Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám

Felelősség a nyelvért Szlovákiai magyar nyelvtanárok gondjai Szlovákiában a magyar nyelvtanárak, tanítók és a magyai- nyelvművelők az idén is megrendezték a Ka­zinczy nyelvművelő napokat. Kassán tizennegyedszer gyűl­tek össze, hogy elmondják véleményüket a szlovákiai magyarság anyanyelvének állapotáról, a nyelvápolás, a nyelvtanítás elméletéről és gyakorlatáról. Az összejövetel alkalmából a pozsonyi Hét című folyó­irat munkatársa köríinterjút készített néhány résztvevő­vel. Ennek az interjúnak lé­nyegét az alábbiakban közöl­jük. — Milyennek ítéli sző­kébb környezete — a csa­lád, a munkahely, a tár­saság — anyanyelvi szín­vonalát?, Lőrinc Albertné tanár (Lo­sonc) : — Véleményem szerint romlik. Az érettségi után a gyerek jóformán már csak a családban és néhány jóba- ráttal beszélget az anyanyel­vén. A munkahelyen, az egyetemen, a főiskolán szlo­vák környezetbe kerül; sok szlovák fiatallal köt barátsá­got és velük csak szlovákul beszélget. Csáky Károly tanító (Ipoly­ság) : — Iskolánk tanulóinak, ta­nítóinak, tanárainak anya­nyelvi színvonala nem a leg- kielégítőbb. Elsősorban a pe­dagógusok nyelvi továbbkép­zésére kellene nagyobb gon­dot fordítani. Rác z Gusztáv tanár (Ki- rályhelmec): — A színvonalat közepes­nek ítélem; az a tapasztala­tom, hogy jelentősen befo­lyásolja az olvasottság. So­kan, értelmiségiek is, szlovák szavakat kevernek beszédük­be. Egy kis figyelemmel ezen változtatni lehetne. Pásztó András tanár (Kas­sa) : — Egyrészt aggasztanak nyelvhasználatunkban a visz- szásságok, másrészt örömmel nyugtázok minden igyekeze­tei, amely ezek elhárítását szolgálja. A miénk, a kassai, az egyetlen teljesen magyar tanítási nyelvű szakközépis­kola. Ez előny is, hátrány is. Az „ipariban” minden szak­tárgyat magyarul tanítunk, rendszerint szlovák tanköny­vekből. A terminológiánál állandóan ügyelnünk kell, hogy ne szakadjunk' el a ma­gyarországi szaknyelvtől; ez aztán mindannyiunkban fo­kozott nyelvi érzékenységet fejleszt ki. KLUB A PINCÉBEN Lakás a fiatal házasoknak Mind több szó esik a fiata­lokról, életkörülményeikről, a tanulásról, a családalapítás­ról, s hogy ez nem csak napi beszédtéma, azt mulatja a VI. ötéves tervidőszak me­gyei ifjúságpolitikai felada­tainak tervezete. Ez nem-rég készült el. A tanács iíjúság- politefcai tevékenységének öt főbb területét emelték ki benne. A figyelmet elsősor­ban a gyermeknevelés felté- teleáneik javítására, a fiatal házasok lakáshoz juttatására, a fiatalok társadalmi beil­leszkedésére, a diákok szo­ciális ellátottságára és a sza­bad idő eltöltésének jobb feltételei*« fordítják. A gyermeknevelés támogatása A következő öt évben 220- szal növekednek a bölcsödéi és 160-nal a csecsemőotthoni helyek, az egészségügyi gyer­mekotthonok pedig 70 hely- lyeL A tanácsi beruházáso­kon kívül fontos szerepet kap a vállalati összefogás az óvodaépítésben. Így mintegy 1300—1400 gyerek elhelyezé­si lehetőségét teremtik meg. Nem fetedkeznek el a gyer­mekgondozási segélyről visz- szatérő és munkába álló nők­ről sem: fontos, hogy a né­hány évi „kihagyás” ne je­lentsen hátrányt a bérezés­ben, a beosztásban és a to­vábbképzésben. A kereske­delmi vállalatok sokat tehet­nek azért, hogy kielégítő le­gyen a csecsemő- és gyér-, meki'uházati cikkek választé­ka. A fiatalok fölkészítése a családi életre, a gyermekek nevelésére az egészségügyi és oktatási intézmények tevé­kenységének része szántén nem sokadcangú téma. Az elosztható lakások 55— 60 százalékát a fiatal háza­soknak kívánják juttatni, fi­gyelembe véve az igénylők jövedelmi, vagyoni és szo­ciális helyzetét, valamint a közösségért végzett munkát, A lakásgazdálkodásban több­féle lehetőséget lehet kihasz­nálni, például indokolt, hogy a megüresedő, komfort nél­küli és félkomfortos lakások­ba átmenetileg fiatal házaso­kat költöztessenek. A kedvez­ményes, közművesített építé­si telkek kijelölésével a te­lepszerű, magánerős építke­zéseket támogatják — főként a város környéki községek­ben. Az ifjúsági lakótelepek kialakításához korszerű ter­vek, folyamatos építőanyag-, fuvar- és kisgépellátás szük­séges. A városokban meg­vizsgálják az emeletráépítési és tetötérbeépítési lehetősé­geket. Az egyedülállóknak a megyeszékhelyen továbbra is épülnek garzonok. Jó lenne, ha követésre találna Kapos­váron is az ország más váro­saiban jól bevált szobabérlők vagy albérlők háza. Veszélyeztetett fiatalok A gyermek- és ifjúságvé­delem nemcsak az ál lami és a üuaadoikns attaveztsck fék adata, hanem valamennyiün­ké. Nagyon fontos, hogy a veszélyeztetettséget minél korábban földerítsék, s a hátrányos helyzetű gyereke­ket óvodában, napközi ott­honban helyezzék el. Első­sorban a pedagógusok segít­hetnek, hogy a fiatalok beil­leszkedjenek az iskolai kö­zösségbe. A gyermekeik ne­velését elhanyagoló szülőket pedig határozottabban kell felelősségre vonni. Az állami gondozottakról való gondos­kodásban bőven van tenni­való; így a nevelőotthoni és gyógypedagógiai helyek szá­mának növelése, a nevelő­szülői hálózat szélesítése, az elhelyezés feltételeinek javí­tása. Várhatóan általánossá vá­lik az óvodás korúak iskolai előkészítése. Az általános is­kolások egészségügyi ellátá­sát a körzeti gyermekorvosi, a középiskolásokét az iskola­orvos« hálózat fejlesztésével oldják meg megyénkben a következő tervidőszakban. A diákétkeztetés helyzete or­szágosan előtérbe került: mennyiségi es minőségi vál­tozásokra van. szükség. Szabad idő Az ifjúság művelődési le­hetőségeit elsősorban a lakó­helyen kívánják javítani az oktatási és közművelődési intézmények szélesebb körű kihasználásával. Megvizsgál­ják a városi lakótelepen levő »New regény ez közönsé­ges irodalmi értelemben. Több ennél: élet. Nincs ben­ne pátosz, nem pályázik az olvasó könnyeire, de mégis fuldokló meghatottságot ér­zünk. . .* — írta Veres Péter 1935-ben Solohov csodálatos Csendes Donjaiéi, azon ked­ves szovjet mű egyikéről, amelyet lefordítottak, kiad­tak 1945 előtt Horthy Ma­gyarországában. A legjobb magyar ű’ók álltak ki mel­lette — elragadtatással nyi­latkozva róla. Radnóti Mik­lós, Kassák Lajos, Bálint György, Illyés Gyula, Nagy Lajos, Féja Géza stb. Mond­hatni: védőügy védéivé váitak egy remekműnek, melyet egyes irodalomtörténészek nem véletlenül említenek Tolsztoj Háború és Béke cí­mű regényfolyama mellett a másik legmaradandóbb epi­kus alkotásnak. Mozgalmas tablót fest egy történelmi változásról — arról a fájdal­mas vajúdásról, amellyel az új a világra jön. Újra Veres Pétert'— a so- lohovi rokont — idézzük: ».. . Csak amikor József At­tila foriadalmi versei fel- szarnyaltak előttünk, de kü­lönösen, amikor a Csendes Hon eiaa bakaiéi, demkezáeá. epulelek fogadószintjeit, pin­ceit, mivel sok helyütt jól le­hetne hasznosítani ezeket klub, kondicionálóterem, barkácsszoba kialakítására. A körzetesítés, összevo­nás miatt megszűnő is­kolák épületei , a köz­művelődésnek, az úttörő- és ifjúsági turizmusnak, ad­hatnak helyet. A megyé­ben néhány helyen már jó példát találunk a szabadidő- központok, parkok kialakítá­sára, társadalmi összeiogás- sal. Régi gondot szüntetné­nek meg a vendéglátó válla­latok, ha olcsó, és a fiatalok számára létesített szórakozó­helyeket üzemeltetnének. A zenés, táncos szórakozást a városokban és a Balaton-part nagyobb településein terve­zett ifjúsági parkok szolgál­ják. Az általános iskola végzős diákjainak legnagyobb gond­ja a pályaválasztás. Ez nem­csak a pedagógusokra, ha­nem a szülőkre is feladatokat ró. A pályakezdő fiatalok munkahelyi oeilleszkedésének segítéséhez szükség van a pártiogolási rendszer- fejlesz­tésére, a velük való rendsze­res foglalkozásra . Nemcsak társadalmi, hanem gazdasági igény is, hogy a felnőttek megszerezzék a hiányzó álta­lános iskolai végzettséget. A tervet valamennyi járási és városi tanácselnök meg­kapta — hogy véleményével, javaslatával kiegészíthesse. hoznánk, akkor éreztük meg igazán, hogy íme, rm » tu­dunk majd igazi, de szocia­lista oda kai és himnuszokat és realista eposzokat írni, ha eljutunk a szabadság­hoz.. . Mert nekünk a Csen­des Don nemcsak a Grigorij Meljehov története, nemcsak a Meljehov kozaikcsalád élet- sorsa, még csak nem is csu­pán egy kozák falu rajzában az orosz falu rajza, hanem — amellett, hogy mindez megvan benne — a forrada­lomban győztes nép is.« A Don jelkép. A kozákság szimbóluma. Nem véletlen, hogy egy régi kozák dal apának említi: »Hej, csendes Don apácskánk / Hej, csen­des Don, miért, hogy zavaro­san áradsz?« Mert zavaros­sá, haragossá vált a folyó, akár csak a történelem. Mi­hail Alekszandrovics Solohov »Donscsinajában« azt a — cárizmus által privilegizált — réteget ábrázolja a vá­lasztás nehéz helyzetében, amelyből maga is származott. Hogy a forradalommal-e vagy ellene? Ahogy Radnóti fo­galmazott: -Az átalakulást Solohov főhősén, Grigorij MeIjphovon. a fiatal kozákon mulatja be. alánéi: története azataban reimvmrm Lapcsola­I. £. Tévéajánlatunk Csendes Don — Igaz e, hogy a rzlo- rakiai magyarság nyelvé­ből a középső, tehát a köznyelvi réteg kihalóban van? Lőrinc Albertné; — Sajnos, vannak, akik szégyellnek magyarul beszél­ni. A gyűléseken, a hivatal­ban, ha van is "lehetőség rá, hogy anyanyelvükön beszél­jenek, inkább szóinak rossz szlováksággal, mintha az kö­telező lenne. Csáky Károly: — Így igaz. És ha nem cselekszünk idejeben, lassan az alsó és a felső réteg is a középső sorsára jut, és kiala­kul valami „keverék nyeLv”. Rácz Gusztáv: — Nálunk, a Bodrogköz­ben, a tanulóifjúság jól hasz­nálja a köznyelvet. Pásztó András: — Sok körülmény sor­vasztja a könyelvi réteget, de ez nemcsak a szlovákiai ma­gyarság gondja. Ha tudato­sítjuk, hogy ez természetes folyamat, s erre fokozott fi­gyelemmel reagálunk, bízha­tunk benne, hogy a folyamat nem vezet a köznyelvi réteg kihalásához. — Miben látja a szlo­vákiai magyar nyelvmü- belés legreálisabb lehető­ségeit? lóri ne Albertné: — Középiskolás korban a nyelvművelés még jó kezek­ben van. A főiskolák, az egyetemek és a dolgozó fia­talok nyelvművelése viszont problematikus a kétnyelvű környezetben. A sajtóban több cikik jelenhetne meg az anyanyelvről. És korszerűsí­teni kellene a kiejtési ver­senyt. Csáky Károly: — Az Üj Szó ..Kis Nyelv­őr” rovata mellett a Madách kiadó több nyelvművelő könyvet, tanulmányt adhatna ki. S a Szlovákiai Tankönyv- kiadó vegye figyelembe és mérlegelje a Kazinczy-napo- kon a tankönyvek fordításá­ról elhangzott bírálatokat Rácz Gusztáv-: — Nagyon hasznosak a nyelvi vetélkedők. Kívánatos lenne a Csehszlovák Rádió magyar adásában is a Ma­gyar Rádió „Magyarán szól­va” rovatához hasonló mű­sort is sugározni. Az ifjúsági lapokban rovatot lehetne nyitni nyelvhelyességi kérdé­sekről. Pásztó András-: — A két legfontosabb pont, amelyre nyelvművelésünk tá­maszkodik: az iskola és a sajtó. Erre kell építeni a jö­vőben is. A sajtó ne csak tükrözze nyelvi tudatunkat, hanem befolyásolja is! Az iskolákban pedig elsősorban a jövő "érdekében kell kiala­kít»™, én így nevezném, a nyelw felelősséget. Gall Ferenc dik a éonkoaakaág történe­téhez. De a körülötte nyüzs­gő egtyenek és csalódok egy­máshoz, a földhöz, a rend­hez, a háborúhoz, a cárhoz vagy akár a Don látványá­hoz való viszonyának ábrá­zolásában is sok szálból összefutó, remekül kompo­nált regény a valóság ábrá­zolásának hatalmas példáját adja.« Atomjaira buti saét a Mel­jehov család faluja, s a ro­mokon a fiatalok kezdenek az új élet megszervezéséhez. Grigorij, a »tévelygő kozák« — forradalmár és ellenfor­radalmai", ahogy a körülmé­nyek diktálják — elmerül az áradatban, tehetetlenné me- • révül; olyan, minit az ár pörgette fa. Ahogy Solohov írja: »a mezsgyén állt két elv küzdelmében, egyformán tagadva mind a kettőt«. Vele ismerkedhetnek a képernyőn a rendkívül izgalmas cselek­mény során máitól hat héten át milliók. Azok pedig, akik húsz-huszonkét éve a mozi­ban már látták Szergej Ge- raszimov filmeposzát, meg­ítélhetik: marad® ndóak-e a film értékéi oly mértékben, mint a Nobel-díjas író regé­nyének értékei. Az első rész 20 óra 95 perckor kezdődik az 1. mű­sorban. Grigorijt Pjotr Gle- bov alakítja. (Magyar hang­ja: Papp János.) Akszinvát pedig az időközben elhunyt Jelenti Bisztrickaja játssza. fa. fa Gold mark-kiállítás Keszthelyen HAGYOMÁNYŐRZŐ FIATALOK Evek óta foglalkoznak lakóhelyük múltjával a mcsztegnyői általános iskolások. Külön tanteremben állították ki és rendszerezték mindazt a tárgyi emléket, at/ielyek a község lakóinak életével kapcsolatban voltak. A szellemi hagyó mány gyűjtésével is foglalkoznak Szülővárosa, Keszthely ta­valy ünnepelte Goldmark Karoly születésének 150. év­fordulóját. A varos tanácsa ebből az alkalomból orszá­gos kisgraifikaii pályázatot is hirdetett. Ezek a művek tar- talmukkal, mondanivalójuk­kal kötődnek á századfordu­ló jeles zeneszerzőjéhez, mű­veihez, illetve zenekői tőhöz vagy általában az egyetemes zeneművészethez kapcsolód­nak. A felhívásra 29 hazai es kaááakiii művész k&kskto el alkotásait. A 79 pályaműből vasárnap kiállítás nyílt a keszthelyi városi színházban. Átadták a díjakat is: Pe­rei Zoltánnak és Ven Zol­tánnak. A Hazafias Nép­front keszthelyi bizottságá­nak különdíját Várkontyi Károly kapta.

Next

/
Thumbnails
Contents