Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-08 / 33. szám
\ A magyar tudomány arcképcsarnokából Csíki László * '«> Régi barátaimhoz hét éve élek már komoly fejetekben a velencei szobákban szaporodó ősök nyilak tökéletesedő pisztolyok rokkák hazajáró eszmék s egyéb százados női dísz között micsoda legfelsőbb fokon szervezett labirintus micsoda múzeumi keszülkség s mily belső világítás de én már láttam mikor egy tavaszon mosolyotok délre költözött és én már nem akarok kijönni ott ahol vasban csipkében a szavaitok az én útjaim mások mint a meghallgatott gondolatoké de mit is tesztek istenem ha egyszer k.kiáltom fejetekbe« a kóztócsKtisö^/t Bölcselet A k" c n. a főid. a tűz, a viz, an .. elein helveti, fUozo.us, mutasd meg v nekünk a lelkedet! Empedoklész, azt mondd meg, hogy mit, miért, hogyan, hová ? Nem követlek én különben gondolatban sem tovább. Tedd az ürességet földdé, s mondd neki hogy boldogan érez e meg mag i: végre, les<e. lélegzése van. S, hideg fővel nevezd meg a materiális okot. minden mélyén megdöbbent , hu sóvárgás dobog. Szenvedély, mely megszenvedi a történetet, eget. földet, tüzet, vizet, tudni, miképpen lehet. Úi könyvek „Széljegyzetek” életünkhöz Bertha Bulcsú nemcsak regényeinek sikerei folytán jelentős alakja a Kortárs magyar irodalomnak; közéleli érdeklődése, mai életünk problémái iránti érzékenysége i.s arra ösztönöz, hogy figyeljünk írásaira. £ jelentős alkotó novellái egy emberöltő — azaz az utóbbi negyven év — sorsfordulóit villantják elénk. Legújabb műveit A fejedelem sírja felett című kötet tartalmazza. Amolyan „széljegyzetek” ezek — mai életünkhöz; meghökkenve kérdezzük sokszor, hogyan lehet ez; hogyan „termelhettünk ki” ilyen embereket, jellemeket, helyzeteket... S közzéteszi e kötetben lírai ú\ijegyzeteit is — a finnekről. az olaszokról vagy a niklai Berzsenyiekről, illetve Mongóliáról, Zalaszent- grótról. Óbudáról. Izgalmas és műfajilag is sokrétű Bertha Bulcsú új műve, s jól tükrözi azt az egyéniséget, akt .íróként. közéleti emberként. kritikusként, pályatársként „beleszól”, kertelés nélkül véleményt nyilvánít, és így szellemi közgondolkodásunk formálója. Lírikusként tartják számon Tornai Józsefet abban a nemzedékben. amelyet Nagy László és Csoóri Sándor neve fémjelez. Tornai legutóbbi versgyűjteménye, a Fejem alatt telihold már a beérkezett költőt mutatta, olvasói körében is átütő sikert aratva. Most jelent meg a költő első nem lírai műfajba sorolható kötete Nap jár a homoktetókön címmel. Évekig élt Dunaha- rasztiban, kopár dombok közt. s mégis ez a föld ad neki „táperőt” — ehhez tér most vissza emlékeiben. Nem is annyira a történésekre, inkább arra a világra összpontosít, melyet természetinek nevez — utolsónak az iparosítás acélhulláma előtt. Tornainak a prózájára nem illik a „lírai” jelző; sokkal inkább leírás ez, melyet a helyzetfölis- nerés pontossága jellemez. Jakucs Pál akadémikus És jöttek újra s deVw»; ni évek: 1971-ben kinevez* lék a Kossuth Lajos Tudo- má ny egyetem növénytani t a ns zekére profess zorna k, 1972-ben tanszékvezetői megbízást kapott. Az új professzornak el kellett ha-, távoznia, meg kellett fogalmaznia azt az irányt, amelyet''a jövőben tanszékével együtt követni kíván. Hogyan döntött ? — A döntés csiráit mór említettem: ekkorra már elköteleztem magam a bioszféra kutatásával. Szerencsém volt. hogy ekkor már javában folyt az egész világon a világ szervesanyag-készleté- nek fölmérését célzó nemzetközi biológiai program (IBP), ugyanakkor indulóban volt a pusztuló emberi környezet védelmére meghirdetett az ember és bioszféra (MAB) világprogram is. — Mint kömvezet'biológusnak. véleménye szerint Magyarországon melyek azok a problémák, amelvek- nék megoldása a legégetőbb? — Vannak azonnali megoldást kívánó nagy feladatok. Így a Balaton-kérdést, az épülő duna—nagymarosi és tiszai vízlépcsőrendszerek. a paksi atomerőmű körn vezet ren dez és én ek ök o- lógiai problémáit már legalább tíz évvel ezelőtt — a tervezések megkezdése előtt — tisztán kellett •'volna lát- k ni. A mezőgazdaság tvoduk- eióViövelési feladataihoz, a környezess zenn vezés számtalan kérdéséhez is ökológiai megalapozottságú véleményt kellett volna már korábban is nyújtani. De az alapkutatások hazánkban még igencsak gyermekcipőben járnak, a külföldi ered- ménvek átvétele pedig nem mindenben lehetséges. Hazánknak ugyanis olvan sajátos környezeti adottságai vannak. . amelyeknek, problémáit csak magyarországi kutatásokkal, magyar kutatóknak lehet, elvégezni. — Áttérve oktatási tevékenységére; hogyan látja ma hazánkban a biológus és biológiaszakos tanárok képzésének a problémáját? — A XX. század második felét a biológia robbanás- szerű fejlődésével lehel jellemezni. E szükségszerűen bekövetkező robbanást oki g - tásnoiitikánk nagyon, elmaradva tudja csk követni. Vannak a biológiának olvan résziéi, ahol a helyzet kedvezőbb. de egyes területeken a szakember is kevés. Optimizmusom azonban azt sugallja. hoay a felnövekvő fiatalság egyre jobban érzi a tennivalókat és meff fog próbálkozni a fölzárkózással. V ésezetü 1 mee “ml it í ük. hogy Jakucs Pál 1979 őszétől már a Kossuth Lajos Tudóménveffvetein újon n m létesült ökológiai tanszékét vezeti és :na°y elhivatottsággal viszi oktató-nevelő és kutatómunkámban is előre a mindoninvinnkriek eevre fontosabbá váló hazai kör•*-. ”0.7 0 0.1 Ari i n íi ctTTíáf volt. Vagy az lesz! Az én szerkezetem, kedves uram, nem Örökmozgó. Mert én' nem vagyok örült! Én valóban feltaláló vagyok. Az igazi perpetum mobile feltalálója . . . — De hát, ha nem örökmozgó. akkor mi a pláne benne? — Hahaha, és még egyszer hahaha . . . Hogy micsoda? Az benne a plane, uram, hogy az én őröl:mozgóm örökmozgó a köznapi fogalmak szerint, de mégsem örökké mozog. Mert én nem vagyok örült, én föltaláló vagyok! — Rendben van, , elhiszem .. . De hát akkor med ■ dig mozog ez az örökmozgó, ha nem örökmozgó? — Meg top hökkenni. uram. Kiszámoltam! És az eredményemre garanciát i.s adok. Az én örökmozgóm egvmflliárdnégyszázötven- miVJóhatszázneqyvenezer- h.ót. százhuszonöt évig. egy hónapig, tíz napig és plusz egy óra ötven perc harminc másodpercig jár... ■ Garantálom .. . ! Gyurkó Géza Örökké — örökké... örökké... örökké — suttogta a Tiszavirág a párjának, és beteljesült boldogsággal hullt a folyó szürke vizébe. — örökké . . . örökké . .. örökké . . . örökké . . . örökké — motyogta a teknős béka, majd száz év teltén megkérdezte a párjától, aki éppen alatta úszott, hogy: — ... mit is mondtam? — ... mit is mondial? — .. . ja. azt, hogy örökké — jutott eszébe immáron a férfiasán szerelmes teknősbékának. mit is ígért hűvösen tüzes pórjának. — Tényleg, valóbun azt mondtad — vidult fel langyosra. hogy im néki is eszébe jutott a dolog, a nöcike teknősbéka, és megelégedetten falta fel az orra elé hullt Tiszavirágot. __ . . . és ők is boldogan éltek, amig csak meg nem haltak. * * * — ... mert örökké csak idegesítsz. édes fiam. Hovatovább már nincs egy nyugodt percemm sem az állandó szövegelésed miatt . . ■ már meg mi a baj? — kérdi a férfi gyermekei — immáron húsz éve véle háló — anyjától. — Mert téged örökké nyaggatni is kell. hogy ne feledkezz el már végre az ígéretedről —- siránkozik az enyhén őszülő tündére a nemének. — Miért, mit Ígértem? — Mit? Azt. hogy nemcsal: örökké fogsz szeretni, de feleségül is veszel ... A gyerekei: már húszévesek, és nem élünk örökké ... Hát mi lese végül is? ^ .— Húsz év... igen, húsz év... — tűnődött a férfi..'. — Tudod te. mennyi az a húsz év? — Vedd tudomásul, hogy igenis tudom . .. Legkevesebb kétszáznegyven hónap! — Óh. te még mindig gyermek vagy, naiv fruska, nem tudod átfogni a világ- egyetem nagy gondolatait . .. A természet örökkévaló valóságában egy pillantás idő ez a húsz esztendő. Egy pillantás egyenlő húsz esztendő. vagy ötszáz. Kedvesem, várjál még egű pillantást. * * * — Uram. ez az én perpetum mobilém nem a megszokott örökmozgó... Közölhetem önnel, hogy mindenki, aki eddig az örökmozgó feltalálásáról beszélt, az mind örült volt. . . Az örökmozgó ellentmond a természet törvényeinek, ez teljesen nyilvánvaló és köztudomású. Nekem elhiheti, én csak tudom, hogy aki az örökmozgóval foglalkozott, foglalkozik, vagy akár foglalkozni fog. az mind örült Évszázadok során — különösén a középkor végén és az újkor hajnalán — a képzőéi iparművészeti alkotások nagy része egyházi célokra kész-ült. így volt ez Európa számos országában. 'de nálunk még inkább, mivel abban az időben az egyház legalábbis egyike volt a leggazdagabb mecénásoknak. Templomokat, főpapi palotákat terveztek az építészek, oltárképeket. szentek képeit és szobrait. egyházi épületekben freskókat alkottak a kép zöm ű ve.sz.ek. .VLndez. a kitör igazi . érték. ha minél többen .gyönyörködhetnek benne. Hazánkban az utóbbi években, évtizedekben egyre nagyobb érdeklődés. nyilvánul meg a művészetek iránt. Az államnak a mű- és művészeti emlékek iránt érzett felelőssége is sürgette azt a megegyezést, amely 1969-ben jött létre; az állami és az egyházi hatóságok abban egyeztek meg, hogy a művészettörténészek meghatározzák: milyen művészeti kincsek vannak az egyház, birtokában. Megalakult az Iparművészeti Múzeum mellett működő Egyházi Gyűjtemények Szak felügyelete. Ez az egész országra kiterjedő feladatot kapott: fölfedezni az. egyházak tulajdonában levő műkincseket, megismerni azokat és — természetesen mindig a tulajdonos, az egyház egyetértésével — bemutatni a műértő és a szélesebb laikus közönségnek. A munka máig is folyik: kis falvak templomaiban, kápolnáiban is kerülnek elő olyan értékek, amelyekről mindeddigz senki sem tudott. Talán a legismertebb — az ország egyik leglátogatottabb gyűjteménye — az Eszlergomi Fóeg.vhazmegve Keresztény Múzeuma. Tulajdonosa — mint a név is mutatja — az egyház, költségvetésének nagy részét legközelebbi években megnyílik. Sok látogatót vonz Debrecenbe \a történelmi múltú református Kollégiumban levő egyházművészeti és iskolatörténeti kiállítás. Ez a református egyházé, ugyanúgy. mint a sárospataki kollégium és a pápai ótemplom egyházművészeti kiállítása. Mindegyiket a nagyközönség számára rendeztek, állami segítséggel. A magyarországi evangélikus egyháznak nemregiben nyílt meg egy kisebb múzeuma a dunántúli Ne- meskéren. Ott a XVIII. században épült templomot az. állam rendbehozatta, a környék - egyháztörténetét bemutató kiállítás a papiak égy részében kapott helyet. Működik és sok látogatót vonz Budapesten a Zsidó Múzeum, s most rendeztek fee — igen jelentős állami és helyi tanácsi segítséggel — Miskolcon a Magyar Ortodox Egyházi Múzeumot. Görög, orosz és hazai készítésű. egyházi rendeltétésü műtárgyakat állítottak ki — mindazt, amire nincs szüksége az egyháznak a szer- tamásokhoz. V. E A professzor, a tudós sokak tudatában hajlott korú, fehér hajú. az élet mindennapi gondjain felülemelkedő! kissé „bogaras” ember. Mindez természetesen távolról sem jellemző a tudósok többségére. Különösen érzi az ember a sokak által elképzelt tudós képe és a valóság közötti különbséget akkor, amikor a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Ökológiai Tanszékének professzorával. Jakucs Pállal beszélget. Fiatal, jö kedélyű, sokát mosolyog, sőt tréfálkozik. kellemesen cseveg. Ami érdekli és amivel elsősorban foglalkozik, voltaképpen valamennyiünk ügye: a környezet biológia, amely atapot ad az' okszerű és hatékonyabb környezetvédelem számára. — Mielőtt elmélyednénk a szakmai kérdésekben, hallhatnánk néhány .szót a kezdetiről. a pályaválasztás motivációjáról ? — Sarkadon születtem 1-928-ban. de mivel hatéves korom óta Debrecenben éltünk, ez a város nyújtotta számomra a mélyebb benyomásokat. A természet szeretedével valószínűleg vele születtem, és ezt a hajlamot mélyítette bennem édesapám. aki kirándulni vitt. sót eltűrte, hogy lakásunkban sündisznót, ürgét, kígyót nevelhettünk, hazavihet tünk .. t ü csköt - boga rat”, amit a kirándulások során sikerült gyűjteni. A gimnáziumban szerencsém volt: tanáraim felismerve a természet iránti ' vonzalmamat, feladatokat bíztak rám. s ezekkel fokozták ambícióimat. Természetes volt. hogy érettségi után a Debreceni Tudományegyetem természetrajz-földrajz szakára jelentkeztem. Akkoriban Soó Rezső akadémikus volt a botanika - professzora, aki már első ééés koromban ..fölfigyelt rám”, és bevont az intézet munkájába, így lettem botanikus és még egyetemi éveim alatt demons’! rátör. 1951 -ben Budapestre kettőt a Természettudományi Múzeum növénytárába, és Zólvomi Bálint akadémikus mellett florisotikai-növény- ren ds zert a n i kérdése k'kel. maid négv évig a Bükk Ijegvség vegetáciőtérképezé - sével és az aggteleki karszt kutatásával foglalkozott. Ebben a% időszakban fordult ttgvelme a fitocönológia és a „klasszikus” ökológia felé. tehát a növényzetnek a környezetével együtt való tanulmányozására. A növénytárból 1966-ban átkerültem az Akadémia Fö!d>raÍ7tudományi. Kutatóintézetébe. Már ott kezdett kialakulni bennem, hogv a mai biológia egyik döntő •tt’adsfa az. élettelen és az Hő környezettel, azok anyagaival állandó kölcsönhatásban levő biológiai rendszerek strukturális és fiinkeioI ~ -'Mis vizsgálata. Időközben megszereztem a kandidátusi, maid a tudományok doktora ia. Egyházi gyűjteményeink az. állam fedezi. Szomszédságában van a még nagyobb értéket képviselő főszékes - egyházi kincstár, amelyet kevésbé ismer a nagyközönség. Annál ismertebb a csodálatosan szép helyen fekvő Pannonhalma, a bencés apátság, amelyben a rend tagjai és a bencés gimnázium növendékei kalauzoljak az érdeklődőket. A bevétel itt ugyanúgy, mint Eszi. er - gomban vagy a többi egyházi múzeumban. gyűjteménynél, kizárólag a tulajdonosé. a katolikus egyházé. Egerben az érseki palotában tekinthető meg egy kamarakiállítás, amelyhez hasonlót kívánnak nyitni Veszprémben. a püspöki palotában is. Ez utóbbi megrendezése elé még helyiséggondok állítanak akadályt csakúgy, mint Szegeden. ahol állami segítséggel rendezik . újjá a Ferences- múzeumot. Előreláthatólag mindkét állandó kiállítás a
