Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

Kovács József Fehér csönd Fuldoklások múltak el? Sírások? Elmúlt harminc év. Ideiglenes gödör-hazákban éltem. Metsző havakból, jeges pólusra jutottam? Jövőt elsikkasztó szerelmek múltak el? A gyűlölet volt a condra? Folyók lélegzetet megállító tél van, jeher csönd van. Elmúlt harminc év. Ordítsak, sírjak? Lelegzem fuldokolva. Mogyorósi Erika IMA Kit a halál egyszer megcsap azon többé átok nem fog Időtlenné nő — akárcsak romlatlan tüdejü hegyfok Kén y es-á rnyas -s zá m y as tánccal szerelme földre ha dermed ölelésből fűzött lánccal terem majd ének es gyermek S melyekért annyiszor lakolt vétke ha volna — csak morzsák Krisztusnak Veronika volt Szemében mosdik egy ország Költő ha volna — csak álnév hívhatnánk madárnak tónak Nem marad utána emlek Róla csak balladák szólnak A Játékszín három évadja Harmadik évadjához ér­kezett Budapest új színhá­za. a Játékszín. Az 1978-ban, a Kamara Varieté helyen megnyílt játékhely sajátos színfoltja a főváros színházi életének. Fontos kultúrpoli­tikai feladatot lat el: a szín­házművészet mobilitását, ru­galmasságát biztosítja. Pro­filja speciális, úgynevezett befogadó színház. Lényege, hogy nem állandó társulat­tal dolgozik, hanem egv-egy produkcióra toborzott műve- szi-technikai . gárdával. A produkciót pályázat útján választja ki a Játékszín fel­ügyeleti szerve, a Művelődé­si Minisztérium. Alkalmi es állandó műhelyek egyaránt pályázhatnak, vagyis egy színház éppúgy bemutathat itt önálló produkciót, mint a különböző színházaktól egy feladatra szerződött művé­szek. ­Az indulás nem. volt vi­szontagságok nélküli. A rossz állapotban levő. elha­nyagolt épületen azóta tör­téntek néminemű javítások, karbantartások, de a hely­zet még mindig nem kielé­gítő. A másik problémát a személyi kérdések jelentet­tek, melyek a működés első esztendejére rányomták bé­lyegüket. A helyzet Giricz Mátyás igazgató belépésével stabilizálódott, s e sajátos színházi műhely azóta töb- bé-kevésbé kielégítően látja el feladatát. A Játékszín 1978 őszén nyílt meg a Kaláka együt­tes egyszemélyes Hamlet- produkciójával. Pályázók­ban nem volt hiány — az elmúlt két évadban 14 önál­ló produkció került bemu­tatásra. Ha mérleget kelle­ne vonni, első helyen min-""* dériképpen -a Nemzeti Szín­ház két produkciója all: Kroetz: Meierék-je. Hason­lóan kiemelkedő volt a szov­jet dráma szemléje alkal­mából bemutatott A siket - fajd fészke című Rozov-da- rab, a filmgyár szinészs rab­jának vállalkozása, Stein­beck: Egerek és emberek és egy fiatal drámaíró be­mutatkozása: Boldizsár Mik­lós A hős című színmüve. A Nemzeti Színház ideig­lenesen kapott helyet a Já­tékszínben. hogy kamara­színhazának kieseset' némi­képp pótolni tudja. Mindkét produkciója a jelenkori vi­lágirodalom két szokatlan egyéniségének alkotása. Kö­zülük Mrozek jól ismert ha­zánkban is (nem utolsósor­ban a lengyel színhazak vendégjátékának jóvoltá­ból). Kroetz fiatal nyugatné­met drámaíró. akinek az idén bemutatott drámája köznapi tragédiákról: a jólé­ti társadalom fogyatékossá­gairól, az emberi kapcsola­tok kiüresedéséről, a kisem­ber életenek buktatóiról szól. árkádjaival és XIII. Lajos szobrával. Beérte volna a város legkisebb és legszebb terével is, a Place de Furs- temberggel. Ide jött el néha, ha arra az illúzióra vágyott, hogy egy vidéki városka fő­terén üldögél delidö ben, a századfordulón. El voll itt. a mozdulatlanság akváriu­mába zártan, ahol meg az is eseményszámba ' ment. ha egy türelmetlen madár be- lerlkollott a csendbe. De in­dulnia kellett, vagyai tovább kergették a Boulevard-ok szilajul vágtató tömegebe. újabb elragadó kalandok fe­lé. B elemerült, a városba, de az fejbekólintotta a már várt „váratlan élményekkel'’, és hogy le­gyen ideje mindezt meg­emésztenie, kidobta magá­ból. Ott ült hát a Szajna- partom emlékein rágódva, a város a hala mögött dübör­gőit el. de szemközt vele a Szent La jos-Sciget — mint egy hajó — a dokkban már horgonyt vetett, és bizonyta­lan fényeivel athunyoiyotl nuyny,ugtalni ól. Asher Tamás értő, pontos rendezésében három ragyo­gó színészi alakítást látha­tunk: Vajda Lászlóét, Mol­nár Piroskáét és a főiskolás Puskás Tamásét. Ugyancsak két nagyszerű színész. Avar István és Garas Dezső teszi emlékezetessé az Emigrán­sok nyomasztó drámáját. Ro- zov darabja aktiális kérdé­seket vet föl: a hatalmon levők _ felelősségét, a befu­tottak elkényelmesedését. a család válságát. AZ előadás erősségei itt is a kitűnő szí­neszek: Bessenyei Ferenc, Moór Mariann, Göndör Klára. A Mafilm stábja is jól megállta helyét Stein­beck korántsem könnyű színpadi adaptációjában, bi­zonyítva e színészek leg­többjének színházi képessé­geit (Harsányi Gábor, Ben- cze Ferenc). Boldizsár Mik­lós furcsa parabolájának cimadó hőse Zrínyi Péter horvát bán. A szarkasztikus iróniájű „komitragédia” pél­dázat az árulás természet­rajzáról — a darab a törté­nelmi parabola hagyománya­it folytatja. A befogadó színház műfa­ji sokrétűségét az elmúlt évadok tapasztalatai is bi­zonyítják. Mód nyílik itt olyan kezdeményezésekre, amelyek másutt elképzelhe­tetlenek lennének. Ilyenek azok a vállalkozások, ami­kor az író maga állítja szín­padra műveit. Így rendezte meg Hernádi Gyula írót — Hernádi Gyula rendező, a Lélekvándorlás című pro­dukcióban. Az előadás fele­más sikeréért az író es a rendező egyaránt felelős. A darab nem lóbb írói ujjgya­korlatoknál — négy lipiku- t«san hernadis öllel vázlatos kibontásánál, A többi! a rendezőnek kellett volna pó­tolnia. aki azonban csak annyit tett. hogy kedvenc színészeit válogatta ki e fel­adatra : A Játékszín helyet bizto­sít olyan kamarajellegű vi­déki produkciók számára is. melyeknek a fővárosban nem lenne, megfelelő bemu­tatkozási helyük. így került Budapestre a pécsi színház Nyula-k Margit ja című pro­dukciója. a kaposvári szín­ház kel Pírandello-egyfeh o- násosa és legújabban a mis­kolciak érdekes vállalkozá­sa: A tribádok éjszakája. A műfajok között a monodra- mát éppúgy megtaláljuk, mint a panlomimot. Már említettük, hogy a Nemzeti Színház évi két pro­dukcióval járul hozzá a be­fogadó színház műsortervé­hez. amelyet megnyíló ka­maraszínházában is reper­toáron tart. Szokatlan vál­lalkozás volt a Felolvasó Színpad, amelynek szintén a Játékszín adott otthont. El­ső alkalommal a Színház című folyóirat drámamel- 1 lékletéböl Beremenyi Géza Halmi című drámája ke­rült felolvasásra neves szí­nészek közreműködésével. A Játékszín ugyancsak fel­adatának tartja a gyermek­közönség szórakoztatását, ezert a legkisebbeknek szó­ló produkció is szerepelt ’műsorán: Döbrentey Ildikó A földig érő ház. Ebben a műfajban további bemuta­tókat is terveznek. A Játékszín régi igénye a főváros színházi életenek. Kétéves mérlege összességé­ben pozitív. A kezdeti ne­hézségek ellenére profilja ma már kialakult és műkö­dése kielégítő. A bemutatott produkciók legtöbbje művé­szileg igényes alkotás. Ezek közül négy maradt az idei évad repertoárjáo : az Emig­ránsok, az Egerek és Embe­rek, A siketíajd fészke és a Lélekvándorlás. A közönség mostanában kezdi megszok­ni és pártolni új színházát. Az érdeklődés a látogatott­ság fokozatos emelkedésén jól mérhető. A Játékszínbe ma már nem is olyaR köny- . nyű jegyei kapra! fi- E. A kilencedik utas A közönség Soltész Éva Párizsi anziksz S oha nem volt még egy ehhez hasonlóan já­tékos városban. Tö­ményén tárultak elé a látni­valók, s míg azzal áltatta magát, hogy ő is érti ae eseményeket, pillantása csak a felületet érte. Gyalogolt a metró végte­len folyosóin, s az egyik hajlatból hegedűszó kúszott feléje, régi bánatokat rezeg- tetve meg a sápadt fényben. A másik foräulöndl gitárszó vágta mellbe, panaszos lányhangot kísért, és ő to­vább vitte fülében ezeket a töredékeket a felszín har­móniaija« lüktetésébe. Az utcákon sétatempóban néze­lődött, az igy látott mozai­kokból rakta össze a város mindennapjait. Elhatárol­ta inagat a turisták mohó. áruház- és múzeumdöngető tálkájától. Néha mégis ve­lük állt meg a banieszkodó- szigeteknel: mutatványosok, zeneszek, alkalmi szónokok előtt. Emlék-panoptikumá­ban ott sorakoztak a város jellegzetes figurái — az Edit Piafot meghatóan után­zó néger lány, a szamuráj­táncot járó japán fiú. a pi­ros frakkos, rezzenéstelen 'arcú mimes, az egyszál he­gedűvel country-muzsikát játszó amerikai srác, a száj­harmonikáján kínlódó öreg néger és a félbolond clo- chard (csavargó), aki az ál­landóan magával hordott lo­csolókannájából elővará­zsolt telefonkagylóba beszéli harsányan. gesztikulálva, egy képzeletbeli személynek. Magát kínálna a jelkép' — fantomokkal beszélgetünk, nincs való kapcsolatunk egymással, távolodunk, mi­előtt közelednénk. Túl köny- nyü lenne, vessük el. Csak egy bolond csavargót látott, akinek ez volt az egyetlen produkciója. amivel pár frankot bezsebelhetett. és i nkabb megm osolyogta k, mintsem elgondolkoztak raj­ta A helybeliek magabiztos­sága, látszólag szenvtelen arca megingatta, kételyeket ébresztett benne. Nem tar­tozott se ide. se oda. Az ide- genség időnként jóleső tu­datával bámult bele az ar­cokba. betűzte a plakatok szellemesnek szánt szövegét, kérte a számlát, könnyedén görgetve a szavakat, míg a pincér átlátott rajta, a kiej­tése miatt. Tudata az ismert boulevard-ok neveibe ka­paszkodott, mert jellegtelen kis mellékutcában lakott. Ablaka háztetők, kemények geoinetrikus játékát foglal­ta keretbe. A szoba egyetlen esztétikai élvezetet volt ez. Reggelente, ha parányi szo­bájából lement a nyikorgó falépcsőn és kilepett az arasznyi utcácskára. teret követeli magaban. Teret, de nem embertelen méreteivel hejarhalatla nt mint a Place de la Concorde, nem is hű­vösen előkelőt, mint a négy- szögletes Place des Vosges, Azon lehet vitatkozni, hogy éppen ez a mumus-ef­fektusokkal dolgozó, otrom­bán ijesztgető horrorfilm hi­ányzott-e a magyar mozik műsoráról, ha már olyan remekműveket, mint Hitch­cock Madarak-ja eddig fél­tünk bemutatni, arról nem is szólva; hogy ettől a gusz­tustalan szörnytől rémiszt- getésben messze elmarad Drakula és megannyi tár­sa! (Persze csak a tisztes klasszikusokra gondolok, akiket még a Filmmúzeum sem nagyon tűr meg mű­során...) A Ridley Sott-féle mesteremberek és a Lang-, Mumau- vagy megint csak H itchcock-szerű rendezők közti különbségről, nem is teve említést. Azon is lehet vitatkozni, keli-e olyan olcsón hatásva- dasz plakát éppen az Alien- nek (a film eredeti címe), mint amilyennel az utcán találkozunk. Azon azonban, alig hi­szem, hogy lehetne vitázni a kasszakimutatások érvei­nek tudbmásulvétele után, hogy a film siker. (Miért ne?) Óriási siker. Ezért el­mennek és megnézik. Az már megint más kérdés, mit mondanak róla a vetítés után. Mégis, bármennyire berzenkednénk is A nyolca­dik utas: a halál-szerű’ fil­mek jelenléte ellen, be kell látnuink, ez valamiféle hi­ányt pótol. Már nagvofl is áttetsző érv lesz ugyanis ar- ,ra hivatkozni, hogy a tévé leszoktatta az embereket a moziba járásról. Mert lehet, hogy esztétikai neveltetésün­ket nem dicséri a mozi pénz­tárak előtti ostrom, de való­jában mégiscsak akad eb­ben valami örvendetes is: a közönség nem változott, a közönség most. is a regi. esze ágaiban sincs kiszeretni a filmből, 'sőt, akár kétszáz forintot, is hajlandó fizetni orte az éppen ügyeletes jegyüzérnek. így aztán az Alien a maga „művészi mivoltában érv az ilyesfajta filmek átvétele ellen is. Ezért voltaképpen nem is tudok haragudni rá. Mert aki a filmet szereti, rossz embér nem lehet. Meg ha kilencedik utasnak jelentke­zik is egy nem túl rokon- szewees űrhajóra. N. Gy. Kondor Béla ötvenéves tenne Heve korszakot jelöl ,.Rendszert kell alkotnom...’* egyéni stílussá formált. A nagy múltból mentett, még­is ízig-vérig modern művész volt, avantgarde. annak el­lenére, hogy nem tartozott a kortárs avantgarde irá­nyok képviselői közé. Művei jelentésköre rendkívül gaz­dag. sokrétű szimbólumok, asszociációs utalások fogal­mazódnak meg kompozíciói­ban. Már főiskolai tanulmány- rajzai remekművek, úgyszól­ván kész művész az indu­lásakor is. Másfél évtized aiatt gazdag életművet , te­remtett. amelyben nehéz fej­lődésről beszélni, inkább bi­zonyos problémacsoportok váltakoznak benne. Így pél­dául művészetében tipoló- giailag elkülöníthetők az ikonszerüen zárt kompozí­ciói ű. konstruktív szellemű, szigorú formaadású művek es a már-már kusza vonal­vezetésű, a formai zártságot s/.ünlelenyl széttörő, roman­tikus ihletésű képek es gra­fikák. Épp e kettősségben rejlik Kondor művészetének belső feszültsége. E kettős­ség azonban nemcsak for­mai jellegű, hanem Kondor művészete eszmevilágának, művei tartalmának is a sa­játja. A lormakerdesek ugyanis művészetében min­dig tartalmi kérdések vetü- letében jelentkeztek. Kondor nagy próbálkozása, úgy szólván „modellálási kí­sérlete’’ volt, hogy mindent magába szívjon, valamiféle médiummá váljon, akiben a kor egész valósága vissza­tükröződik. Az emberi eg­zisztencia léthelyzeteit élte át kepzeleti világában, csak­úgy. mint való eletében. Ma­ga teremtette mitológiájában szüntelenül küzd egymás el­len az angyali és az ördö­gi, a jó és a gonosz. Élet­művének mottója lehetne nagy szellemi rokonának, a vizionáldus költőnek, Willi­am Blake-nek néhány sora: „Rendszert kell alkotnom, különben más rendszere igáz le. nem okoskodni és hasonlítani fogok — az én dolgom ,a teremtés”. N I, Virág Csaknem egy evtizede ha­lott már, pedig 1981. febru­ár 17-én lenne ötvenéves Kondor Béta, akinek neve korszakot jelöl a modern magyar képzőművészetben. I95ö-ban fejezte be főisko­lai tanulmányait, diploma- munkája, a Dózsa paraszt- felkelésről készített rézkarc­sorozata már vihart fakasz­tott. indítója a modern ma­gyar grafika fellendülésé­nek. Mint1 grafikus csakha­mar iskolát is teremtett, és számos díjat nyert külföldi és hazai grafikai biennálé- kon. De hiba lenne csupán vagy elsősorban grafikust látni benne — a kor legki­válóbb festő és költői közé is tartozott. Univerzális, zse­niális tehetség volt. oly sok­rétű. összetett egyéniség, amely ugyancsak ritka ko­runkban. Összetett, bonyolultan sok­rétű volt művészete is, nem lehet a közkeletű stílusirány­zatok,. stíluskategóriák sze­rint osztályozni. Művészeté­nek egyformán rokona . és szellemi előfeltétele a kö­zépkori freskók transzcen­dens világa, monumentalitá­sa, az ikonok misztikus csöndje, Hieronymus Bosch apokaliptikus víziója, Grü­newald expresszív színvilá­ga, Dürer és Rembrandt rézkarcainak rajzi szabatos­sága, Picasso grafikáinak ki­Cirkusz fejező ereje vagy Dante, Blake, Rimbaud és Apolli­naire költészete. Mindent magába szívott, és szuverén,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents