Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-24 / 46. szám
Korszerűsítették az iskolát Többre futotta, mint amikor önálló volt Számvetés a társközségről — tíz év után Koszorúzás, ünnepi megemlékezés a szovjet hadsereg születésnapján Amikor önálló volt, nem érte el a százezer forintot egy-egy évben a község fejlesztésére fordítható pénz; a lakosság által fizetett községfejlesztési hozzájárulás mindössze tízezrekre rúgott. Sok volt a földes — nyáron poros, ősszel kátvús — út, a gidres-gödrös járda. Mi történt Somogyszentpálon azóta, hogy 1970. július 1-től a Héthelyi Községi Közös Tanács közigazgatási területéhez — a székhelyközség mellett mint egyetlen társközség — tartozik? Dr. Németh István tanácselnök mindjárt a beszélgetés elején hangsúlyozta: helytelen volna azt mérlegelni, mi jutott Szentpálnak, mert ezzel azt mondanánk, csak a maradék került hozzájuk, s csupán annyi pénzt kaptak, amennyi éppen futotta a kéthelyi kiadásoKon kívül — Somogyszentpálon ugyanis tervszerű, tuáa os fejlesztés folyik tíz év óta. Hogy minden igényt így sem képesek kielégíteni, s még most is állandóan adódnak fontos tennivalók a településen, ez nemcsak erre a községre jellemző. A településfejlesztésben elért sikereket viszont éppen az elmúlt tíz évben összegyűjtött, a megyei versenyeredményeket tükröző oklevelek tanúsítják. Ezek abból az időszakból valók, amikor Két- hely és Somogy szén tpál már együtt »vizsgázott«, a ké. alapján szerezték az »osztályzatot«. Tavaty másodikon lettek, azt megelőzően pedig szinte évenként kerültek előkelő — többnyire az első — helyre. — Ma 1160 lakója van Somogyszentpálna.í — tájékoztatott a tanácselnök. • — Nemcsak ők kérik, de mi is ügyelünk arra, hogy semmiben se maradjanak el a két- helyiektől. Vegyük mindjárt a közös indulást. Tíz évvel ezelőtt súlyos vízlevezetési gondokkal küszködtek a szentpáliak, ezt kellett megoldani elsőként. Alácsovez- tettük az udvar végi területeket a veszélyeztetett utcákban — százezreket fizettünk ki erre a munkára Hetvenegyben három és fél millióért klubkö ívvtár épült, amely azóta is a község művelődési központja Most jöttem éppen a kéthelyi téesz szentpáli részközgyűléséről, a melye ^ ennek az épületnek a nagytermében tartottak: csaknem kétszázan voltunk, de még ötven-haivan vendég ülhetett vorna abban a helyiségben ... A tíz év alatt ötezer négyzetméternyi járda, tűzoltószertár, húsbolt épült, s miután az egycsoportos, idényjellegű óvodát kétcsoportosra és állandó jellegűvé fejlesztettük, konyhát és éttermet alakítottunk ki. így nemcsak az óvodások, hanem az iskolás gyerekek, sőt tíz-tizenkét szociális gondozott étkeztetése is megoldódott. Hetvenháromban korszerűsítették az iskolát negyed- millióért — tavaly az egész létesítményt kívülről-belül- ről felújították újabb 300 ezer forintért. Közben új szolgálati lakást kapott a körzeti orvos, felújították a rendelőt, s 1973-ban — ez volt az elmúlt tíz év legnagyobb beruházása a faluban — ■ megcsinálták a szilárd burkolatú utat Kisperjésig, azóta a buszjáratba is bevonták ezt a 60—80 családos falurészt. Villanyt kaptak az ott lakok, s most az ivóvízzel való ellátás ad feladatot. — Két évvel ezelőtt, mindkét községben kiépítettük a belterületi utakat — tájékoztatott a tanácselnök. — A tanácsok összevonása óta huszonötmillió forintot költöttünk Somogyszentpálon útépítésre. Most az önkiszolgáló vegyesbolt meg a vendéglő felújítása folyik: 1,2 millióba kerül ez a munka, a marcali áfész végezteti, a mi tanácsunk is támogatja, a kivitelező pej:g a kéthelyi tsz építőbrigádja. Még a tavasszal végeznek a felújítással. A régi tanácsházba költözik át az idén a könyvtár, s egy helyiség marad a tanácsi ügyintézésre. A nagy beruházások mellett talán apróságnak tetszik, ám a szentpáliak annál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki: 1976-ban Két- fielyen, tavaly Somogyszentpálon is felépült a járási bajnokságban szereplő csapat futballistáinak öltözője, amelyhez a tsz százezer forint értékű segítséget adott, a tanács pedig negyedmilliós támogatást nyújtott. Felújították az MHSZ lőterét: kilenc fedett lőállást építettek. Az alig több, .mint ezer- száz lelket számláló községnek tehát van mit felmutatnia az elmúlt évtized fejlődésének bizonyságául — és annak tanúsítására, hogy partner, egyforma lehetősegeket élvező társ, melyet az előbbrejutásban nemesit a tanács, hanem a termelő- szövetkezet is támogat. Befejeződött a téli vásár az üzletekben. A tél még tart, tehát sok meleg holmit azonnal használatba lehet venni, bár reméljük, hogy el koptatni csak a következő télen tudjuk majd. Kaposváron a legnagyobb árukészlettel a Somogy áruház varia a vásárlókat. Nyolcmillió forint értékű árut kínáltak negyven százalékkal olcsóbban. A jóslat — amelyről vásárkezdetkor lapunkban irtunk — bevált: öt és fel millió forintos bevétellel zárták a kiárusítást. Természetesen az első néhány napon volt a legnagyobb a roham, s úgy félidőben már alaposan megritkult a leg'keresettebb cikkek: a kabátok és a csizmák választéka. Az utolsó napon, szombaton megint megnőtt a kereslet, sokan gondolták úgy: hatha megmaradt valami jó holmi, amelyet eddig nem vettek észre. Az említett »slágerek« ugyan már eltűntek, de sálat és bőrkesztyűt még többen vásároltak. A- Csibi áruház a tavalyihoz hasonló eredményekkel zarta a mostam teli vásárt. Hatvanhárom esztendeje, 1918. február 23-án született, s tett meg azóta dicsőséges harci utat a szovjet hadsereg. Erre emlékeztek tegnap Kaposváron, a Szabadság parkban levő szovjet hősi emlékműnél rendezett ,ko6Zorüzäsi ünnepségen. A magyar és a szovjet himnuszt követően Kovács Gyula, a Táncsics Diáikszínpad tagja mondta el Győré Imre: Zuhogj csak ár című versét, majd a kegyeletet és tiszteletet jelképező koszorúk elhelyezésére került sor. A fegyverbarátok koszorúját Mészáros Ferenc ezredes, a magasabb egység parancs- nokhelyettese, dr. Gál János rendőr alezredes és Mészáros István, a munkásőrség megyei parancsnokságának munkatársa helyezte el. Koszorúztak a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport, a Hazafias Népfront, a Magyar Honvédelmi Szövetség, a Partizánszövetség képviselői, valamint a SÁÉV pártbizottsága és MSZBT-tagcsoportja. A Szabadság parki koszorúzási ünnepség az Internaciomálé- val ért véget. Kaposváron, a Keleti temetőben levő szovjet hősi emlékműnél a cukorgyár párt- és KISZ-szervezete, MSZBTHol a telefon cseng, hol érdeklődő, tájékoztatást kérő dolgozó érkezik a szakszervezeti irodába. Horváth János négy éve szb.-titkár a Ka pos vá ri Ru hagy árba n. Szenvedélyesen magyarázza, hogy ez így megy napról napra. Egyszer az üzemből jön fel valaki, s mond el különféle termelési gondokat, másszor az üzemi koszt választékát kifogásolják. A titkár nem jön zavarba, jól ismeri a szakmát, vasalóként, szabászként is dolgozott azelőtt, így könnyebben elbírálja, mikor kinek van igaza. — Sokszor azt mondják, hogy nem kellene minden Egymillió forintos készletből 638 ezer forintot forgalmaztak. A-z áru nyolcvan százaléka elfogyott. Sok ezren vásároltak itt a két hét alatt, a legtöbbem konfekcióárut kerestek. Az első napokban elfogyott a bak fis fehérnemű és az irhakesztyű. A Zselic áruházban nincs konfekcióosztály, , így ott »csak« egymillió-százezer forint értékű készletet áraztak le. A cipőkből, a csizmákból hírmondó sem maradt, és az egyéb bőráruból, a női divattáskából és a kesztyűből sem sokat hagytak ott a vásárlók. A méter-áruból — ez másutt is keresett cikk volt — elsősorban a szövetek fogytak, A Zselicben hullámzó volt a forgalom, az első napokban voltak sokán, és a második bet elejen nőtt meg ismét a tömeg. Másutt egy időre veget ért az olcsóság, a Zselicben azonban egy hét múlva újra lesz leértékelés': visszatér a »keddtől keddig« azokon az osztályokon, melyeken a teli vásár idejen nem volt kiengednie»»/. tagcsoportja emlékezett meg a szovjet hadsereg megalakulásáról. Megyeszerte elhelyezték Somogy lakód a szovjet hősök emlékművénél a tisztelet koszorúit. Kaposváron, a Helyőrségi Művelődési Otthonban — a szovjet hadsereg képviselőiapró-cseprő üggyel foglalkozni. Persze, ha az ember jobban belegondol, akkor év- zi, hogy a szakszervezeti bizottság iránti bizalmat fejezi ki mindez. A tavalyi szakszervezeti választás óta a bizalmi testület dönt minden fontos kéi-désben a ruhagyárban is, a tizenegy lagü szakszeive- zeli bizottság operatív végrehajtó szervkent tevékeny - kedik. — Négy szakszervezeti alapszervezetünk van, egy itt, a kaposvári gyárban, egy- egy Kadarkúton, Pécsen, Nagybajomban. Az öt főbizalmi közül egy Tasaáron, egy pedig Heresznyén tevékenykedik. összesen nyolc- vannyodc bizalmit választóét a tagság tavaly. A bizalmi testületnek minden főbizalmi, bizalmi a tagja, a szak- szervezeti bizottság tagjai úgyszintén. — Sikerü-H-e fölkészíteni a bizalmiakat meg növekedett feladatuk ellátására? — Ügy vélem, hogy a bizalmiak munkája több és sokrétűbb lett A választások során is kiálltunk amellett, hogy nagyobb megbecsülést érdemelnek a bizalmiak mind a közvetlen munkatársaik, mind a gazdasági vezetők részéről. A mindennapi munkához nagy segítséget ad, hogy a két kongresszus közötti időben igazgatói utasításban rögzítettük a bizalmiak egyetértési, véleményezési és kifogásolási jogkörének helyi gyakorlását. Így aztan a partner gazdasági vezetők velük egyetértésben állapítják meg a dolgozok személyi alapbérét, tesznek javaslatot a miniszteri vagy ennél magasabb szintű kitüntetésre. A bizalmi egyetértési jogkörébe tartozik a jutalmak, a mozgóbérek felosztása, a fizetett rendkívüli szabadság, a jutalomszabadság. A bizalmiak helytállnak munkahelyükön. A beszélgetés az eredményeket, de az esetleges buktatókat m erinU. A tazakmi nek jelenlétében — ünnepi állomány gyűlést rendeztek a magasabb egység tisztjei, tisztihelyettesei részére. Pásztor István alezredes, a magasabb egység pártbizottságának titkára méltatta a szovjet hadsereg megalakulásának történelmi jelentőségét. testület a közelmúltban mérlegre tette az 1980. évi terv teljesítését, s megtárgyalta az idei tervet. Az együttes ülésen úgy foglaltak állást, hogy a felhasználható négy százalékot fordítsák az alapbérek emelésére. A bizalmiak közreműködésével már meg is kezdték a béremelés helyi kidolgozását. — Jónak tartom, hogy kiszűrtük az úgynevezett egy éni érdekeket. A bizalmi béremelését a főbizalmi írhatja ala, az utóbbiét a szakszervezeti bizottság hagyja jóvá. Így nem fordulhat elő olyan, hogy: ha én is kapok, akkor aláírom, ha kevesellem, akkor nem. — Mindig tiszteletben tartjuk a bizalmi jogát? — Általában igen. Persze vita az gyakran, előfordul. Jön például az egyik középvezető, hogy váltsuk le a bizalmit, mert kerékkötő. Kiderült, hogy nem írta alá a »pénzeket«. Megértettük ezzel a középvezetővel, hogy a bizalmi nak kötelessége képviselni a társait, márpedig ebben az esetben úgy érezte: nem helyes így a döntés. Sokat lendít az ügy’ön, hogy megkezdtük a bizalmiak képzését. A küldöttek ismertetik a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetének, a magyar szakszervezetek kongresszusán hozott határozatokat. A szakszer vezeti bizotts ág sokat tett azért az utóbbi években, hogy javuljon a szervezettség. Négy évvel ezelőtt az utolsó helyen álltak a szakmában, most pedig a középmezőny'ben foglalnak helyet, ugyanis sikerült Ölről 97 százalékra növelni a szervezettséget. Ügy érzem, hogy mehetne jobban is a szakszervezeti munka — búcsúzott Horváth János szb-titkár. — Amikor egy gondot megoldunk, akkor tíz új jön helyette... Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP község együttes fejlődése A családi könyvtártól a tékáig Kedvezőbb, mint a fővárosban Olvasási szokásainkat, a könyvtárakhoz való viszonyunkat vizsgálta országos felmérés alapján a Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Hasonlóan széles kőid olvasásvizsgálatra hazánkban ezt megelőzőleg utoljára 1964-ben került s<jr. Igv számos adatnál lehetőség nyílt az összehasonlításra. A húsz éven felüli olvasók ■ aránya — olyan olvasó, aki évente legalább egy könyvet megismert — 1964-ben 59 százalék volt, az utóbbi fölmérés szerint 61 százalék. A rendszeres könyvolvasók aránya ellenben 23 százalékról 17-re csökkent. Az olvasott könyv tekintélye — állapítja meg az összegezés — az utóbbi másfél évtizedben alabb hagyott. Ezzel szemben növekedett a vásárolt könyv presztízse. A házi könyvtárak számának az emelkedése és állományának a gyarapodása “Viszont nem játszott jelentős szerepet a könyvtár iránti érdeklődés csökkenésében. Az ötszáz kötetes, illetve ennél nagyobb házi könyvtárral rendelkező családoknak ugyanis a hetvenegy százalékában található legalább egy könyvtári tag. A csupán néhány saját könyvvel rendelkezőknek a harminckilenc százalékában. A könyvgyűjtés és a könyvtárhasználat tehát egymásra épül. Arra is fölfigyeltek, hogy a két-háromszáz kötettel rendelkezők közül sokán úgy vélik, már elég könyvük van ahhoz, hogy nélkülözzék a könyvtárakat. A húsz éven felüli lakosság 51,2 százaléka nem jár könyvtárba, 30 százalék pedig lemorzsolódott. A huszonéveseknek az egyötöde nem került sohasem kapcsolatba a könyvtárral, az idősebbeknek a kétharmada. Az iskolázottság összefüggése a könyvtárhasználattal 1964-ben sajátos képet mutatott: a végzettség növekedésével nőtt a könyvtári tagság v alószín ősege egészen a középiskolai végzettségig. A diplomásoknál valamelyest visszaesett. Az 1978-as vizsgálat arra mutatott rá, hogy a nyolc általánosnál kevesebbet végzettek hat százalékától a diplomások ötvennégy százalékáig töretlen a növekedés. A felsőfokú végzettségűek ötvennégy százalékos aránya lényegesen meghaladja az 1964-ben mért harmincnégy százalékot. A könyvtárhasználat vidéken, a nagyobb városokban kedvezőbb, mint a fővarosban — állapítja meg a fölmérés. A fővárosban volt a legmagasabb a lemorzsolódás is, negyvennégy százalék. A kisközségekben tizenöt százalék. A kisebb településeken ugyan nehezebben kerülnek kapcsolatba az emberek a könyvtárral, de tartósabb a kapcsolatuk. Az olvasás szorgalmazásában, a könyv hasznosításában is ezek szerint alakul a feladat; a falvakban főleg a felnőtt olvasók toborzását kell szem előtt tartani, a nagyvárosokban az olvasók igényeinek minél teljesebb kielégítésével a kapcsolat megőrzése és elmélyítése a cél. Különösen körültekintő figyelmet ■ igényel az új olvasók igényének kielégítése. Somogybán mindig szép eredményekkel büszkélkedhettek a könyvtárán. Az országos állagnál nálunk kedvezőbbek az eredmények, de a tendenciák nálunk is é~- vényesek. Mint például az, hogy a harmincegy—negyven évesek körében kell leginkább szorgalmazni a könyvtárhasználatot. Az országos fölmérés azt mutatja. ho<>v a tíz évnél régebbi könyvtári tagok aránya itt a legalacsonyabb: huszonnyolc százalék. A huszonhat és harmincévesek ötvennyolc százaléka rendszeres olvasó. H. B. H. F. Véget ért a vásár Kevés áru maradt meg A Zselicben egy bét múlva újra lesz A TITKÁR ELEGEDETT Hallgatnak a bizalmiakra Megkezdték a béremelés helyi kidolgozását
