Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

Tudósok tiltakozása a fegyverkezés ellen Á fegyverkezési hajsza megállítását és a leszerelé­si tárgyalásokat szorgalmaz­tak „a tudományok fejlődé­séért, küzdő amerikai társu­lás” konferenciáján felszó­lald észak-amerikai tudósok. Az'MMB-ban alapított-szerve- z elmek a hét végen Torontó­ban kezdődött kongresszusán azjjEgyesült Államokból és Kanadából mintegy ötezer tudós vesz részit. A legna­gyobb érdeklődés a leszere- lass kérdésekkel foglalkozó el öadásoka I; kíséri. Everett Mendelson, a Har­vard egyetem történés zpro­Ellentmondó közlemények Teheránból új iráni átfo­gó ellentámadásról, Bagdadr bői pedig az offenzíva visz- s zaveréséiől érkeztek hírek. Teheráni jelentés szerint az iráni erők Ahwaz és Gilan- e-Gharb térségében vissza­szorították az irakiakat, sú­lyos veszteséget okozva az ellenfélnek. Az iraki fegy­veres erők főparancsnoksá­gának közleménye azt állít­ja, hogy az iraki egységek Gilan-e-Gharbnál vissza­verték az iráni támadást. A teheráni rádió jelenté­se szerint' a Susan guerptől délnél állomásozó iraki erő­ket 22 kilométerrel sikerüli deli-délnyugati irányba visszavetni. Khamenei Hodzsatoliszlam a legfelső nemzetvédel­mi tanács szóvivője azt ál­lítottak hogy a hétfőn indí­tott ellentámadás akcióiban kétezer iraki katonát ejtet­tek fogságba. Margaret Thatcher brit miniszterelnök a parlament téli szünetét felhasználta első kormányátalakítására. A személycserék a várako­Angol diákok tüntetnek »Akasszák fel!" »A hasfelmetsző gyáva féreg!" feliratú táblával a bíróság épülete előtt ícw&Sot írt a főbíró Reagan és a Rio Grande Mindössze másfél órát töl­tött Mexikóban Ronald Rea­gan, ez a rövid idő mégis világszerte figyelmei keltett. Jogos a kérdés — miért vá­lasztotta — még beiktatása előtt — első téüg-meddig hivatalos külföldi ólja szín­helyéül éppen Mexikót a-z Egyesült Államok megvá­lasztott elnöke? Régi közhely, hogy az' Egy esült Államok * és Mexi­kó között hömpölygő folyó, a Rio Grande nem egysze­rűen két ország, hanem két világ határa. Ettől délre — az egykori spanyol világbi­rodalom örökségeként — zásnál nagyobb arányúak, és hamarabb következtek be, de félreérthetetlenül jelzik a kormányfő szándékát: a ke­ményen monetarists gazda­sági irányvonal a század immár legsúlyosabb brit gazdasági válsága megpró­báltatásai ellenére változat­lan márad, sőt még követke­zetesebb lesz. ‘A pénzpolitikai módsze­rek megszilárdításának elő­hírnöke volt már Allan Wal­ters professzor hazahívása a Világbanktól és. miniszterel- nöki gazdasági tanácsadóvá való kinevezése. Walters a kormány héjáinál is meg­győző désesebb monetarista, akinek at szolgálataiért Thatcher asszony nem res­tell saját fizetésének csak­nem a kétszeresét fizetni, a nagyipar és a konzervatív pártkassza ségítségének igénybevételével. A másik sokat mondó vál­tozás St. John-Stevas levál­tása a/ kabinet egyik vezető tisztségéből. Az ő félreálli- tása komoly figyelmeztetés a pénzügyi politika kormá­nyon belüli ellenzékéhez: Thatcher asszony a fokozó­dó nehézségek idején, ami­kor 1981 döntő évnek ígér­kezik a kormány sikere szempontjából, egyre kevés­bé fogja tűrni a kormány- stratégia érdemi megkérdő­jelezését. spanyolul beszélnek (Brazí­lia kivételével) és a múlt század vége óta a konkvisz­tádorok helyébe bizonyos értelemben a mindmáig iri- gyelt-gyülölt • grin gok (így nevezik Dél-Amerikában a jenkit) léptek. Mexikó az elsők között próbált meg szabadulni a nagy északi szomszéd fojto­gató szorításából. Pancho Villa és Emilio Zapata zen­dülései, nemcsak a helyi ha­talmasságok. hanem ameri­kai támogatóik ellan is irá­nyultak és az ország jelen­legi elnöke, Josp Lopez Por­tillo sok tekintetben e nagy hazafiak utódjának vallja magát. Nem alaptalanul. Mexikó Kuba első támoga­tói közé tartozott a földré­szen és a legnehezebb' idők­ben is megmaradt annak, mind Reagan, mind Portillo tudja, hogy a kétoldalú di­lemmán kívül — , márpedig ilyen az illegális bevándor­lóktól kezdve a kábítószer- csempészésig eppen elég akad — van mit megtár­gyalni a kontinens, sőt a világ ügyeiről is. Nem véletlen, hogy éppen Latin-Amerikában jelenít osztatlan aggodalmat Rea­gan nyíltan megfogalmazott ígérete: holmi emberi jo­goknál sokkal fontosabbnak tartja a jövőben egy-egy or­szág megítélésében azt, ho­gyan segítik ott az amerikai külpolitika érdekeit. A „nem tűrünk még. ,egy Nicara- guát!” washingtoni elve mö­gött kirajzolódik egy olyan amerikai magatartás körvo­nala, amely az eddiginél is jobban próbál politikai, sőt katonai gátat építeni a ha­ladó mozgalmak térhódítá­sa elé. Washington Salvadorra! kapcsolatos lépesei már íze­lítőt adtak az „új” koncep­cióból, amelynek megvalósí­tása elé — és ezt Reagan környezetében jól tudják! — éppen Mexikó gördítheti a legkellemetlenebb akadá­lyokat. Amerikai részről vi­tathatatlanul ez a felismerés is hozzájárult a megválasz­tott elnök gesztusnak szánt vt) lám-’u tamásához. Az olasz hírközlő szervek, köztük a hírügynökségek önként vállalt cenzúrája miatt egyelőre nem tudni, vajon a Vörös Brigádok végrehajtották-e „ítéletü­ket” Guido d’Urso főbírón. A lapok túlnyomó többsége kedden közöite olvasóival, hogy többé |hem hajlandó helyt adni a terroristák kö­veteléseinek és lázban tar­A Carter-doktrína egy éve tani velük a közvéleményt, hanem kizárólag a tények­re szorítkozik és „az állana mellé áll” az ügyben. A terrorizmusról tartott szenátusi vitában Edoardo Berna. az OKP szenátusi csoportjának- elnöke, a párt vezetőségi tagja az OKP ne­vében teljesen elégtelennek minősítette Sarti igazság­ügy min iszter előterjesztését a terrorizmus elleni harc­ról. Felszínesnek nevezte a miniszter expozéját. Sanza belügyminisztériumi állam­titkár előterjesztését pedig „hézagosnak” minősítette az emberrablás, a Irani börtön­lázadás és a GaJvaligi-gyil- kosság összefüggéseit ille­tően. Az olasz rendőrség és csendőrség még mindig nem. találta meg a terroristák rejtekhelyét. Lazio (Róma) tartományiban újabb és újáfeb körieteket fésül át és fokozottam, ellenőrzi a Ró­mát« vezető útvonalakat. D'Urso főbíró újabb levelet Épülőfélben levő támasz- pontláncolatot hagy örökül utódjára a januárban lekö­szönő Carter-kormányzat a közel- és közép-keleti vál­ságövezetben. A Perzsa-öböl- beli olajkutak térségét egy évvel ezelőtt, 1980. januárjá­ban nyilvánította az Egye­sült Államok »érdekszférá­jának" az amerikai elnök, s a Carter-doktrína néven meghirdetett stratégiai kon­cepció alapgondolatává tet­te. hogy Washington adott esetben akár fegyveres be­avatkozással is érvényesíti az öbölben »létfontosságú érdekeinek védelmét". A Perzsa-öbölből kivezető Hormtuzi-szaroson keresztül áramlik a világ olajimport­jának mintegy hetven szá­zaléka, s az Egyesült Álla­mok (amely maga is olajter­melő ország) ugyancsak in­nen szerzi be olaj behozata­lának közel harminc száza­lékát. Washington számára azonban ennél sokkal lénye­gesebb a terület geopolitikai helyzete: az olaj út, amely a Délnyugat- és Délkelet- Ázsiáiba vezető tengeri köz­lekedési útvonalak csomó­pontjában fekszik, kulcsfon­tosságú az Ind«*-ocean et­lenőrzése szempontjából, s egyszersmind lehetőséget nyújt a Szovjetunió déli ha­tárvonalának szemmeltartá- sára. A szoros bejáratától alig 700—100Ü kilométer tá- volíiágJSkn lévő szovjet határ mentén elhelyezett elektroni­kus figyelőhálózat segítségé­vel (amelyet az amerikai ka­tonai felderítés Törökor­szágban és Iránban is ki­épített) szinte testközelből figyelhető meg a szovjet vé­delmi erők minden mozgása. Az Egyesült Államok kö­zel-keleti »sti-atágjai létérde­keinek közvetlen ” védelme" azaz az amerikai haderők helyszíni állomásozt áfásá­nak gondolata nem újkele­tű. a Carter-doktrínában ki­fejezésre jutott fenyegető megfogalmazása azonban Washingtonnak Iránban el­szenvedett hadászati jelentő­ségű veresége után vált sür­getően időszerűvé az ameri-; kai katonapolitika irányítói szeme tjén. Az iráni kudarcból tökét kovácsolandó és az Afganisz­tánnak nyújtott szovjet ka­tonai segítséget ürügyül fel­használva Washington a Braezinskii-fele «vásságiv« mentén hozzálátott régóta tervezett bázisrendszerének kiépítéséhez, a Földközi-ten­geren, illetve az Indai-óceá- non cirkáló 6. és 7. ameri­kai flotta szárazföldi után­pótlási vonalainak kifejlesz­téséhez. Szadat egyiptomi elnök még a doktrína meghirdeté­se előtt elébement a wa­shingtoni elképzeléseknek, s országa katonai létesítmé­nyeinek használati jogát kí­nálta fel a Carter-kormány­zatnak. 1980, nyarán Washington­nak sikerült megái lapodnia Kenyával is az Indiai-óceán­ra néző Mombasa 'kikötőjé­nek rendszeres használatá­ról. s még az ősz folyamán tető alá került az az egyez­mény, amely néhány tízmil­lió dollár fejében a Penta­gon rendelkezésére bocsátot­ta a dél-jemeni kikötőkkel átél lenben fekvő Berbera ha­ditengerészeti és légibázist. Az amerikai propaganda szerint a »külső veszélytől fenyegetett" öböibeli arab államok közül -egyedül Omán mutatott készséget Washington érveléseitek et­KAMBODZSA ÜNNEPÉN Magyar vezetők üdvözlő távirata A kambodzsai hazafias erüknek a Púi Pót—leng Sary— Khieu Samphan csoport felett aratott győzelme második év­fordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvö­zölték Heng Samrint, Kambodzsa Megmenié^esek Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnökét. Táviratban köszöntötte az évforduló alkalmából part­nerszervezeteit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság is. * * * Kél esztendeje, hogy Kam­bodzsa fővárosa Phnom Penh felszabadult, Pol Pot kormányzatának _ bukásával eltűnt az a rezsim, amely a kínai politika érdekeinek szolgálatában tűzfészekké próbálta változtatni Indokí- nát. 1979. január 7. egy sokat szenvedett ország életének sorsfordulója, amelynek ha­tása túllép Kpmbodzsa hatá­rain. A kambodzsai nép — támaszkodva a testvéri Viet­nam segítségére — most ha­talmas erőfeszítésekkel te­remti meg az élet. az újjá­építés feltételeit. Sokat mond, hogy a földönfutóvá lett, az éhezéstől legyengült embereit alig tizenkét hónap leforgása alatt kétszeresére növelték az alapvető élelmi­szer, a rizs vetésterületét. Óriási munka folyik az egészségügyi hálózat kiépíté­sére, az oktatás, a ‘termelő­munka beindítására is. E nehéz múltú ország né­pe maga mögött, tudhatja az egész világ tisztességesen gondolkodó erőit. Hazánk szolidaritása és konkrét gaz­dasági támogatása megfo­galmazódott a kambodzsai párt- és kormányküldöttség novemberi magyarországi lá­togatásakor is. Nemzeti ün­nepén kívánjuk Kambodzsa baráti népének, hogy érjen el minél nagyobb sikereket hazája újjáépítésében, mi­hamarabb teremtse meg a boldogabb jövő alapjait. Iskolásgyerekek orvosi ellenőrzése fogadására. Kabusz szultán féltucatnyi — angol kezelés­ben levő — bázisán biztosí­tott lehetőségeket az Egye­sült Államoknak: Masira szigetén, Maszkát, Matrah és Szafalah kikötőjében, va­lamint Sib Thamrit katonai repülőterén. Egy szóbajöhe- tő öböibeli fegyveres beavat­kozás esetén a Pentagon ha­dászati tervezői természete­sen számításba veszik az In­diai-óceáni támaszpont-szi­get, Diego Garcia kínálta le­hetőségeket és a Vörös-ten­geren. a 6. és 7. flotta ele­meiből most. formálódó ha­ditengerészeti ütőerőt is. te­kintve. hogy a Szuezi-csa tor­na legutóbbi bővítése követ­keztében a jövőben nagytes­tű repülögépamyahajók is átkelhetnek a csatornán. A januárban hivatalba lé­pő republikánus vezetés az első jelzések szerint alapjá­ban egyetért a Carter-dokt­rínában megfogalmazott agresszív katonapolitikai el­képzelésekkel, de Richard Allennek, kijelölt nemzetbiz-' tonsági főtanácsadó közlése szerint Reagan és munkatár­sai elégedetlenek az Egye­sült Államok közel-keleti katonai behatolásának mér­tékével, kifogásolják, a tér­ségbeli amerikai jelenlét előkészítésének hiányossá­gait. s újabb kmcsaemeket kívánnak beilleszteni az öböl vidékét bekerítő tá- maszpon {hálózatba. Mit ajánl a leendő Rea- gan-kormányzat? Minde­nekelőtt — ez az alapvető különbség — állandó tá- masapon trendszer kiépítését szorgalmazza, amely módot nyújthat az Egyesült Álla­mok folyamatos katonai je­lenlétéhez a térségben. Reagan eddig ismeretessé vált közel-keleti terveiből négyszögű szövetségi rend­szer képe bon lakozik ki: Iz­rael és Egyiptom mellett a Reagan-kormá.iyzat jelen­tős szerepet szám Jordániá­nak és Szaud-Arábiának is. A Pentagonnak ilyen előz­mények után nem okozott különösebb meglepetést, hogy az öíböl körzetében levő kül­földi katonai bázisok meg­szüntetését, a térség, békéjét és biztonságát sürgető szov­jet javaslatra elutasító vá­lasz érkezett az Egyesült Ál­lamok fővárosából. A Közel­és Közép-Keleten állandó amerikai katonai jelenlétet szorgalmazó Reagan január 20-án hivatalba lépő kor­mányzatának stratégiai el­képzeléseibe — legalábbis az eddig ismert állá:foglalások fényében — szintén nehezen illeszthető bele az öböl kö­rüli feszültséggóc semlege­sítésének gondolata. / Brit kormányátalakítás fesszora hangsúlyozta, hogy a fegyverkezési verseny folytatását és fokozását az Egyesült Államók kezdemé­nyezi. Philip Morrison pro­fesszor, a massachusettsi műszaki egyetem tanára felhívta a kanadai kormányt, hogy a fegyverkezési hajsza megállítása érdekében pró­báljon hatni az amerikai kormányzatra. A részt vevők- 're nagy < benyomást tett Preston Truman fiatal ame­rikai kutató, aki személyes élmények alapján számolt be a Nevudában végzett kí­sérleti atomrobbanlásokró!. Ismét benépesültek a helyreállítóit iskolaépületek írt .feleségének. Úgy hírlik, megerősítette, hogy élete a terroristák közleményeinek publikálásától függ.

Next

/
Thumbnails
Contents