Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-24 / 46. szám

Megnyílt az SZKP XXVI. kongresszusa (Folytatás a 3. (Adásiról.) az 1971—1980-as években eS­ért fejlődést tarvusitó ada­Brezsnyev ekkor ismertette tokát. • A Szovjetunió gazdasági és szociális fejlődésének fő mu­latói a 70-es években (Milliárd rubelben összehasonlító áraikban) 1979 1980 19800/„-ban 1970-hez viszonyítva 637 1061 167 Társadalmi össztermék Fogyasztásra és felhal­mozásra felhasznált nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem fogyasztásra és nem termeld beruházásokra fordított eszközei Ipari termelés Mezőgazdasági termelés (évi átlagtermelés) Beruházások ■Termelési ál lóalapok • (év végére) A közlekedés valamennyi -ágazatának teherforgalma ■ (milliárd tonna, km) ■Kiskereskedelmi áruforgalom Társadalmi fogyasztási alapok A népgazdaság fejlődésé­nek eredményei meggyőzően bizonyítják a párt gazdasági stratégiájának helyességét. Az ország lényegesen előre­lépett a kommunizmus anya­gi-műszaki alapjai megte­remtésében. A tudomány ve­zető helyet foglal el világ­viszonylatban is az ismere­tek legfontosabb területein. Az ország gazdasági ereje szavatolja a továbbhaladást a kommunista építés útján. Nőtt a munka termelékenysége 282 437 155 219 354 162 352 627 178 100,1 123,7 123 80,6 ' 133,5 166 531 1149 216 3829 6165 161 158,1 268,5 176 63,9 116,5 182 tervidőszakban 2Í2 milliárd rubellel több mezőgazdasági terméket állítottak elő, mint a két előző tervidőszakban. Teljesültek a népjóléti programok A szovjet állam gazdasági erejének növekedése lehető­vé tette, hogy a 70-es évek­ben teljesítsük a népjólét emelésének átfogó program­ját. Harminckét milliárd ru­belt fordítottak a munkabé­rek, a nyugdíjak, segélyek, stb. emelésére országos in­tézkedések keretében. Az elmúlt évtizedben megfeszített harc folyt a népgazdaság hatékonyságá­nak fokozásáért. A munka termelékenysége ennek ered­ményeként csaknem másfél- szeresére nőtt. A tudomány vívmányaiként korstet'fi;' űj ágazatok jöttek létre, mint az atomgépgvártás, az űr­technika, az elektronika és mikroelektronikai, a mikro­biológiai ipar, a lézertechni­ka, a mesterséges gyémán­tok gyártása vagy más új szintetikus anyagok előállí­tása. Nagy változások történ­tek a termelőerők elhelyezé­sében. A kelet és észak felé ha­ladás szempontjából nagy lehetőségeket tár fel a Baj- kál—Amjtr vásútvonal. A hetvenes években folyama­tosan növekedett a nehéz­ipar. A termelőeszközök gyártása ugyanolyan mére­tekben nőtt, mint az előző húsz esztendőben. A hatva­nas évekhez képest megkét ■ szereződött a villamosener- gia-termelés. Az ország egy­séges energetikai rendszeré­be bekapcsolódott Szibéria egyesített energiarendszere. Gyors ütemben fejlődik az atomenergetika. Megkezdte a termelést az Atommas — a nukleáris áramfejlesztő be­rendezések fő szállítója. To­vább erősödött az ország kohászata. Az utóbbi évti­zedben a népgazdaság 460 millió tonnával több acélt kapott, mint az eltzcber. A gépgyártás széles körű prog­ram alapján fejlődött. Nagy mennyiségi és minőségi vál­tozások történtek a vegyipar­ban és az olajvegyiparban. A tomszki vegyigyár, a pri- kumi, az omszki és a sev- csenkói műanyaggyár, vala­mint több más új vállalat alkotja a mai vegyiparunk magvát. Az utóbbi két ötéves terv­ben lényegesen megszilár­dult a mezőgazdasági terme­lés műszaki alapja. Fokozó­dott a földművelés- és az állattenyésztés kemizálása, komplex gépesítése. Annak ellenére, hogy az utóbbi öt évből három ked­vezőtlen volt, a gabona évi átlaghozama 205 millió ton­nára nőtt. A gyapottermés 1980-ban csaknem tízmillió tonnát tett ki. Egészében vé­ve a IX. és a X. ötéves Növekedtek a minimális munkabérek, és nőtt a kö­zepes keresetű munkások és alkalmazottak bére a nép­gazdaság valamennyi ágaza­tában. A havi átlagos mun­kabér 1980-ban meghaladta a TÖ8 rútíell. A'"IX. es a X. ötéves tervidőszakban emel­ték a munkások, az alkal­mazottak és a kolhöztagok minimális nyugdíját is. Csa­ládi pótlékot vezettek be az alacsony keresettel re idei- kező családok részére. A közszükségleti cikkek terme­lése a hetvenes években az előző évtizedhez viszonyítva csaknem kétszeresére nőtt. Ugyanakkor ezen a téren, csakúgy, mint a lakosság élelmiszerellátásában, vannak problémák és hiányosságok, amelyekről a továbbiakban részletesen szólok — mon­dotta Leonyid Brezsnyev. Az SZKP Központi Bi­zottsága az eredmények szo­ciálpolitikai értelmét abban látja, hogy a gazdaság fel­lendülésére alapítva tovább tökéletesedett a társadalmi viszonyok egész rendszere, a szovjet szocialista életfor­ma. Elismeréssel adózva a szov­jet nép valóban történelmi jelentőségű tetteinek, az SZKP Központi Bizottsága világosan látja a nehézsége­ket, a hiányosságokat, a meg nem oldott problémákat is — hangsúlyozta Brezsnyev. Nem minden kitűzött célt sikerült eléírni. Ennek okai különbözőek. Közrejátszottak okjektiv körülmények is, és a tervezésben és az irányí­tásban meglevő fogyatékos­ságok is. A legfőbb ok bizonyára abban rejlik, hogy még nem sikerült maradéktalanul le­küzdeni a tehetetlenség visz- szahúzó erejét, azokat a ha gyományokac és szokásokat, amelyek abban az időszak­ban alakultak ki. am ■ kor nem a minőség, hanem a mennyiség volt előtérben. Most arra van szükség, hogy a felhalmozott tapasztalatok­ra támaszkodva még hatá­rozottabban hárítsuk el az akadályokat, amelyek gátol­ják a gazdaság fejlődését. A XI. ötéves tervidőszak­ra és a nyolcvanas évekre vonatkozó feladatokat rész- . letesen vázolta az SZKP Központi Bizottságának ter­vezete. A tervezet megvita­tásában több mint 121 mil- 1 i ó ember vett részt, több­ségük támogatta azt. Sok hasznos javaslattal, kiegészítéssel ás mpetasgíás­sal járultak hozzá, gazdagít­va a benne foglaltakat. Az ország hatalmas gaz­dasági és tudományos-mű­szaki alapokkal, odaadó, kép­zett szakemberek milliós se­regével lépett be az új év­tizedbe. Ez határozza meg lehetőségeinket Egyidejűleg fokozódnak szükségleteink is. Növekednek mind a népgaz­daság normális munkájához, mind a szovjet emberek nö­vekvő igényeinek kielégíté­séhez szükséges beruházások méretei. S e termelési és személyi szükségleteket nem egyszerű körülmények között kell majd kielégítenünk. Bonyolultabbá vált a gazdasági fejlődés A 80-as években több té­nyező teszi majd bonyolul­tabbá a gazdasági fejlődést. Lassul _ a munkaerőforrások növekedése. Nonett a ráfor­dítások a keleti ét óvzak.i körzetek gazdasági hasznosí­tásában. Eme’kednek a környezet- védelemre fordított kiadások. Sok a gyökeres átszervezést igénylő régi vállalat. Az . utak, a közlekedés és a hír­közlés elmaradnak a gazda­ság növekvő szükségleteitől. Következésképpen komoly erőfeszítésekre, számottevő anyagi eszközökre van szük­ség mind e téren. A népgazdasági fejlődés fő irányainak tervezete figye­lembe veszi azokat a konk­rét körülményeket is. ame­lyek között az ország fejlőd­ni fog. »A XI. “téves terv fő feladata — áll a terve­zetben — a szovjet embe­rek jóléte emelésének liizto- sítása a népgazdaság folya­matos fejlesztésének, a tű- dórii ánvos-m üsza k i haladás meggyorsításának, a gazda­ság intenzív fejlődési sza­kaszra átállításának, az or­szág termelőerői ésszerűbb felhasználásának. az összes erőforrással való messzeme­nő takarékosságnak és a munkaminőség javításának alapján.« A számítások sze­rint a fogyasztásira és fel-' halmozásra fordított nemze­ti jövedelmet 1990-re 'leg­alább 1,4-szeresére kell nö­velni. Körülbelül ilyen mér­tékben növekednek a beru­házások is. A XI. ö*éves tervidőszakban a nemzeti jövedelmet 18—20 százalék­kal, az ipari termelést 26— 28 százalékkal, a mezőgaz­dasági termelést pedig 12— 14 százalékkal ken növelni. Az ötéves tervidőszakban a beruházások elérik a 711— 730 milliárd rubelt. Valamennyi népgazdasági feladat megoldásának elen­gedhetetlen feltétele a ne­hézipar fejlesztése. Ez külö­nösen vonatkozik az alapve­tő, elsősorban a fűtőanyag- energetikai ágazatokra. Egy­re időszerűbbé válik a fűtő­anyag-energetikai mérleg szerkezetének javítása. Csők - kenteni kell a kőolaj rész­arányát. földgázzal és szén­nel keli azt helyettesítem. Gyorsabban kell fejleszteni az atomtnergetikát, ezen be­lül a gyors neutronokkal működő reaktorokat. És természetesen az . élet megköveteli az elvileg uj energiaforrások felkutatását, beleértve a termonukleáris energetika alapjainak létre­hozását. Elsődleges fontosságú gaz­dasági és politikai feladat­ként szeretném kiemelni a szibériai földgáz-kitermelés gyors növelését. Azt várjuk, hogy ennek megvalósításában, csakúgy, mint az atomenergetika fej­lesztésében, részt vesznek az érdekelt szocialista országok. Külön kitért a szónok a szállítás munkájára. Az itt íelhalmo7.ódott problémák komolysága és aránya miatt arra a következtetésre jutot­tunk — mondta —, hogy ezek csak hosszú távú komp­lex program alapján oldha­tók meg. Ilyen program ki­dolgozását tervbe vettük. A program magában foglalja majd a szállítás valamennyi ágazata — a vasúti, a köz­úti, a légi, a tengeri, és a folyami szállítás, valamint a csővezetékes szállítás — ösz- szehangolását és fejlesztését. Az intenzív gazdálkodás, a hatékonyság fokozása min- denekeíöbt a*m.nt jelent, hogy a termetes eredményei gyorsabban nővek ed .jenek mimt a ráfordítások, hogy viszonylag kisebb erőforrá­sokat vonva be a termelés­be, többet tudjunk elérni. E feladat megoldásának kell alárendelni a tervezést, a tu­dományos-'technikai és a szerkezeti politikát. Fokozottabb takarékosságra van szükség A kongresszus küldöttei meghallgatják és megvitat­ják Nyikolaj Tyihonov elv­társnak. a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének előadói beszédét a Szovjet­unió gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányairól az 1981—1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszakra. Brezsnyev néhány elvi jel­legű elképzelést fejtett ki a továbbiakban a jövendő gaz­daságpolitika szempontjából. Rámutatott: a szovjet gaz­daságban valóban óriási érő- forrásokat vontak be a ter­melésbe. A Szovjetunió az első helyre került világvi­szonylatban számos fontos termékfajta gyártásában, köztük a kőolaj, az acél, a cement és a műtrágya, a bú­za és a gyapot, a távolsági villamos- és dízelmozdonyok előállításában.' A világ leg­nagyobb szerszámgép-park­jával rendelkezik. Túlszár­nyalta a többi országot a mérnökök számát tekintve. Sok mindenre büszke lehet. A büszkeséget azonban ál­landóan magas fokú felelős­ségtudatnak kell kísérnie — mutatott rá az SZKP főtit­kára. Miután a legjobb nemzet­közi mutatókhoz viszonyítva mi több nyersanyagot és energiát használunk fel a megtermelt nemzeti jövede­lem egy-egy egységére, a már meglévő erőforrásokból sok­kal több végterméket is le­hetne gyártani. Az egész gazdaság sikerei nagy mér­tékben függnek majd a ki­termelő ipar hatékonyságá­nak fokozásától. Pótolhatat­lan kincsekről van sz.ó. He­lyes. gazdaságos felhasználá­sukéit.' a leendő nemzedékek előtt is felelősséget viselünk. A XI. ötéves tervidőszak­ban és a nyolcvanas évek­ben — mondotta — a fo­gyasztás részaranyát a nem­zeti jövedelemben 1985-re 77,3 százalékra tervezzük nö­velni. Szükséges volt külön­leges élelmezési program ki­dolgozása is a mezőgazdasá­gi termékek termelésének növelésére. A XI. ötéves terv­időszakban 3 millió tonnával akarjuk növelni a hústerme­lést. és 1985-ben el kell érni a/, évi 18,2 tonnát. — mond­ta. Megállapította, hogy a fő nehézség a takarmány hiány, ezért a tervidőszakban a gabona évi átlagtermelését 238-—243 millió tonnára kell növelni, súlyt helyezve a ta­karmánygabona termesztés­re. |avítani kell az ellátást Meg kell javítani a lakos­ság ellátását számos élelmi­szereikkel. növelni kell a gyümöcs- és zöldségtermesz­tést, meg kell javítani szál­lításukat, tárolásukat és fel­dolgozásukat. Ez a kolhozok es szovhozok, valamint az új gyümölcs- és zöldségtenmesz- tési minisztérium feladata. A szónok felhívta a figyel­met a mezőgazdasági dolgo­zók erkölcsi és anyagi ösz­tönzésének fontosságára. Megállapította, hogy a szo­cialista mezőgazdaság alap­ját a kolhozok és a szov ho­zok képezik. -Ez korántsem jelenti azt. hogy figyelmen kívül hagyjuk a személyi tu­lajdonú háztáji gazdaságok lehetőségeit." Ezért az SZKP KB szükségesnek tartotta, hogy határozatot hozzon a személyi tulajdonú háztáji gazdaságok fejlesztését célzó pótintézkedésekről. A fogyasztói kereslet ki­elégítésében óriási a jelentő­sége a helyi kezdeményezé­seknek — mutatott rá Brezs­nyev, és hangsúlyozta, hogy az SZKP gazdaságpolitiká­jának kiinduló és végpontja a törődés az emberekkel, szükségleteik és igényeik fel­mérése. Felhívta a figyel­met a fegyelem, a személyi felelősség fontosságára, a terv maradéktalan teljesítésére. -Elterjedt az a gyakorlat, hogy csökkentették a terve­ket. Ez szétzilálja a gazdasá­got, bomlasztoan hat. felelőt­lenségre szoktat" — mondot­ta. A vezetés rendszerének tökéletesítése nem tűri a kon­zervativizmust — folytatta —, nem a gazdaságirányítást kell a megszokott formákhoz igazítani, hanem ellenkező­leg. a formákat a változó gazdasági feladatokhoz. Moz­gósítani kell az egész társa­dalom alkotókészségét. Beszédének befejező részé­ben az SZKP KB főtitkára a szovjet társadalom szociális, politikai és szellemi fejlődé­sével, valamint a párt ebből adódó feladataival foglalko­zott. Új társadalompolitikai feladatok ’ Mégál láEHtőtía," hogy a het­venes években folytatódott a szovjet társadalom valameny- nyi osztályának és társadalmi csoportjának közeledése, fo­kozódott a munkásosztály sze­repe, mélyreható változások történtek a kolhozparasztság életében, gyarapodott az . ér­telmiség létszáma. A fejlett szocializmus keretei között megy végbe a társadalom osz­tálynélküli szerkezetének ki­alakulása. Ez természetesen új feladatokat állít a társada­lompolitika elé. A Központi Bizottság jelen­tős figyelmet szentelt a haté­kony népességpolitika kidol­gozására és megvalósítására is, az utóbbi időben kiélező­dött népességi problémák megoldására. (Család, fiatal házasok, dolgozó nők, nyug­díjasok.) Szólt a nemzetiségek hely­zetéről, es hangsúlyozta, hogy a párt szigorúan figyelemmel kíséri a lenini nemzetiségi politika elveinek megtartását. Szociális kérdésekre térve behatóan foglalkozott az el­osztás kérdéseivel; hangsú­lyozta. hogy az anyagi és er­kölcsi ösztönzési rendszerben igazságosan és tárgyilagosan érvényesüljön a munka sze­rinti elosztás elve. »Aki job­ban akar élni, többet és job­ba« keH <iolgo*aiptst* — h*rv- goztatte a munkakerülőkéi bírálva. Beszámolt a közoktatás fej­lődéséről, az egészségügyről, a testnevelés és a sport fej­lesztéséről, á művészet és az irodalom nagy eredményei­ről. Bírálta az »eszmeieüen- ség" bizonyos megnyilvánulá­sait, az itt-ott tapasztalható világnézeti zűrzavart a művé­szek körében, és hangsúlyoz­ta, hogy »tevékenyen, elvsze- rűen kell fellépni azokban az esetekben, amikor a szovjet valóságot becsmérlő alkotá­sok látnak napvilágot. Itt kér­lelhetetleneknek kell len­nünk. A párt nem volt es nem is lehet közömbös művé­szetünk eszmei irányát ille­tően." A párt ugyanakkor megbecsüléssel veszi körül, magasrendű alkotói feladatok megoldására ösztönzi a művé­szeket. A szovjet pártveaető mél­tatta a nemrég elfogadott új alkotmányt és megállapította, hogy szemmel láthatóan meg­élénkült a legfelső hatalmi szervek tevékenysége. Erősödik a párt szerepe Külön fejezetet szentelt a párt társadalmi szerepének, megállapítva, hogy a társada­lom fejlődésével együtt nö­vekszik, erősödik és válik ed­zettebbé a kommunisták párt­ja. A beszámolási időszakban az SZKP taglétszáma 1.8 mil­lió fővel gyarapodott; jelenleg a pártnak 17 millió 480 ezer tagja van. A tagság 43,4 szá­zaléka munkás, 12,8 százaléka kolhoztag és 43,8 százaléka a műszaki, tudományos és al­kotó értelmiség képviselője. Részletesen foglalkozott Brezsnyev a pártépítés idő­szerű kérdéseivel, az ideoló­giai-politikai nevelómunka javításának feladataival, fel­hívta a figyelmet a marxista —leninista elmélet alkotó fej­lesztésének fontosságára. Megállapította azt is, hogy az SZKP jelenlegi programja he­lyesen tükrözi ugyan a társa­dalmi fejlődés törvényszerű­ségeit, de elfogadása óta már húsz év telt el, ezért e prog­ram átdolgozására van szük­ség. Ennek értelmében java­solta a program szükséges módosítását és kiegészítését. »Ha ez a javaslat támogatás­ra talal a küldötteknél, akkor meg lehetne bízni a Központi Bizottságot az SZKP prog­ramja új megfogalmazásának előkészítésével." A kongresszuson — hangsú­lyozta végül — meg kell vi­tatni a párt, az ország terveit a XI. ötéves tervidőszakra, es távolabb tekintve, az 1990-es évekig. -Attól, amit ezekben a napokban elhatározunk, nagy mértékben függ m'ajd hazánk arculata a XX. szá­zad vegén, a harmadik évez­red küszöbén." »Magasztos célunk: a kom­munizmus. Es mindegyik munkasiker, a hősi tellek mindegyik éve, mindegyik öt­éves terv közelebb visz ben­nünket ehhez a célhoz. Ebből a szempontból méri fel par­tunk az előttünk álló öt évet. is. Sok tennivalónk van még. Nagy. bonyolult feladatokat kell megoldanunk, de mi megoldjuk őket, feltétlenül megoldjuk. Igen, a szovjet emberek magabiztosan tekintenek a jövőbe. De derűlátásuk nem a sors kegyeltjeinek önbizal­ma. Népünk tudja, hogy min­dent, amivel rendelkezik, sa­ját munkájával teremtett meg, saját vérével védett meg. És mi azért vagyunk de­rűlátók. mert bízunk orszá­gunkban, népünkben. Mi azért vagyunk optimisták, mert bízunk pártunkban, tud­juk, hogy a párt által kijelölt út az egyetlen helyes út!" — fejezte be előadói beszédet az SZKP KB főtitkára. Az első napon a Po­litikai Bizottság két tag­ja: Viktor Crisin, a Moszk­vai Városi Pártbizottság első titkára és Vlagyimir Cser- bickij, Ukrajna Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára kapott szót. A kongresszus ma foíylafc-. jst munkáját, IMTD Az SZKP XXVI. kongresszusa alkalmából a szovjet fővá­rosban tartózkodó magyar pártküldöttség vasárnap meglc- kintcUc »A kommunizmust epiljük" c«nu kiállítást

Next

/
Thumbnails
Contents