Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-24 / 46. szám

Korszerűsítették az iskolát Többre futotta, mint amikor önálló volt Számvetés a társközségről — tíz év után Koszorúzás, ünnepi megemlékezés a szovjet hadsereg születésnapján Amikor önálló volt, nem érte el a százezer forintot egy-egy évben a község fej­lesztésére fordítható pénz; a lakosság által fizetett köz­ségfejlesztési hozzájárulás mindössze tízezrekre rúgott. Sok volt a földes — nyáron poros, ősszel kátvús — út, a gidres-gödrös járda. Mi tör­tént Somogyszentpálon azóta, hogy 1970. július 1-től a Hét­helyi Községi Közös Tanács közigazgatási területéhez — a székhelyközség mellett mint egyetlen társközség — tartozik? Dr. Németh István tanács­elnök mindjárt a beszélge­tés elején hangsúlyozta: helytelen volna azt mérle­gelni, mi jutott Szentpálnak, mert ezzel azt mondanánk, csak a maradék került hoz­zájuk, s csupán annyi pénzt kaptak, amennyi éppen fu­totta a kéthelyi kiadásoKon kívül — Somogyszentpálon ugyanis tervszerű, tuáa os fejlesztés folyik tíz év óta. Hogy minden igényt így sem képesek kielégíteni, s még most is állandóan adód­nak fontos tennivalók a te­lepülésen, ez nemcsak erre a községre jellemző. A tele­pülésfejlesztésben elért sike­reket viszont éppen az el­múlt tíz évben összegyűjtött, a megyei versenyeredménye­ket tükröző oklevelek tanú­sítják. Ezek abból az idő­szakból valók, amikor Két- hely és Somogy szén tpál már együtt »vizsgázott«, a ké. alapján szerezték az »osz­tályzatot«. Tavaty másodikon lettek, azt megelőzően pe­dig szinte évenként kerültek előkelő — többnyire az el­ső — helyre. — Ma 1160 lakója van Somogyszentpálna.í — tájé­koztatott a tanácselnök. • — Nemcsak ők kérik, de mi is ügyelünk arra, hogy semmi­ben se maradjanak el a két- helyiektől. Vegyük mindjárt a közös indulást. Tíz évvel ezelőtt súlyos vízlevezetési gondokkal küszködtek a szentpáliak, ezt kellett meg­oldani elsőként. Alácsovez- tettük az udvar végi terüle­teket a veszélyeztetett ut­cákban — százezreket fizet­tünk ki erre a munkára Hetvenegyben három és fél millióért klubkö ívvtár épült, amely azóta is a község mű­velődési központja Most jöttem éppen a kéthelyi téesz szentpáli részközgyűléséről, a melye ^ ennek az épületnek a nagytermében tartottak: csaknem kétszázan voltunk, de még ötven-haivan vendég ülhetett vorna abban a he­lyiségben ... A tíz év alatt ötezer négyzetméternyi jár­da, tűzoltószertár, húsbolt épült, s miután az egycso­portos, idényjellegű óvodát kétcsoportosra és állandó jellegűvé fejlesztettük, kony­hát és éttermet alakítottunk ki. így nemcsak az óvodá­sok, hanem az iskolás gye­rekek, sőt tíz-tizenkét szo­ciális gondozott étkeztetése is megoldódott. Hetvenháromban korsze­rűsítették az iskolát negyed- millióért — tavaly az egész létesítményt kívülről-belül- ről felújították újabb 300 ezer forintért. Közben új szolgálati lakást kapott a körzeti orvos, felújították a rendelőt, s 1973-ban — ez volt az elmúlt tíz év legnagyobb beruhá­zása a faluban — ■ meg­csinálták a szilárd burkolatú utat Kisperjésig, azóta a buszjáratba is bevonták ezt a 60—80 családos falurészt. Villanyt kaptak az ott lakok, s most az ivóvízzel való el­látás ad feladatot. — Két évvel ezelőtt, mind­két községben kiépítettük a belterületi utakat — tájé­koztatott a tanácselnök. — A tanácsok összevonása óta huszonötmillió forintot köl­töttünk Somogyszentpálon útépítésre. Most az önkiszol­gáló vegyesbolt meg a ven­déglő felújítása folyik: 1,2 millióba kerül ez a munka, a marcali áfész végezteti, a mi tanácsunk is támogatja, a kivitelező pej:g a kéthelyi tsz építőbrigádja. Még a tavasszal végeznek a felújí­tással. A régi tanácsházba költözik át az idén a könyv­tár, s egy helyiség marad a tanácsi ügyintézésre. A nagy beruházások mel­lett talán apróságnak tetszik, ám a szentpáliak annál na­gyobb jelentőséget tulajdoní­tanak neki: 1976-ban Két- fielyen, tavaly Somogyszent­pálon is felépült a járási bajnokságban szereplő csa­pat futballistáinak öltözője, amelyhez a tsz százezer fo­rint értékű segítséget adott, a tanács pedig negyedmil­liós támogatást nyújtott. Fel­újították az MHSZ lőterét: kilenc fedett lőállást építet­tek. Az alig több, .mint ezer- száz lelket számláló község­nek tehát van mit felmutat­nia az elmúlt évtized fejlő­désének bizonyságául — és annak tanúsítására, hogy partner, egyforma lehetőse­geket élvező társ, melyet az előbbrejutásban nemesit a tanács, hanem a termelő- szövetkezet is támogat. Befejeződött a téli vásár az üzletekben. A tél még tart, tehát sok meleg holmit azonnal használatba lehet venni, bár reméljük, hogy el koptatni csak a következő télen tudjuk majd. Kaposváron a legnagyobb árukészlettel a Somogy áru­ház varia a vásárlókat. Nyolcmillió forint értékű árut kínáltak negyven száza­lékkal olcsóbban. A jóslat — amelyről vásárkezdetkor la­punkban irtunk — bevált: öt és fel millió forintos be­vétellel zárták a kiárusítást. Természetesen az első né­hány napon volt a legna­gyobb a roham, s úgy félidő­ben már alaposan megritkult a leg'keresettebb cikkek: a kabátok és a csizmák válasz­téka. Az utolsó napon, szom­baton megint megnőtt a ke­reslet, sokan gondolták úgy: hatha megmaradt valami jó holmi, amelyet eddig nem vettek észre. Az említett »slágerek« ugyan már eltűn­tek, de sálat és bőrkesztyűt még többen vásároltak. A- Csibi áruház a tavalyi­hoz hasonló eredményekkel zarta a mostam teli vásárt. Hatvanhárom esztendeje, 1918. február 23-án született, s tett meg azóta dicsőséges harci utat a szovjet hadsereg. Erre emlékeztek tegnap Ka­posváron, a Szabadság park­ban levő szovjet hősi emlék­műnél rendezett ,ko6Zorüzäsi ünnepségen. A magyar és a szovjet him­nuszt követően Kovács Gyula, a Táncsics Diáikszínpad tagja mondta el Győré Imre: Zu­hogj csak ár című versét, majd a kegyeletet és tisztele­tet jelképező koszorúk elhe­lyezésére került sor. A fegyverbarátok koszorú­ját Mészáros Ferenc ezredes, a magasabb egység parancs- nokhelyettese, dr. Gál János rendőr alezredes és Mészáros István, a munkásőrség megyei parancsnokságának munka­társa helyezte el. Koszorúztak a hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport, a Hazafias Népfront, a Magyar Honvédelmi Szövetség, a Par­tizánszövetség képviselői, va­lamint a SÁÉV pártbizottsága és MSZBT-tagcsoportja. A Szabadság parki koszorúzási ünnepség az Internaciomálé- val ért véget. Kaposváron, a Keleti teme­tőben levő szovjet hősi em­lékműnél a cukorgyár párt- és KISZ-szervezete, MSZBT­Hol a telefon cseng, hol érdeklődő, tájékoztatást kérő dolgozó érkezik a szakszer­vezeti irodába. Horváth Já­nos négy éve szb.-titkár a Ka pos vá ri Ru hagy árba n. Szenvedélyesen magyarázza, hogy ez így megy napról napra. Egyszer az üzemből jön fel valaki, s mond el különféle termelési gondo­kat, másszor az üzemi koszt választékát kifogásolják. A titkár nem jön zavarba, jól ismeri a szakmát, vasaló­ként, szabászként is dolgo­zott azelőtt, így könnyebben elbírálja, mikor kinek van igaza. — Sokszor azt mondják, hogy nem kellene minden Egymillió forintos készletből 638 ezer forintot forgalmaz­tak. A-z áru nyolcvan szá­zaléka elfogyott. Sok ezren vásároltak itt a két hét alatt, a legtöbbem konfekcióárut kerestek. Az első napokban elfogyott a bak fis fehérnemű és az irhakesztyű. A Zselic áruházban nincs konfekcióosztály, , így ott »csak« egymillió-százezer fo­rint értékű készletet áraztak le. A cipőkből, a csizmákból hírmondó sem maradt, és az egyéb bőráruból, a női divattáskából és a kesztyű­ből sem sokat hagytak ott a vásárlók. A méter-áruból — ez másutt is keresett cikk volt — elsősorban a szöve­tek fogytak, A Zselicben hul­lámzó volt a forgalom, az első napokban voltak sokán, és a második bet elejen nőtt meg ismét a tömeg. Másutt egy időre veget ért az olcsóság, a Zselicben azon­ban egy hét múlva újra lesz leértékelés': visszatér a »keddtől keddig« azokon az osztályokon, melyeken a teli vásár idejen nem volt kien­gednie»»/. tagcsoportja emlékezett meg a szovjet hadsereg megalaku­lásáról. Megyeszerte elhelyez­ték Somogy lakód a szovjet hősök emlékművénél a tiszte­let koszorúit. Kaposváron, a Helyőrségi Művelődési Otthonban — a szovjet hadsereg képviselői­apró-cseprő üggyel foglal­kozni. Persze, ha az ember jobban belegondol, akkor év- zi, hogy a szakszervezeti bi­zottság iránti bizalmat fejezi ki mindez. A tavalyi szakszervezeti választás óta a bizalmi tes­tület dönt minden fontos kéi-désben a ruhagyárban is, a tizenegy lagü szakszeive- zeli bizottság operatív vég­rehajtó szervkent tevékeny - kedik. — Négy szakszervezeti alapszervezetünk van, egy itt, a kaposvári gyárban, egy- egy Kadarkúton, Pécsen, Nagybajomban. Az öt főbi­zalmi közül egy Tasaáron, egy pedig Heresznyén tevé­kenykedik. összesen nyolc- vannyodc bizalmit választóét a tagság tavaly. A bizalmi testületnek minden főbizal­mi, bizalmi a tagja, a szak- szervezeti bizottság tagjai úgyszintén. — Sikerü-H-e fölkészíteni a bizalmiakat meg növekedett feladatuk ellátására? — Ügy vélem, hogy a bi­zalmiak munkája több és sokrétűbb lett A választá­sok során is kiálltunk amellett, hogy nagyobb meg­becsülést érdemelnek a bi­zalmiak mind a közvetlen munkatársaik, mind a gaz­dasági vezetők részéről. A mindennapi munkához nagy segítséget ad, hogy a két kongresszus közötti időben igazgatói utasításban rögzí­tettük a bizalmiak egyetér­tési, véleményezési és kifo­gásolási jogkörének helyi gyakorlását. Így aztan a partner gazdasági vezetők velük egyetértésben állapít­ják meg a dolgozok személyi alapbérét, tesznek javaslatot a miniszteri vagy ennél magasabb szintű kitüntetésre. A bizalmi egyetértési jogkö­rébe tartozik a jutalmak, a mozgóbérek felosztása, a fi­zetett rendkívüli szabadság, a jutalomszabadság. A bi­zalmiak helytállnak munka­helyükön. A beszélgetés az eredmé­nyeket, de az esetleges buk­tatókat m erinU. A tazakmi nek jelenlétében — ünnepi állomány gyűlést rendeztek a magasabb egység tisztjei, tisztihelyettesei részére. Pász­tor István alezredes, a maga­sabb egység pártbizottságának titkára méltatta a szovjet hadsereg megalakulásának történelmi jelentőségét. testület a közelmúltban mér­legre tette az 1980. évi terv teljesítését, s megtárgyalta az idei tervet. Az együttes ülésen úgy foglaltak állást, hogy a felhasználható négy százalékot fordítsák az alap­bérek emelésére. A bizalmiak közreműködésével már meg is kezdték a béremelés helyi kidolgozását. — Jónak tartom, hogy ki­szűrtük az úgynevezett egy é­ni érdekeket. A bizalmi bér­emelését a főbizalmi írhatja ala, az utóbbiét a szakszer­vezeti bizottság hagyja jóvá. Így nem fordulhat elő olyan, hogy: ha én is kapok, akkor aláírom, ha kevesellem, ak­kor nem. — Mindig tiszteletben tartjuk a bizalmi jogát? — Általában igen. Persze vita az gyakran, előfordul. Jön például az egyik közép­vezető, hogy váltsuk le a bizalmit, mert kerékkötő. Kiderült, hogy nem írta alá a »pénzeket«. Megértettük ezzel a középvezetővel, hogy a bizalmi nak kötelessége kép­viselni a társait, márpedig ebben az esetben úgy érezte: nem helyes így a döntés. So­kat lendít az ügy’ön, hogy megkezdtük a bizalmiak képzését. A küldöttek is­mertetik a Ruhaipari Dolgo­zók Szakszervezetének, a magyar szakszervezetek kongresszusán hozott hatá­rozatokat. A szakszer vezeti bizotts ág sokat tett azért az utóbbi években, hogy javuljon a szervezettség. Négy évvel ez­előtt az utolsó helyen álltak a szakmában, most pedig a középmezőny'ben foglalnak helyet, ugyanis sikerült Öl­ről 97 százalékra növelni a szervezettséget. Ügy érzem, hogy mehetne jobban is a szakszervezeti munka — búcsúzott Horváth János szb-titkár. — Amikor egy gondot megoldunk, ak­kor tíz új jön helyette... Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP község együttes fejlődése A családi könyvtártól a tékáig Kedvezőbb, mint a fővárosban Olvasási szokásainkat, a könyvtárakhoz való viszo­nyunkat vizsgálta országos felmérés alapján a Könyv­tártudományi és Módszertani Központ. Hasonlóan széles kőid olvasásvizsgálatra ha­zánkban ezt megelőzőleg utoljára 1964-ben került s<jr. Igv számos adatnál lehetőség nyílt az összehasonlításra. A húsz éven felüli olvasók ■ aránya — olyan olvasó, aki évente legalább egy könyvet megismert — 1964-ben 59 százalék volt, az utóbbi föl­mérés szerint 61 százalék. A rendszeres könyvolvasók aránya ellenben 23 százalék­ról 17-re csökkent. Az olva­sott könyv tekintélye — ál­lapítja meg az összegezés — az utóbbi másfél évtizedben alabb hagyott. Ezzel szem­ben növekedett a vásárolt könyv presztízse. A házi könyvtárak számának az emelkedése és állományának a gyarapodása “Viszont nem játszott jelentős szerepet a könyvtár iránti érdeklődés csökkenésében. Az ötszáz kö­tetes, illetve ennél nagyobb házi könyvtárral rendelkező családoknak ugyanis a het­venegy százalékában találha­tó legalább egy könyvtári tag. A csupán néhány saját könyvvel rendelkezőknek a harminckilenc százalékában. A könyvgyűjtés és a könyv­tárhasználat tehát egymásra épül. Arra is fölfigyeltek, hogy a két-háromszáz kötet­tel rendelkezők közül sokán úgy vélik, már elég könyvük van ahhoz, hogy nélkülöz­zék a könyvtárakat. A húsz éven felüli lakos­ság 51,2 százaléka nem jár könyvtárba, 30 százalék pe­dig lemorzsolódott. A hu­szonéveseknek az egyötöde nem került sohasem kapcso­latba a könyvtárral, az idő­sebbeknek a kétharmada. Az iskolázottság összefüg­gése a könyvtárhasználattal 1964-ben sajátos képet mu­tatott: a végzettség növeke­désével nőtt a könyvtári tagság v alószín ősege egészen a középiskolai végzettségig. A diplomásoknál valamelyest visszaesett. Az 1978-as vizs­gálat arra mutatott rá, hogy a nyolc általánosnál keve­sebbet végzettek hat száza­lékától a diplomások ötven­négy százalékáig töretlen a növekedés. A felsőfokú vég­zettségűek ötvennégy száza­lékos aránya lényegesen meghaladja az 1964-ben mért harmincnégy százalékot. A könyvtárhasználat vidé­ken, a nagyobb városokban kedvezőbb, mint a fővaros­ban — állapítja meg a föl­mérés. A fővárosban volt a legmagasabb a lemorzso­lódás is, negyvennégy szá­zalék. A kisközségekben ti­zenöt százalék. A kisebb te­lepüléseken ugyan nehezeb­ben kerülnek kapcsolatba az emberek a könyvtárral, de tartósabb a kapcsolatuk. Az olvasás szorgalmazásában, a könyv hasznosításában is ezek szerint alakul a feladat; a falvakban főleg a felnőtt olvasók toborzását kell szem előtt tartani, a nagyvárosok­ban az olvasók igényeinek minél teljesebb kielégítésé­vel a kapcsolat megőrzése és elmélyítése a cél. Különösen körültekintő figyelmet ■ igé­nyel az új olvasók igényé­nek kielégítése. Somogybán mindig szép eredményekkel büszkélked­hettek a könyvtárán. Az or­szágos állagnál nálunk ked­vezőbbek az eredmények, de a tendenciák nálunk is é~- vényesek. Mint például az, hogy a harmincegy—negyven évesek körében kell legin­kább szorgalmazni a könyv­tárhasználatot. Az országos fölmérés azt mutatja. ho<>v a tíz évnél régebbi könyvtá­ri tagok aránya itt a leg­alacsonyabb: huszonnyolc százalék. A huszonhat és harmincévesek ötvennyolc százaléka rendszeres olvasó. H. B. H. F. Véget ért a vásár Kevés áru maradt meg A Zselicben egy bét múlva újra lesz A TITKÁR ELEGEDETT Hallgatnak a bizalmiakra Megkezdték a béremelés helyi kidolgozását

Next

/
Thumbnails
Contents