Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

alkotás nincs a tervben?

Környezetkultúra

Gaál Endre: — Mi koordinációs szerepet vállaltunk. Jó a kapcsolatunk a siklósi művészteleppel, a Képző- és Iparművészeti Főiskolával, két-három évente egyeztetjük elképzeléseinket a lektorátussal.

Keit ner Sándor: —- Jó

hallgatni ezt a beszélgetést, mert egyetértünk abban, hogy a minőségi követelményeknek is eleget kell tenni. Leszűrtem magamban, hogy már a tervezéskor megfogalmazhatok azok az esztétikai törekvések, amelyek legtöbbször utólagosan jelentkeznek. A megrendelő felelősségét emelem ki. Neki kell megfogalmaznia az igényeket, közöttük gondolok az esztétikaiakra is. Ugyanakkor a létező, úgynevezett szobrositási program 'méltatlan a mához, mert nem gondol más műfajokra. Többet foglalkoznak általában a kinti tériéi, mint a közösségi termek belső esztétikájával. Nehezebb is ezekben a belső terekben később megfelelő műalkotást elhelyezni, mint a kinti térben.

Dorcsi Sándor: — A művésztelepen dolgozó szobrászoktól több kisplasztikát vásároltunk már. éppen arra gondolva, amiről Leitner Sándor beszél. Ezeket az alkotásokat közintézményekben helyezték el. Kiállításokon is vásároltunk erre a célra műveket.

Leitner Sándor: — Fontos keretes volt mindvégig, hogy miként szólhat bele a képzőművész a környezet alakításba. Dr* Stadler József műv észet történeti bevezetőjét mai feladataink megoldásánál is figyelembe vehetjük. A környezetben szereplő tárgyak, növények, egységét, vagyunk hivatottak megterem ten i. Nem ..lóghat” ki az átgondoltan tervezett városképből a neonreklá-m, a hirdetőoszlop, a házszámtábla, az utcatábla. a kirakati portál sem. Nem kell ennek a megválóé ítasat ahhoz kötni, hogy felépüljön mondjuk egy-két ház már áll. Máris érvényesülhet az egyseges szemlélet.

Dorcsi Sándor: — A Széchenyi téri lakóházak felújítása színdinamikai terv alapján készül.

Leitner Sándor: — Azt is

vegyük figyelembe, bogy a színdinamika egeszem űj tudományág.

Gaál Endre: — öt éve

hiaba is beszéltünk volna színdinamikáról, nem volt meg az ipari háttere. Azaz: nem voltak megfelelő színező artyagok.

Görög Ottó: — Azt is el

kell mondanom, hogy alapvető követelmény a takarékos gazdálkodás. De ez nem mond ellent a korszerűségnek. az esztétikai követelmények kielégítése elodázásának. A műalkotásokra szükség van. De együtt kell tervezni ezeket az épülő űj intézményekkel, épületekkel. Utólag nem fogadhatjuk el a „számlat”.

— De ha semmilyen mtl— Egy nyolcvanmillió forintért épülő iskola eseteben. mint amilyen a Claasp, félmillió forint bizton elkölthető műalkotásra. Azt viszont senki nem ellenőrzi, hogy van-e ilyen igény. Ugyancsak a megrendelő felelősséget hangsúlyozom.

Dr. Stadler József: —

Drága a Claasp. Nyilván „lefaragnak” a költségekből, amit csak lehet. Majdnem mindenhol ez a mechanizmus kísért.

Megyénk hosszá ideig csupán egy várossal dicsekedhetett az utóbbi évtizedben, ev ekben lépett a városiasodás útjára Sioiok, Nagyatád, Barcs és Marcalt E helyeken éppoly gond a meglevő örökséget az új törekvésekkel ötvözni, mint a megyeszekhely fejlődésével — és arculatának formálásával — megőrizni az értékes hagyományokat

Két új városunk, Nagyatád és Barcs képviselőinek a válaszát vártuk előbb arra, hogy milyen hagyományokat kaptak őrökül, és ezt hogyan vették figyelembe mai városépítő munkájuk »órán.

l>or«*ó bandar: CM agával hozta a Nagyatádi Hírlap 1908. június 4-1 számát melyben a község szépítéséről e»t olvashattuk: „Eddig is az idegen, ki községünkbe jött, elsősorban azért távozott tőlünk oly kedvező benyomással, mert tágas, szabályos terünk. tágas, egyenes utcáink jobban és .szebben be vannak fásítva es ültetve. rmot hasonló kisvárosira terei és utcái.”)

— Mennyi rózsáié virágzott ka tavasszal, es milyen olaj-zöldek voltak a geszte- n.yefak... — olvashatjuk a heiyszMirajzot Takáts Gyula Színház az „Ezüst Kancsó”- ban című kisregényében. Tulajdonkeppen ma sem mondhatunk mást Nagyatád lakói háromszor nagyobb zöldterületet élvez-. hétnek, mint egv átlag magyar ember. Művészeti értékekben annál szegényebbek voltak. 1945 előtt két köztéri alkotás állt itt, Horvay Janos Kossuth-szobrát 1903- ban avatták fői, a Hősök szobrát — Orbán Antal müvet — 1924-ben. Jelenleg a városban tizenyolc jelentős művészén köztéri alkotást tartanak nyílván. (A múvas-ztelep szabadtéri szoborparkjában negyvenet.)

Gaál Endre: — Barcsnak épp az nem volt meg. ami Nagyatádnak. „Tágas. szabályos terünk, tagas, egyenes utcáink...” A gazdasági orientáció féfkani települést hagyott örökül a ma embereinek. Egyetlen művészet» aJk*,.ás sem maradt rank a múltból. A tervezők, akik városi léptékben kezdtek ei gondolkodni, nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy megfelelő környezetet alakítsanak ki Barcs l a kos - saga számára. (A mai tízezer lakosú városban öt-hat ezer a betelepüftek száma.) Űj törekvéseink mögött meghúzódik az a szándék is. hogy a városhoz szoros szálakkal kapcsolódhassanak azok. akiknek az eredete nem innen gyökerezik.

— Folytassuk a beszelge lést a barcsi módszerrel. Egységes elképzelések alapion kívánják formálni városukat.

— Az „örökség”, amelyről

már beszéltein, előnyt is jelentett szamunkra. Nincsenek olyan kötöttségeink, amelyek visszafognának

bennünket. Úgynevezett településesztétikai programot dolgoztunk ki. Ebben megfogalmaztuk azt is. hogy építsünk ki kapcsolatot a természeti környezettel, a Borókással, és vegyük figyelembe a település kulturális örökségét is. Ez az esztétikai program: ajánlás. Barcsot felosztottuk több — fontosság szerinti — zónára, megfogalmaztuk ezeknek a szerepét. A fejlesztéssel ösz- szeíüggő mit-re és hogyanra A szakemberek, a művészek adnak majd feleletek

Görög Ottó: — Leitnerhez kapcsolódom. Megdöbbentő .vámomra is. hogy egy létesít ménv útját, sorsát nem kíséri figyelemmel a megrendelő. Nagy a felelősségük, amikor megfogalmazzák az igényt. Kívánatos: mindenki kapcsolódhasson be a munkába, hogy a végső megjelenés tükrözze a mai igényeket. Ez s-zemlele- ti kérdés és nem anyagi. Kétezer-kétszáz lakás épül Kaposváron a Béke-Füredi városrészben. Amikor elkészült a terve. senki sem gondolt arra, milyen színűek legyenek a házak. A színdinamikai megrendelés jóval később született- Ez viszont már többletkiadással jár.

A környezetkultúra fogalmát le kellett szűkítenünk. Noha figyelembe vettük, hogy a természettel milyen összhangban áll az ember alkotta környezet, a hangsúlyt az utóbbi tervezésére fordítottuk. Kerekasztal-be- szélgetésünkre meghívtuk Dorcsi Sándort, a Nagyatádi Városi Pártbizottság titkárát; Gál Endrét, a Barcsi Városi Tanács elnökhelyettesét; Görög Ottót, a megyei tanács tervosztályának helyettes vezetőjét; Leitner Sándor festőművészt; Nagy Klárát, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadóját és dr. Stadler József építészt. Szerkesztőségünket Horányi Barna képviselte.

— Nagyatádról próbáljuk meg röviden summázni a nemzetközi szobrász alkotótelep kisugárzó hatását.

Dorcsi Sándor: — Kilenc szobor kerüli a városba azóta. hogy működtetjük a művész-telepet. Át kellett törnünk azt a falat, amelyik „visszafogta” a kisugárzást. Szándékunkban állt,

Munkásör sor országosan is az első lépést jelentette. Az építészét, ew a képzőművészet kapcsolata azonban még rendezetlen. A mai tervezési metodika, a vállalatok felépítése okozza azt a kettősséget, hogy külön-kü- lön tevékenykedünk. Ötletszerű a kapcsolatunk. Én sem konzultáltam terveim elkészítésekor a képzőművészekkel.

hogy a tnűvészítelepen készült alkotásokból a város közterületeire i6 jusson.

Részlet egy jegyzőkönyvből : „Nagyatád város Tanácsa igényére a Képző- es Iparművészeti Lektorátus helyszíni szemlét tartott, A csónakázótó kos-nyékének területi rendezési tervét a Magyar Iparművészeti Főiskola készíti. A bizottság egyetért azzal, hogy a tervek elkészülte után itt egy térplasatikát helyezzenek el”

— A művészit elep kisugárzó hatása az emberekben úgy is jelentkezik, hogy megismerhettek számos művészt, aki itt dolgozott. Műveikkel a folyamatos jelenlétüket is biztosítják. A gyermekintézményeknél ezt különösen fontosnak tartjuk.

— Mi a véleménye az építésznek a környezetjor- málás összehangoltságáról?

Dr. Stadler József: — Történeti bevezetővel kezdem. Az építészét és a képzőművészetek kapcsolata a régebbi korokban egységes tevékenységben jutott kifejezésre. Gondoljunk csak Athénre vagy a gótikus ka- tedrálisokra. Sok-sok tényező hatott abban az irányban, hogy ez. a kapcsolat megromoijon. Hozzájárult maga az építészet is, hiszen egyre inkább a technokrata szemlélet lett úrrá rajta. A mai napig nem tudtunk ezen változtatni. Ezt érzékelik az emberek. Mint várostervező, elsősorban Barcs es Siófok városközpontjának a kialakításával és Kaposvár belvárosának a rekonstrukciójával foglalkozom. A környezetformálás összehangolásánál figyelembe keU vennem a városok egyéni hangulatát, adottságát. Ami maradandó érték, azt átmentjük a jövőnek. Barcson a Hősök tere a műemlék templommal — példa erre. Ezt a teret megtartjuk. A i-égi egyszintes házak számát azonban nem növelhetjük, de nem kívánunk tízszinteseket sem építeni ebben a környezetben.

— Kaposvár?

— A Kalinyin városrész építése első ütemének mélypontján túljutottunk. A Huo-ved utca „twruefüto« ’. a

— A harmonikus képhez

hozzá tartozik a tágasság, a park, a sétány is. * ,

— Sajnos rendszerint a<z

erre való -területeket is beépítik. A kaposvári Claasp általános iskola például elvette az utolsó zöld területet az új városrészben. A Toldi Miklós utcai házakhoz központi sporttelepet, zöldterületet terveztem. Nem tudom, nem epítik-e majd be.

Görög Ottó: — A városkép alakitasaban a lakásépítés. a lakótelep került előtérbe. Nem tudtuk megteremteni a kívánatos környezetet. Zárt tél ben épülték meg Kaposvárral a lakótelepek. Minden létesítményt egyedikent kezelünk, s a helyet keresve ássuk meg az alapját. A szükségletek nem csökkennek ezután sem, de az építési ütem igen. Olyan időszak következik, amikor a minőségi követelményeknek is eleget kell lennünk.

— Ehhez meglelet?) összefogásra les? szükség. Bar- cson már kialakult kapcso- latról beszélhetii n k.

megyei művelődésügyi

ősztálvnak abban, hogy

a hatodik ötéves tervben szereplő műalkotásigények

megvalósuljanak?

Nagy Klára: — A hatodik ötéves terv képzőművészén beruházásainak az egyik fő jellemzője az adósságok törlesztése; a mar működő közintézmények, kialakított terek művészeti alkotásokkal történő benépesítése. A másik: a lelepülesfejlesztési tervekkel összhangban kívánjuk gazdagítani megvenk környezetkultúráját. Kiemelkedő feladat lesz Kaposváron a Dózsa sportpálya helyén létesülő „felvonulási tér” kialakítása. Az épülő megyei tanácsszékház számos képzőművészeti alkotás elhelyezésére ad maid lehetőséget. Arra gondoltunk; hogy elsősorban a megyében élő képzőművészeknek teremtünk alkalmat e munkák elvégzésére. Barcson az épülő közintezmé- nyekhez terveztek képzőművészeti alkotásokat is. A siófoki elkenzeleseket érdemes megemlíteni, mert jelentős fejlődést ígérnek a tervek. Az intézményi központban a város szülöttének. Varga Imrének az alkotását helyezik el. A Sio- tour külön említésre méltó, mert jelentősen hozzá kíván járulni az üdülőhelyek — kempingek — gazdagításához művészeti alkotásokkal. Egyébként a fontosabb regionális alközpontok, idegeníorgalmilag fontos települések figyelmet külön is felhívtuk arra. hogy a hatodik ötéves teliben megfelelő hangsúlyt kapjanak a képzőművészeti beruházások. Csupán nehány helyen reagáltak erre. Bog- lárlellén is az esztétikai értékek gazdagítását tervezik.

B tervek megalkotásában az volt a megyei művelődés- * ügyi osztálynak a szerepe, hogy a tanácsok figyelmet felhívtuk: teremtsenek összhangot a településfejlesztés és a képzőművészeti beruházások között. A-z űj lakótelepekre. közintézményekre, különösein a gyermekintézményekre irányítottuk a tanácsok figyelmét. A megyében élő képzőművészek jelentős része hosszabb ideje Somogybán alkot. A helyi elképzeléseket velük is megbeszéltük, a megyei terv az ő javaslataikat is taitalmaz- za. Tervezzük — épp az egységes településfejlesztés érdekében —, hogy városonként állandó szaklektor! csoportokat hozunk létre olyan szakemberekből, akik hosszabb távon figyelemmel kísérhetik a települések fejlődését.

A kerékasztal-beszélgetésen tehát gondokról, tervekről hallottunk. Ez, s az alapkérdésekben megnyilvánuló egyetértés is biztató jele annak, hogy megteremtődik a különböző szervek közötti összhang, amely a környezetkultúra alakításának legfőbb feltétele.

m