Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

Villalati tervek, népgazdasági célok Családi traaédiák Kezdődik a második ütem A beteg asszony és a harcias sógor Dr. Hoós János államtitkár parlamenti tájékoztatója A népgazdaság helyzeté­nek, valamint a világpiacon bekövetkezett és várható változások figyelemibevéte- level határozták meg hato­dik ötéves tervi legfontosabb céljaikat a vállalatok. Ezt az eddigi tervező munkát érté­kéivé az Állami Tervbizott- sag állapította meg.' Dr. Hoós János tervhivatal! ál­lamtitkár tegnapi parlamen­ti sa j tótájékoztatöján azt hangsúlyozta, hogy a válla­lati, a tanácsi és a népgaz­dasági terveknek a célok ki­alakítása és végrehajtása során szoros kapcsolatban kell lenniük. Kifejtette: nem közömbös a vállalatok szán­déka, azt kell elemi, hogy < oszhangiban legyen ez a népgazdasági törekvések keL A hatodik óteves terv ké­szítése során egyrészt az ön­álló vállalati tervezés foko­zására, másrészt arra töre­kedtek, hogy a célok meg­határozásánál az értékesíté­si, piaci lehetőségeket ve­gyék alapul. Ez határozza meg ugyanis a fejlődés üte­mét. A vállalatok két ütemben készítik hatodik ötéves ter­vüket. Az első a tervkon­cepció kialakítása volt, s ez mindenütt befejeződött. A végleges tervek az ev köze­pére lesznek készek. A mun­kához jó alapot teremtett, hogy az új szabályozó rend­szert egy évvel ezelőtt már megismerték a vállalatok. A most készülő tervekben nagy hangsúlyt kapott a prognó­zis: az, hogy bizonyos lé­nyeges folyamatokat előre jelezzenek. Ilyen az ár- és piaci viszonyok, főleg az export- és az importár. A vállalati tervkoncepció minősítéséből ‘kiderül, hogy a belföldi értékesítés összhang­ban van a népgazdasági cé­lokkal. A vállalatok számol­nak a hazai — elsősöd ban a beruházási célú — keres­let növekedési ütemének’ mérséklődésével. A külke­reskedelmi értékesítés növe­kedési üteme — főleg a nem rubel elszámolású exportban — elmarad a népgazdasági célkitűzésektől. A külkeres­kedelmi vállalatok koncep­ciói részben tükrözik a ter­melővállalatok elgondolá­sait. Ezek a hagyományt« módon felépített forgalmi adatokat összesítik: kevés viszont az átgondolt straté­giai elem, az ennek tudato­san alárendelt struktúrapoli­tika, piacszervezési elgondo­lás. Még nem minden vállalat értelmezte helyesen az ár­mechanizmus működésének szabályait, emiatt sok a bi­zonytalanság az. árszínvonal és a jövedelmezőség alaku­lásával kapcsolatban. Nem fordítottak elég figyelmet az értékesítési és beszerzé­si árak közötti viszony ala­kulására. Hiányos az ár prog­nózisok lényegi elemzése, értékelése, a kedvezőbb helyzet eléréséhez szükséges feltételek kimunkálása. A költségtervezésre sem fordí­tottak kellő figyelmet. Ez azt mutatja, hogy nem is­merték fel: a költségek tény­leges csökkentese a nyereség növelésének a korábbinál fontosabb eszköze. A válla­latok jelentős része egyéb­ként — nagyrészt megalapo­zottan — a nyereség dina­mikus növelését tervezi. De vannak olyanok is. ahol nem vettétj. elégge számításba az anyag- és energiaár-változá­sokat, az árfolyam-politikát, a termeléskorszerűsífési tá­mogatásokat, az árpreferen­ciák csökkentését es a ter­mékszerkezet átalakítását. Ezeknél túlzottam optimisták a nyereségtervek. Általános hiányosság az is, hogy neon számolnak a tervezesd tarta­lékokkal: a vállalati vezetők nem gondolnak arra. hogy a gazdálkodás feltételei gyor­san es a tervezettől elterően változhatnak. A tájékozta l óban szó volt arról is. hogy a népgazdasagi tervnek megfelelően a válla­latok 5—6 százalékos nomi­nálbér-növekedést tervez­nek. Feltűnő ugyanakkor, hogv a vállalatok egy része nem törekszik az átlagosnál nagyobb bérfejlesztési lehe­tőségek megteremtésére. Ez arra utal. hogy a lehetősé­gek feltárása és kihasználá­sa érdekében nem tettek még meg mindent. A kezdemé­nyező és kockázatvállaló készségük nem kielégítő. A tájékoztatóban szó volt a tanácsok hatodik ötéves tervéröl is.('A testületek eze­ket az első félévben hagyják jóvá. Elkészítésük során két új jelenség figyelhető meg. Az egyik az, hogy a fejlesz­tésekkel. a. beruházásokkal egyenrangú feladatként keze­lik a meglevő nemzeti vá­gyom fenntartását, felújítá­sát. A másik pedig az, hogy jobban érvényesül a súly- pontozás: a társadalmi köz­érdek szempontjából legfon­tosabb feladatok megoldásá­ra — a lakásépítésié, a fek­vőbeteg-ellátás javítására és a gyermekintézmények, is­kolák létesítésére — helye­zik a hangsúlyt. A vállalati es a tanácsi tervek között szoros a kapcsolat. Hiszen a tanácsi célkitűzések biztosít­ják a vállalati tervek infra­strukturális megalapozását. A vállalatok tervei pedig közvetítik azokat a lakos­ság életszínvonalával, fog­lalkoztatásával kapcsolatos információkat, amely ekre a tanácsoknak .szükségük van. A kettele terv kölcsönösen lei 1« egészíti egymás forrá­sait. Két, nem mindennapi esetről .lesz szó a követke­zőkben. Köznapi értelembe veve mindkettő gyilkosság, ám az áldozatok életkörül­ményei. a két eset előzmé­nyei különössé teszik őket. A két történet január végén játszódott le. Az első Ber- zencén. s az áldozat egy asszony volt. Kezdjük az előzmények­kel. A 42 éves berzencei Ko­rács János ÍR évesen kötött házasságot feleségével. A férfi keményen dolgozott, hogy a családnak — két gyermeküknek — mindent előteremtsen, ami a nyugodt élethez kell. Szép hazat építettek, s nagy háztáji gazdaságuk volt: teheneket, lovakat, baromfit tartottak. A férfi büszke ember híre­ben állt a faluban. A műn-' kajára volt büszke. arra, hogy többet tud dolgozni, mint más, és amije van, azt a két kezének köszönhe­ti. Persze, ebből a munkából a felesége is kivette részét Derék asszonynak tartották, legalábbis egy ideig. A fér­fi megbecsülte, szerette. A baj úgy öt éve kezdő­dött. Az asszony betegség­ből épült fel, és — állítólag orvosi tanácsra — ebéd után egy pohárka vörös bort fo­gyasztott. Semmi kivetniva­lót nem tálalhatlak ebben az emberek, ám ami utána következett, abban már in­kább. Kovácsné ugyanis rá­kapott az italra: az egy po­hárból sok pohár lett, gyak­ran lerészegedett, s ilyen­kor nem bírtak vele — meg­szökött hazulról. A mezőn csatangolt, elhagyott prés­hazak padlásán húzta meg magat. Néha több hetre el­tűnt. Ilyenkor a rendőrség is körözte. Volt rá eset, hpgy amikor rábukkantak, kórházba kellett vinni, olyan rossz állapotban volt. Ami­kor hazatért, a férje alapo­san megverte, hogy leszok­tassa az italról, a csavargás­ról. Vegyszeres gyomirtás a házikertben (II.) Szőlő vegyszeres gyonair- tasána — négyévesnél idő­sebb szőlőben — a Hungazdn PK. a Buvinol 5« WP 5—6 dkg es az Aresin 5 dkg ada- golású készítmény valame­lyike használható, száz négy­zetméterre 5 liter vízben. Permetezni a szőlő nyitása utan, de rügyfakadás etótt kell. Kordonmüvelésú, vala­mint négyévesnél fiatalabb szőlőben a sorközök gyom­irtására a Graiaoxoűe 8,4— 0,6 dl adagolásban használ­ható (száz négyzetméterre 7—10 liter vízben! úgy, hogy a szer ne érje a hajtásokat. Háromévesnél idősebb szőlő­ben és gyümölcsösben egy­aránt használható a Glyaika 0,8—U2 dl adagolásban (száz n < ‘ gy zetméáerre 5—3 lator vízben). A saöüÄjen egész éven át végezhető a kezelés, irányí­tott permetezéssel. Ar. utána 6 órán beM leholioCt. csapa­dék csökkenti a gyomirtó ha­tást. A készítmény alkalma­zását elsősorban tanaokbúzá- val és csilbaepozss túri erősen fertőzött BUeiwesuyetaben ja­vasolj**. A zöldségf élék vegyszeres gvomirtásáina vetés előtt a G rararaoce-t 0,4 cB-es ada­golásban használhatjuk, száz négyzettnéterre 7 liter vízben :juttatva, (Hatásának felté­tele, hogy a gyomnövények iombievetes stádiumban le­gyenek 1) Vetés után, de még a zoldségnövények kelése előtt a gyomot — a retek, saláta, gyokérzöldségek kivé­telével — a Gratnoxooe 8,2 dl (1-00 mi2-re 7 liter vízben) vegyszerrel piusztíthatjuk el. Sárgarépánál, petrezseiyem- nel kelés előtt a Merkazint is használhatjuk (2 dikg-os adagban, 5 liter vízben). Az állomány 10—15 cm-es fej­lettségénél is permetezhetünk vele vagy Malorannal (1,7 dkg száz négy zetimeterre, 2 liter víz fölhasználásával). D ugh agy m a ról termesztett hagyma gyomirtására talaj­típustól függetlenül fölhasz­nálható a Satecíd öö WP vagy a Nitieid 65 WP 6,5— 7,0 dkg adagolásban (száz négyzetméterre 5 liter víz­ben), a dughagyma ültetése u-tán, de még a kelés előtt. Állománypermelezésre, ha a hagyma 8—18 em-es, a Sa- tecid vagy a Nitieid használ­ható (7 dkg 7 liter vízben). Magról vetett hagyma gyom­irtására is felhasználhatjuk a Satecidet vagy a Ni tieidet a magvetés után azonnal per­metezve (6,5—7,0 dkg 7 liter vízben). Mikor a hagyma 10—12 em-es. akkor is hasz­nálhatjuk valamelyik készít­ményt. A kétszeri kezelést a hagyma minden károsodás nélkül elviseli. Burgon.ya gyomirtására vagy a Maloran 2,5 dkg, vagy az Aresin 3,5 dkg hasz­nálható (száz négyzetmeterre 5 liter vízben), az ültetés és a töltögetés után. de még a burgonya kelése előtt. 1978-ban odáig fajult a dolog hogy a férj a rendőr­séget kérte: segítsenek. A rendőrség a járási hivatal­hoz fordult, ahol megindítot­ták az eljárást, hogy az asz- szony gondnokság alá kerül­jön. A bíróság azonban — mivel az orvosszakértő nem állapított meg elmebetegsé­get — elutasította ezt a ké­relmet. Minden maradt a regiben. Végül a férfi ta­valy már kénytelen volt fel­mondani munkahelyen — ahonnan, jó munkaerő lé­vén. nem szívesen engedték el —, mert az asszony ál­landó részegsége miatt nem volt, aki a háztájit ellássa. Közben a rendőrség kezde­ményezte a feleségnél az al­koholelvonó kezelést. Ez év január 21-én kellett volna Kovácsnénak a kórházban jelentkeznie, am nem ment el. Változtatnak a vetésszerkezeten Növelik a juhállományt l ó«« bar» egy különösen ne­héz évet ké­vés nyere­séggel zaint a kadarkútó Szabadság . TermelőszövetJkezet