlyos göröngyökön; a kerék lassan belesüpped a sárba. A hatalmas, mély csapás ijesztően tátong. Kutas felől terepjáróval sem tudunk bemenni, inkább kerülőt teszünk. Köröttünk a tócsák itt-ott már tavakká nőttek, s a zöldülő táblákon mint nagy, fényes tükrök várják a nap szárító melegiét Végre megérkezünk. Mesz- szu’ől is 'szembeötlő a tábla, a barna különböző árnyalataiban. És mint apró játékok kanyarognak rajta a piros .orrú vetőgépek. Már a múlt héten megkezdték a zab vetését a Kutas! Állami Gazdaságban. Most egy percre megállnak a - gépek. Kiss 'Lajos megtöri! homlokát, s leszáll a traktorróL — Szerdán kezdtük — mondja —, s 67 hektárt meg is csináltunk a 284-ból. De aztán jött az eső, nem lehetett rámenni a vizes talajra; napokig álltunk. Még szombaton is hiába jöttünk ki reggel a földekre munkára készein. — Nehezebb’most a vetés, mint máskon-? , — Végül is nem. Viszonylag korán tudtuk kezdeni, még március első felében, és most, úgy tűnik, javul az idő. Csak így is maradjon! — Mióta csinálja? —- Már nyolcadik éve. Az az MTZ—80-as a harmadik gépem. Volt már „kényelmesebb” traktorom is, de ez gyorsabb, fürgébb; könnyebb vele dolgozni. — Milyen a jó „vető”? — Szereti jól elvégezni a munkáját; ügyel a csati akoAz esetek többségében elszomorító. Van, ahova túl sok jut a növényvédő szerből, s van, ahova semmi. Nagy árat fizet ezért a gazdaság. Többszörösen! Ügy is, hogy évről évre növekszik a növényvédő szerek költsége, úgy is, hogy a mind többet igénylő befektetés nem hasznosul megfelelően ... Köztudott, hogy a termelés sikere jelentős részben attól függ, milyen eredménnyel sikerül megvédeni a gyomoktól, a kártevőktől, a kórokozóktól kyltúmövé- nyeinket. Nem elég a jó magágy: az az év első felének feladata az is, hogy a zó sorokra a befordulásnJJ; úgy dolgozik, hogy ne legyenek sarkok & sor végén, na legyen hiány, s vigyáz a gépre. Ezeket egy idő után már órai is az ember. — Mire szokott jsnmdobtt, miközben a gépen, iá? — Mindenfélére. Arra, hogy hogyan kel majd ki a mag, mi lesz belőle, lesz-e mégis hiány.... hogy jó8 végeztük-e a dolgunkat... fejlődő növényeket megadjuk. A KSZE szekszárdi növénytermelési rendszer es cvben alakúit megyei karén- deltsége egy fontos szolgáltatást vezetett be: beméri műszerrel es beállítja partnergazdasagainak növényvédő gépeit S nemcsak a partnerekre gondoltak: a növényvédő f állomással együttműködve elvégzik, ezt a szolgáltatást a rendszeren kívüli, de esi a munkát igénylő gazdaságokban is. Tegnap Balatonszeptgyör- gyön dolgoztak, holnap menr nek tovább... Egy kis »garaneiákocka-« ez — hogy még szebb eredményt érjen el a szorgalmas ember. Milyen a szóráskép? Vékony, szőkésbarna, élénk szemű fiatalasszony hajladozik Kéthelyen, az egyik ház kerítésén túl, a csirkék között Fürgén végzi a dolgát, energikus. — Sok a teendő itthon, így tavasz előtt? — Segít a férje? — Nemcsak a férjem, a gyermekeim is! Az egyik fiam elsős, a másik most megy iskolába; szombatonként ha kimegyünk a szőlőbe, korukhoz- mérten ők is „beszállnak” a munkába. Igaz, a végén unják egy kicsit, de tavaly 850 tör® a két srác vagdosta le a madzagot ... — Még hogy sok? Nem is tudom, hol álljak neki — mondja Dávid Lászióné, s csak úgy pereg a nyelve. — Tavaly telepítettünk 800 négyszögöl szőlőt annak a kitakarítása volt az első, s itt, a ház mellett is van 120 tőke. amelyik már terem. A kertben van munka bőven: trágyázni kell, szántani, véleményezni. Nem fogunk unatkozni a következő hetekben, sem én, sem a férjem. Az állatokkal egyébként is mindennap van gond, függetlenül a tavasztól. Ráadásul van most ezer tő vad vesszőnk is, az idén először adott erre területet részesművelésben a tsz; fél hektárt kapott mindenki, aki •igényelte, s a szabvány vesz. szókért darabonként ötven • fillért kapunk. Az első évben még nem hoz sokat, talán ha tízezret, de később, reméljük, több is lesz. Most, mindenesetre, előttünk a tányérozás ; a tőkét ki kell bontani, kötözni, h ónál jazni ... — Mi lesz még a kertben? — Mi lenne? Minden, ami kell a ház 'kőiül: zöldség, sárgarépa, cukorborsó, paradicsom. paprika. Elfogyasztja a család. . De a piacra nem is kell menni: itt minden megterem. Az ólban pedig ott a tizenkét süldő; reggelenként megetetem okét, és a csirkéket is, szám szerint ötvenel. Mutatja . az állatseregletet. A néhány hónapos csirkékét kive*a a ládákból — nem A traktor még 11-kor is dolgozik Az idei tavasz minden mezőgazdasági üzemben gondokat jelent, torlódnak a feladatok. — Nálunk is elmaradt az őszi mélyszántás, még 6-700 hektár lehet visska —mondja Balogh Imre, a csökülyi termelőszövetkezet elnöke. — Ha minden összevág és az idő ilyen marad; talán tíz nap alatt utolérjük magánkat. Nagyon sok a vetni való: zabból 475 hektár, napraforgóból 200. csillagfürtből 400, kukoricából 425. Ebből nagyon sürgős a zab és a csillagfürt; sőt a zab vetését esetleg meg is kell szakítani az utóbbi miatt. A csillagfürtöt egy hét alatt kellene elvetni, s már egy-két napi csúszás fölborítja az egészet. Ha nem sikerül, helyébe zabot vetünk. — Ezek a számok a vetésszerkezet változását is jelzik? — Igen. A leendő kukoricaterület most a legkisebb, a zabét és a napraforgóét viszont jócskán növeltük. Ezt föl lehetőleg el is várják tőlünk, hiszen a kukorica állami támogatása a kedvezőtlen természeti feltételek között gazdálkodó tsz-ekben ötszázalékos, a zabé 20, a csillagfürte 25. A kukorica nálunk amúgy is veszteséges növény. — A kedvezőtlen talaj- adottságok milyen gondot jelentenek most? — A belvízzel van sok bajunk. Nagy területeken van víz alatt a szép vetés; és az utóbbi évekhez képest több kárt is okoz. — Hol tartanak a tavaszi munkákkal ? — A zabvetésből már 150 hektár elkészült. Két gép csinálja, de holnap a harmadik is indul; két géppel szántunk, kettő pedig a műtrágyát hordja és szórja ki. Az első fej trágyázás már készen van, folyik a vetés előkészítése a földeken. Most készítik elő a melegágyakat is az asszonyok: ezekbe a 65 hektárra elegendő paradicsompalánta kerül. — Gépekkel, „anyaggal” hogy állnak? — Műtrágyából már a harmadik negyedévi adag is megérkezett, a növényvédő szerek zöme is itt van, gep- és alkati észprobiémánk jelenleg nincs, a bajai rendszer jól végzi a dolgát. Van elég traktorosunk is, gép nem áll ki haszná lajlanuL Nyújtott műszakban dolgoznak az emberek: meglesik, hogy este tízkor, tizenegykor is kint van még a traktor a földeken. Nemrég új bérezési rendszert vezettünk be: ez az eddigieknél jobban ösztönzi őket a nagyobb teljesítményre, a lelkiismeretes, minőségi munkára. Mindig megújuló reménnyel Az utóbbi egy-két évben a lengyeltóti tsz-ben az eredmények nem voltak arányban az erőfeszítésekkel, így — útban a gazdaság felé — föltételeztem, kedveszegett embereket találok majd. Mint kiderült, szó sincs remónyvesztettség- ről. „Ha nem hinnénk, hogy jobb lesz az idén, nem is tudnánk tovább csinálni.” A főagromómus által említett megújuló belső hajtóerőre most valóban nagy szükség van. A gazdaság traktorosaira az őszvégi „erőltetett menet” után ismét rendkívüli feladatok várnak: a tavasszal vetendő területek 45 százalékát nem sikerült a novemberi hó előtt fölszántani, így ezt a 600 hektárt most, az amúgy is torlódó feladatok végzése mellett kell megművelni. Szerencsére négy nagy traktorukat időben sikerült kijavítani, így ások a napokban már „kóstolgatták” a táblákat. Az idén búzából 4,5, kukoricából 6 tonnás átlaghozammal számolnak. A gazdaság adottságait és az őszí hátrányokat is figyelembe véve jó időt kívánó, feszes tervek ezek. Hogy e meny- nyiségekkel biztonsággal számolhassanak, területük nagyobb részén meliorációra volna szükség. Ehhez azonban az idén nincsenek meg a feltételek. Saját erejük kevés, így most csak a legsürgetőbb tennivalókat végezhetik el. A folyamatos szervestrágvaszórás és im- szeaós mellett egy altalajjá - zítót is munkába állítanak, növelve a termésesélyeket. Fölvetődik, miért nem próbálkozik a gazdaság — a szükségből erényt kovácsolva — a szántás nélküli talajművelőd olcsóbb és gyorsabb módjával? Mint Szatmári Margit főagronómius elmondta, köny- nyű tárcsáik önmagukban alkalmatlanok a jó magágy készítésére, még a tavasszal vásárolnak azonban egy nehéz tárcsát, és a nyári talajmunkáknál már várhatóan — alkalmazzák. „Az őszi kényszerű lemaradás után nagyító alá került a .minimum tillidge’ módszer. Eddig sem a magyar szakemberek maradisága okozta, hogy nem terjedt el, sokkal inkább a megfelelő eszközök hiánya. Nálunk tíznapi megfeszített többletmunkára lesz szükség az őszi lemaradások behozásához . A hét elején kért nap alatt elvetettek a tavaszi árpát, ma pedig — ha az idő engedi — megkezdik a borso vetését. Ezzel párhuzamosán folytatják, a mélyszántást. Az utóbbi 5-6 napban újabb 250 hektáron készülték el ezzel a munkával. SOMOGYI NÉPLAP
