Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-11 / 9. szám

Misi bácsi TáyugAíjba vonulása alkalmából arany jelvénnyel tün­tette ki a KISOSZ elnöke Lázár Mihály tabi vegyes- kereskedőt. Ezt ö kapta meg elsőnek a megyében. A lakásán hiába keressük. Végül is a nagyközség köz­pontjában levő szép, ízlés- sel berendezett divatáru-, il­letve vegyeskereskedósfaen találjuk meg, melyet fiai, Misi és Laci vezetnek, — Nyugdíj ... ? Ez ma sem jelentheti azt, hogy tel­jesen elszakadok az üzlettől, a vevőimtől. Hiszen nekem ez jelent mindent: pihenést, életei. Úgy van vele az em­ber, mint a nagy szeleimé­vel: nem' tud tőle elszakad­ni, mindig vágyik utána. — A kas lányomnak sze­retitek valami szép szoknyát — all«i be egy vevő a kör­nyező községek va lamely i ke- b$L — Wbßi bácsi segít, ha ram hallgat, örülni fog a kislány. Szakértelemmel magya­rázza az általa ajánlott ru­hadarab előnyeit, s a vásár­ló hamarosan elégedetten távozik- — Aranyoskáim, máskor is jöjjön be hoz­zánk — búcsúzik a keres­kedő. / Tabon. és a környéken élők közül alig akad vala­ki, aki ne ismerné Misi bá­csit Valamikor nem keres­kedőnek, hanem péknek ké­szült. Alig múlt tízéves, amikor Erdélyben. Dévám, a szomszédjukban levő pék­ségben megkezdte a seak- ma tanulását, s évekké1 ké­sőbb — ki tanulva, a másik mesterséget is — eékeadte a kereskedést. Az üzlet falán bekerete­zett oklevelek. Az egyiket néhány éve a Belkereske­delmi Miniszter adta át .ne­ki a lakosság szolgálatában eltöltött fél évszázados munkájának elismerése­ként. A Határ motel sikere Vendégek a világ sok Iájáról Tavaly júliusban nyílt nieg Barcs első szállodája; a Ha­tár motel. A „szállodai gya­korlattal” rendelkező vendé­gek szeme egy kissé fenn­akadt az egycsillagos szálló árain, de még ez sem akadá­lyozta meg a sikert. Január elsejéig lökd belföldi és 420 külföldi vendég aludt a mo­telben. A legtöbben egy-két napig itt tartózkodó átutazók voltak, am akadt néhány, hosszabb ideig pihenő ember is. Most, télen az itt megszál­lók zöme a Barcson dolgozó vállalatok munkása; előfor­dult, hogy egy-egy vállalat mind a huszonöt szobát le­foglalta két-három napra. A motel szobái viszonylag jók. kétágyasak, egy fürdő­szobás van, ez 350 forint egy éjszakára, a zuhanyozós es WC-s szoba 320 forint. a csak zuhanyozóval ellátott , 290. Az egyéb szolgáltatások szerények. A szállóhoz mind­össze egy aprócska — igaz, hangulatos — drinkbár tarto­zik. A portán valutát válta­nak be és ajándéktárgyakat lehet vásárolni. Ezek kelen­dőek, a napokban eléggé megcsappant a készlet. A vendégek eddig elégedet­tek voltak, a vendégkönyvben dicséretek sorakoznak, csu­pán egy ember berzenkedik írásban a magas árak miatt. (A többiek ezt szóban tették). Kovács Gabriella, a négy portás egyike elmondta: — Eddig a magyarokon kí­vül a jugoszláv vendégek ve­zetik a sort. De találkoztunk már iraki, holland, francia állampolgárokkal is, és aludt itt vendég, aki. az Egyesült Államokból érkezett. Nyelvi nehézségeink nincsenek, min­dig van itt valaki, aki hosrvát vagy német nyelven beszél, de olaszul is megérteti ma­gát az egyik portás. A motel bevétele tavaly 592 ezer forint volt. Néhányszor a fizetővendég-szolgálathoz kell irányítaniuk a szállást keresőket, mert telt ház van. Most épül. a Boróka étterem mellett a nagyobb barcsi szálloda. A dél-somogyi kis­város szálláshelygondjait az oldja meg majd véglegesen. L. P A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára beiskoláz az 1981/82-es tanévre 14—17 éves korú, 8 általános iskolát végzett leányokat fonóipari tanulónak A képzési idő 3 év. Felvételi vizsga nincs. Vidékiek részére korszerű leányotthonunkban ingyenes elhelyezést biztosítuník. Napi 5 Ft-ért háromszori étkezés. Tanulmányi átlag alapján tanulmányi és társadalmi ösztöndíjat fizetünk Jelentkezni lehet az iskolák által kiadott jelentkezési lapon. A jelentkezési lapra kérjük ráírni: «-Fonaigyártó szakma-« PFV. Kaposvári Gyára. Bővebb tájékoztatásunkat kérésre megküldjük:. Cím: PFV. Kaposvári Gyára, személyzeti és oktatási osztály, Kaposvár, Jutái út 24. 74111. M9B05) m ■■'ite.aAuú ImtML EWbto Sipolyban, majd Tateon dolgozott. Kez­detben a fökhmrvessaövet- keaetnél is tevékenykedett, majd öaáláó lett. Kis bódé­ját az akkori járási saékhe- lyen, a gyógyszertár előtt állította föl, és o«tt kínálta portékáját. Járt vásározni árult kenyeret és más élel­miszert. Később a tabi piac mellé helyezte át üzletét. Ez akkor egy asztalból meg egy nagy üvegezett ládából áHt, melyben a friss péksüte­ményt. a kiflit és a zsemlét tartotta. A hajnalban piacra, érke­zők. később a nagyközség iparosodása után a reggeli, az esti műszakba menők is Misi bácsi üzletét kerestek föl. Tudták, hogy ő korán nyit, későn zár, s nála min­dig friss, jó minőségű por­tékát kaphatnak. Vevőkö­zönsége ma is megmarad*. Nemcsak a környékre, ha­nem a messze Alföldre, tá­vok országrészekbe is el­mennek, hogy kiváló minő­ségű zöldség, gyümölcs le­gyen az üzletben, s olyan más áruk, amelyekre szük­ség van egy vegyeskereske- dés választékában: Megta­lálható sok olyan, áru, bőr­kabát, pulóver, divatos ing, blúz, bársony- és farmer­nadrág, amelyet a választék gazdagítására hosszas után­járással szereznek be. — Engem arra oktatlak, hogy a kereskedő ne röstell- .1« a fáradságot, szerezzen be es iánál yoa minden árut, Tisztei je. becsulQe a vevőt. Ékre oktatom, neveltem a fiomai is. Különben m nem teltetnének versenyben, a vevők tapártoináaak bő- lön*. Misi bácsi hatvannyolc esztendős. Elmúltak azok az évek, amikor biciklivel jár­ta a falvakat áruért. Ám ki­apadhatatlan energiája, a szakma szeretető, amely vég­telen udvariasságában, tü­relmében ma is megnyilvá­nul, koránál jóval fiafca- labbnak mutatja. — Fiai már régen beleta­nultak a szakmába, s a vá­sárlók szerint jól végzik munkájukat. Sokat dolgo­zott, miért nem pihen? Miközben az ajtóig kísér egy falusi nénikét, végigte­kint a két egymásba nyíló üzleten, a gazdag kínálaton, s úgy mondja: — Amíg csak mozogni tu­dok, bejárok. Életem és a kereskedés elválaszthatat­lan ... Néhány napja vette át az aranyjelvenyt és az okleve­let, amely hamarosan, oda kerül a többi melle. Szalai László Égen - földön: biztonság A nadarbecendezés képer­nyőjén megjelenik egy vilá­gító pont. Repülőgép közele dik külföldről az államhatár­hoz, a kezelő az elektromos órára pillant. Tudnak érkezé­séről, a ferihegyi repülőtér telexgépein már 24 órával a repülés előtt jelzik a járatot indító országok, hogy milyen gépeket küldenek, megadják indulási idejüket, útvonalu­kat, magasságukat, jelzik az utasok számát, a kísérő sze­mélyzet létszámát, a kapi­tány nevet, a gépen levő üzemanyag-mennyiséget, az irányító pontok fölé érkezés várható idejét és a gép men­tőfelszereléseinek fajtáit. Természetesen ugyanezeket az adatokat Ferihegy is közli egy nappal az indulás előtt az érintett országgal. Van dolguk a telexeteknek: télen naponta 40—50, ilyáron 100— 120 gép érkezik es indul Fe­rihegyről, ezenkívül 280—300 gép repül át leszállás nélkül hazánk fölött... A radarkészülék pontosan követi a gép útját, regiszt­rálja irányát, magasságát, a számítógép értékeli, összeha­sonlítja a betáplált adatok­kal. Mindez az úgynevezett, elsődleges ' radarelienőrzés feladata. Most a másodlagos radarellenörzes következik. Hadion nemzetközi kérdőjelet sugároznak a közelgő gép fe­lé. Annak automata válasz­adója érzékeli ezt és már „vá­laszol” is. Közli a gép azono­sító szamát és magasságul. Mindez automatikusan, a személyzet beavatkozása nél­kül történik ■.. A leszálló gépek típusuktól, terhelésüktől és a repülőtér forgalmától függően süllyedé­si engedélyt kapnak. A Moszkvából érkező gép Feri­hegytől mintegy 150 kilomé­ter távolságban, Sajóhídvég környékén kezdi meg a süly- lyedest... Az érkező gép a hazánkat átszelő hét légifolyosó egyi­kén közeledik Budapest felé. Egy-egy légifolyosó 20 km széles, általában 8—12 kilo­méteres magasságban járnak a gépek a távolságtól függően. Érthető, hogy a Becsben fel­szállt gép alacsonyabban jön Budapestig, mint a londoni gép, hiszen még el sem érné a nagyobb magasságot, máris leszálláshoz készülődhetne. A fővárostól nem messze, a Tapió völgyeben, lankás dombvidékén van egy kis fa­lu: Tápiósáp. Lakói bizonyá­ra gyakran píTfwntenak az ég­re, mert minden leszálló és átrepülő gép itt fordul be má­sik légifolyosóra, vagy innen célozza meg a ferihegyi le­szálló betonpályát. A légifo­lyosók itt minden irányból összefutnak, ez a falu min­den gép navigációs térképén szerepel. A repülőtér irányító szol­gálatainak rádióutasításait követik a gépek pilótái. Ve­lük angol nyelven tartják a kapcsolatot — még a MALÉV pilótáival is — azért, hogy a többi, a -légtél’ben tartózkodó külföl­di gép pilótái is megértsék az adást. így minden gép személyzete tud a másikról, is­meri- a többiek helyzetét, irányát, magasságét. A lé­gifolyosóban érke­ző gépek a fővá­ros körzetében már a repülőtér bevezető irányító szolgálatának uta­sítására manőve­reznek. A forga­lomtól függően esetleg várakozó köröket írnak le, meghatározott sor­rendben szállnak le a betonra. A pilótáik ilyenkor azt mondják: „polcra raktak”, ami annyit jelent, hogy a gépek egy­más fölött, mint­egy polcokon repülnek körbe, amíg leszállási engedélyt nem kapnak. ' Hazánkban a repülés biz­tonságát rendkívüli módon megnövelte a Szigma-rend- szer, amely láthatatlan \ ra­darsugarak ernyőjével fedi az ország egész területét. A keleti országrészt a Püspök­ladányban felépített, a nyu­gatit a Balatontól északra, a Kőrishegyen létesített radar­torony „tartja szemmel”. Évente 2,2 millió utas ér­kezik a Magyarországot érin­tő repülőjáratokkal. Egy ér­dekes adat: a világon évente 800 millió utast szállítanak a légitársaságok. Százmilliókat költöttek az elmúlt években Magyarországon a biztonság­ra; e tekintetben Európában tekintélyt szerzett a magyar repülés. 19H9 óba hazánk is tagja az ICAO-nak, amely 1944-ben a Chicagói Egyez­RMfarterony KórMiegyea gé avatta. A 75 éltes miHtrn visszatekintő motoros repülés a jövőben újabb TU 154-es gépekkel bővül. Pilótáik hat és fél éves tanulás után kap­ják kézbe a „jogosítványt”.. A személyzet ezután is állandó oktatásban részesül, a leg­korszerűbb szimulátorokon, tantermi körülmények között gyakorolják be minden moz­dulatukat, az esetleges ve­szélyhelyzetek elhárítását, Épül-szépül a magyar légi­kikötő új futópályája a csat­lakozó gurulóútrendszerekkel, és jól látható már az új irá­nyítótorony két hatalmas be- tpn tartópillére is. Az elekt­ronikus leszállító rendszerek, fénytechnikai eszközök mind a repülés biztonságát szolgát.' ják. A költségek persze óriá­siak, de mindenfajta gazdasá­gosságnál fontosabb a repü­lés biztonsága. R I, mény aláírásával születeti nemzetközi polgári repülési szervezet, ez dolgozza ki a polgári repülés rendjét szabá­lyozó előírásokat és ajánláso­kat. A KGST keretében mű­ködő hasonló állandó bizott­ság ezeket teljes mértékben figyelembe veszi, és a KGST- tagállamok körülményeinek megfelelően tesz javaslatot a legcélszerűbb műszaki es gaz­dasági eljárásokra. Mindez, és nem utolsósor­ban a most folyó ferihegyi rekonstrukció a MALÉV-et igen jónevű, megbízható cég­4. Megebédelünk. Előtte pár |>ercel várunk Piroskára. Be­kell látni, hogy egy anyuka addig nem ülhet asztalhoz, amíg meg nem etette a gyer­mekeit ott kinn a folyosón, Zoli bohócot, a szőke Zsu­zsikát Ivánt, Katikát, a négy ikret, a kosárbabát, és az állatokat is ráadásul. Mielőtt behívnám, még visszadugdosom a tulipán- hagymákat Csendben kanalazzuk a levest, s én azon töröm a fejemet, hogy honnan tudta meg Bálint, höl vagyok. Odajött a pincébe. Valaki­nek el kellett őt igazítania. Ez nem lehetett Anna, hi­szen amikor együtt jöttünk fel a pincéből Bálinttal, úgy köszöntötték egymást mint akik először találkoznak. Ha pár perccel előbb Anna megmondta volna neki, hol keressen, akkor utalt volna rá viselkedésük. Anna ügyesen tálal. Cék­lát is tesz a savanyú ubor­ka meg a fejes saláta mel­lé, külön kistányérokra. A saláta minden fajtáját, sze­retem. Amikor Bulgáriában jártam, elcsodálkoztam, mi­lyen nagyszerű salátákat ké- vríkaoek aM. A* • se* jé h biztosam nagy szerepet ját­szik benne, hogy nyugodtak, figyelmesek. segítőkészek, nem idegeskednek. Mi alig várjuk, hogy új autó, űj bútor, új ez, az je­lenjen meg, máris igyek­szünk beszerezni. Mit bizo­nyítgatunk ezzel? Kinek? Magunknak? Hogy lám. mi­lyen jól élünk? Annyi, de annyi tárgy vesz körül ben­nünket. S ezek a tárgyak, mintha csak pótolnának va­lamit. Piroskával is kevés időm jut beszélgetni. Do­bozokba csomagolt ajándé­kok, játékok, felhűzhatós ez-az, távirányítású amaz, mi minden gyűlik már a Lakásban. Néha félek ettől a sok tárgytól. Nem veszik el a helyet valami mástól? Ez a saláta nagyon fi­nom. Volt a télen egy üveg savanyított zöld dinnye is, sajnos ebben a központi fű- téses lakásban felforrt. Majd kiim a telken. ha megépül a házikó, lehet el­tenni ezt is. Amikor már az embernek van egy elfogadható városi lakása, azonnál elkezd me­nekülni a kényelemtől. Eszébe jut, hogyan, mint veta te Mflr «S, *te* • ruagyanyjáéknál, mi volt az a varázslatos dolog, hogy más íze volt még a kenyer- .»nek is. Talán csak a gye­rekkor? Nem, nem’’ teljesen. ■ Bennünk ne volna meg a tudás, a tehelseg, az erő ah­hoz, hogy valamit egészen jól csináljunk? Megvan. Mégis gyakran vajúdnak a hegyek, egér születik. Vala­mi más. valami időleges foglalja el a helyét annak, ami fontosabb lenne. Hogy mi is ez, kitalálni kellene sok idő, sok munka. Közben az álmegoldások az ember sarkába érnek, kiszorítják. Mennyi erőt, munkát, pénzt pocsékolunk el vele. Mert a megoldás azonnal kell, a megoldás nem tud elég jó lenni. Bevallom, elég furcsa helyzet ez, hogy itt van a lakás, de mindent elköve­tek, hogy elmehessek belőle pihenni. Valami szerzésvágy téteti ezt velem? Nem hin­ném. A gyerek ösztönösen fogja fel, csak azt tudja, hogy jó a telek, mert ott lehet lepkét is látni, , meg madáréneket hallani, s any- nyiféle virág meg fű, meg bokor nő, hogy ^nnyit az összes tankönyvbe sem tu­dunk belerajzolni. Így mond­ta. És még azt, hogy azok ott igaziak. Igaziak. Ha én építesz lennék, nem attól töltene el elegedettség, hogy a szűk lakáshoz kapu­telefon van. Ügy tervezném meg a városokat, hogy egy­befolyjék a ház. az utcasor a természettel. Még meré­szebbet mondok — miért ne engedhetnénk be a fákat, a ftaúet. a virágokat a hazak­ba” Nem hordóban, mint * citromfát, a pálmai, hanem a betonelemekből építhető nagy felületeken termőföld­be ültetnénk akár egy egész margarétás rétet. A kertes ház, ami pilla­natnyilag még a legjobb megoldás. Ez, hogy kényel­mes, komfortos lakás itt, te­lek ott — közben a gépko­csik füstje, a rohanás hét­végén ide. meg oda — ez csak pótlék. Kettészakadt valami. Aki az egyik for­mában él. no nem a telken, hanem valami tanyafélén, az a városba törekszik, aki már elérte, vissza a telekhez, pe­dig ezt a furcsa önkergetést összegezni lehetne. A távo­labbi jövőben így is lesz, mert nem lehet másként. De hogy valakit egy kapu­telefon ilyen elégedetté te­gyen? Ez legalábbis naivi­tás. Magunk köré kellene telepíteni a természetet; ha már ennyire kiszakadtunk belőle. Nem egyszerűen na­gyobb lakások kellenének, hanem a természethez köze­lebb álló otthonok. Aztán itt van az egész szolgáltatás is. Gyakran ábrándozom ezen. — Hát te, mit hallgatsz? — Én, semmit. Arra gon­doltam. honnan tudta olyan jól Bálint, hogy a pincében talál? — Onnan, hogy felszólt a kaputelefonon, és én meg­mondtam neki. Igen ám, csakhogy a ka­putelefonunk rossz. Beköl­tözésünk ' óta. És ezt éppen Annától tudom. . IE olylttljuk.) A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents