Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-08 / 33. szám
SOMOGYI TAJA&, EMSERüX Sültől a halhatatlanságig „...Ha mélyen magamba nézek, szere- tetem határtalan határai egyetlen szó ejezte ki, egyetlen régi-regi szó, amiben elök és holtak benne voltak, s ez az érthetetlen, de nekem mindent jelentő szó mondta ki, hogy GÖLLE!" (Fekete látván) A szülőföld emléktáblával válaszolt hűséges fiának: „E házban született Fekete Isivan író, a kétkezi emberek és a természet világának költői ábrázolója. Rajongásig szerette szülőfaluját és annak embereit, akik emberségét és írói,világát formálták...” Messzire pörgette Göllétől az a centrifugális erő, melyet sorsnak, pályának szoktunk nevezni, de mindvégig őrizte szívében ennek a háznak — a „mestörla- kásn'ak” —, ennek az utcának, ennek a falunak a képét. Élet-álfáját emléktábla jelöli, miként ott' S budai Tárogató utcában a 74-es szép villa bejáratánál sors- omegúját is: *Barangolások az Idő es az emberek erdejében, amely lassan emlékké válik ... E házban eit es alkotott 1945-töl haláláig Fekete István — 1900 —1970 — író.” .................. C »;lk a szive $f szűnt un „ du- M itta M»Tip» bűzni. A láng- B5Iff éielet elő iiai- SS mijwaSMlmi ta'.alia 1. tud- ',4 áC-FíSÍFSní juk 1 loratiusz- ifT llfej tol: .,.\em hal füstbe a lanti, de a füstből sut 1» ' ragyogást, hogy / majd a csodáit gyönyörű sereget felidézze varázsa.' A „csodák gyönyörű serege” — művei, melyekben él, itat, nemesen szórakoztat es emberségre nevel. Irodalmi pályázaton tűnt fel 1937-ben A koppányi aga testamentumával, somogyi helyszínű történelmi regényével, melyben hazaszeretetre, de más népek megbecsülésére is tanítja olvasóját, s nem is volt ez akármilyen üzenet abban a nem sokkal később puskaporossá vált világban. Uj babért újabb pályázat termelt neki: 1939-ben.száznyolcvan résztvevő közül ő nyert az Egyetemi Nyomda pályázatán Zsellérek című regényével. Sorra követték egymást művei — regények, elbeszélések —, melyeket most időrendi sorrend nélkül idézünk: a Csi, a Lutra, a Kele, a Bogáncs. a Vük. a Hú, a 21 nap, a Tarka ret. a Csend, a Búcsú, a Barangolások, a Hajnal a Badányban, a Ködös utak, a Tüskevár, a Teli berek, a Tíz szál gyertya, az Őszi vásár, a Kittenberger Kálmán élete, a Ballagó idő stb. Akár fürge vidráról, cseverásző fecskéről, szívós rókáról, szabadságát vesztett bagolyról, gólyáról, akár emberekről írt — az élet szere- tete szólal meg mely Fekete Istvan-i gordonkahúrokon. Lexikont megfogalmazással: ..írásainak sajátos varázsai a természet közelség adja meg. a meseszövés frisseséger es eleven bája, mellyel minden élőlényt az emberi világ részesévé tesz." Talán kevesebben tudjak, hogy szakíróként is maradandót alkotott. Pepi Kert című munkájában a szarvasi arborétum történetét, leírását adja. Halászat című kézikönyve ma is tananyag ott, ahol a mesterséget oktatják. Drámáját, a Hajnalodikat a Magyar Színházban száznál többször játszották. Irt es rendezett mezőgazdasági szakfilmeket, forgatókönyvirója »óit több játékfilmneV. köztük az 1941-es Dr. Kováét» István címűnek, melyet „UUuideliság” miatt betiltottak a Horthy-idóben. Pager Antal egy szövőlányt kert fel hozzá egy szerepre, Tóth Julit, s játszott a filmben Raj- nay Gábor, Simor Erzsi, Ladomerszky Margit, Benkö Gyula, Palaky Miklós, Gobbi Hilda is. A felszabadulás után, az ötvenes évek második felétől a szocialista filmgyártás sikerei közé tartoztak a Fekete István-regínyekből forgatott munkák, a Bogáncs, A koppányi aga testamentuma, a Ballagó idő, a televíziós Tüskevár .. . Itt, a Tárogató utcai lakásban — nem mesz- sze a Fekete Istvánról elnevezett utcától — minden Öt idézi; mintha bármelyik percben beléphetne. Müveinek magyar és francia, belga. orosz, lengyel, német. lett. olasz, bolgár nyelvű kiadásai, a róla készült portréfestmények, a mellszobra, kis szobájának — Kuckónak hívta — berendezése, ágya, horgászkészségei, szív- közeli könyvei, gyermekolvasóinak ajándékai (batikolt Hú, intarzia-uhu a szovjet pioníroktól, Lutra-rajz, dísz a karácsonyfáról), de gyertyatartó is a Rába gépgyár róla elnevezett brigádjától, világtalanoktól köszönőlevél lyugga- tott kártyán a Bogáncsért... Csak az íróasztala hiányzik. Ez az ajkai emlékmúzeumban található. (Mert ott nyitottak múzeumot az emlékére!) És nincs itv a katonaládája sem, ezt meg az ádándi szakiskola őrzi. (Mert itt ezt nevezték el róla!) Kalauzunk, kedves vendéglátónk az, aki hűséges társa volt jóban rosszban, aki fia- (alabbként is mentora és menjsvára, vigasztalója, de első kritikusa is lehetett: a sugárzóan szép, nagyszerű asszony — Editnek hívják. Idő nem fog rajta, mert Fekete István szeretete, tisztelete övezte... — Gölle fényképe ott állt az íróasztalán. Nem volt szabad megmozdítani sem; ő törölgette, simogatta azt a képét. Fiatalasszony koromban elvitt kedves Gölléjébe; emlékszem, olyan volt az a*táj, mint egyetlen hatalmas virágszónyeg: „Ez az en hazám!” — mondta. „S ez az én szülőházam.” Abban az öreg épületben született, ahol Racz Valéria operaénekesnő is, „Hátunk mögött éreztük a temetőt és a falut, magunkban éreztük az egesz Göltet, és tele lett a szívünk a csillagos estével, a múlttal, ami sok szomorúságot hozott és kevés örömet; azokkal, akik élnék, de azokkal is, akik mar elmentek, de itt, az ősz eleji estében talán hallgatnak bennünket, mert akik voltunk, azok leszünk is, es végül csak emlék azoknak, akiket szeretünk, s akik emlékeinkben es botlásainkban is majd csak szeretnek bennünket.” Alszeg. Főszeg, Gátszeg. Kacsalja, Cönde — egész birodalom lehetett annak a gyereknek, a „Mestörpistának”! Aki egy volt a puskapáte- rekkel. esküdtlajósokkal, bertajancsikkal. gör- bicpistabácsikkal es soha — még gondolatban sem — tagadta meg őket. Erkölcs iség ben ettől nőtt jegenyemagasra! Apja, a göllei ..mestör” — tanító, vadász, arany oKleveles állattenyésztő gazda — igazságos kéményén nevelte magához hasonlatossá. A boldog göllei évek Kaposváron folytatódtak — előob kissé szertartásos, merev len gyei nagyanyjáéinál a Rózsa utca 13. számú házban, majd átmenetileg a Honvéd utca, bérlerhér.yben. végül a vásárolt családi ház ban. szüleivel és testvéreivel a Rózsa utct (mai Marx Károly utca) 2-ben. Mikes Kele men-ien mondva: kezdetben úgy szerette Ka posvárt, hogy egy percre sem feledhette Göllét ..........csupa úrigyerek között... Hiaba. bt k ellett magamnak vallanom, hogy az mégis csak más . . . Dehogy lett más . . . denogy le ti más! Elég volt egy göllei kocsit*látni a Búza piacon, ami ugyan Éákóczi tér lett, de ezt senki sem mondta. Igaz ugyan, hogy azon a nayy térségén nem volt akkor még színház, nem volt múzeum, nem volt park, járda is alig, és az útburkoló kövek négyszögbe rakott óriási halmain kívül csak egy kis gyep volt, és túl rajta a mázsaház.’’ És ballagott a kisdiák a Rózsa utcából az Anna utcán át végig a Fő úton, majd a templom es a zárda előtt a Petőfi elemi iskoláig. Megszerette Kaposvárt. Viszonoztuk-e életművét emléktáblával a családi házon, a Petőfi iskolában, vagy az egykori polgári iskola falán — „A haza kis polgárainak” ajánlott épület ez —, bárhol Kaposváron!?... A háború, az első világkataklizma hamar érlelte az ifjút; Fekete István 1917-ben önkéntes lett, bár — mint később írta: életében két lépést vétett el —, az egyik korai iskolakezdése volt, „és amikor 1917-ben önként jelentkeztem katonának ...” A debreceni Gazdasági ■ Akadémia úgynevezett katona-hallgatóját atyai jóindulattal karolta fel dr. Varga Kálmán igazgató, aki — mint jóval később derült ki Fekete István számára — Göllében volt „praxi", azaz segédtiszt, s tán máig emlegetik, mint zöldfülű, kezdő gazdászt. ,,Ahá, az a praxi, aki nem tudta, hogy a megrázott repcét nem szabad megforgatni!” Mosonmagyaróvár volt a következő élet- á Horn ás; itt kapott diplomát Fekete István. Leszerelve Majláth György bakócai hitbizo- mány birtokán — Kövespusztán — dolgozott „ifiúrkenl”, ahogy a segédtisztet emlegették. búzadarával. Behívta őt az uram, a béres nem is-tagadott: „Kilenc gyerekem van, a xommenció elfogyott, az asszony a maroknyi darabol főz puliszkát.” A válasz csak annyi volt; megkapja a szükséges gabonát előre. Egyszer meg éppen, amikor, áldott állapotban voltam a kislányunkkal, elragadtak a lovak; Dénes Ferenc, a kocsis hiába fogta visz- »za a gyeplőt. Robogtunk 'a halálba . . . Az uram kart-karba öltve láncot alkotott az mberekkel. s jött szembe velünk. A kocsi .őrt tengellyel zuppant bele egy mély baráz- lába, arrafelé, ahol ma a kaszinó áll Ajkán. „Köszönöm. Ferenc!” — fogott kezet az uram a citromsárga kocsissal, aki tulan szidást várt. Ezek az emberek voltak, akfk a Bogáncs-film ajkai díszbemutatóján a gyönyörű felköszöntőt mondták, és Fekete Istvánt maguk közül valónak tekintették, visszahiva Ajkára ... A szobra Borsos Miklós keze munkájával ott is áll a szigeten! Körülötte pedig a regények kedves állatfigurái népesítik majd be a teret. Pályázatot hirdetett a megreformálásukra a .minisztérium! A bakonyi trappista sajtot üzemszerűen gyártó, a növénynemesítésért országos díjat kiérdemlő fiatal gazdászt a Földművelésügyi Minisztériumba hívták; tudományos és oktató filmek alkotója lett. A sashegyi erdőre néző ház ajtajából nehéz szívvel gondolt Ajkára; ám egyszer csak meglátott egy vadnyulat a kerítéshez közel, s akkor azt gondolta: „Talán honos leszek itt egyszer én is ... ” Negyvenöt után nehéz idők köszöntöttek rájuk. Az ismert író uszálykísérőként dolgozott Tátabá- nvan. majd tanárként alkalmazták a Kiskun vidéki halászati iskolában; Edit asszony kertészeti napszámosként robotolt. Egy percre sem csüggedtek el. „Az ember érik, ha dolgozik!” — mondogatták egymásnak. Ezerki- lencszázötvenhat után kezdtek újra megjelenni a művek, s lettek a Magvető, majd a Móra Kiadó sikerkönyvei, melyeket újra és újra követelnek az olvasók. Csakúgy, mint gazdatiszt korában, hajnali négykor kelt. Huszonnyolc oldalt írt naponta úgy, hogy egyetlen egyszer sem kellett javítania kéziratán. Veres Péter azt .mondta: ha a Kelét angol szerző írja. rögtön szárnyára kapta volna a világhír, mert hűségesebb krónikása az állatvilágnak' Kiplingnél. Talán nem is tudta, hogy Fekete István távcsövével Órákig figyelte könyvei „modelljeinek” szokásait, Csít, a fecskét. Vukot, a rókát. (Bölö- nyi György segített kiadatni a Kelét. A róla elnevezett utca párhuzamos Fekete Istvánéval.) Kittenberger Kálmánnal életre szólt vMes- törpista” barátsága. ,.Vadászni nem ö tanított meg. de vadásznak lenni — igen!” — vallotta Kittenberger Kálmán élete című monográfiájában Fekete István. Ezt a könyvét a nagy vadász és kutató nagymarosi házában, a halott barát íróasztalán írta. ,,Ö. egyedül Ö jelölte meg nekem az utat, melyre akkor ráálltam, s ballagok rajta ma is, szívemben a hála melegével és a múlhatatlan szeretet rozse- tüzével.” Megválasztották a Magyar Írók Szövetsége ifjúsági szakosztályának vezetőjéül. József Attila-díjjal tüntették ki. Megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát; ezt kétszeres örömmel vette át a Parlamentben, hiszen somogyi ember, L osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át neki! Amikor meghalt, valaki azt mondta: „A szívével írt, a szíve vitte el!” A gölleiek maroknyi anyaföldet noztak a farkasréti sírra. Most Göl lét járom én is. Ajándék-nap- .sugái- ez. a leli délelőttöt bearanyozza. Kérdezem róla az embereket. Marton Imre adja a legkedvesebb feleletet, ö a Fekete István ábrázolta aek- szemű Ilonka fia. — Olyan ember volt ö. aki a mi apáink paraszti életét írta meg a jelennek és a jövőnek. Ügy, ahogy az valóságosan volt! Galamb röppen a templom tornyából. Lehunyom a szemem. Mintha hallanám Fekete István csöndes hangján az üzenetet; ,.. ■ ■ mert tornyok, varak és paloták összedőlhetnek, de a Szeretet — orökl” Lcsko
