Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

Somogyi kiadványok az ú3k®lókSsm Szebeni András fotókiállítása Kameralesböi az Angyalok Mindenekelőtt azok a pe­dagógusok , tudnák bizonyíta­ni — vajon szorul-e erre?—, akik nevelőmunkájuk nél­külözhetetlen eszközének te­kintik a szőkébb hazánkról szóló írásokat: mennyivel hatékonyabb, színesebb a tantervi anyag oktatása, az osztályfőnöki munka, a fia­talok körében végzett moz­galmi tevékenység, ha kötő­dik ahhoz a területhez, ahol élünk, községünkhöz, váro­sunkhoz, megyénkhöz. Ha az általános folyamatokat, fo­galmakat, összefüggéseket közvetlen, a környezet múlt­jából. jelenéből vett esetek­kel. történésekkel, adatokkal teszi érzékletesebbé, és így meggyőzőbbé a nevelő. Az ilyen igényű pedagó­giai munkához mindenek­előtt megfelelő forrásmun­kákra, kiadványokra, sajtó­termékekre van szükség. Több olyan nevelőt .ismerek, aki aszerint is olvassa a na­pilapokat, folyóiratokat, fi­gyel a kiadványok megjele­nésére, sőt vadászik az ilyen közleményekre, hogy miként tudja hasznosítani ezeket pedagógiai munkájában. Így például tudok arról, hogy néhány — elsősorban közép­iskolai — tanár ilyen szem­mel is figyelemmel kíséri lapunk Somogyi tájak, em­berek című sorozatát, mely­nek riportjai sok érdekes helytörténeti — néprajzi, irodalmi, földrajzi stb. — és egyéb adatot tárnak fel, il­letve másutt nem, vagy alig publikált összefoglalását ad­ják egy-eg.y életmű somogyi vonatkozásainak. A napilap persze csak egy lehetőség a nyomdatermékek I.eonyid Brezsnyev önélet­rajzi ihletésű Trilógiáját, a Kis Földet, az Ujjaszuletést és a Szüzföldet jelentette meg a napokban a Kossuth Könyvkiadó, a Szovjetunió Kárpáti könyvkiadójával kö­zös gondozásban. A hárotn alkotást — amelyekért ta­valy Lenin-öíjjal tüntették ki L. Brezsnyevet — folyó­iratokban és külön kiadvá­nyokban már olvashatta a magyar közönség, ám egybe­függően. könyv alakban első ■ízben láttak napvilágot. A művek a szovjet nép világot formáló küzdelmének égy-egy fontos állomását, epizódját ■ jelentetik meg, a szerző személyes részvéteié­nek hitelesítő erejével. ' A Kis Föld a Novorosszijszk környékig legendás hídfőállás deszant katonáinak élet-na- lál harcát írja le, amelyet közül. A most már kétha­vonta megjelenő Somogy cí­mű kulturális folyóirat ha­sonlóan fontos segédanyag­ként szolgálhat. A megyei pártbizottság: kiadványa, . az Útközben, melynek példá­nyai esztendőnként négyszer jutnak el az olvasóiéhoz — elsősorban politikai, mun­kásmozgalmi eseményeiről, illetve eredményekről, állás- foglalásokról és tervekről közöl elemzéseket, A megyei levéltár és a museum év­könyvei ismertebbek a tör­ténelemtanárok között. és ehhez a hatásos propaganda is hozzájárul. Azonban hiá­ba kerestem több iskolában A munkásmozgalom kiemel­kedő somogyi harcosai című kiadványt, melyet a megyei pártbizottság jelentetett meg 1975-bén, sehol nem tudnak e fontos életrajzgyüjtemény- röl. Pedig aligha szorul bi­zonyításra, milyen naav szükség lenne rá az oktatási intézményekben. (Gyanítom — ismerve a példányszámot és a terjesztés körét —, va­lahol fekszik belőle még né­hány száz-példány.) Ugyancsak hiányoznak az iskolák könyvtáraiból ' az Oktatási Igazgatóság kiad­ványai. Pedig a legutóbbi tanulmánykötet is — A mun- kasegység fejlődése Somogu megyében (1980) — számos adalékkal szolgálhat minde­nekelőtt a középiskolai ok­tatáshoz. De — a teljesség igénye nélkül — hadd említ­sem még a nevelömunkát minden bizonnyal segítő anyagok közül a testvérme­gyékről kiadott ismertető fü­zeteket. egy-egy fontosabb — 1943-ban több mint hét hó­napig vívtak a náci túlerő­vel szemben, míg legyőzték az ellenséget. Az Újjászületés azokat az erőfeszítéseket örökíti meg, amelyekkel a szovjet nép felülkerekedett a háború okozta pusztításokon, s a ro­mokból újjáteremtette az or­szág vérkeringésének meg­indulásához, a fejlődéshez szükséges energiaellátást, ipart A Szűzföld arról a nagy­szabású vállalkozásról szá­mol be, melynek eredménye­ként negyed századdal ez­előtt végtelen búzatáblákat telepítettek a kazahsztáni pusztaságok helyén. E me­moárok az SZK KB főtitká­rának küzdelmes életútjáról. egyéniségéről is képet adnaa az olvasónak. | gazdaságpolitikai — határo­zat végrehajtásáról megje­lent publikációkat, politikai oktatási segédanyagként szolgáló megyei kiadványo­kat,' melyek hasznos adato­kat, jó ötleteket, szemlélte­tő példákat tartalmaznak áz iskolai munkához is. Végül — de egyáltalán nem utol­sósorban — ismerünk helyi kiadványokat, mindenek­előtt Kaposvárról, továbbá Nagyatádról. Barcsról, Mar­caliról, de néhány nagyköz­ségünkről, például Nagyba­jomról is — melyeknek nagy része ugyan megtalálható az iskolákban. de korántsem mindegyikben. (A régebbi, néhány éve megjelent kapos­vári kiadványok például — különösen az úi iskolákban — jóformán teljesen isme­retlenek.) Nemrég iskolai könyvtáro­sokkal beszélgetve afelől ér­deklődtem. méninytre ismerik a megyei kiadványokat. Ki­derült — amit más irányú tájékozódásom is igazolt —, hogy egy részükről legföl­jebb hallottak, olvastak va­lahol. de kezükbe, és így könyvtárukba sem került. Pedig, bizonygatták, igazán nagy szükség lenne rájuk. Az is gyorsan tisztázódott: be­szerzésüknek anyagi akadá­lyai nincsenek. Sokkal in­kább szervezési, terjesztési gondok okozzak a hiányt. E kiadványokat ugyanis kü­lönböző szervek jelentetik meg. egy részük kereskedel­mi forgalomba sem kerül, így az érdekelt nevelők, könyvtárosok alig szereznek tudomást róluk. Legföljebb azok szerzik be. akik önszor­galomból. az átlagosnál na­gyobb igényességből kísérik figyelemmel egy-egy munka előkészületeit és megjelené­sét.. Ezt a névelői magatar­tást kellene általánossá ten­ni, mindenekelőtt a könyv­tárosoknak példát adni. De pem kisebb a felelősségük a folyóiratok, kiadványok gaz­dáinak sem. Bizonyára nem kerülne nagy fáradságba, ha nemcsak a sajtó útján, ha­nem közvetlenül is felhív­nák a figyelmet egy-egy kö­tet megjelenésére, rámutat­va annak pedagógiai vonat­kozásaira. az iskolai fel- használás lehetőségeire. Jegyzetemet azzal a nem titkolt szándékkal adom közre, hogy talán ezzel is segítem a jelentős költsé­gekkel elkészített kiadvá­nyok jobb hasznosulását. Paál László városa Bangkok, Thaiföld főváro­sa thai nyelven: Angyalok városa. Szebeni András fotó­művész, a Nők Lapja fotósa színes képsorozattal számol be útjáról. A kiállításnak a Latinra Sándor Művelődési Központ adóit otthont. Isme- retgazdagitó és egyben művé­szi élményt nyújtó tárlat, az egzotikum és a hétköznapi élet bemutatásának különös ötvözete. Dokumentumok a világ ópiumközpontjáról. Bangkokban él Thaiföld la­kosságának a tíz százaléka. A buddha vallást gyakorló nép­nek a háromnegyede a mező- gazdaságból és különöskép­pen a halászatból él. Ezek­ben a napokban a legelvisel- hetőbb a hőmérséklet, feb­ruárban a higany megáll a 25 —27 C foknál. Városi zsánerképekkel in­dít Szebeni András. Az utcák Bar a nyárra még csak sóvárogva gondolunk, s az iskolákban alig kezdődött meg a második félév, a me­gyei KlSZ-bizottságon már hozzáfogtak a nyári építő­táborok szervezéséhez. Mint­egy kétezer fiatalt mozgat­nak meg Somogybán. A ha­gyományos táborokon Kívül két új helyen dolgoznak a diákok: Zalaegerszegen ri­A középiskolai diáknapo­kat már mindenütt megtar­tották a megyében, most a megyei diáknapra készülnek a középiskolások és a szak­munkástanulók. A február 28-án kezdődő rendezvény kapcsolódik a kétévenként megtartott Helikonhoz, melyre az idén április végén kerül sor. Az öt fesztivál- színhely közül — Sárospa­tak, Székesfehérvár. Sopron. Gyula, Keszthely — a so­mogyiak ez utóbbin szere­pelnek. A megyei diáknap­ra mintegy hatszáz fiatalt várnak a szervezők, az idén és a piacok hét­köznapjait kapta lencsevégre — nekünk szokat­lan áruk, különös viseletek, arcok. A buddhizmus gazdag művésze­ti értékekkel gva- rapította Thaiföl­det ugyanakkor az arany templo­mi szobrok mel­lett befelé né­ző tekintetek. A hagyomá­nyok, a karnevál és a külön­féle ünnepek tág lehetőséget kínáltak a fotóművésznek. A legmegragadóbb képsor egy esküvő jelenetei. A modern­ség és a hagyomány sajátos ötvözete nyilvánul meg a csa­ládi esemény szertartásos hangulatában. Az utcaképek színes forga­bizlit es málnát szed 350 so­mogyi fiatal. Bolyban pedig 200 fiú indul kukoricát ci- merezni. Kunfehértón szőlő- zöldmunkát végeznek és gyümölcsöt szednek, Halász­telken meggyet* és kajszit szüretelnek a diákok. Répce- szentgyörgyön a gimnazista fiúk vasútépítésnél segéd­keznek. A szakmai építőtáborokba sokkal nagyobb volt a je­lentkező* száma mint ko­rábban. Jól mulatja ezt. hogy míg kétéve csak három néptáncegyüítes vett részt, az idén nyolc csoport, négy szólótáncos es három páros lép majd fel. A megye hu­szonhét iskolájából 14 iro­daim: színpad mutatja be műsorát s három újonnan alaault énekkarral is megis­merkedhetünk. A megyei diáknap meg­nyitója Kaposváron, a Kili­án György Ifjúsági és Úttö­rő Művelődési Központban lesz február 28-án. taga, a hétköznapi emberek arca csupán sejteti, hogy mi­lyen árnyoldal a kábítószer­élvezet. 1964-töl a világ ká- .bítószerközpont jaként ismert Bangkok. Thaiföldön mintegy hétszázezer embert tartanak nyilván, aki rendszeres ópiumfogyasztó. S a gond: hatszázéves ... H. B kevesebben mennek az idén! mivel befejeződtek a nagy- beruházások. így most csak lakásépítéseknél dolgo/.iK az öt szakmát képviselő 119 tanuló. Tavaly szervez ék meg először — nagy sÍKerrel —. és most újra tervezi* az erdész tábort. Ebben az évben később kezdik a táborozást a kö­zépiskolások, addig az úttö­rők nyújtanak segítséget a mezőgazdaságnak. Június 17—27-e között 250 pajtás szedi a meggyet és a cse­resznyét Lengyeltótiban. Ha­lásztelekre a megyeszékhely­ről. Barcsra a kaposvári já­rásból utaznak úttörők. A külföldi caeretáoorok közül most csak Bulgáriával lesz kapcsolat. Csuigoi ha ■- mine bolgár fiatalt lobod­nak. Kardzsaliba jyedig a nagyatádi szakmunkás tanu­lókat várják. Augusztus 22-ig kétheten­ként váltják egymást a fia­talok. Újdonság lesz, hogy minden táborozó egy trikót és egy sapkát kap ajándék­ba. s a jó munkáért járó jutalmak összegét is föl­emelték. társadalom-, oktatás- vagy Megjelent L. I. Brezsnyev Trilógiája Kétezren mennek építőtáborba i Trikó és sapka ajándékba Cseretábor Kardzsaliban Megyei diáknap KINCSEK GYÁRÁBAN Kolostormaradványok Mesztegnyőn Bár a tél nem a jelentős régészeti feltárások ideje, a hivatásos és az amatőr archeológusok nem szende- redlek téli álomra. A kapos­vári múzeum szakembereinek — bejelentések nyomán — múltunk több nagy értekét sikerült megtalálniuk az utóbbi hetekben. A legérdekesebb építészeti emlékre dr. Magyar Kálmán bukkant rá Mesztegnyőn. A község iskolájának bővítése során régi falmaradványokra leltek a helyi tsz épftöbrigád- jának munkásai, s a tanács­elnök — példaadó előzékeny- seggel — azonnal bejelentet­te az esetet a megyei mú­zeumunk. A ..helyszíneléskor” kiderült : a tsz-brigád egy. a középkorban emelt, valószí­nűleg korai barolkk stilusú. s a tiszendyolcadik század má­sodik felében felszámolt ferences kolostor alapfalát ta­lálta meg. Temető nincs a közelben: a szerzetesek a kö­zeli templomban helyezték örök nyugalomra halottaikat. A falmaradvany a régészek szerint alkalmas arra, hogy — az idegenforgalmi szervek segítségével. — turisztikai lát­ványosságként ;s felhasznál­ják. A Szántódpuszla környékén végzel't, lapunkban is ismer­tetett munkálatok során egy település maradványait talál­ták meg a szakemberek Ősz József balatonszárszói lakos bejelentése nyomán. Az ott talált cserépedény-darabok, vastárgyak arra utalnak: a falut még az Árpád-korban telepítették. Valószínűleg kö­zépkori leletekét rejtenek azok a felbolygatott hal­mok is. melyeket a csalanosi erdő közelében, tanulmányi kirándulás alkalmával talál­tak a somogyjádi iskola ta­nulói. Egyes szakembereit vé­leménye szerint a Bű-nem­zetség egykori központjához tartozott ez a terület, mások szerint római település ma­radványai bújnak meg a hal­mok alatt. Bizonyosságot csu­pán ásatással szerezhetünk, remélhetőleg nemsokára. Történelmi ülök emlőket idéző aranykehelj Sokan úgy vélik, hogy az Állami Pénzverde kizárólag valami penzcsinálo münely. A vailalat tevékenysége azon­ban korántsem korlátozódik a közhasználatban levő pénz­érmék készítésére. 1950-ben ugyanis, amikor államosítot­ták a nemesfémipart, az Ál­lami Pénzverde lett ennek a művészi igényű, nagy hagyo­mányokra visszatekintő szak­mának a hazai központja. Aki végigjárja a műhelye­ket, láthatja, hogy a kohók ezer fokos tüzében miként ol­vad az ezüst és az aratiy, s hogy az ügyes mesterek kezé­ben tóiképpen válik a nemes­fém finom, cizellált remek­művekké. Készülnek itt ék­szerek. dfszmütáfgyak. ér­mék, plakettek, jelvények és ajándéktárgyak is. Most pél­dául a Bartbk-centenárium alkalmából a Magyar Nem­zeti Bankkal együttműködve ki bocsátanak egy szép, érté­kes pénzérmét. Sokféle szakma kiváló szakemberei dolgoznak e mű­helyekben: nemesfémkohá­szok. ötvösök — ezüst- és aranyművesek —, drágakő- foglalók. lánekészitök. szer­számkészítők, vegyészek es vésnökök. Gondoskodnak a szakmunkás-utánpótlásról is. Külön tanműhelyekben a leg­jobb mesterek irányítása mel­lett ismerkednek a íiaLalok az öt vers mesterség fortélyai­val es legmodernebb teenno- lógiájával. Vonzó és népsze­rű ez a szakma a fiatalok kő­iében, bizonyítja az. is, hogy csaknem minden evben há­romszoros a Lúljelenlkezas. A világ majd minden tájá­ról járnak ide vásárolni a külföldi cégek ötvösremeke­ket, történelmi idők emlékét idéző kelyheket. dísztárgya­kat, kegytárgyakat, különbö­ző leas- es kávéskészleteket, brossokat, gyűrűket és lánco­kat. Az Állami Pénzverde üz­leti partnerei közölt találha­tó Nyugal-Europa és Skandi­návia számos országa, az USA, és most jelentkezett va- sárlópartnerként Kuwait. A jelentős külföldi érdeklődés ellenére azonban az Állami Pénzverde forgalmának leg­tekintélyesebb része nem ex­portból származik, hanem az itthon értékesített gyártmá­nyaiból es készítményeiből; apból a hallatlanul gazdag es ízléses kínálatból, amelyet naponta megtekinthetünk a vailalat nemrégiben nyílt .,Kincses>bolt”rjában, a Fel- szabadulás téren. A. T. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents