Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

Folytatta munkáját a madridi találkozó (Folyta tás ttz 1. tó Mellemben, tárgyilagosan Közelítik meg a kérdéseket es a találkozó eredményes befejezéséért tevékenyked­nek. Iljiesov az európai katonai enyhül esi es leszerelést kon­ferencia összehívásának szükségességét aláhúzva ki­jelentette : ha a madridi táp­lálkozó elhatározza egy ilyen konfemcLa tanácskozás ösz- iszéhívását, ez kedvező hatás­sal lenne a helsinkiben el­kezdett összeurópai folyamat továbbvitelére. Ha viszont ezen a területen nem érné­nek el tényleges haladást, az minden bizonnyal károsan befolyásolna az európai helyzetet. — Lehetőségünk van arra, hogy új szakaszt nyissunk az euaopal politikában — folytatta —, és ezt a lehető­séget nem szabad elszalasz­tani. Az európai katonai enyhülést és leszerelési kon­ferencia összehívását a leg­jobban a lengyel javaslat szolgálja, amely a. szocialis­ta országok közös kezdemé­nyezését tükrözi. Célja vilá­gos: elindítani a katonai enyhülés folyamatát Euró­pában, ahol egy nemzedék életében már két háború volt. A javaslat nyitott: az általa kezdeményezett kon­ferencia kész megtárgyalni bármely résztvevő indítvá­nyait. Iljicsov kijelentette: a szovjet küldöttség figyelme­sen tanulmányozta az ösz- szes többi javaslatot, és cél­ja, hogy a konferencia ösz­szpihivásáníl nwndeídd má­rnára elfogadható megaüft- podást érjenek el. A szovjet küldöttség ve«e- tője felszólalása végén megállapította: a Szovjet­unió tisztában van a nehéz­ségekkel, azzal, hogy meg lényeges nézetkülönbségek vannak a katonai enyhülesi és leszerelési konferencia összehívását illetően. Lehet azonban megoldást találni. A szovjet küldöttség a maga részéről mindent megtesz a pozitív megoldás érdeké­ben — jelentette ki Leonyid lljícsov. . Max Kampe imán nagykö­vet, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője, aki a kedd délelőtti zárt ülésen utolsóként szolalt fel, kije­lentette, hogy az új ameri­kai elnök alatt is változat­lanul érvényes az az állás­pont, amelyet küldöttsége a karácsonyi szünetet megelő­zően képviselt a találkozón. Ismét alaptalan vádakkal il­lette a Szovjetuniót, tagad­ta, hogy a kelet-nyugati kapcsolatokban jelenleg lé­tezne enyhülés, 1 és új,bőd megpróbálta összekapcsolni a leszerelés területén kötendő megállapodásokat az Afga­nisztánnak nyújtott szovjet segítséggel és az emberi jo­gok állítólagos megsértéséi vei. Az amerikai küldöttséghez hasonló hangnemben szólalt fel néhány mas N A TO-or­szág képviselője is, így a belga, a holland és a brit küldöttségvezetője. Délután a munkabizottsá­gok ülésezitek. aláírták az 1981 évi mm iengyel árucsere-íorgalmi jciyzikMYWl Vas Jwmut és WladyMaw Gwiazda küilkereskedelTni muitózteriíelyeHesek kedden a külkereskedelmi miniszté- numhan aláírták az 1981. évi magyar—lengyel árucse­re-forgalmi és fizetési jegy­zőkönyvet. Az aláírásnál je­len volt Veress Péter külke­reskedelmi miniszter es Ma­rian Cnruszczewski, a Len­gyel Népköztársaság buda­pesti nagy követségének ide­iglenes ügyvivője. A jegyzőkönyv mintegy 640 ,millió rubel értékű áru­szállítást irányoz elő, amely megfelel az 1980. évi szint­nek. Tovább folytatódnak a két ország közötti hagyomá­nyos, valamint az együttniti­kod esi megállapodások alap- ,ian meghatározott kölcsönös áruszállítások, s ezek al­kotják az összforgalomnak 'körülbelül egyharmadát. A gépek és berendezések áru­csoportjában magyar rész­ről szerszámgépeket, elektro­nikai termékeket, számítás- technikán eszközöket, külön­féle műszereket, autóbuszo­kat, valamint gépjármű- részegységeket szállítunk. Gépimportunk legjelentősebb tételeit a szerszámgépek, bányagépek, számítástech­nikai eszköaok, könnyű­ipari gépek és beren­dezések, közúti . járművek és azok kooperációs részegy­ségei alkotják. Mindkét lel erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy aiz energia- hordozók és alapvető fon ^ tossáigu nyersanyagok köl­csönös szállítását az előző A Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) Más felszólalók azit kér­tek, hogy a kamara ösztö­nöd* a piac rugalmas kö­vetésére a kis- és középüze­meket. bocsásson rendelke­zésükre prognózisokat, in­formációkat. s valamennyi vállalat számára tegye egy­értelművé, hogy milyen szol- eafitatasokat. és miiben for­mában kaphatnak a kama­rától. A párt Központi Bizottsá­ga és a kormány nevében Havasi Ferenc köszöntötte a közgyűlést. Elismerően szólt a kereskedelmi kamara mttnkájótól, sotkirányú tevé­kenységéről. amely külföl­dön is rangot, tekintélyt szerzett számára. Munkás­ságát immár a-/ iparon és a külkereskedelmen túlme­nően a mezőgazdaságra és a szövetkezeti szék tóira is ki­terjesztette. jelentős nemzet­közi kooperációk kiépíté­sében is segítve a vállalato­kat. A kamara megteremtet­te annak feltételeit, hogy a korábbiaknál is nagyobb fel­adatokat vállaljon. Az ipar­irányítás korszerűsítése is szükségessé teszi, hotgy bő­vüljön a kamara saerepe. A népgazdaság helyzetéről szóivá a Központi Bizottság titkára elmondta, hogy a nehéz körülmények ellenére az elmúlt évben sikerült el­érni a legfontosabb célokat: a krafkereskedebrni áruforga­lom mérlege a tervezettnél kedvezőbb volt. az étetszin- vonüí is az előirányzott szin­ten alakult, s a fogyasztói árakat a tervezett határokon belül sikemlt .tartani. A várnaiatok nyeresége maga­sabb volt. mint amire a máit év «tejem számítottak, iiámvomó többségüknél sok h.ttmnoe intézkedés történt a monks hatékonyságának ja­vítására, a termelékenység növeléséi-e. At; 1981. esztendőben is a két legfontosabb népgazda­sági cél az. hogy a külgaz­daság egyensúlyi helyzete jareiSne, megvédjék: az el­ért ^etsa.'mvona'lat, sőt az eletkwrfSJmények bizonyos mértékben még kedvezőbbé váljanak. A külgazdasági feltételek ehhez nem ked­veznek. A tőkés világban re­cesszió tapasztalható: kicsi az áru kereslet, ez nehezíti exportunkat, élezi a piaci versenyt. Ez aat is jelenti, hogy a kormányzat és a vállalatok munkáját egy­aránt tovább kell javítani, a nehézségiek ellenére is telje­síteni kell fő céljainkat. A népgazdaságnak olyan áru­alapot kell teremtenie, ameiy a világpiacon alkalmas a versenyre. Több ágazat, pél­dául az élelmiszeri par és a könnyűipar jő árukínálattal jelentkezett az exportpiaco­kon, szükséges, hogv más ágazatok is jól értékesíthető és kellő mennyiségű árut kínáljanak fel. A Központi Bizottság tit­kára ezután arról szólt, hogy legnagyobb vállalataink el­készítették VI. ötéves terv- koncepcióikat, amelyek fő törekvéseikben lényegében kapcsolódnak a VI. ötéves népgazdasági tervhez. A távlati szemlélet azonban nem mindenütt érvényesül kellőképpen. Míg az alap­anyaggyártóknál általában az egész ötéves időszakra, sőt azon túlra is kidolgozták az elképzeléseket, a fedolgo- zóipar egyes területein ezek a koncepciók csak rövidebb időre szólnak. Az a jelenség is tapasztatható, hogy ke­véssé gazdaságosan termelő, aiaph iányos vállalatok nem szánnak kellő erőfeszítése­ket gondjaik megoldására, ehelyett nem egyszer a köz­ponti támogatás fenntartásá­ra, sőt növelésére építenek, pedig erre lehetőség nincsen. Egyes vállalatok olyán ese­tekben is nagy anyagi be­fektetésekkel járó fejleszté­sekkel kívánják elérni gaz­dasági céljaikat, mikor en­nek feltételei hiányoznak. Végül a kereskedelmi ka­mara munkájának jelentősé­géről szólt, kiemelve, hogy a sajátos, új feladataiban is politikailag elkötelezett szer­vezet a jövőben még na­gyobb segítséget nyújthat a vállalatok erősítéséhez, egész népgazdaságunk fejlesztésé­hez. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a kamara elnök­ségének írásos beszámolóját, es az ahhoz fűzött szóbeli kiegészítést. Ugyancsak egy­hangúlag fogadta el a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara alapszabályát. A közgyűlés ezután meg­választotta a kamara elnök­ségének 33 tagját, valamint a felügyelő bizottság elnökét és két tagját. Az elnökség megtartotta első ülését, ahol megválasztotta a tisztségvi­selőket. A Magyar Kereske­delmi Kamara elnöke dr. Dózsa Lajos, a Magyar Alu­míniumipart Tröszt vezér­igazgatója. két társelnöke Kallós Ödön es Keserű Ja- nosné nyugalmazott minisz­ter. A kamara főtit kára Lő- rincze Péter. A felügyelő bi­zottság elnöke Kiss István, a Komplex vezérigazgatója. SOMOGYI NÉPLAP Lengyelország Újabb „figyelmeztető sztrájkok' Lengyelország három kör­zetében kedden újabb »fi­gyelmeztető sztrájkokra« ke­rült sor. Mint a varsói rá­dió jelentette, Lódzban reg­gel 9 órakor három órára leállt gyakorlatilag veden - mennyi üzem. Bsaívstokba n és környékéin több mént 90 gyárban négy órás át *bü- netelt a termelés, és a ztrájkhoz csatlakozott a he­lyi tömegközlekedési válla­lat is. Katowice! jelentés szerint »okikunáciös sztrájkra- ke­retit sor az onsság dé# ré- .►-6Ben. a Besátadek s«deke*i levő üzemekben. A köreve­ken nem járnak a távolsági autóbuszok, a vasút azonban működik. Az akciókra annak ellené­re karúk sor, hogy az utób­bi napokban elhangzott szá­mos kérés, felhívás, után héttőm a Lengyet Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­sága egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a kor­mány. a »Szolidaritás« és az ágazati szakszervezetek kép­viselői — szakértők bevoná­sáról — kezdjenek tárgya­lásokét a jnumkmdo roescá téaáMfc evekben kialakult ttagysag- rendekhez közeli szinten biztosítsa. Egy úttntüködesi megállapodások alapján foly­tatják, illetve részben növe­lik a kohászati termékek, műszálak, gumiipari termé­kek, gyógyszerek, növényvé­dő szerek cseréjét. A jegy­zőkönyvben foglaltak bizto­sítják a lakosság ellátásához szükséges, s élelmiszeripari termékek és fogyasztási cik­kek további folyamatos szál­lítását. Például jelentős mennyiségben importálunk a Lengyel Népköztársaságból étkezési sőt, sört, kozmetikai cikkeket, híradástechnikai eszközöket, személygépkocsi­kat, porszívókat, varrógépe­ket, villanybojlereket, ame­lyekért konzervek, bor, ci­pő, bútor, háztartási készü­lékek, textil rövidáruk kivi­telével fizetünk. Wladvslaw Gwiazda. len- gyen külkereskedelmi és ten- gergazdálkodásd miniszter­helyettes az aláírás után. el­utazott Budapestről. BIZTATÁS REAGANTÓL? NATO-létszám: Európa kérdőjele Iszlám csúcs Megbeszélések — „színialak mögött" Kedden kétoldalú es cso­portos, »színfalak mögötti« megbeszéléseket követően folytatta munkáját Taífban a 3. iszlám csúcsértekezlet. Az értekezlet keddi napján felszólaló iszlám vezetők el­sősorban a palesztin üggyel .és Jeruzsálem státusának kérdésével foglalkoztak. A Taifiből érkező jelenté­sek szerint az iszlám áHarn­es kormányfők támogatá­sukról biztosították azt. a konferencia befejezésekor bejelentendő tervezetet, amely Jeruzsálem bekebele­zése miatt teljes gazdasági boikotiVa szólít fel Izrael és mindazon államok ellen, u.ianyeK elfogadják Tel Avív lépését. Jasszer Arafat rövid fél - szdlalásában a palesztin ügyért és Jeruzsálemért in­dított harc folytatására szó­lította fel az iszlám orszá­gokat. A jelek szerint a csúcsér­tekezlet részvevői válaszút elé akarják állítani az új amerikai kormányt, még mi­előtt Reagan elnök meghir­detné hivatalos közel-keleti politikáját. Reagan, új amerikai elnök külpolitikai lépéséit a világ, és benne a szocialista közős- 1 ség. előítéletek és illúziók nélkül várja. Most már a tetteké a szó, s az a tény, hogy Reagan a NATO volt főparancsnokát, Haig tábor­nokot választotta külügymi­niszteréül — magában fog­lalja a washingtoni Európa- politika megmerevedesenek lehetőséget. A NATO es Európa szem­pontjából a.z 1981-es eszten­dő egyik legfu osabb próba­tétele minden bizonnyal az lesz. hogy megkezdőd i k -e az idén a NATO kibővítésé­re irányuló folyamat? A külpolitikai gyakorlatban ez ma azt jelenti: megkezdi-e Spanyolország a NATO-hoz való csatlakozásra irányuló tárgyalásokat, vagy sem ? Politikai bomba' A spanyol külpolitika ve­zetőinek hivatalos nyilatko­zatai az időzítés, szempont­jából figyelemre méltó elté­réseket mutatnak. 198U nya­rán, az akkori spanyol kül­ügyminiszter, Oreja valósá­gos politikai bombát, rob­bantott annak bejelentése­vei. hogy a spanyol kormány 1981-ben benyújtja felvételi kérelmét az atlanti blokkba és a NATO- tags ág ügyét 983 előtt tető alá kívánja hozná. A nyilatkozat fordu- atot jelentett a spanyol kül­politikában. Korábban arról volt saó. hogy előbb rende­zik Spanyolország közöspia­ci tagságát és csak azután teszik megfontolás tárgyá­vá: belép-e Madrid a NATO- ba? Az Oreja-nyilatiteoaatbayi kifejeződő fordulat egyik magyarázata külpolitikai jel­legű, Spanyolország és Fran­ciaország között 1980 nya­rán már meglehetősen fe­szült volt a viszony. Az idén tavasszal a francia válasz­tók elé lépő Giscard elnök minden eszközzel igyekezett késleltetni Spanyolország közöspiaci csatlakozását. A spanyol kopkurresviátöl fé­lő francia mezőgazdaság ér­dekei késztették erre, hogy el ne veszítse a francia pa­rasztok szavazatait. A spa­nyol kormány viszont úgy gondolta: ha felcseréli a sorrendet és a NATO-tár- gyalást még a közöspiaci „Globális pajzs — ’81” fedőnevű, nagyszabású hadgyakorlat kezdődőit ** Egyesült Államokban Képün­kön: amerikai tengerészgyalogosok térképvázlatot vizsgálnak (Telefoto — AP—MTI—KS) csatlakozás előtt megkewÉ, akkor nehezebbe teszi * francia kormány szamara m obstrukeiót. 198U ősze re megváltozott a helyzet. Gammas, a spanyol parlament külügyi bizottsá­gának elnöke, a spanyol kor­mánypárt egyik vezető tag­ja. nyilatkozatot tett. Azt mondta: 1981-ben Madrid még nem veti fel a NATO- csatlakozás küldését. Cami­llas persze továbbra is a NATO-tárgyalás megkezdé­se mellett szólt. A változás oka: gaadasäe«. társadalmi okokból és a baszk terro­rizmus elleni harc ered- menytelensege miatt Spa­nyolországban a Suare/.-kor­mány helyzete meggyengült. A kormány nyilván nem akart nyílt összeütközésbe kerülni az ellenzékikel, amelynek két legnagyobb pártja, a szocialista és a kommunista a Közös Piacba való belépést támogatja — a NATO-hoz való csatlako­zást azonban elveti. ,.Népszavazás nincs” További változás történt a spanyol politikában, amikor Madridban már tudták, hogy ki lesz az új amerikai el­nök. Pontosain egy hónapnál Reagan megválasztása utam Perez Llorca, az átalakított kormány kúl ügymi rasztere, visszatért az Qreja-nyilatko- zat menetrendjéhez. Kije­lentette: mihelyt 1981 folya­mán megújítják a jelenleg érvényben lévő kétoldalú amerikai—spanyol katonai szerződést, megkezdik a tár­gyalást a NATO-csattako- tasról. és azt 1983-ig be alkarjaik fejezni. Hozzáfűzte: a kormány elutasítja a nép­szavazást a NA TO-tagság ügyében, sőt a partement bén is elegendőnek tartja az egyszerű többséget. A spanyol kos mony belső helyzete persze nem válto­zott nehány hónap alatt, sőt, tálén még tovább gyengült. Az újaibb ford utalói nyilván Reagan megválasztása ösz­tönözte. Madrid ügy látja. Hogy az új. »keményebb» amerikai kormánytól nyílt támogatást remeiket. Lépés - ellenlépés E pillanatban tekét ostr tűnik, hogy az idén a mad­ridi kormány megindult a NATO Irányába. A szocia­lista közösség es a nemzet­közi béke szemtanújából ez egyértelműen negatív folya­matot indítana el. ANATÓ-t 1949-ben az USA és Kanada külügyminisztere mellett tiz európai ország — Nags'-Bri­tannia, Franciaország Olasz­ország. Dánia. Norvégia. Portugália, Belgium, Hollan­dia. Luxemburg és Izland — hozta létre. 1952-ben be­lépett Görög- és Törökőr - stag, majd 1954 októberében az NSZK. A Varsói Szerző­dést csak 1955-ben, az NSZK NATO- csa t lakozasa után hozták létre, az euró­pai katonai evem. útv intéz­ményes helyreállítására. Ma­gától értetődik, hogy a több mint 15 éve változatlan lét­számú NATO kiterjesztése a meglévő európai katonai egyensúlyt veszélyeztető ak­ció. Az egyensúlyt meghatá­rozó két katonai csoportosu - las közül az egyiknek a k*- bővrteee lepes-edlenlepes »- rozathOK vezethet. Felveszünk egy gyakorlottal rendelkező vasszerei v en y - raktár i**t, raktári kiadót és 1 éjjeliőrt. Universal Vas- és Faipari Szövetkezet. Kaposvár, Achim A. u 2. (friss? fi A KAPOSVÁRI TEJIPARI VÁLLALAT TEJÜZEME (Mező Imre út) azonnali belépéssel felvesz EGY VILLANYSZERELŐT. EGY LAKATOST, valamint 2 FÉRFI SEGÉDMUNKÁST, KEÍMUSZAKOS MUNKÁRA Jelentkezés oz üzemigazgatonol. 11 Í>lö7é)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents