Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-14 / 38. szám

MISmőnések a megyében Javultak a feltételek, mégsem jobb az áruellátás A közelmúltban a megyei népi ellenőrzési bizottság a megye N EB -szervezetei nek tavalyi működését értékelte. Vajon milyen változások tör­téntek, s milyen hasznosít­ható tapasztalatokat gyüj- tőttek a népi ellenőrök? Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Sebők Józseffel. a megyei NEB elnökhelyet­tesével. — Tavaly választottak meg a népi ellenőrökéi. 38 szá­zalékuk kicserélődött, azaz bizonyos „frissítés” történt. Ezek a cserék részijén mi­nőségi változást jelentettek, hiszen nőtt a népi ellenőrök között az egyetemet, főisko­lát, illetve magasabb fokú politikai iskolát végzettek száma. Másfajta változások is történtek; kialakult a ter­vezés új rendszere. Gyako­ribbá vált, hogy javaslata­ink végrehajtását a helyszí­nen ellenőrizzük. Erősödtek, javultak kapcsolataink a párt- és a tanácsi szervek­kel az egyes társadalmi .szer­vezetekkel. Együttműködünk a megyei tanács vb-vei az ellenőrzés koordinálásában Sajnos, egymás vizsgálatai­nak a hasznosításé még nem megfelelő. Javult a NEB tá­jékoztató tevékenysége, gya­koribbak lettek a vizsgálato­kat követő ankétok. A jö­vőben azonban jobbam és gyorsabban kell majd tájé­koztatnunk tmoknak a válla­latoknak a dolgozóit, ame­lyeknél egy-egy ellenőrzés lezajlott — Milyen jelentősebb vizsgálatokat végezetek tavaly megyénkben? — A megye népi ellenőr­zési bizottságai 30 témában összesen 62 vizsgálatot vé­. geztek, és 276 szervhez küld­tek különböző javaslatokat. Ezeket a legtöbb helye« örömmel fogadták. A földvé­delem és a meliorációs te­vékenység helyzetevei kap­csolatos vizsgálat után pél­dául tervszerűbb lett az elő­készítő munka, és két gazda­ság a feljavított földterüle­tek bevonásával elérte, hogy megszűnt a korábbi évek veszteségessége. Több helyen azonban előkészítési, szerve­zési, kisebb részben pénz­ügyi okok miatt elmaradt a- területek karbantartása, A befektetett összegekkel jó­val nagyobb teljesítményt lehetett volna elérni, ha a beruházók szigorúbban ve­szik a műszaki ellenőrzést. De megemlíthetjük a takar­mány termesztéssel, az állat­tenyésztéssel kapcsolatos vizsgálatainkat is. Az egyes üzemekben nem megfelelő az eszközellátás, nem javult a takarmányozás hatékony­sága. Ezen a téren nagy az ü zennek közötti ssanvonaJkti- iöntoség. Etonaradt — első­sorban a szálas- es tömeg- takatznány-termeles. a beta hárítás és a tárolás töreti — a korszerű technológiák, a megfelelő gépesítés bevezeté­se. Más vizsga latnai kide­rült, hogy ősökként me­gyétekben a szar nos marha - és sertéstenyésztési kedv. több gazdaságban nagy a visszaesés. — Több, a lakosság*« fcö»- Yettem«! édntó vizsgák«, is lezajtótt. — Ilyen vök. peédatit m. építötparbaiB a garanciális munkák megfelelő szísmvoaa­kapcsotatos bürokrácia. Utó- vizsgálatunk azonban azt is kiderítette, hogy gyakorlati változás nem történt, min­den maradt, a régiben. Egész évben figyelemmel kísértük a lakosság ánsellátását. Eket a jövőben is megtesszük majd. Mint kiderült, a felté­telek lényegesen jobbak let­tek, az áruellátás azonban nem. Pozitív változás csak az idegenforgalmi körzetek­ben. a szezon idején tapasz­talható. Más vizsgálatunk azt derítette ki, hogy nőtt az általános iskolai tanulók száma, am ezt nem követte az oktatási, nevelési és szo­ciális feltételek javulása. A körzetesítés néhol feszültsé­geket teremtett. Kevés a tan­terem. nem megfelelő a gyer­mekélelmezés színvonala, rosszak a bejáró tanulók utazási körülményei. — Milyen tervekkel kezd­te az idei évet a népi ellen­őrzés? — Mint mondtam, ezentúl egyik fő feladatunk az lesz. hogy a helyszínen figyelem­mel kísérjük, miként küszö­bölik ki a hiányosságokat, hogyan valósulnak meg ja­vaslataink. Egy NEB-vizsgá- lat a jövőben csak akkor ér véget, ha a feltárt hibákat megszüntetik. Ezen kívül to­vábbra is bekapcsolódunk az országos vizsgálatokba. Pél­dául ellenőrizni fogjuk a ba­latoni vízgazdálkodási fej­lesztési program végrehajtá­sát, és azt, hogyan valósul­nak meg az üzemi demok­rácia egyes kérdéseiről ho­zott határozatok. Megyei vizsgalatok keretében ellen­őrizzük többek között a gaz­dasági társul ások munkáját, valamint a kereskedelmi vál­lalatok és fogyasztási szövet­kezetek árubeszerzési és ér­tékesítési tevékenységét. To­vábbra is folyamatosan fi­gyelemmel kísérjük a lakos­ság áruellátásának helyzetét. Ezt egyik fó feladatunknak tekintjük, t>. T. Piaci körkép Ótök — óár Újra dermesztő fagyba«, de már rózsaszínes ég alatt tavaszról álmodott a kapos­vári hetipiac. Erre utal a dughagyma drágulása is; 46—58 forintért kínálták. Fő- zőt még mi'odig lehetett kap­ni Hi-ért. Győrben már 12- ért sem. Komién 18-ért mé­rik, mi köz.oen Szegeden fele ennyiért. A kaposvári íőfc- hag.vme* a i mernék lodese minden reményit meghaladó. 40 forintért is adtak egy ke­lőt, pedig Pesten még Bwtrt- d«g 70, V eszpíeri iben pedág lát! fonatk Vegyes /ich u.negev egy ie r«t- k abban adnak kádra; csr>- inookém 5 tortnf. A hotsza- való zeílein es petreeeeiy mer 2-ért arwlják. A fővárosban már 9—18 forint 1 kiló fejes káposzta ára, pedig Debte- centóí Veszprémig fele e*»y- nviert ajánlják es nálunk sem drágább 7-net. Megy fo­rint méltányos ar egy kupac új kelbimbóért. lű elvegzésenek. a mátóeé- g.i hibák csökkentésének az ellenőrzése. Ez utón több in­tézkedés történt. Papíron, Ismét feltűnt néhány, árat szemérmesen eltitkoló pri­mőr. A város bókjaiban vég­zett »arnyomozassal« azért sikerült któerrteiw. hogy Hl loruntt kerüli áron kapható egy lej saláta, 126 a paiadü- csern. 86 a kígyóuborka ki­lója, s 8 forint a hegyes erős paprika darabja. Még ebekhez az extra árakhoz ké- ikbt » uttrtHiteád». tawtata. duzzadt az ezzei | Ismét Póstelek Hiába volt 900 nap társadalmi munka? Bírák, ügyvédek a válások visszaszorításáért Bíróságaunk több mint- 27 Kaposfő külterületen ta­lálható Póstelek. Nagyon sok kaposvárinak 'van e terüle­ten hétvégi háza, kertje, gyümölcsöse, szőlője. Jó idő­ben benépesül a környék szombaton. vasárnap — gyakran egyéb napoleon is — dolgozgató, kertjüket, kis birtokukat művelő emberek­kel. E munkák, foglalatossá­gok hasznosságát nem le­het vitatni. Itt az em­berek valóban célszerű­en. értelmesen tölthetik szabad idejüket, nem beszél­ve arról, hogy egyúttal meg- tei-melik a család számára szükséges zöldséget, paradi­csomot. paprikát, gyümöl­csöt. sőt többen még értéke­sítik is a fölösleget. A telkek megközelítése a rossz utakon esőben, tavasz- szal, ősszel szinte lehetetlen volt. Ezért határozta el a háromszáz tulajdonos: osz- szefognaik, • és társadalmi munkában megjavítják, jár­hatóvá teszik az utakat. Egyenként három-három napi — szombati és vasár­napi — munkát ajánlottak föl. azok pedig, akik ezt el­foglaltságuk miatt nem te­hették, vállalták: naponként 200—200 forinttal járulnak hozzá az útjavításhoz. Egyszer hírt adtunk már arról, a lelkes munkáról, melyet a különböző foglal­kozásó emberek a közösség és önmaguk érdekében vé­geztek. Tisztították az árkot, vágták a fákat, a bokrokat, egyengették a kátyús utat. Akkoriban úgy látszott: hasjjnál hatóvá vált. — Sajnos, azóta romlott a helyziet, most rosszabb az út, mint korábban volt. Még lo­vas fogat is nehezen vergő­dik, át a sártengeren. Űgv látjuk, az akkori munkanem volt megfelelő, a víz tovább­ra, is oda folyik, s az iszap, a sár elnyeli a rá hordott kö­vet.. Szeretnénk építkezni, de lehetetlen kiszállítani a szük­séges anyagot. Hiábavaló volt kilencszáz napi társa­dalmi munkánk? Aggódó telektulajdonosok jártak panaszukkal szerkesz­tőségünkben. Azok. akik ko­rábban felhívták a figyelmet erre a nagyszerű társadalmi összefogásra, mély ar. útépí­tés érdekében létrejött. Azért kerestük meg a kaposfői ta­hogy 8—10 forintot kéraek egy darabka ótokért. Továbbra is elfogadható a burgonya ára: hat forint ki­lója Szolnokon 8,56. Üde színiéit a csomócskánként 5 forintos spenót, nemkülönben néhány gondos,an rendezett karalábé. 22 forint Győrben egy kiló tarka bab, hattal drágább nálunk. Pesten és SzjolnoKOn pedig még újabb néggyel. A gyümó'iCNptacoti tovább gazdagodott a »tartósított« csemegék választéka. Megje­lent például az akzalt körte 14-ért. A vevők csak nehe­zeit gyűrtek le a tekete* de­/ nács elnökét, ár. Németh Rudoífnét, hogy érdek lőd - jürnk a pósteleki út dolgá­ban. — Igazuk van a tulajdono­soknak: sajnos az út járha­tatlan. Falugyűlésen is szó­vá tették jogos panaszukat. Tanácsunk a termelőszövet­kezetnek. a Délviép-nek es a vízgazdálkodásnak 80 ezer forintot fizetett ki a mun­káért, illetve a gépek hasz­nálatáért. de valóban úgy fest: kidobott pénz volt! — Milyen megoldást java­sol a tanács ? — Változatlanul a társa­dalmi összefogást. Felkér­jük a járási hivatal műsza­ki csoportjának útépítő szak­emberét, hogy vizsgálja meg, miként tüntethető el végle­gesen a jelenleg teljesen használhatatlan, kátyús út­szakasz. Ha lehet, megnyer­jük ennek a KPM-et is. Ám a megoldást az itt élő és a másutt lakó telektulajdono­sok összefogásában látjuk. Mi ezt megszervezzük. Az elmúlt hónapokban azonban nagyon sok más munkánk volt, nem értünk rá ezzel az úttal foglalkozni-----mondja a z elnök asszony. Tudjuk, hogy a kaposföi tanácsnak valóban nagyon sok imás feladata. gondja van, nem csupán a Ppste- lekre vivő út. A községben még több olyan belterületi út van. amely szintén jár­hatatlan. Nem a mi dolgunk eldön­teni, vajon kellő vizsgálat, műszaki fölmérés alapján végeztették-e a társadalmi munkát az útjavításnál. Azt viszont állítjuk, hogy a ta­nácsnak a sok dolga ellenére is egy kissé nagyobb figyel­met kellett volna erre for­dítania. Hiszen ezek az em­berek szabad szombatjaikat, vasárnapjaikat áldották föl a közösség érdekében. Szin­te valamennyien hajlandók újabb munkára, s arra is — ha szükséges —. hogy anya­giakkal segítsék a végleges megoldást. Tavaszod ik, a kerti mun­kákat és az építkezéseket el kellene kezdeni. Sürgősen és határozottan kell 'intézked­nie a tanácsnak, mert a tét­lenség, a halogatás esetleg kedvét szegi az embereknek. Szalai I^ászló likatesszel kapcsolatos biaai- matlanságukat. A hírek sze­rint Győrben és Veszprém­ben ugyanennyiért még el- rághatót adnak. Volt 20-ért aszalódott szőlő és 46-ért szilva . .. Izgalmas kérdés: az alma ára vagy minősége tart-e ki tovább. Tegnap 16 ért még makulailant adtak. A tora ennyiért kínait ban már na­gyobb volt a »makula«, műn az alma. A pesliek és a oe- csiek örülnek, ha ennyiért egyáltalán , kapnak. Debre­cenben viszont lü forintért válogatni is lehet, Atebusjk*» <m l,4ö*at, tój**­ezer házasságot bontottak föl tavaly. A válási statisz­tika szerint évek óta a vi­lágranglista »élvonalában« vagyunk. E nyugtai an it óan »előkelő« pozíció mégis szol­gált némi reménysugárral: az éveken át tapasztalt fo­kozatos növekedés 1978 óta megállt. — FeMéíetezésúnk saerint nem is véletlenül,— mondta az MTI munkatársának adott nyilatkozatában Kato- náné dr. Soltész Márta, a Magyar Jogász Szövetség családjogi bizottságának el­nöke, legfelsőbb bírósági ta­nácselnök. — Meggyőződé­sünk, hogy a válások szá­ménak megtorpanásában szex-epe van a család, a gyermekek védelmében foly­tatott jogpropagandánknak csakúgy, mint azoknak az elemzéseknek, amelyek so­rán az Igazságügyi Minisz­térium vezetésével váióperes bírák, a jogászszövetség égi ­sze alatt pedig ügyvédek so­kasága vizsgálta a válások társadalmi és családon be­lüli okait. Hamis illúziók Eddigi vizsgálataink sze­rint még ma is sok az irreá­lis elképzelésekkel induló, és emiatt felbomló házasság. Gyakran hamis illúziókat táplálva ígérnek egymásnak örök hűséget, pontosan is­merve jövendőbelijük gyön­géit, s feltett szándékuk, hogy majd megváltoztatják párjukat. E törekvések rend­szerint meghiúsulnak. ez magyarázza, hogy a válások 10 százalékát a- házasság előtt megvolt és ismert okok alapján mondják ki. Tavaly több mint 45 ezer válóper kezdődött, s a bon­tókeresetek egy harmad ré­széből nem lett ítélet: ez a válni szándékozók meggon­dolatlanságának egyik bizo­nyítéka. Figyelemre méltó tapasztalat az is, hogy gyak­ran a per megindításával nem is a házasság felbontá­sa a cél. hanem az, hogy a áiön szörnyű tködtek, mond­ván, legutóbb 1,20-ért is volt. Pesten 2,50 alatt nincs alku, es Békéscsabán is elkérik a buszjegy árát. Ugyancsak olcsó a tyúk. 80-ért már* húsosabb példá­nyokat is kínáltak. 120 egy kakas Győrben ennyiü l egy par tyúkot adnak. A pej.,e- nyecsk-ke kilója 44. Awtó- csomagtartóból egy lórin dal olcsóbb. A fővárosban áö évi is hajba kapnak rajta. Sokan vásárolták a három- forintos reményt keltő hóvi­rágot és barkái is — csok­ronként 5-ért. 8. K bíróság nyújtson segítségét a válságba jutott' házasság megmentéséhez, s a pert a másik fél »hivatalos« figyel­meztetésnek vegye. Előfor­dul az is. hogy a hirtelen haragból vagy érzelmi zsa­rolás céljával beadott kere­set válással végződik. Az sem ritáea persze, hogy a felek a bíróság előtti békítő tárgya­láson kibékülnek. Tünetek A bírósági statisztikában a bontás »hiva.taios« okáéként leggyakrabban szereplő mér­téktelen italozás, durva, go­romba bánásmód vagy a há­zastársi hűség megsértése es az elhidegülek rendszerint csak másodlagos tünete a már megelőzően kiélesedett érdek- ellentéteknek. Maguk a há­zastársak is jól tudjak, hogy legtöbbször nem is ez a közvetlen ok. más áll a hát­térben. Rendszerint a »férfi­szerepek« és a »női szere­pek« hagyományos felfogása váltja ki a-z elhldegülést. a csalódottságot és a kiábrán­dulást. A bírói—ügyvédi ta­pasztalatok szerint az elmúlt evekben a válások növeke­désének egyik fő oka volt, hogy manapság a dolgozó nő kevesebbet túr él házastár­sától, mint régen. Ha a férj nem osztja meg vele a csa­ládi terheket, elindul a tipi­kusnak mondható folyamat: a feleség kiábrándul, s már annak reményében is, hogy kevesebb terhe vagy jobb élettársa lesz, szabadulni igyekszik a házasság kötelé­kéből. Ezt bizonyítja az is, hogy a házasság felbontását nagyobbrészt a nők kezde­ményezik. Hines recent Mások viszont hordják a tehertöbbletet, s közben be- lekeseredmek a házasélet nyűgjeibe. Házsártos. ideges, hideg, összeférhetetlen visel­kedésük pedig a férj elhi- degülését, csalódását, kima- radozását. sőt hűtlenkedé­sét, italozását is kiváltja, A válások okainak tanul­mányozására az illetékesek folytatják a több éves elem­ző munka eredményeinek feldolgozását. Nem csupán jogalkotók és jogalkalmazók meríthetnek az eddigi ered­ményekből, hanem minde­nekelőtt a jogi felvilágosí­tás munkásai. Bár a jó há­zasságra nincs recept, a konfliktusok áthidalására nagyon is hatásos orvossá­gaink vannak. A legfonto­sabb házi patikaszerek — a család sorsáért vállalt mély felelősségérzet, a házas társ megbecsülése, a gyermekek érdekeinek előtérbe állítása, s nem utolsósorban saját gyengéink belátása, leküz­dése, a másik félhez yaio alkalmazkodás. Hiszen a vá­lások évente nem csupán több tízezer felnőtt sorsát érintik, hanem gyermekek tízezreinek további életére is súlyosan kihatnak — mon­dotta befejezésül Katonámé dr. Soltész Márta. az Elánt»: míí. rssr,. ECS8ENY eladásra felkínál 1 di» EU—638-es «oder gap« dec. 2 db SZAB—to M4 típusú olajégőt, 1 db etilén gázpalackot. mach rfcß'.

Next

/
Thumbnails
Contents