A ta­pasz ta tatokat, a tanulságokat alaposan elemezve készültek föl az idei feladatokra. r Az önköltség csökkentését, a hozamok növelését tartják legfontosabb feladatuknak a vezetők. Ügy döntöttek, hogv módosítják az eddig kiala­kult vetésszerkezetet. A múlt évihez viszonyítva felére csökkentik a kukorica vetés- területét. mivel szántójuk­nak több mint fele homok. Ezzel szemben növelik a ga­bona vetésterületét. Asz. ősz folyamán, a mostoha időjárás miatt csak az őszi arpa és a rozs magja került a földbe i tervezettnek megfelelően. Őszi búzából 200 hektár a lem araddá, M*udc*i iMUütoU vetésekkel igyekeznek pótol­ni. Az átlagosnál gyengébb minőségű talaj is indokolja, hogy zabot vessenek 360 hek­táron. Hagyománya van itt a burgonyatermelésnek, évgk óta nyereséges ez a növény. Ezért úgy határoztak, hogy a tavalyinál 20 hektárral több. 60 hektár őszi érésű burgonyát ültetnek. A 100 hektár csillag!űrt mellett-10 hektáron dohányt tenmelnek. Amint az időjárás lehető­vé teszi, azonnal pótolni sze­retnék az őszről elmaradt mélyszántást. A műtrágyá­zást mar januárban meg­kezdték, szerves trágyát 200 hektárra szállítanak. Az eddiginél nagyobb súlyt helyeznek a szarvasmarha- tenyésztésre, a tejtermelésre. Minden remény megvan ar­ra — két szarvasmarhafajta keresztezése után —, hogy a tehenenkénti átlag megha­ladja a 2800 litert. Sok jól kihasználható legelője van a kactaeteutt UeMatóosao vetke­zetnek. A juhászat eddig is megfelelő hasznot hozott. A jelenlegi 600-as anyajuhállo- mányt növelni szeretnék. Várhatóan az idén is jut pecsenyebarány exportra a szövetkezettől. Legfontosabb melléküzem­águk a fafeldolgozás. A szö­vetkezet területén nagy er­dősegek vannak. Különböző félkész termékeket állítanak elő a fából, évente 11 millió forint értékben — és nyere­séggel. Az erő- és munkagépeket folyamatosan javítják. Ne­hézségeket okoz, hogy a Ze- torhoz nem kapnak alkatré­szeket. és kicsi a műhely ja- vítóteie. Az elmaradt tenni­valók gyors pótlására új erőgépet és több munkagépet vásároltak. Az intézkedések­től azt várja a termelőszö­vetkezet vezetősége, tagsága, hogy 1981-ben elérik az 50 millió forint termelési érté­ket. es 2,1 millió forint nye­reséggel zárják az évei. A tragédia másnap tör­tént. Az asszony délután ke­lőit haza, részegen. A férfi leakasztotta a szíjat, és ala­posan helybenhagyta felesé­gét, aztán a padlásra zárta, hogy kijózanodjon. Ezután elment az italboltba, meg- iVott egy üveg sört — nem volt iszákos ember' —, meg egy kicsit elbeszélgetett a falubeliekkel. A fia jött ér­te, hogy az anyjával vala­mi haj van. Amikor haza­tért. kérdezgette feleségét, mi a baj, hívjon-e orvost. Az asszony csak arra pa­naszkodott. hogy fázik. Er­re lefektették, betakarták. Este tizenegy óra körül vet­ték észre, hogy az asszony­ban nincs élet. Az orvos reggel érkezett a halotthoz. Amikor meg- vizsgáltif, kiderült, hogy az asszony testfelületének 80— 85 százalékát ütésnyomok, véraláfutások borítják. Így rögtön értesítette a rendőrsé­get. A féi jet őrizetbe vették, jelenleg előzetes letartózta­tásban van. őszintén elmon­dott mindent a rendőrségen, ügyében tovább folytatják a vizsgálatot. A másik eset szintén csa­ládi perpatvarral kezdődött. A 40 éves Vidor zi Gyula siófoki