Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

SOMOGYI TAJA&, EMSERüX Sültől a halhatatlanságig „...Ha mélyen magamba nézek, szere- tetem határtalan határai egyetlen szó ejezte ki, egyetlen régi-regi szó, amiben elök és hol­tak benne voltak, s ez az érthetetlen, de ne­kem mindent jelentő szó mondta ki, hogy GÖLLE!" (Fekete látván) A szülőföld emléktáblával válaszolt hűsé­ges fiának: „E házban született Fekete Isivan író, a kétkezi emberek és a természet világá­nak költői ábrázolója. Rajongásig szerette szülőfaluját és annak embereit, akik ember­ségét és írói,világát formálták...” Messzire pörgette Göllétől az a centrifugális erő, me­lyet sorsnak, pályának szok­tunk nevezni, de mindvégig őrizte szívében ennek a háznak — a „mestörla- kásn'ak” —, en­nek az utcának, ennek a falu­nak a képét. Élet-álfáját em­léktábla jelöli, miként ott' S budai Tárogató utcában a 74-es szép villa bejá­ratánál sors- omegúját is: *Barangolások az Idő es az emberek erde­jében, amely lassan emlékké válik ... E ház­ban eit es alko­tott 1945-töl ha­láláig Fekete István — 1900 —1970 — író.” .................. C »;lk a szive $f szűnt un „ du- M itta M»Tip» bűzni. A láng- B5Iff éielet elő iiai- SS mijwaSMlmi ta'.alia 1. tud- ',4 áC-FíSÍFSní juk 1 loratiusz- ifT llfej tol: .,.\em hal füstbe a lanti, de a füstből sut 1» ' ragyogást, hogy / majd a csodáit gyönyörű sereget felidézze varázsa.' A „csodák gyönyörű serege” — művei, me­lyekben él, itat, nemesen szórakoztat es em­berségre nevel. Irodalmi pályázaton tűnt fel 1937-ben A koppányi aga testamentumával, somogyi hely­színű történelmi regényével, melyben haza­szeretetre, de más népek megbecsülésére is tanítja olvasóját, s nem is volt ez akármilyen üzenet abban a nem sokkal később puskapo­rossá vált világban. Uj babért újabb pályá­zat termelt neki: 1939-ben.száznyolcvan részt­vevő közül ő nyert az Egyetemi Nyomda pá­lyázatán Zsellérek című regényével. Sorra kö­vették egymást művei — regények, elbeszélé­sek —, melyeket most időrendi sorrend nél­kül idézünk: a Csi, a Lutra, a Kele, a Bo­gáncs. a Vük. a Hú, a 21 nap, a Tarka ret. a Csend, a Búcsú, a Barangolások, a Hajnal a Badányban, a Ködös utak, a Tüskevár, a Teli berek, a Tíz szál gyertya, az Őszi vásár, a Kittenberger Kálmán élete, a Ballagó idő stb. Akár fürge vidráról, cseverásző fecskéről, szí­vós rókáról, szabadságát vesztett bagolyról, gólyáról, akár emberekről írt — az élet szere- tete szólal meg mely Fekete Istvan-i gordon­kahúrokon. Lexikont megfogalmazással: ..írá­sainak sajátos varázsai a természet közelség adja meg. a meseszövés frisseséger es eleven bája, mellyel minden élőlényt az emberi vi­lág részesévé tesz." Talán kevesebben tudjak, hogy szakíróként is maradandót alkotott. Pepi Kert című mun­kájában a szarvasi arborétum történetét, le­írását adja. Halászat című kézikönyve ma is tananyag ott, ahol a mesterséget oktatják. Drá­máját, a Hajnalodikat a Magyar Színházban száznál többször játszották. Irt es rendezett mezőgazdasági szakfilmeket, forgatókönyviró­ja »óit több játékfilmneV. köztük az 1941-es Dr. Kováét» István címűnek, melyet „UUuide­liság” miatt betiltottak a Horthy-idóben. Pa­ger Antal egy szövőlányt kert fel hozzá egy szerepre, Tóth Julit, s játszott a filmben Raj- nay Gábor, Simor Erzsi, Ladomerszky Mar­git, Benkö Gyula, Palaky Miklós, Gobbi Hilda is. A felszabadulás után, az ötvenes évek má­sodik felétől a szocialista filmgyártás sikerei közé tartoztak a Fekete István-regínyekből forgatott munkák, a Bogáncs, A koppányi aga testamentuma, a Ballagó idő, a televíziós Tüs­kevár .. . Itt, a Tárogató utcai lakásban — nem mesz- sze a Fekete Istvánról elnevezett utcától — minden Öt idézi; mintha bármelyik percben beléphetne. Müveinek magyar és francia, bel­ga. orosz, lengyel, német. lett. olasz, bolgár nyelvű kiadásai, a róla készült portréfestmé­nyek, a mellszobra, kis szobájának — Kuckó­nak hívta — berendezése, ágya, horgászkészségei, szív- közeli könyvei, gyermekolva­sóinak ajándékai (batikolt Hú, intarzia-uhu a szovjet pioní­roktól, Lutra-rajz, dísz a ka­rácsonyfáról), de gyertyatartó is a Rába gépgyár róla elne­vezett brigádjától, világtala­noktól köszönőlevél lyugga- tott kártyán a Bogáncsért... Csak az íróasztala hiányzik. Ez az ajkai emlékmúzeumban található. (Mert ott nyitottak múzeumot az emlékére!) És nincs itv a katonaládája sem, ezt meg az ádándi szakiskola őrzi. (Mert itt ezt nevezték el róla!) Kalauzunk, kedves vendég­látónk az, aki hűséges társa volt jóban rosszban, aki fia- (alabbként is mentora és menjsvára, vigasztalója, de első kritikusa is lehetett: a sugárzóan szép, nagyszerű asszony — Editnek hívják. Idő nem fog rajta, mert Fe­kete István szeretete, tiszte­lete övezte... — Gölle fényképe ott állt az íróasztalán. Nem volt szabad megmozdítani sem; ő törölgette, simogatta azt a képét. Fiatalasszony koromban elvitt kedves Gölléjébe; emlékszem, olyan volt az a*táj, mint egyetlen hatalmas virágszónyeg: „Ez az en hazám!” — mondta. „S ez az én szülőházam.” Abban az öreg épületben szü­letett, ahol Racz Valéria operaénekesnő is, „Hátunk mögött éreztük a temetőt és a fa­lut, magunkban éreztük az egesz Göltet, és tele lett a szívünk a csillagos estével, a múlt­tal, ami sok szomorúságot hozott és kevés örömet; azokkal, akik élnék, de azokkal is, akik mar elmentek, de itt, az ősz eleji esté­ben talán hallgatnak bennünket, mert akik voltunk, azok leszünk is, es végül csak em­lék azoknak, akiket szeretünk, s akik emlé­keinkben es botlásainkban is majd csak sze­retnek bennünket.” Alszeg. Főszeg, Gátszeg. Kacsalja, Cönde — egész birodalom lehetett annak a gyereknek, a „Mestörpistának”! Aki egy volt a puskapáte- rekkel. esküdtlajósokkal, bertajancsikkal. gör- bicpistabácsikkal es soha — még gondolat­ban sem — tagadta meg őket. Erkölcs iség ben ettől nőtt jegenyemagasra! Apja, a göllei ..mestör” — tanító, vadász, arany oKleveles állattenyésztő gazda — igazságos kéményén nevelte magához hasonlatossá. A boldog göllei évek Kaposváron folyta­tódtak — előob kissé szertartásos, merev len gyei nagyanyjáéinál a Rózsa utca 13. számú házban, majd átmenetileg a Honvéd utca, bérlerhér.yben. végül a vásárolt családi ház ban. szüleivel és testvéreivel a Rózsa utct (mai Marx Károly utca) 2-ben. Mikes Kele men-ien mondva: kezdetben úgy szerette Ka posvárt, hogy egy percre sem feledhette Göl­lét ..........csupa úrigyerek között... Hiaba. bt k ellett magamnak vallanom, hogy az mégis csak más . . . Dehogy lett más . . . denogy le ti más! Elég volt egy göllei kocsit*látni a Búza piacon, ami ugyan Éákóczi tér lett, de ezt senki sem mondta. Igaz ugyan, hogy azon a nayy térségén nem volt akkor még színház, nem volt múzeum, nem volt park, járda is alig, és az útburkoló kövek négyszögbe rakott óriási halmain kívül csak egy kis gyep volt, és túl rajta a mázsaház.’’ És ballagott a kisdiák a Rózsa utcából az Anna utcán át végig a Fő úton, majd a temp­lom es a zárda előtt a Petőfi elemi iskoláig. Megszerette Kaposvárt. Viszonoztuk-e életmű­vét emléktáblával a családi házon, a Petőfi iskolában, vagy az egykori polgári iskola fa­lán — „A haza kis polgárainak” ajánlott épü­let ez —, bárhol Kaposváron!?... A háború, az első világkataklizma hamar érlelte az if­jút; Fekete István 1917-ben önkéntes lett, bár — mint később írta: életében két lépést vé­tett el —, az egyik korai iskolakezdése volt, „és amikor 1917-ben önként jelentkeztem ka­tonának ...” A debreceni Gazdasági ■ Akadémia úgynevezett katona-hallga­tóját atyai jó­indulattal ka­rolta fel dr. Varga Kálmán igazgató, aki — mint jóval később derült ki Fekete Ist­ván számára — Göllében volt „praxi", azaz segéd­tiszt, s tán máig emlege­tik, mint zöld­fülű, kezdő gazdászt. ,,Ahá, az a praxi, aki nem tudta, hogy a meg­rázott repcét nem szabad megforgatni!” Mosonmagya­róvár volt a következő élet- á Horn ás; itt kapott diplomát Fekete István. Leszerelve Majláth György bakócai hitbizo- mány birtokán — Kövespusztán — dolgozott „ifiúrkenl”, ahogy a segédtisztet emlegették. búzadarával. Behívta őt az uram, a béres nem is-tagadott: „Kilenc gyerekem van, a xommenció elfogyott, az asszony a maroknyi darabol főz puliszkát.” A válasz csak annyi volt; megkapja a szükséges gabonát előre. Egyszer meg éppen, amikor, áldott állapot­ban voltam a kislányunkkal, elragadtak a lo­vak; Dénes Ferenc, a kocsis hiába fogta visz- »za a gyeplőt. Robogtunk 'a halálba . . . Az uram kart-karba öltve láncot alkotott az mberekkel. s jött szembe velünk. A kocsi .őrt tengellyel zuppant bele egy mély baráz- lába, arrafelé, ahol ma a kaszinó áll Ajkán. „Köszönöm. Ferenc!” — fogott kezet az uram a citromsárga kocsissal, aki tulan szidást várt. Ezek az emberek voltak, akfk a Bo­gáncs-film ajkai díszbemutatóján a gyönyörű felköszöntőt mondták, és Fekete Istvánt ma­guk közül valónak tekintették, visszahiva Ajkára ... A szobra Borsos Miklós keze munkájával ott is áll a szigeten! Körülötte pedig a regények kedves állatfigurái népesí­tik majd be a teret. Pályázatot hirdetett a megreformálásukra a .minisztérium! A bakonyi trappista sajtot üzemszerűen gyártó, a növénynemesítésért országos díjat kiérdemlő fiatal gazdászt a Földművelésügyi Minisztériumba hívták; tudományos és okta­tó filmek alkotója lett. A sashegyi erdőre né­ző ház ajtajából nehéz szívvel gondolt Ajká­ra; ám egyszer csak meglátott egy vadnyulat a kerítéshez közel, s akkor azt gondolta: „Ta­lán honos leszek itt egyszer én is ... ” Negy­venöt után nehéz idők köszöntöttek rájuk. Az ismert író uszálykísérőként dolgozott Tátabá- nvan. majd tanárként alkalmazták a Kiskun vidéki halászati iskolában; Edit asszony ker­tészeti napszámosként robotolt. Egy percre sem csüggedtek el. „Az ember érik, ha dol­gozik!” — mondogatták egymásnak. Ezerki- lencszázötvenhat után kezdtek újra megje­lenni a művek, s lettek a Magvető, majd a Móra Kiadó sikerkönyvei, melyeket újra és újra követelnek az olvasók. Csakúgy, mint gazdatiszt korában, hajnali négykor kelt. Huszonnyolc oldalt írt naponta úgy, hogy egyetlen egyszer sem kellett javíta­nia kéziratán. Veres Péter azt .mondta: ha a Kelét angol szerző írja. rögtön szárnyára kapta volna a világhír, mert hűségesebb kró­nikása az állatvilágnak' Kiplingnél. Talán nem is tudta, hogy Fekete István távcsövével Órákig figyelte könyvei „modelljeinek” szo­kásait, Csít, a fecskét. Vukot, a rókát. (Bölö- nyi György segített kiadatni a Kelét. A róla elnevezett utca párhuzamos Fekete Istváné­val.) Kittenberger Kálmánnal életre szólt vMes- törpista” barátsága. ,.Vadászni nem ö tanított meg. de vadásznak lenni — igen!” — vallot­ta Kittenberger Kálmán élete című monográ­fiájában Fekete István. Ezt a könyvét a nagy vadász és kutató nagymarosi házában, a ha­lott barát íróasztalán írta. ,,Ö. egyedül Ö je­lölte meg nekem az utat, melyre akkor rááll­tam, s ballagok rajta ma is, szívemben a há­la melegével és a múlhatatlan szeretet rozse- tüzével.” Megválasztot­ták a Magyar Írók Szövetsége ifjúsági szak­osztályának ve­zetőjéül. József Attila-díjjal tüntették ki. Megkapta a Munka Érdem­rend arany fo­kozatát; ezt kétszeres öröm­mel vette át a Parlamentben, hiszen somogyi ember, L oson­czi Pál, az El­nöki Tanács el­nöke nyújtotta át neki! Amikor meg­halt, valaki azt mondta: „A szí­vével írt, a szí­ve vitte el!” A gölleiek ma­roknyi anyaföl­det noztak a farkasréti sírra. Most Göl lét járom én is. Ajándék-nap- .sugái- ez. a leli délelőttöt bearanyozza. Kérdezem róla az embereket. Marton Imre adja a legkedvesebb feleletet, ö a Fekete István ábrázolta aek- szemű Ilonka fia. — Olyan ember volt ö. aki a mi apáink pa­raszti életét írta meg a jelennek és a jövőnek. Ügy, ahogy az valóságosan volt! Galamb röppen a templom tornyából. Le­hunyom a szemem. Mintha hallanám Fekete István csöndes hangján az üzenetet; ,.. ■ ■ mert tornyok, varak és paloták összedőlhetnek, de a Szeretet — orökl” Lcsko

Next

/
Thumbnails
Contents