mészoltó kisiparos a nála hat évvel idősebb kő­műves, Puskás Sándor húgát vette feleségül. A Puskás család nem örült a házas­ságnak. és a beszélő viszo­nyon kívül más kapcsolat nem alakult ki közöttük. Két éve aztán Vidóczi meghívta sógorát egy kis családi ösz- szejövetelre. Iszogattak vala­mennyien, és mivel a házi­gazda sértegette, majd meg is ütötte a felesegét, Puskás a húga védelmére kelt. Nagy családi verekedés tört ki, s a házigazdát alaposan helybenhagyták. Ezért min­denfajta kapcsolatot meg­szakított a Puskás család- daL Az idén január 20-án Vi­dóczi Balatorikili'tin — ott volt a műhelye — betért a presszóba egy korty italra. Délután hat felé járhatott az idő. amikor betoppantak Puskásék, hatan. Az egyik asztalnál telepedtek le, eí a családfő megkérdezte s pi ncéyt: lehet-e itt vereked­ni? A felszolgáló természe­tesen tréfának vette a dol­got Puskás azonban észre­vette Vidóezit, és a társasá­gában levő másik sógorhoz fordult — aki Vidóczinak is sógora —, mondván: no, ez a szemét is itt van. és az iszogató mészoltó felé in­tett. A másik sógor erre VI- dóczihoz ment, egy kis ro­koni beszélgetésre, hiszen régen látták egy mást. ; Pus­kás ezt nem tűrhette. Kife­lé tartva, amikor a közelük­be ért, odaszólt a rokoná­nak: — Ilyen szeméttel miért állsz szóba? A kérdésre Vidóczi vála­szolt: — Nem vagyok szemetebh, mint te. Erre Puskás ütött. Sógora arcát elöntötte a vér. A töb­biek felugráltak az asztaltól, hogy megakadályozzák a nagyobb verekedést. Vidóc-zi karját lefogták, erre Puskás újra megütötte. Végül a tár­saságot kitaszigálták az ut­cára. Vidóczi és beszélgető- partnere még maradt. Amikor a megvert ember úgy gondolta, hogy a töb­biek már eltávoztak, ő is hazaindult, am szerencsét­lenségére Puskásék a presz- szó előtt voltak. A mészoltó jobbnak látta menekülésre fogni a dolgot. De mivel egy korábbi balesete miatt moz­gássérült. támadója utolérte és lerántotta. A társaság többi tagja is odarohant, és valamennyien nekiestek a földön fekvőnek. Ütöttek, rúgták, ahol érték. A .Szeren­cseden ember mégiscsak l'el- tápászkodott, s látva re­ménytelen helyzetét, előrán­totta zsebkését, és kaszáló mozdulattal, szúrva védeke­zett. A szúrás a felemelt karral támadó Puskást érte, bal oldalt, hátulról, a karja alatt. Erre abbahagyta a ve­rekedést. A többiek egy da­rabig még dulakodtak, ma.id a megszűrt emberhez for­dultak, így Vidóczi elhagy­hatta a- helyszínt.. Később kiderült: a szúrás halálos volt, a kés a szívbe hatolt. A késelőt a rendőr­ség őrizetbe vette, előzetes letartóztatásba helyezte, ügyeben folyik a vizsgálat. Két családi tragédia tör­tént, szomorú tanulságokkal. Az indulat, a reménytelen helyzet két ember halálá­hoz vezeteti... Da ii Tibor Kikeltek a kiskacsák A napokban kikeltek a kiskacsák a Balatoni Halgazdaság nagyatádi kerületében. Ebben az évben 428 ezer kacsaiojás kikeltetését tervezik Újfajta kávékeverék gyártását kezdték meg a Győri Keksz- és Ostyagyár jánossomorjai üzemében. Utalva a keveréket alkotó malátára és cikóriára, az újdonság a Maci nevet kap­ta. Főzést nem igényéi; a cukrot is tartalmazó kávé­port a nescaféhoz hasonló módon, csupán meleg vízben kell elkeverni, s az aromas pótkávé máris fogyasztható.

Next

/
Thumbnails
Contents